Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2011-07-05
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2003. november 11.
Vélemény a kkv-k iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedési tervvel kapcsolatban
Részletek

2003. október 6.
Az ipari parkok közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiája, különös tekeintettel a regionális fejlesztési programokra és az azokhoz kapcsolódó várható EU támogatásokra
Részletek

2003. október 3.
Állásfoglalás a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvénytervezetről
Részletek

2003. szeptember 10.
Kohéziós Alap Keretstratégia tervezete
Részletek

2003. június 3.
Összefoglaló a kisvállalatok európai chartájának 8. pontjához
Részletek

2003. március 26.
Állásfoglalás a kutatás-fejlesztésről és az innovációról szóló törvénytervezet koncepciójáról
Részletek

2003. február 25.
Az innovációs törvény szakmai koncepciójának kidolgozására vonatkozó kérdőív
Részletek

Vélemény a kis- és középvállalkozók iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó intézkedési tervvel kapcsolatban

A Magyar Innovációs Szövetség, ill. szakemberei részt vettek a kormány részére a kis- és középvállalkozók iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó átfogó Intézkedési Terv változatait tárgyaló üléseken, és írásos véleményt is fűztünk egy korábbi változathoz.

A jelenleg végleges változatnak tekintendő dokumentum magas színvonalú, nemcsak céljaiban, hanem fogalmazásában, hatalmas háttéranyagában, mondatainak világosságában, áttekinthetőségében, a szép magyar nyelv használatában és formai kiállításában egyaránt.

Korábbi hozzászólásainkkal egyezően most már csak néhány "érzékeny", ill. kényes kérdéshez szólunk hozzá.

A kis- és középvállalkozások támogatása nemzeti érdek, és az sem vitás, hogy a magyar kis- és középvállalkozások általános gyengeségének és szerény versenyképességének egyik oka éppen a tájékozatlanság a szellemi tulajdon területén, és felemelkedésüknek, versenyképességük növelésének egyik eszköze éppen a szellemi tulajdonvédelmi tudatosság lehet.

A szellemi tulajdonvédelem tudatosságának felépítése a kis- és középvállalkozók körében tehát elsőrangú szempont, és ehhez a Magyar Szabadalmi Hivatal már jelenleg is kiválóan működő szolgáltatási rendszerének a továbbfejlesztése az egyik legcélszerűbb út, annak ellenére, hogy ezen a területen bizonyos érdekek már ütközhetnek. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő szabadalmi ügyvivő társadalom nem teljesen ok nélkül nehezményezi, hogy az MSZH mint "versenytárs" lép be önköltséges szolgáltatásaival, ezáltal csökkentheti a szabadalmi ügyvivők amúgy is szűkülő munkalehetőségeit. Meg kell tehát találni az államigazgatás új szolgáltatását is magában foglaló modelljének, a szabadalmi ügyvivő érdekeinek és a versenyjognak a határmezsgyéjét, amelyen biztonságosan lehet mozogni.

A Magyar Innovációs Szövetség célkitűzései alapján egyértelműen abban érdekelt, hogy a kis- és középvállalkozások minél több segítséget kapjanak.

A jelenlegi új változat megkísérli pontosabban és elfogadhatóan körülhatárolni a Hivatal által szolgáltatható feladatokat és a szabadalmi ügyvivők által elvégezhető feladatokat. A gyakorlat reményeink szerint eldönti, hogy ez a mezsgye jó helyre került.

A Magyar Innovációs Szövetség egyértelműen támogatja, hogy az MSZH végezzen önköltséges szolgáltatást, és hogy ez véleményünk szerint nem sérti a szabadalmi ügyvivők érdekeit, azt elsősorban a következőkkel tudjuk indokolni:
a Hivatal önköltséges szolgáltatásai a szabadalmi ügyvivők számára is rendelkezésre állnak;
a kis- és középvállalkozások az ingyenes és önköltséges tájékoztatás segítségével jobban felbátorodhatnak szellemi tulajdoni "vagyonuk" (amiről talán még nem is tudnak) kezelésére, ezzel feltehetően több lesz azok száma, akik az ügyvitel későbbi, több szakértelmet igénylő szakaszában ügyfelei lehetnek a szabadalmi ügyvivőknek.

A piacgeneráló szerep, amelyet az MSZH ingyenes és önköltséges szolgáltatásai biztosíthatnak, véleményünk szerint összességében inkább hasznára, mint kárára lehetnek a szabadalmi ügyvivő társadalomnak.

Másik terület, ahol esetleg kételyek merülhetnek fel, az a prototípus készítésének és a gyártás beindításának esetleges támogatása egy szellemi tulajdonszerzést támogató alapból. Amennyire feltétel nélkül támogatandó az oltalomszerzés költségeinek - részleges visszatérítésére szolgáló - alap, annyira óvatosan kezelendő a prototípus készítésének és a gyártás beindításának esetleges támogatása ilyen alapból.

Amennyiben arról van szó, hogy az állam e célra fordítható összege, ami döntően két (OM, GM) forrásból csurog, bővülni fog, akkor ez támogatandó. Amennyiben tehát ez új támogatási forrást is jelent, és természetesen csak azokban az esetekben, ha a megvalósításra is hazánkban kerül sor, és a hozzáadott értékkel keletkező többlet is csak a hazai GDP-t gyarapítja, az hasznos lehet. Ez a feladat jelentősen növeli a szakértők feladatát, és a döntéshozók felelősségét.

Csupán gondolatébresztőként, hogy az ilyen jellegű támogatások az elmúlt 20-30 év során részben sikertelenek, részben vitathatóak voltak, elsősorban korrupciógerjesztő és összeférhetetlenségi okokból, másrészt kellő hozzáértés hiánya miatt.

A lényeg persze az, hogy Szövetségünk teljes mértékben támogat egy olyan alapot, amely segítséget ad a szabadalmak megvalósításához, és megjegyzésünk csak a körültekintő előkészítésre kívánja felhívni a figyelmet.

Végül megismételjük korábban is kifejezett véleményünket, hogy nem célszerű hangsúlyozni a költségvetési többletforrás szükségtelenségét. A mindenkori kormányok számára folyamatosan tudatosítani kell, hogy a kis- és középvállalkozások támogatásához, és ezen belül ezek iparjogvédelmi tevékenységének támogatásához pénz szükséges, olyan pénz, amely rövid távon nem, csak hosszabb távon - esetenként több kormányzati ciklus után - térül meg, de akkor jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság, ill. a nemzeti jövedelem növekedéséhez.
Készítette: VISUALIA