2011. december 28. Vélemény a "Magyar Növekedési Terv" c. konzultációs anyagról Részletek Magyar növekedési terv (konzultációs anyag) Letöltés
2011. december 19. INNOVÁCIÓ - NÖVEKEDÉS Részletek
2011. november 30. A MISZ véleménye
"A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai 2012-ben" c., NGM által készített anyaghoz Részletek
2011. november 30. A MISZ észrevételei "A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója"
c. tervezetről Részletek Koncepció Letöltés (.pdf)
2011. november 18. A MISZ észrevételei "A Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV)" című pályázati felhíváshoz Részletek Pályázati útmutató Letöltés (.pdf) Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. október 24. A MISZ nyílt levele az országgyűlési képviselőknek Részletek
2011. október 18. A MISZ véleménye az Ipari Parkokról szóló, a Kormány részére készített előterjesztésről Részletek
2011. október 3. A MISZ véleménye "A K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer" c. NKITT előterjesztésről Részletek
2011. szeptember 30. Vélemények és javaslatok a K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer c. NKITT előterjesztéshez kapcsolódóan Részletek
2011. augusztus 10. Vélemény a védelmi iparra (repülőgép-űripar, védelmi és biztonsági ipar) vonatkozó iparstratégiai anyagról Részletek
2011. július 29. Vélemény "Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása" c. pályázati felhívás tervezethez Részletek Az NFÜ válasza Részletek
2011. július 21. Vélemény a K+F+I közgazdasági környezetét segítő intézkedésekről Részletek
2011. július 4. Vélemény a "2011. évi ...TÖRVÉNY az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" c. törvénytervezetről Részletek Előterjesztés tervezet Letöltés (.pdf) Előzetes hatásvizsgálati összefoglaló Letöltés (.pdf) Elfogadott javaslataink Részletek
2011. június 24. A hazai elektronikai ipar jelentősége és erősítésének feladatai / Nemzeti Elektronikai Kerekasztal állásfoglalása Letöltés (.pdf)
2011. június 8. A MISZ véleménye a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020 tervezetéről Részletek
2011. május 18. A MISZ észrevételei az OTP Hungaro-Projekt felméréséről (Magyarország vállalati innovációs térképe) Részletek
2011. május 5. Az V. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés (.pdf)
2011. május 4. A MISZ észrevételei az SZTNH "Javaslatok a nemzeti innovációs szféra szabadalmi aktivitásának javítására" c. NKITT-előterjesztéshez Részletek
2011. május 1. A MISZ észrevételei az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére szolgáló pályázati felhívás tervezetéről Részletek
2011. április 22. A MISZ észrevételei a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP 1.1.1) c.
pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2011. március 9. Vélemény a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal létrehozásával kapcsolatban elkészített IVSZ tanulmányról és állásfoglalási javaslatról Részletek NEK állásfoglalás Letöltés (.pdf)
2011. február 14. Európa 2020 Stratégiát megalapozó előzetes Nemzeti Intézkedési Terv véleményezése Részletek
2011. január 31. Vélemény az Új Széchenyi Terv
innovációs tárgyú pályázatairól Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. január 14. A MISZ levele Petykó Zoltán részére Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
a "Magyar Növekedési Terv" c. konzultációs anyagról
Általános észrevételek
Az anyag túl terjedelmesen foglalkozik azzal, hogy milyen módszertannal készült a Terv, s milyen a felépítése. Sokkal fontosabb lett volna, hogy a célrendszer jobban konkretizálásra kerüljön és a megvalósításhoz rendelt eszközrendszer kifejtésre kerüljön. Sajnos azonban, az eszközrendszer nem kapott külön fejezetet sem, s a szintén eléggé terjengősen megfogalmazott célok ("kívánságok") közé itt-ott elrejtett megvalósítási eszközök egyrészt nem ígérnek kellő hitelességet a megvalósítást illetően, másrészt nem állnak össze koherens, a növekedést megvalósító gazdaságpolitikai eszközrendszerré.
Az egész Terv hitelességét rontja, hogy hangsúlyozottan addicionális költségvetési források nélkül kíván erőteljes növekedést elérni. A Növekedési Tervben hivatkozott Új Széchenyi Terv forrásai szinte kizárólag a 2007-2013-as pénzügyi évekre elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak forrásaira (azaz az EU kohéziós alapjára és strukturális alapjaira) támaszkodik, ahhoz nem rendel további addicionális hazai forrásokat.
