2004. október 16. MISZ véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi termékek vagyonként elszámolásához
Részletek
2004. szeptember 14. MISZ észrevételei a 2005. évi GVOP beruházásösztönzési prioritásához tartozó pályázatok előkészítésével kapcsolatban Részletek
2004. július 22. Konkrét javaslatok az innovatív KKV-k-ra vonatkozó,
az innovációs, ill. az adótörvényekben megjeleníthető, további támogatási
formákról Részletek
2004. július 22. MISZ Vezetősége újból megvitatta az innovációs törvény
tervezetét Részletek
2004. július 12. Vélemények a kkv-k innovációs törekvéseinek támogatásáról Részletek
2004. június 15. Állásfoglalás az NKTH "A regionális innovációs
rendszer kialakítása" c. dokumentummal kapcsolatban Részletek
2004. április 20. Állásfoglalás a GKM "A gazdasági versenyképesség
javításának programja" c. koncepciójáról Részletek
2004. április 22. Állásfoglalás az Innovációs Törvény tervezetéről Részletek
2004. március 22. Módosítási javaslat a Kutatási és Technológiai Innovációs
Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezésével
kapcsolatban Részletek
2004. március 25. Vélemény az Európai Bizottság KKV-k finanszírozásával
kapcsolatos tájékoztatójáról Részletek
2004. január Megjegyzések a kockázati tőke törvény módosításá-nak
jelenlegi tervezetéhez Részletek
Magyar Innovációs Szövetség
véleménye az Útmutató az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és a szellemi
termékek vagyonként elszámolásához
Az anyag korrekt, megfelel a hatályos jogszabályoknak és számviteli elveknek. Összefoglalóan úgy gondoljuk, hogy az útmutató alapjaiban jó, de kissé bonyolult rendszert vázol. Hiányzik viszont az anyagból a konkrét példák bemutatása, azaz az aktiválás konkrét előnyei.
A fogalmi meghatározások igen fontosak, mert a tapasztalatok szerint nagy félreértések vannak ezekről a kérdésekről!
Az anyagban részletezett alesetek:
alap- és alkalmazott kutatás
vállalkozásba adott kutatás
megrendelésre végzett kutatás
kísérleti fejlesztés
elszámolásának szabályai világosak, egyértelműek és talán igazságosak is - alapvetően a támaszám/munkaszám alapján célszerű elkülöníteni és kezelni ezeket a költségeket.
Ami az adókedvezményeket illeti: A klaszterek létrehozásának feltételrendszere nem jól illeszkedik a jelenlegi pályázati kiíráshoz pl. "A" pályázati cél esetében, a g) pont pontosítást igényel: Mit értenek a beszállítókkal való tartós kapcsolaton? Megfontolandó egy külön klaszter pályzat kiírása.
Általános megjegyzés Félrevezető a 49. oldalon (a főcím - K+F költségekhez adott támogatás - és a 1.1 közötti részben), hogy kedvezménynek nevezik azt, hogy a K+F költség egyszeresen levonható az adóalapból. Ugyanis az előző eredményre jutunk akkor is, ha a K+F költséget az árbevételből vonjuk le, anélkül, hogy a K+F említésre kerülne. A közvetlen költség egyszeres és háromszoros levonási lehetősége hasznos javaslat az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés vonatkozásában. Érdemes lenne, pl. egy "kétszeres" levonási lehetőség kimunkálása is, ha egyértelműen igazolható a vállalkozás kutatási együttműködése a felsőoktatási intézménnyel vagy MTA kutatóintézettel - arra az esetre, ha a vállalkozás nem a felsőoktatási intézmény vagy MTA kutatóintézet területén folytat kutatást. A gyorsított amortizáció és a fejlesztési tartalékképzés értelmes és nagyon hasznos kedvezmény. A fejlesztési adókedvezmény (1 Mrd Ft feletti beruházás egyetem vagy MTA-kutatóintézet területén) többek között azért bonyolult, mert az összes intézmény kincstári vagyon, a vezetésnek csak kezelői joga van, és pl. az Akadémia belső szabályzata szerint legfeljebb 3 évre köthető bérleti szerződés. Egy 3 éves bérleti szerződés alapján az 1 Mrd Ft-os beruházás nehezen elképzelhető, nem beszélve arról, hogy a PM-mel, KVI-val, építési és összes egyéb engedéllyel jogszerűen hosszú idő alatt bonyolítható le. A magas beruházási szint (1 milliárd forint) és a területi kötöttség nagyon lecsökkenti az érintettek körét. Mindkét feltételt enyhíteni kellene. A "támogatási intenzitás" egyes területekre vonatkozó értékeit javasoljuk általánosan 10% -kal megemelni. Sokkal ösztönzőbb lenne, ha a fizetett kamat 50%-át biztosítanák adókedvezményként (2004 előtt kötött hitelszerződésekre 8, míg ezután évi max. 10 millió forint összegben). Érthetetlen, hogy miért nem érvényesíthető adókedvezmény az immateriális javak között nyilvántartott szellemi termékekre - hiszen egy jó szoftver szintén termelőeszköz, azt is karban kell tartani (upgrade - frissítés).
