Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2017-02-02
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2017. szeptember 28.
MISZ-levél és állásfoglalás a szellemi tulajdonnal összefüggő új jogi szabályozás megalkotásáról Dr. Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére
Részletek

2017. június 20.
A MISZ véleménye az Európai Bizottságot belső piaci ügyekkel összefüggésben vállalkozásoktól történő információkérésére feljogosító uniós rendelet-tervezetről
Részletek

2017. április 13.
A MISZ véleménye a "Logisztikai versenyképességről"
Részletek

2017. február 10.
A MISZ véleménye az Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogramról (GINOP-8.1.3/B-17)
Részletek

2017. január 26.
Európai Bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának MISZ-véleménye
Részletek


Európai Bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának MISZ-véleménye

Igazságügyi Minisztérium
Kecsmár Krisztián
európai uniós és nemzetközi
igazságügyi együttműködésért
felelős államtitkár

Tárgy: az európai bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának véleményezése

Tisztelt Államtitkár Úr!

Köszönettel megkaptuk az elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésére vonatkozó javaslatot.

A javaslatban rögzített célokkal messzemenőkig egyetértünk, a kártya igénylési és felhasználási feltételei - annak ellenére, hogy akár önfoglalkoztató magánszemélyek is igényelhetik - azonban igen bonyolultnak tűnnek, és nem látjuk vonzónak kisvállalkozások számára, különös a fotószolgáltatás és webszerkesztés területeken. Nyilván megkönnyíti a dolgát egy informatikával vagy marketinggel foglalkozó multinacionális cégnek.

A javaslat alapján egyelőre csak néhány szolgáltatás vonatkozásában lehet igénybe venni, de a tervezet segítségével létrejöhet - az egyébként hiányzó - egész Európára kiterjedő szolgáltatások rendszere. (Ma például nem lehet egy szolgáltatótól megrendelni egy csomag, egymás után több EU országba való szállítását az eltérő szabályok miatt)
A javaslat előnyeként jegyezzük meg, hogy az e-kártyát igénylőnek elégséges egy biztosítást kötnie, melyet megfelelőnek tekinteni az Unió további országaiban is, és ez nem csak egy biztonságot, hanem szabadságot is ad a szolgáltatóknak az időszakos határon túli szolgáltatásainkat nyújtásában.
Ugyancsak pozitív a késlekedő hatósági magatartás felülírása (azaz a hallgatás = beleegyezés elve).

Megemlítünk néhány olyan esetet, mely problémát okozhat, ill. át kell gondolni:
  • Kedvező céges adózási körülmények esetén a magyar cég kitelepül Szlovákiába és onnan végzi az itthoni tevékenységét, ez bevételkiesést jelent az államnak.
  • A K+F vállalkozás esetén Pl. Romániában, legalább 3 éve kell jelen lennie a piacon az adott cégnek ahhoz, hogy szolgáltatni tudjon. Emiatt a kártyarendszer bevezetése előtt a határos országoknak meg kell állapodni a közös rendszer feltételeiről, hogy a folyamat kölcsönösen zökkenőmentesen haladjon és ne érje egyik országot sem hátrány.
  • Amennyiben a rendszer olyan országokat is érintene, amelyek nem EU-s országok (Ukrajna, Szerbia), úgy az adózás szabályainak mentén át kell gondolni az egyes szolgáltatási területeket, mert a nem uniós országokba kivitt áruk, illetve a nem uniós országokban nyújtott szolgáltatások után nem kell hozzáadottérték-adót fizetni az EU-ban. Ebben az esetben a héát (áfát) abban az országban kell megfizetni, ahol az árut értékesítik, illetve ahol a szolgáltatást nyújtják.
  • Ha az adott szolgáltatáshoz tanúsítás szükséges, akkor annak meglétét igazolnia kell a vállalkozásnak. Ha az előírás speciális, adott nemzeti előírásnak, jogszabálynak való megfelelést igényel, akkor az e-card ebben az esetben nem adja meg a tőle várt összes előnyt. Ebben az esetben az ilyen területen mozgó vállalkozásoknak mégis megfelelően láttatni kell magukat. Az e-card bevezetésénél erre figyelemmel kell lenni, hogy a fogadó és a célország hivatalai ezt a problémát kezelni tudják az e-card bevezetése után.
A szolgáltatás igénybevételi lehetőségét javasoljuk széles körben ismertté tenni, mert részben a javaslat is ezt kéri a tagállamoktól, részben pedig a magyar kis- és középvállalkozóknak nagyon kevés lehetőségük van a külföldre irányuló szolgáltatásaikhoz kapcsolódó adminisztráció megismerésére. Javasoljuk megvizsgálni, hogy a kártya digitális kibocsájtásában, megjelenítésében a mobil-eszközök és hálózat részt tud-e venni, hogy a kártya innovatív módon juthasson el a KKV ügyfélkörnek.

Nincs arra konkrét adatunk, hogy Magyarországon milyen mértékben kérnek vállalkozások letelepedést, mert Szövetségünk ilyen jellegű visszajelzéseket nem kap.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar hatóságoknak is megfelelő módon kell majd adaptálni a jogszabályt és a kártya kiadásához kapcsolódó eljárásjogi szabályokat a Direktívával összhangban meg kell alkotni.
A javaslatban nem találjuk részletes kifejtését az adatvédelmi kérdéseknek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az adatok továbbítása jelen esetben kötelessége lesz a hatóságoknak. Az elektronikus szolgáltatási kártya jogosultjának erre természetesen majd fel kell hívni a figyelmet és hozzá kell járulnia az adatainak továbbításához, különösen, ha az igénylés magánszemély adatait tartalmazza.

Budapest, 2017. január 26.
Tisztelettel:

Dr. Szabó Gábor
elnök
Magyar Innovációs Szövetség
Készítette: VISUALIA