2006. december 21. A MISZ véleménye a gazdasági és közlekedési miniszter által az Országos Érdekegyeztető Tanács részére készített „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciójáról” szóló előterjesztésről Részletek
2006. december 12. A MISZ véleménye "A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának céljairól és elveiről" szóló kormány-előterjesztés tervezetről Részletek
2006. november 28. Közös nyilatkozat a tudományos kommunikáció erősítésére Részletek
2006. november 22. A MISZ Vezető Testületének véleménye az "Ipari Park" címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet tervezett módosításáról Részletek
2006. november 9. A MISZ támogatja a kutatás-fejlesztésre fordított összeg levonását a szolidaritási adóból Részletek
2006. november 8. Észrevételek a "a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról és egyes, a kutatás-fejlesztést és az innovációt érintő jogszabályok módosításáról" c. kormány-előterjesztés tervezethez Részletek
2006. november 8. Vélemény a Közép-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Észrevételek a környezet és energia Operatív Program 2007-2013 egyeztetési változatához Részletek
2006. november 8. Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjáról Részletek
2006. november 8. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 3. változatáról Részletek
2006. október 2. Vélemény a "Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért" című anyagról Részletek
2006. szeptember 15. Vélemény a gazdaságfejlesztési program keretében alkalmazandó biztosítékok körének felülvizsgálatához Részletek
2006. augusztus 30. Vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés - 2007-2013 második olvasatáról Részletek
2006. augusztus 25. Megjegyzések az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" vitájához Részletek
2006. augusztus 2. Vélemény a "Tudás, Alkotás, Érték", a Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innováció-politikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére c. anyagról
Részletek
2006. július 13. Vélemény az "Előzetes adalékok a Magyar Információs Társadalmi Charta elkészítéséhez" c. dokumentummal kapcsolatban
Részletek
2006. június 27. Vélemény a Környezetvédelmi Operatív Programról Részletek
2006. május 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) 2.0. változatáról (2006. április 25.) Részletek
2006. március 9. Vélemény a Versenyképes Gazdaság Operatív Program (VEGOP) tervezett intézkedéseiről Részletek
2006. március 7. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló
kormány-rendelet tervezet egyes fejezeteiről Részletek
2006. március 6. Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a K+F pályázati rendszer értékelésével kapcsolatban Részletek
2006. február 28. Állásfoglalás a hazai K+F, ill. innováció szükségességéről Részletek
2006. február 27. Szakmai vélemény a VEGOP febr. 9-i változatáról Részletek
2006. február 13. Vélemény
a Magyar Köztársaság tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
középtávú stratégiája a versenyképesség ösztönzésére c. tervezetről Részletek
2006. február 3. Észrevételek a Nemzeti Környezettechnológiai Akciótervről
készült kormány-előterjesztéshez Részletek
2006. február 1. A MISZ Vezetősége nevében az alábbi levelet juttattuk el Dr. Magyar Bálint és Dr. Kóka János minisztereknek Részletek
2006. január 31. Vélemény a versenyképességi Operatív Program "draft" változatáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség szakmai véleménye
az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Foglalkoztatás és növekedés – 2007-2013
második olvasatáról
Bevezető megállapítások
A Magyar Innovációs Szövetség szakértői révén folyamatosan figyelemmel tudta kísérni az NFT II. előkészítési, kidolgozási munkáit, sőt, egyes munkafázisokban aktívan közre is működött. Az előkészítési munkákban való részvétel alapján arra számítottunk, hogy – legalábbis az általunk megismert területeken (innováció, gazdaság) –
a helyzetértékelés lényegesen mélyebb, elemzőbb, nyíltabb és „ok-keresőbb” lesz a jelen dokumentumban bemutatott helyzetértékelésnél; a tervezés és programozás pedig lényegesen konkrétabb, mélyebb és részletesebb eredményeket hoz, mint a jelen anyagban bemutatott elképzelések.
Bár a dokumentum jelzi, hogy a programokra vonatkozó döntés a nyilvános vita alapján körvonalazódó „végleges” Fejlesztési Terv alapján fog megszületni, a jelenlegi változatból nem látszik egyértelműen, hogy az általános megfogalmazások mögött tudatos „stratégiai szintű prezentációs” megfontolás, vagy esetleg a korábbi, részletesen kidolgozott elemek „jelenlegi helyzet által diktált felülírásának” szándéka áll. Márpedig ez jelentős mértékben elbizonytalaníthatja a véleményezőt.