A "hazai gazdaság nettó exportjának maximalizálása", azaz az exportösztönzés szintén jelentős eszközöket igényelne. Megítélésünk szerint a tényleges növekedés eléréséhez nem elegendő csupán az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználását és az export ösztönzését célul kitűzni.
Fontos lenne, hogy a Növekedési Terv számszerűsítse azt, hogy a terv megvalósítása esetén milyen növekedési pályával számolhatunk. A Terv nem jelöli meg időtávját.
Az anyagból egy rövid utaláson kívül hiányzik a fontos igazodási és stratégiai célkitűzésnek tekintendő EU 2020 stratégia. Nem tartalmaz az anyag egyetlen utalást sem a 2014-et követő EU-s források felhasználására. Ez annál is inkább nagy hiányosság, mert éppen az Új Széchenyi Terv forrásai támaszkodnak szinte kizárólag az EU forrásaira.
Az anyag csupán egy ponton, a 3 %-os GDP-arányos költségvetési hiány célkitűzésének megismétlésével hivatkozik a Konvergencia Programra. Ennek más, a növekedés szempontjából fontos elemét nem érinti.
A konzultációs anyag kimerítő történelmi áttekintést biztosít Magyarország ipari és gazdasági fejlődésének bemutatásában. Mivel stratégiai tervről van szó, ezért a 150 éves iparfejlődés terjedelmes (12 oldalnyi), térképekkel, történelmi utalásokkal történő bemutatása felesleges.
Az anyag jelentős részben foglalkozik Magyarország geopolitikai adottságaival, ami fontos, de kevés hangsúlyt fektet a modern kor gazdasági struktúrájának fontosságára, a telekommunikáció és internet adta lehetőségek, a globális versenyelőnyök kiépítésére és felhasználására, amiben nagy előnye lehet Magyarországnak.
Több helyen szerepel a beszállítói programokba való bekapcsolódás szükségessége, amelyet támogatunk, de van egy magasabb szintű kooperációs lehetőség is, amely nem került említésre, ez pedig a rendszerintegráció. A rendszerintegrátorok kétszer olyan gyorsan tudnak növekedni, mint a szabványos részegységek gyártói. Erre itthon is lehetne jelentős piac, ha az integrációra képes KKV-k megjelennének és nem külföldi cégek uralnák ezt a piacot.
Több helyen jó példaként vannak említve a sikeresen növekvő gazdasági modellek: Japán, Dél-Korea, Németország stb. A leglényegesebb elemek, melyek ezeket a gazdaságokat sikeressé tették - a kiemelkedő oktatási rendszerek, az innováció, a jelentős K+F ráfordítások stb. - csak indirekt módon vannak említve az anyagban, ill. nem kapnak megfelelő kifejtést a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének szempontjából. Így nem szól az anyag a hazai fejlesztés/fejlődés munkaerőigényének kielégítési lehetőségéről, a természettudományi oktatás fejlesztésének égető igényéről. Ez mind középfokon (technikus és szakmunkás) mind felsőfokon (mérnök és kutató) megkerülhetetlen feltétele a fejlődésnek.
A Terv csak látszólag foglalkozik sokat az innovációval, de ezen részek háromnegyede nemzetközi példákra hivatkozik, vagy egészen általános megjegyzés - néhány esetben sajnos némileg megkérdőjelezhető szövegkörnyezetben; egynegyede egyes programok leírásához kapcsolódik - az esetek túlnyomó többségében igen általánosan.
Hosszú fejtegetésekben, különböző elemzések alapján kapunk képet arról, hogy Magyarország milyen lemaradásban van innovációs téren, de például az EU legrelevánsabb elemzései nem kaptak helyet. (Különösen az Innovatív Unió 2010. évi eredménytáblája és The 2010 EU Industrial R&D Investment Scoreboard hiányzik.)
Sajnos, az innovációs politika, stratégia gyakorlati megvalósítása, terve terén konkrétumoktól mentes, gyakorlatilag semmitmondó anyagot olvashatunk. Egy Növekedési Tervben (egyik) központi helyen kellene szerepelnie az innovációnak, tudatosan és a lehető legtöbb konkrétummal.
