Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2016-03-02
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2024 | 2023 | 2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2016. december 8.
A MISZ véleménye a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016. c. tervezetről
Részletek

2016. november 30.
A MISZ észrevételei a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) c. tervezetről
Részletek

2016. november 4.
A MISZ észrevételei a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Hitelprogram (GINOP-8.1.1-16) c. tervezetről
Részletek

2016. november 4.
A MISZ véleménye a Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram (GINOP-8.1.3/A-16) c. tervezetről
Részletek

2016. október 25.
A MISZ javaslatai a Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések c. felhíváshoz (VEKOP-2.2.1-16)
Részletek

2016. szeptember 28.
A MISZ észrevételei a Magyarország Digitális Startup Stratégiája vitaanyagról
Részletek

2016. június 15.
A MISZ véleménye a "FEHÉR KÖNYV a nemzeti adatpolitikáról" c. dokumentumról
Részletek

2016. május 27.
A MISZ véleménye a használati minta oltalomról szóló 1991. ÉVI XXXVIII. törvény felülvizsgálatával kapcsolatos koncepcióról
Részletek

2016. február 29.
A MISZ észrevételei az Ipar 4.0 stratégiai dokumentum kidolgozásához
Részletek


A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei az Ipar 4.0 stratégiai dokumentum kidolgozásához

Az informatika és különösen az automatizálási technológia konvergenciája az, amely az Ipar 4.0 alapjául szolgál. Az Ipar 4.0 dinamikus és decentralizált gyártási folyamatai többek között az energia és a nyersanyagok eddiginél sokkal hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A közvetlenségnek és azonnaliságnak köszönhetően a gyártók dinamikusabbá tehetik az erőforrásigények tervezését, áttérhetnek az igény szerinti energia-, és nyersanyag-ellátásra. Így nemcsak az éleződő versenykövetelményeket, hanem a természeti környezet kihívásait is hatékonyabban kezelhetik.

Mindez csak egy jó minőségű, folyamatosan rendelkezésre álló infrastruktúrán alapulhat,
- kezdve a nagyon szélessávú és (esetleg) garantált minőségű kapcsolat lehetőségétől, ami akkor is megbízhatóan működik, amikor pl. katasztrófa helyzet van,
- a kis sávszélesség igényű és nagyon rövid tranzakciós idejű kapcsolatok hatékony biztosításán át, - a nagyságrendekkel megnövekedő IP cím igény hatékony kezeléséig.
(Az informatikai infrastruktúra jelenleg egyszerre túl- és alulméretezett, aránytalanul sok ember közreműködését igényli. Az információ technológia biztonsági szintje Magyarországon riasztóan alacsony.)

Kormányzati felelősség ennek a folyamatnak a felgyorsítása, pl. több cégnél is hallottuk, hogy nincs olyan mobil internet adatcsomag, amelyik alacsony előfizetői díjjal lenne kapható, emiatt nem tudnak olyan eszközt csinálni, amely mobiltelefontól függetlenül tudna kommunikálni. Sok esetben elég lenne havi 10-100MB adatforgalom, de több ezer forintos előfizetői díj mellett már nem éri meg hozzátenni az adott szolgáltatást. Hogy ez idővel megoldódik-e állami ösztönzés nélkül is, azt nehéz megmondani.

A m2m és IoT témakörben, az innovációs ökoszisztémát előre helyezve, szerintünk egy fontos tényező lehet az, hogy a különböző eszközök nyílt, jól dokumentált (és nem utolsósorban hatékony) kommunikációs protokollokat tudnak-e használni. Ez növeli a versenyt és növeli a vásárlók bizalmát is, mivel nem csak egyetlen cégtől függnek. A stratégiában fontos cél lenne, hogy csak olyan termékeket támogasson, amelyeknél a protokoll legalább 2 különböző formában (bináris és szöveg-alapú) is elérhető, szabadon használható.