További gondnak ítéljük azt, hogy bár a Fejlesztési Terv egy hosszú és széles körű előkészítő munka eredménye, de mindezek ellenére a dokumentumból nem derül ki, hogy kiknek jutott a szerkesztés nehéz feladata. Ez megnehezíti a vitát is, mert a különböző hivatalok útvesztőiben az érdemi vélemények ilyen módon könnyen elveszhetnek. Javasoljuk, hogy kerüljön nevesítésre, kikhez köthető a szerkesztés és a súlypontképzés, mert ez segíti a tisztánlátást és a felelősségvállalásból eredő előnyök kihasználását is.
Ugyanakkor, fontos és előre mutató anyagnak értékeljük a vitára bocsátott Új Magyarország Fejlesztési Tervet, de véglegesítése, és különösen a társadalmi konszenzus közeli állapot elérése még igen sok egyeztetést igényel.
Átfogó értékelés és javaslatok
Az anyag egységes szerkezetű, alapvetően világosan és érthetően megfogalmazott. A véglegesítéshez azonban több lényeges szempont figyelembe vételét látjuk szükségesnek.
a helyzetértékelés nem állhat meg a szokásos „jelentős eredményeink vannak, de azért vannak problémák is” sémáknál. Az anyag gyakran nem jut el az egyes problémák okáig, forrásáig. Enélkül pedig könnyen előfordul, hogy a beavatkozások is csak tüneti kezelést hoznak. Ez pedig veszélyezteti a célok elérését és az oly sokszor említett fenntarthatóságot. Mivel ismereteink szerint a megalapozó munkák nagyrészt eljutottak a problémák okainak feltárásig, javasoljuk, hogy az okok, probléma-források átemelése történjen meg a végleges anyagba. az anyag megfogalmazásai igazolni igyekeznek a makrogazdasági kiigazító lépéseket, de ezt szintén konkrétumok, ok-meghatározások nélkül teszik. Márpedig ezek nélkül a helyzetértékelés hitelessége válhat kérdésessé, és felvetődhet annak gyanúja, hogy a Fejlesztési Terv hosszabb távú célkitűzési áldozatul eshetnek az eddig elodázott reformok égető rövid távú megvalósításának. E gyanú eloszlatása érdekében javasoljuk, hogy a végleges változat tartalmazzon e téren is konkrét, határozott megfogalmazásokat, és az anyag mutassa be a rövidebb távú kiigazító lépések, az államreform és a tényleges Fejlesztési Terv kapcsolatát. A Stratégia meghatározása (3. fejezet) c. rész megfogalmazása (általános kijelentések tsz. 1. személyű megfogalmazása) inkább emlékeztet egy politikai- vagy kormányprogram retorikájára, mint egy konkrétumokkal alátámasztott, számon kérhető stratégia és FEJLESZTÉSI TERV szövegezésére. Bár a megfogalmazott célok reálisnak mondhatók, de túl általánosak, nehezen számszerűsíthetők és nem tekinthetők olyan nagyívű céloknak, amelyeket egy ország lakossága és vállalkozó rétege magáénak vallhat. (Foglalkoztatás bővítése, a tartós növekedés elősegítése). Igaz, hogy az anyag 1. sz. melléklete tartalmazza a javasolt indikátor rendszert, egyetlen konkrét, számon kérhető, számszerű vállalás sem jelenik meg az anyagban. Ilyen konkrétumok nélkül az Új Magyarország Fejlesztési Terv nem lesz képes elnyerni a hazai partnerek bizalmát és a finanszírozást jelentős mértékben biztosító Európai Unió támogatását. Ezért javasoljuk, hogy a végleges anyag a jelenleginél lényegesen konkrétabban megfogalmazott, számon kérhető, a fejlődést ténylegesen bemutató részekkel egészüljön ki. Bár az anyag felsorolja a figyelembe vett európai és hazai dokumentumokat, koncepcionális környezetet, súlyos hiányosságnak érezhető, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv nincs igazán elhelyezve az ország szándékolt jövőbeli fejlődésének terében! A 2005 decemberében elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) többek között kimondja az alábbiakat:
-
„Határozott kormányzati törekvés, hogy a strukturális alapok igénybevételére vonatkozó szabályokat, intézményeket, módszereket és az elsajátított tudást a hazai források felhasználása során is alkalmazzuk. Nincs ok arra, hogy a strukturális alapokat kezelő szervezetek elkülönüljenek a hazai fejlesztési források felett rendelkező rendszertől. A két rendszer elválasztására csak a pénzügyi kifizetések adminisztrációjában van szükség.”