A tervezetben felsorolt elvek megerősítik: olyan gazdaságfejlesztési irány szükséges, melyben a mezőgazdaság jelentős szerepet játszik (az anyag alapvetően iparfejlesztési szemléletű). Integrált agrárfejlesztéssel gyors eredmények érhetők el.
A Terv egészüljön ki az "üzleti környezetet" javító konkrét (pl. jogbiztonság-erősítő, bürokrácia és korrupció ellenes) lépések kiemelésével. Világszerte egyetértés alakult ki ugyanis abban, hogy valójában ez az a témakör, amelyben a kormányzatok a legtöbbet tehetik országuk gazdaságának fejlődésért; s az adott irányú erőfeszítések kulcs-fontosságát a hazai kutatások is igazolták.
Az anyag számos szerkesztési hibát tartalmaz (pl. az 52, 81 o.), több helyen előfordulnak ismétlések, gyakorlatilag azonos mondatok, ill. szövegrészek, melyeket a végleges anyagban érdemes kiküszöbölni.
Összefoglalva, a Magyar Növekedési Terv nyilvánosan bejelentett céljának, hogy a mai körülmények között meghatározza azt, hogy a jelenlegi helyzet ellenére rövid távon mégis hogyan lehetne növekedési pályára állítani a gazdaságot, sajnos nem felel meg. (Ezt az anyag is elismeri tulajdonképpen a 7.5 fejezetben.) A már meghirdetett, elindított programok jó példákat mutatnak be egy-egy térség komplex fejlesztésére, de a rájuk való hivatkozások sajnos szintén nem pótolják a hiányzó konkrét - tervszerű - információt. Szükséges lenne, hogy ne csak elméleti, de gyakorlati, üzleti szempontok alapján is értékeljék a stratégiai kitörési lehetőségeket.
Részletes észrevételek
17 o. "importkiváltó gazdaságpolitika" - véleményünk szerintünk ma nem ez a fő csapásirány, hanem a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek/szolgáltatások.
"hazánk magas nyersanyag igénye" - bizonyos termelési ágaknak lehet magas nyersanyag igénye. Jelentős hozzáadott értéket sok esetben csak korszerű import anyagokkal lehet realizálni, akár belföldi akár export értékesítés esetében.
"az ellátási láncban kevés a versenyképes magyar vállalkozás" - az állítás, így általánosságban nem igaz, számtalan multi kiváló magyar alvállalkozókat dolgoztat.
22. o. Nem érthető, hogy a 2030-ig vizionált "övezeti" fejlődés mozgató rugója mi lesz.
23. o. Javasoljuk a tér-szerkezeti kifejtést azzal kiegészíteni, hogy e nemzetközi kapcsolatrendszer kívánatos irányú fejlődését milyen innovációs és egyéb erőfeszítések segíthetik, s azzal is, hogy az előrehaladás - kiemelten: a megvalósuló innovációk külgazdasági hasznosulása - milyen külpolitikát kíván.
26. o. Helyes célkitűzésként fogalmazza meg az anyag az ún. "Új Növekedés" stratégiájának célját, amikor rögzíti, hogy "a sikeres gazdasági növekedés legfontosabb feltétele az innováció és a tudás". Azonban ehelyütt is hiányzik az, hogy konkrétan miképpen kívánja e célt Magyarország elérni.
"fontos állami feladat a KKV-k üzleti környezetének jelentős javítása." - ezzel egyetértünk, szeretnénk látni a megvalósítás programját.
Zavaró, hogy nincs megadva, hogy az emlegetett "hegymászó" státusz milyen elemzésben szerepel.
28. o. Mi köze van a jövőt dinamizáló Növekedési Tervhez a magyar termékek összetettségének a 70-es években?
31. o. A kreatív iparágak általában vett és innovációs fejlesztése helyes célkitűzés, de az anyag átveszi az Új Széchenyi Terv megkérdőjelezhető megközelítését és a filmipart a tudásgazdaság körében említi. Ez a nemzetközi innovációs szakirodalomtól eléggé idegen és helytelen megközelítés.
35. o. A fémalapanyag és fémfeldolgozó ipar, bányászat szakágazatai mennyiben támasztják alá a tudásgazdaságot?
37. o. A foglalkoztatás és a versenyképesség kapcsolata nem jelenik meg az anyagban.
