2010. december 15. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
"K+F és innováció a versenyképességért" c. Akciótervről Részletek
2010. december 10. Állásfoglalás a Felsőoktatási Törvény koncepciójáról Részletek
2010. szeptember 15. Vélemény az Új Széchenyi Terv Vitairat V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről
Részletek
2010. július 27. A MISZ levele az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének Letöltés/megnyitás
(pdf, 67 KB)
2010. június 28. A MISZ levele az NGM Tudásgazdaság Főosztálya számára Részletek
2010. június 11. Vélemény az Európai Partnerség a Kutatókért című uniós kezdeményezéshez kapcsolódó
Nemzeti Akciótervről Részletek
European partnership for researchers National Action Plan of Hungary Letöltés/megnyitás
(word, 269 KB)
2010. május 27. A MISZ közleménye az innovációs járulékról Részletek
2010. május 14. A IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés/megnyitás
(pdf, 121 KB)
2010. május 11. Vélemény az infokommunikációs technológiák szektor oktatás-képzés vizsgálatára, problémáinak feltárására indított kutatás I. számú szakmai részbeszámolójáról Részletek
2010. május 6. Vélemény a komplex vállalati technológia fejlesztés c. pályázati felhívás és útmutató (GOP-2010-2.1.1/C) tervezetéről Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2.1.1.C Részletek
2010. április 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.1.1) és a Vállalati innováció támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.3.1/A; GOP-2010-1.3.1/B) c. pályázati konstrukcióról Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2010 1.3.1 Letöltés/megnyitás
(pdf, 56 KB)
2010. március 15. Vélemény a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához, Kódszám: TÁMOP-4.2.2.B-10/1 Részletek
2010. március 4. A MISZ véleménye az európai munkáltatói szervezet, a Businesseurope "EU Intellectual Property Manifesto 2010" című anyagáról. Részletek
Véleményezett anyag Letöltés/megnyitás
(pdf, 59 KB)
2010. február 24. Innováció - Növekedés
A MISZ közgyűlésének állásfoglalása Részletek
2010. február 22. Vélemény a "Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" (GOP 2.1.1.A) c. pályázati kiírásról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "K+F és innováció a versenyképességért" c. Akciótervről
A prioritás támogatja többek között "az innovatív vállalkozások klaszteresedési folyamatait".
Tapasztalataink szerint vannak klaszterek, melyek csak és kizárólag azért álltak össze, mert ebben a formában lehetett pályázatokat nyerni. Vannak viszont olyan klaszter-tagvállalatok, amelyek már sikereket értek el a K+F+I területén. Javasoljuk ezért felülvizsgálni az eddigi klaszterek teljesítményét és ennek megfelelően kialakítani a pályázati feltételrendszert és/vagy a bírálati (pontszámítási) szempontrendszert.
A prioritás célkitűzéseinél mérni kellene a "gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket", melyre az EPO egy lehetséges mutató. 10 év alatt az EPO 30 %-os bővülése ugyanakkor irreális, ha a gazdasági feltételrendszer egyéb szabályozói nem ebbe az irányba hatnak.
A harmadik indikátor (kutatási személyzet létszámnövekedése) nem jó mutató akkor, ha a vállalkozás a kísérleti fejlesztést, az alkalmazott kutatást már az állományában lévő munkatársakkal tudja (akarja) elvégeztetni.
A konstrukcióknál helyeseljük a támogatási intenzitásokat. Egyetértünk az innovatív KKV-kra szánt összegekkel is.
A "piacorientált K+F" támogatási konstrukció a kísérleti fejlesztést sokkal magasabb %-kal támogatná, mint a "vállalati innováció" c. konstrukció. A vállalati támogatások alacsonyabb intenzitását csak részben ellensúlyozhatja, hogy a vállalati innovációnál marketing költségeket és beruházásokat is lehetne finanszírozni. Ezért javasoljuk a két támogatási % egymáshoz közelítését.
A "vállalati innováció" c. konstrukció nem tartalmazhat alkalmazott kutatást, de a "piacorientált K+F" igen. Ezt úgy kell érteni, hogy a "piacorientált k+F" nevű konstrukció azt jutalmazza magasabb támogatási %-kal, hogy alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést ugyanazon vállalat piacorientáltan végzi, és az magasabb támogatást érdemel?
Ez helyes lenne így, de akkor a kísérleti fejlesztés eredményének piacra vitelét, az annál felmerülő marketing költségeket és beruházásokat miért nem érvényesítheti a piacorientált alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést együtt végző vállalat?
A harmadik konstrukció (Innovatív KKV-k támogatása) sokkal több támogatott projekttel számol, viszont kevesebb keretösszeggel. Véleményünk szerint 10 ezer vállalkozással számolni innovációs tevékenység esetén, irreális. A projekt kiválasztás eljárása ne legyen automatikus, hanem jelöljön ki szakértői csoport olyan ágazatokat, alágazatokat, melyek célzott támogatása hosszabb távon is kormányzati stratégiai célkitűzés.
Az akciótervekben nem szerepelnek a kis méretű projektek támogatása.
A GOP 1.3.1/D lehetne erre alkalmas, viszont ez a konstrukció csak K+F eszközbeszerzést támogat és nem támogat kisebb méretű 10-20 M forintos projekteket, amelyben el lehetne számolni bérköltséget (egyetemektől, kutatóintézetektől), igénybe vett szolgáltatásokat és eszközbeszerezéseket. A GOP 1.3.1. minimum 30 M forintos projektméretet tételez fel, 50%-os támogatási intenzitás mellett, ami egy olyan szint, amelyet sok innovatív mikrovállalkozás nem tud meglépni, a magas önerő és ezáltal a (számukra) magas minimum projektnagyság miatt.
Ezért javasoljuk a GOP 1.3.1/D-ben változatlan támogatási intenzitás megtartásával, a támogatható tevékenységek kibővítését - bérköltség, igénybe vett szolgáltatások beépítésével -, egyrészt a mikrovállalkozások, másrészt induló, innovatív projektcégek bevonása érdekében is, vagy egy új konstrukció kidolgozását a kis méretű projektek támogatására.