-
„2006 folyamán az OFK és az uniós források felhasználásnak ismeretében el kell végezni a tisztán hazai finanszírozású programelemek programozását és a középtávú fejlesztési költségvetésbe történő beillesztését.”
-
„A fennmaradó tisztán hazai fejlesztési forrásokat az unió által nem támogatott célokra , prioritásokra kell koncentrálni”. OFK szerint ennek összege mintegy 2.800 mrd Ft.
Ezen OFK elemek egyike sem jelenik meg a Fejlesztési Tervben. Márpedig így nem látszik annak garanciája, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv valóban szervesen szolgálja az ország, OFK-ban meghatározott fejlődési irányvonalának teljes megvalósulását. Sőt, továbbmenve, logikusan felvetődhet az a kérdés, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a „maradék elven” programozásra kerülő 2.800 Mrd Ft együttese valóban teljeskörűen és optimálisan biztosítja-e az OFK-ban megfogalmazott és a stabilizációs követelményekkel is kiegészítendő nemzeti célok elérését (hozzávéve még a néhány további EU-hoz kapcsolódó programot).
Javasoljuk, hogy a végleges anyag e kérdés elől ne térjen ki, mert ennek megnyugtató bemutatása nélkül a teljes rendszer konzisztenciája nem biztosítható, és a Fejlesztési Terv nem lesz képes elnyerni a hazai partnerek bizalmát és a finanszírozást jelentős mértékben biztosító Európai Unió támogatását.
A hazai és nemzetközi partnerek részéről felvetődhet annak szükségessége is, hogy a tervezés más irányból kiindulva történjen: a teljes nemzeti célrendszerből és Fejlesztési tervből levezetve kerüljön meghatározásra az a részhalmaz, amelynek optimális finanszírozási hátterét biztosíthatják a bevonható EU-s források.
Kár, hogy a nyilvános vitára bocsátott változatot nem kíséri egy olyan hatástanulmány, amely kimutatja a terv megvalósításának várható hatásait. Ennek hiányában a Tervben oly sokszor említett fenntarthatóság sem igazolható, és az egyes partnerek, illetve főleg az egyes társadalmi csoportok csak szubjektív vélekedésekkel tudják a Terv rájuk vonatkozó hatásait valószínűsíteni. Ez lényegesen csökkenti a terv, illetve az előterjesztője irányában megmutatkozó társadalmi, partneri bizalmat, de a hatástanulmány hiánya problémát jelenthet az EU egyes fórumain is. Ezért javasoljuk, hogy a végleges változat - összhangban a vitára bocsátott anyag ígéretével - tartalmazza a hatáselemzést is. Fontos szempont, hogy a végleges Fejlesztési Terv megvalósítási garanciái között felmutatható legyen a konszenzus-közeli nemzeti támogatottság.Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazán nagy áttörést felmutató országok mindegyike nemzeti konszenzuson alapuló programokkal tudták a látványos fejlődési ívet bejárni. És bár a „Foglalkoztatás és növekedés” alcím olyan területeket takar és ölel fel, amelyek fejlődésének szükségességével nem lehet nem egyetérteni, a mögöttes tartalom minden bizonnyal még igen sok vitát fog generálni. Véleményünk szerint a konszenzusos helyzet elérése még rengeteg munkát és egyeztetést igényel, beleértve a fenti szempontok érvényesítését is.
Innovációs szempontú értékelés és javaslatok
Figyelembe véve a bevezető megállapításokban említetteket, és az általános észrevételekben megfogalmazottakat, jelen változat az innovációs terület szempontjait elfogadhatóan kezeli. A siker a végrehajtás részletein múlik.