39. o. A versenyképességi helyezések javítása jó célkitűzés, de fontos a megvalósítás eszköz- és feltétel-rendszere. Erre nem tér ki a Terv. Magyarország - a hagyományos iparágak fontosságának elismerése mellett - csak akkor tud kiemelkedően és önállóan fejlődni, ha néhány területen világviszonylatban is jelentős, speciális tudást, hozzáértést fejleszt ki - ehhez sok adottság ma is megvan, csak tudatosan kéne ezekre fókuszálni és fejleszteni.
52. o. A 3.2 pontban az újraiparosítás lehetőségei közül kimaradt az elektronikai berendezések javítása (mind garanciális, mind garanciaidőn túli), amely már ma is egy jelentős szegmens és magas szaktudást, ezáltal hozzáadott értéket jelent. Pl. a Flextronics közel 1000 technikust és mérnököt foglalkoztat ebben a szektorban.
53. o. Helyes célkitűzésnek tartjuk, hogy az újraiparosítás körében néhány kiemelt high-tech iparág húzóágazati fejlesztése, valamint ezek hazai beágyazása megtörténjen. A Terv azonban adós marad azzal, hogy ez hogyan és milyen eszközök igénybevételével történik meg.
56. o. Az anyag konkrét állami beavatkozást irányoz elő a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére. Adós marad azonban azzal, mi is lenne ez az állami beavatkozás.
62. o. A "külföldi tulajdonú vállalatok exportja lényegesen kevesebb munkahelyet hoz létre" - ez nincs így. Vegyük figyelembe az alvállalkozói kört, melyeket mozgatnak.
63. o. A bányászat, kőfejtés (a három bemutatott iparágból az egyik) 2011-ben nem releváns Magyarországon, ha a növekedést dinamizáló ágazatokat keressük.
67.o. Túl részletes az alágazatok válságtörténeti bemutatása.
70. o. Nem lehet értelmezni a megfogalmazottakat: "A K+F+I projekteknél a döntési kritériumok élén a meglévő tudásbázis, kutatási tapasztalatok, egyetemi kutatási tevékenységek állnak, a költségszempontok csak másodlagosak. Így mind Nyugat-Európához viszonyítva, mind pedig a régióban jó pozíciót érhetünk el K+F+I potenciálunk jobb marketingjével." Nem értünk egyet azzal, hogy a K+F+I ösztönzése a marketinggel kimerülne.
71. o. Az IKT "enabler technology", azaz minden ágazatban megjelenik és támogatja a hatékonyság növekedését. Ez nem jelenik meg az anyagban.
72. o. Az élelmiszeripari - energetikai - gépipari - kereskedelmi vállalati csoportosulások gyorsan létrejönnének egy modell szemléletű agrárfejlesztés eredményeképpen.
80. o. Az elektronikai ipar egyik jelentős szerepét nem domborítja ki az anyag, ti. ezen iparág képes mind az alacsonyabb végzettségűek foglalkoztatására, mind a magasan kvalifikált munkaerő érdemi lekötésére. Ezt a kettős szerepet ki lehet és ki is kell használni a magas hozzáadott értékek elérése, ill. a foglalkoztatási gondok terén.
98. o. A KKV-k növekedéséhez export-növelés, külpiaci promóciós szervezet, EU konform támogatás kell.
111. o. A befektetések növelését szolgáló intézkedéseknél, a legfontosabb a szabályozó rendszer kiszámíthatósága, tervezhetősége középtávon. Ez manapság hiányzik, jóllehet a tőkebefektetők bizalmának megnyerése, ill. megtartása kulcsfontosságú a jövőbeni növekedés eléréséhez.
130. o. Igen kedvezőnek találjuk, hogy a Terv szorgalmazza a háromoldalú fejlesztési megállapodások kimunkálását.
135. o. A dokumentum hivatkozza a komáromi ipari park példáját. Ennek kapcsán javasoljuk, hogy a korábbi, papíron maradt 10 vállalkozási övezet helyett kevesebbet hozzanak létre, de azok maximálisan épüljenek a térségben működő ipari parkokra, azaz az övezetnek odaítélt könnyítések és támogatások (kiemeltem magas támogatás-intenzitások) csak a parkokba települt vállalkozásokat illessék meg.
162. o. A demográfia nagyon fontos terület. Ehhez egy külön részprogram kell, mely éveken keresztül hat és stabil.