A jelenleginél sokkal nagyobb „összekötöttség” és „automatizálás” hatalmas lehetőséget jelent az ipar hatékonyabbá tétele terén, viszont fel kell készülni egy sor új vagy erősödő kihívásra:
- sokkal nagyobb „technológiai” kiszolgáltatottságot jelenthet a cégek jelentős részének – ennek csökkentése/kezelése illetve „elviselése” újszerű feladat szinte minden területen,
- még inkább megoszthatja a „képes” és „nem képes” rétegeit a társadalomnak – hatalmas feladat előtt áll az oktatás és a net-szociális felzárkóztató terület,
- még inkább problémát jelenthet a hatékonyabb megoldások miatt munkanélkülivé válók munkához juttatása illetve felszabaduló idejük értelmes eltöltése – bár nyilván ez nem lehet akadály a bekövetkező szükségszerű fejlődésnek, de nem lehet minden felszabaduló munkaerőből informatikai alkalmazásfejlesztőt csinálni, bármennyire is mennyiségileg ez kívánatos lenne, tehát erre is fel kell készülnie mind a (felnőtt) oktatásnak, mind az iparnak, de az államnak is,
- komoly – a jelenlegihez képest is sokkal összetettebb és kritikusabb versenyhelyzetet teremt a kiber bűnözők (az új lehetőségek miatt valószínűleg egyre népesebb tábora), mint egyik oldal, és a tisztességes emberek/cégek, biztonsági technológiák és bűnüldözők, mint másik oldal között – hatalmas feladat előtt áll tehát a kiber-biztonsági terület (és ez persze lehetőség is),
- még tovább erősödik az informatikus hiány, különösen az egyes – más iparági területeken is már tapasztalatot szerzett – duo- vagy multidiszciplináris informatikus eszköz / alkalmazásfejlesztők iránti igény – erre (mint szinte minden másra) proaktívan kell felkészülni, megbecsülve a meglévőket, vonzóvá tenni a frissen kikerülők számára ezt az „ipart” itthon, és külföldről is vonzani az arra alkalmasakat - ez már ma is nagyon kritikus probléma,
- a nagyvállalatok számára néhány területen komoly lehetőségek nyílnak:
• jelentős további belső hatékonyság javulás következhet be a nagyvállalatok és globális vállalatok belső működésében
• a globális szabványok, platformok kialakításában nyilván az ICT „nagyiparé” lesz a vezető szerep
• az automatizálás hatékonysága és intelligenciája meghatározó verseny-tényező lesz/lehet, és ez komolyan átrendezheti a piaci helyzeteket
- a kkv-k és középvállalatok számára hatalmas lehetőségeket nyit meg ez a szélesedő digitalizálódás, több ágon is:
• hagyományos termék-vonalaik (akár fizikai termékre, akár virtuális termékre, szolgáltatásra gondolunk) megújítása – kommunikációra és táv-menedzselésre felkészítve őket – ebben komoly figyelemfelhívásra, mind módszertani, mind anyagi támogatásra szükség van, mert ez tényleg olyan fejlődés lesz, hogy aki „kimarad, az lemarad”,
• egy sor ma még fantázia-világba (sem) tartozó „hálózatosodó okos” eszköz képzelhető el, kitárva a lehetőségeket a nagyon innovatív gondolatok előtt, viszont nyilván a fejlesztői / befektetői kockázatok is jelentősen nőnek,
• hatalmas alkalmazás és megoldás fejlesztési terep kínálkozik,
- az új, mikro-, ill. kisvállalkozások számára is komoly terepet jelentő iparágak tűnhetnek fel/erősödhetnek meg, pl.:
• jelentősen nő a hatékony interfész, plug-in és middle-ware fejlesztési / szolgáltatási piac is – ezekben érdemes úttörővé válni,
• új szolgáltatási iparágként jelenhetnek meg az „új-hálózatosodott” világ tervezési, tanácsadási, működtetési területei,
• a biztonsági kérdések terén akár eszköz/megoldás-fejlesztésben, akár szolgáltatásként új lehetőségek kínálkoznak.

Minden nagyszabású változást az oktatás területén lehet és kell megalapozni. Talán itt remélhetjük a legnagyobb nyitottságot minden olyan újdonságszámba menő informatikai és más műszaki fejlesztés számára, amely a jövőben a hétköznapok technológiáját adja majd. (Az igen nagy változatszámban elérhető szabad szoftverek gyorsabb ütemű terjesztése volna pl. indokolt.)

Az informatikai fejlesztéseknek van egy olyan egyedi kedvező sajátossága, hogy az előállítási költségeit csak egyszer kell megfizetni, az eredmények rendelkezésre bocsátása egy szélesebb felhasználói kör részére már töredék áron megoldható. Éppen ezért az állami pénzekből olyan fejlesztéseket érdemes megcélozni, amelyek egy nagyon széles felhasználói kör számára fontosak.

Fontos lenne továbbá, hogy a Kormány elősegítse a nagyvállalatok és magyar KKV szektor közötti együttműködést az Ipar 4.0 minél sokrétűbb alkalmazásának ösztönzése céljából.

Egyrészt rendelkezik Magyarország egy már létező innovatív KKV szektorral, amely versenyképesen hozzá tud járulni nagyvállalatoknál, az Ipar 4.0 területén megvalósuló K+F projektekhez. Ezen a területen a legfontosabb szerepe a kormánynak, hogy összekösse a két felet egymással és elősegítse az együttműködésük létrejöttét. Ennek érdekében hasznos kezdeményezés lenne létrehozni egy online webes felületet, ahová nagyvállalatok tudják az Ipar 4.0 K+F-el kapcsolatos beszállítói igényeiket feltölteni, amelyek rendszerezett és egy helyen, átlátható formában történő elérhetővé tétele segítene a megfelelő kompetenciákkal rendelkező KKV számára a projektek bekapcsolódásába, illetve katalizátorként is szolgálna a KKV szektorban, mivel iránymutatásként is szolgálna, hogy a nagyvállalatok, milyen kompetenciával rendelkező partnereket, beszállítókat keresnek. Másrészt, a kormány a KKV-k számára biztosítandó financiális eszközökkel is ösztönözhetné a nagyvállalatokkal létrejövő ipar 4.0 együttműködéseket.

Az ipar 4.0 célkitűzéseinek a teljesítése azt kívánná, hogy a szakpolitika felkészült, a fejlődés iránt elkötelezett, az ország érdekeit értő és képviselni képes vezetőket bízzon meg. Az informatika, a digitális technológia természetéből fakadóan áttörést csak úgy lehet elérni, ha megvan az a központi akarat, amely képes a ma nagyon sokrétű érdekszerkezetet egy irányba terelni. Ahogy alapos mérnöki munka nélkül véletlenszerűen nem jön létre egyetlen érdemi alkotás sem, úgy nem fog spontán folyamatok eredményeként bekövetkezni az az integráció sem, amelyet az „ipar digitalizálása” célkitűzés megkívánna.

Budapest, 2016. február 29.
Készítette: VISUALIA