A Szövetségünk által, a tagvállalataitól és tagszervezeteitől összegyűjtött vélemények szintézise alapján átadott javaslatok - ugyan részben beépültek különböző csatornákon keresztül a fejlesztési program jelenlegi változatába, - jóval konkrétabban és részletesebben, szakszerűbben határozzák meg a területen követendő tennivalókat.
A „3.1.5.1. 1. prioritás: gazdaságfejlesztés” első beavatkozási csoportja (51-54. oldal a pdf változatban), „az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése” lényegében tartalmazza azon tennivalókat, amelyeket a MISZ a „Nemzeti Technológiai Inkubátor és Magvető Tőke Program” javaslatában megfogalmazott.
Az, hogy a Fejlesztési Terv általános megfogalmazásai a konkretizáláskor ténylegesen milyen számszerűsített célokat, programokat, projekteket eredményeznek ma még nem ismert. Jelenleg csak remélni tudjuk, hogy az IHM által a MISZ delegáltak közreműködésével 2005 végére, 2006 elejére kidolgozott részletek nem kerülnek komoly - kedvezőtlen irányú - felülírásra.
Tudomásul véve bár (de nem támogatva) az anyag jelenlegi változatának konkrétumokat kerülő megfogalmazásait - ehhez alkalmazkodva -, azért szükségesnek látunk további pontosításokat, az alábbiak szerint (az eredeti szöveg módosításával, illetve szerkesztési javaslattal):
A gazdaságfejlesztési prioritás K+F- és innovációs célú beavatkozásai: különleges, a kkv-k jellegzetességeihez illesztett tőkekonstrukciók kialakításával és bevezetésével javítjuk a z innováció- és technológia-intenzív kezdő vállalkozások létrehozásának feltételeit (magvető tőke); támogatjuk a kapcsolódó partnerkeresési és tanácsadási szolgáltatásokat; (Itt pontosítást javaslunk, a sárga háttérrel írt beszúrás szerint) Tekintettel arra, hogy e megfogalmazásban erőteljesen keverednek a kutatási és innovációs infrastrukturális és szolgáltatási elemek, ezek logikus szétválasztást javasoljuk, egy többpontos felsorolássá átszerkesztéssel, az alábbiak szerint támogatjuk a kutatási és innovációs infrastrukturális, intézményi és szolgáltatási rendszer fejlesztését, így
-
a technológiai kutatási központok megalakítását és megerősítését,
-
az inkubációs, innovációt támogató intézmények és szolgáltatások fejlesztését és megerősítését
-
az integrált hídképző, kompetencia- és tudásközpontok és szolgáltatások kialakítását
-
a nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúrák létrehozását és hatékony működtetését,
különösen a magyar gazdaság számára ígéretes technológiai áttörési lehetőséget kínáló, nagy növekedési potenciállal rendelkező területeken;
Továbbá, 3.1.5.3. a társadalmi megújulás c. pontban, a 66. oldalon helyesen állapítja meg a Terv, hogy a tehetséggondozás az innováció fontos motorja. Sajnálatos azonban, hogy ezen kívül a Terv mindössze egyetlen rövid mondatban foglakozik ezzel a rendkívül fontos, az innováció szempontjából fontos területtel.
