2017. szeptember 28. MISZ-levél és állásfoglalás a szellemi tulajdonnal összefüggő új jogi szabályozás megalkotásáról Dr. Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére
Részletek
2017. június 20. A MISZ véleménye
az Európai Bizottságot belső piaci ügyekkel összefüggésben
vállalkozásoktól történő információkérésére feljogosító
uniós rendelet-tervezetről
Részletek
2017. április 13. A MISZ véleménye
a "Logisztikai versenyképességről"
Részletek
2017. február 10. A MISZ véleménye
az Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogramról
(GINOP-8.1.3/B-17)
Részletek
2017. január 26. Európai Bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának MISZ-véleménye
Részletek
Európai Bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának MISZ-véleménye
Igazságügyi Minisztérium Kecsmár Krisztián
európai uniós és nemzetközi
igazságügyi együttműködésért
felelős államtitkár
Tárgy: az európai bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának véleményezése
Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönettel megkaptuk az elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésére vonatkozó javaslatot.
A javaslatban rögzített célokkal messzemenőkig egyetértünk, a kártya igénylési és felhasználási feltételei - annak ellenére, hogy akár önfoglalkoztató magánszemélyek is igényelhetik - azonban igen bonyolultnak tűnnek, és nem látjuk vonzónak kisvállalkozások számára, különös a fotószolgáltatás és webszerkesztés területeken. Nyilván megkönnyíti a dolgát egy informatikával vagy marketinggel foglalkozó multinacionális cégnek.
A javaslat alapján egyelőre csak néhány szolgáltatás vonatkozásában lehet igénybe venni, de a tervezet segítségével létrejöhet - az egyébként hiányzó - egész Európára kiterjedő szolgáltatások rendszere. (Ma például nem lehet egy szolgáltatótól megrendelni egy csomag, egymás után több EU országba való szállítását az eltérő szabályok miatt)
A javaslat előnyeként jegyezzük meg, hogy az e-kártyát igénylőnek elégséges egy biztosítást kötnie, melyet megfelelőnek tekinteni az Unió további országaiban is, és ez nem csak egy biztonságot, hanem szabadságot is ad a szolgáltatóknak az időszakos határon túli szolgáltatásainkat nyújtásában.
Ugyancsak pozitív a késlekedő hatósági magatartás felülírása (azaz a hallgatás = beleegyezés elve).
Megemlítünk néhány olyan esetet, mely problémát okozhat, ill. át kell gondolni:
Kedvező céges adózási körülmények esetén a magyar cég kitelepül Szlovákiába és onnan végzi az itthoni tevékenységét, ez bevételkiesést jelent az államnak.
A K+F vállalkozás esetén Pl. Romániában, legalább 3 éve kell jelen lennie a piacon az adott cégnek ahhoz, hogy szolgáltatni tudjon. Emiatt a kártyarendszer bevezetése előtt a határos országoknak meg kell állapodni a közös rendszer feltételeiről, hogy a folyamat kölcsönösen zökkenőmentesen haladjon és ne érje egyik országot sem hátrány.
Amennyiben a rendszer olyan országokat is érintene, amelyek nem EU-s országok (Ukrajna, Szerbia), úgy az adózás szabályainak mentén át kell gondolni az egyes szolgáltatási területeket, mert a nem uniós országokba kivitt áruk, illetve a nem uniós országokban nyújtott szolgáltatások után nem kell hozzáadottérték-adót fizetni az EU-ban. Ebben az esetben a héát (áfát) abban az országban kell megfizetni, ahol az árut értékesítik, illetve ahol a szolgáltatást nyújtják.
Ha az adott szolgáltatáshoz tanúsítás szükséges, akkor annak meglétét igazolnia kell a vállalkozásnak. Ha az előírás speciális, adott nemzeti előírásnak, jogszabálynak való megfelelést igényel, akkor az e-card ebben az esetben nem adja meg a tőle várt összes előnyt. Ebben az esetben az ilyen területen mozgó vállalkozásoknak mégis megfelelően láttatni kell magukat. Az e-card bevezetésénél erre figyelemmel kell lenni, hogy a fogadó és a célország hivatalai ezt a problémát kezelni tudják az e-card bevezetése után.
A szolgáltatás igénybevételi lehetőségét javasoljuk széles körben ismertté tenni, mert részben a javaslat is ezt kéri a tagállamoktól, részben pedig a magyar kis- és középvállalkozóknak nagyon kevés lehetőségük van a külföldre irányuló szolgáltatásaikhoz kapcsolódó adminisztráció megismerésére. Javasoljuk megvizsgálni, hogy a kártya digitális kibocsájtásában, megjelenítésében a mobil-eszközök és hálózat részt tud-e venni, hogy a kártya innovatív módon juthasson el a KKV ügyfélkörnek.
Nincs arra konkrét adatunk, hogy Magyarországon milyen mértékben kérnek vállalkozások letelepedést, mert Szövetségünk ilyen jellegű visszajelzéseket nem kap.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar hatóságoknak is megfelelő módon kell majd adaptálni a jogszabályt és a kártya kiadásához kapcsolódó eljárásjogi szabályokat a Direktívával összhangban meg kell alkotni.
A javaslatban nem találjuk részletes kifejtését az adatvédelmi kérdéseknek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az adatok továbbítása jelen esetben kötelessége lesz a hatóságoknak. Az elektronikus szolgáltatási kártya jogosultjának erre természetesen majd fel kell hívni a figyelmet és hozzá kell járulnia az adatainak továbbításához, különösen, ha az igénylés magánszemély adatait tartalmazza.