Egyéb észrevételek, javaslatok
A vezetői összefoglaló helyzetértékelése még a törzsanyaghoz képest is általánosabb, kevesebb konkrétumot tartalmaz, hibás állítást is tartalmaz (pl. 2. old. legfelső bekezdés: nem azért alacsony a vállalati K+F, mert stratégiájuk adaptív!), átfogalmazását javasoljuk. Véleményünk szerint a „fenntarthatóság” fogalma túlságosan gyakran szerepel az anyagban, egyes esetekben olyan környezetben is, amelyben nem értelmezhető. Javasoljuk, hogy a végső változat megfontoltabban alkalmazza ezt a kifejezést. Ma hazánkban szinte mindent pályázatok segítségével szeretnének megoldani, de véleményünk szerint szükség lenne a pályázatok mellett, nagyobb mértékben, országos projektek, programok indítására is. Ilyenek lehetnek például a kkv-k fejlesztésének területén: Magvető tőke program, Inkubációs program stb. A 2.1.1. pont nem eléggé világosan határozza meg a makrogazdasági stabilizálás és a Fejlesztési terv kapcsolatát, sem tartalmi, sem financiális szempontból. Ez hatalmas bizonytalanságot jelent az egész Terv feltételrendszerében. Javasoljuk a világosabb megfogalmazást. 2.3.5.1 Kedvezőtlen demográfiai folyamatok: a helyzetértékelés egyáltalán nem foglalkozik a folyamatok alapvető okaival. Márpedig ezek megszüntetése és a folyamatok lassítása, majd kedvező irányúvá változtatása nélkül mind a foglalkoztatási, mind a növekedési célkitűzések hosszabb távon még fel is gyorsíthatják a kedvezőtlen folyamatokat. E kérdés a jelenleginél lényegesen komolyabb elemzést és programbeli választ igényel. 2.3.8. Az állam szerepének újragondolása pontban két további fontos elemet javaslunk megemlíteni:
-
a parlament/kormányzati döntések, jogszabályok még ma is igen gyakran valódi hatáselemzések nélkül születnek meg, ennek minden kockázatával és következményével együtt,
-
részben ennek is következménye, hogy a jogkövetés költségeit, terheit a döntések igen csekély hányadánál veszik figyelembe a döntéshozók. Ez is az állami hatékonyság egyfajta mérőszáma lehetne.
2.5. Az I. NFT tapasztalatainak elemzésekor javasoljuk kiemelni, hogy a hiányos, néhányszor koncepciótlan előkészítés miatt sok esetben a források elköltése magasabb prioritást kapott az adott programban megfogalmazott célok tényleges elérésénél. A felhasználás tényleges tartalmi, cél-teljesülési vizsgálata még további erőfeszítéseket igényelne. 3.1.2. A foglalkoztatás bővítése pontnál mindenképpen javasoljuk kijelenteni, hogy társadalmi, gazdasági, jóléti fejlődés, sőt, fenntarthatóság is kizárólag munkára alapozva lehetséges. Ezért a foglalkoztatottság (a munkamegosztásban való részvétel) magas szintje elengedhetetlen bármilyen nemzetfejlődési cél eléréséhez. Ehhez a tudati szint emelése, a foglalkoztathatóság és a gazdasági eszközök együttes alkalmazása nélkülözhetetlen. 3.1.3. A tartós növekedés pontnál megjegyezzük, hogy a növekedés-orientáltság és a környezeti fenntarthatóság gyakran igen élesen ellentétben levő szempontokat vetnek fel. Ezek az ellentétek még EU szinten sem teljesen rendezettek. A növekedés és fenntarthatóság összeegyeztethetetlenségét egyre több kutató vallja, így a kérdést nem lehet pusztán az anyag és energia igényesség csökkentésével megoldani.
Szintén e pontban javasoljuk kiemelten megemlíteni a kkv-k életképessége javításának kulcsszerepét a gazdasági fejlődésben. A 3.1.5.3. pontban (3. prioritás, társadalmi megújulás) a 3 francia bekezdésben a digitális írástudás mellett javasoljuk az informatika alkalmazásának megemlítését is. A közösségi és kulturális infrastruktúra (69. oldal) fejlesztéséhez kapcsolódóan javasoljuk megemlíteni az önszerveződésre, önmenedzselésre nevelés fontosságát is, valamint e téren az informatikai lehetőségek kihasználásának fontosságát. Több régió fejlesztésénél említi az anyag a települések (különösen az aprófalvas kistérségek településeinek) funkcióváltásának szükségességét. Ez olyan komplex kérdés, hogy részletesebb feldolgozást és kifejtést igényelne. A 3.1.5.6. (6. prioritás, Államreform) pontban is javasoljuk megemlíteni a döntések előzetes hatáselemzésének fontosságát, valamint a megfelelés (jogkövetés) terheinek figyelembevételét. Enélkül könnyen előfordulhat (mint ahogy korábban is volt már példa), hogy a közigazgatási munkafolyamat egyszerűsítése a vállalkozói, lakossági szféra adminisztratív terheinek növelésével valósult meg. Ez összgazdasági szinten nem hatékonyság- és versenyképesség növelő. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy az előzetes hatáselemzéseknek a nemzeti optimum megvalósulását előre igazolnia kell.
Budapest, 2006. augusztus 30.
A Magyar Innovációs Szövetség szakértői bizottsága nevében:
dr. Pakucs János
elnök
