Csak Magyarországon évente közel 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás, EU-s szinten pedig évente 2289 millió eurós veszteség éri a gazdaságot és közel 5700 munkahely szűnik meg a jelenség következtében. Bár a hamisított termékeket gyakran a luxuscikkekhez vagy a divatiparhoz társítják, 2020-ban az EU külső határain a második leggyakrabban lefoglalt termékkategóriát az élelmiszerek – különösen a sütemények, tésztafélék, chipsek és édességek – jelentették[1]. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Mi van az asztalodon?” elnevezésű kampánya[2] a hamisított élelmiszerek és italok veszélyére hívja fel a figyelmet: ezek ugyanis jelentős kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére, valamint Európa gazdaságát és kulináris örökségét is károsítják.

Az Europol 2025-ös, a súlyos és szervezett bűnözés veszélyéről készülő felmérése[3] (SOCTA) rámutat, hogy az e-kereskedelem növekedése új lehetőségeket nyitott a hamisított élelmiszerek forgalmazására, ami egyre nehezebbé teszi a fogyasztók számára a valódi termékek azonosítását. A bűnözők manipulálják az élelmiszerek címkéit, csomagolását és a gyártási folyamatokat is módosítják. A helyi bűnüldözési műveletek is rávilágítottak a probléma nagyságára.

A boroktól a hagyományos élelmiszerekig használt földrajzi árujelzők (GI, geographical indications) segítenek a fogyasztóknak abban, hogy megbízható, minőségi termékeket válasszanak, a termelőknek pedig abban, hogy eredetükre építve hatékonyabban értékesítsék termékeiket. Ezek a jelölések oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik. Itthon ilyen a tokaji bor, a kalocsai paprika, vagy a gyulai kolbász is. E tanúsítványok ezzel megőrzik Európa gazdag kulináris örökségét, a fogyasztók számára pedig garantálják a termékek eredetiségét és minőségét. Az Európai Unióban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel. A bor az EU GI-termékek teljes fogyasztásának 54%-át teszi ki, ami miatt különösen veszélyeztetett a hamisítással szemben. A hamisítás által súlyosan érintett termékek közé tartozik még az olívaolaj, a sör, a hús, a sajt és a tejtermékek.

Az EUIPO kampánya gyakorlati tanácsokat ad a fogyasztóknak azzal kapcsolatban, hogyan védhetik meg magukat a hamisított termékektől. Erősen ajánlott, hogy hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól, valamint a márkák saját, hivatalos weboldalain vásároljanak. A termék címkéjének és eredetének ellenőrzése, valamint a tanúsító védjegyek (mint például a Kiváló Minőségű Élelmiszer) megkeresése szintén segíthet a termék eredetiségének igazolásában. Fontos továbbá gondosan megvizsgálni a csomagolást és magát a terméket is, mivel a hamisítványok gyakran tartalmaznak kivitelezési vagy helyesírási hibákat. További segítséget nyújthatnak az olyan hitelesítő eszközök, mint a QR-kódok és a hologramok.

Az élelmiszer- és italipar az EU gazdaságának egyik alappilléreként nagyban hozzájárul a regionális fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez. Az élelmiszerek és italok hamisítása, valamint a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés súlyos bűncselekmény, amely nemzetközi szinten történő fellépést igényel. Az EUIPO aktívan részt vesz a hamisítás elleni küzdelemben az egész EU-ban, amelynek részeként együttműködik többek között a jogérvényesítésben résztvevő hatóságokkal és jogtulajdonosokkal, a határon átnyúló együttműködés és jogérvényesítés európai szintű hatékonyabbá tétele érdekében. A 2024-es, az Europol és az Interpol által koordinált OPSON műveletben[4] 29 európai ország különböző bűnüldöző hatóságai, együttműködve az élelmiszer- és italgyártókkal, 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter (főként alkoholos) italt foglaltak le, összesen 91 millió euró értékben. Az akció eredményeként 11 bűnszervezetet számoltak fel, és 278 személlyel szemben kezdeményeztek eljárást hamisítás miatt. Az EU külső határain 2019-ben és 2020-ban lefoglalt hamisított élelmiszerek és italok esetében Kína és Törökország voltak a leggyakrabban bejelentett származási országok.

Az EUIPO jelentései rámutatnak arra is, hogy a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez – olyan tevékenységekhez, amelyek nem csupán aláássák a vállalkozásokat, de veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint például a pénzmosás, a kiberbűnözés vagy a csalás, sőt, a terrorizmus finanszírozásához is.

A szellemi tulajdon határozza meg a vállalatok értékét és versenyképességét

Szellemi tulajdonjog akár pénzügyi fedezet lehet – egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások nemcsak a tárgyi eszközökön, hanem a szellemi tulajdonon alapuló finanszírozást vagy befektetést választják és keresik.

A globális gazdaságot egyre inkább az innováció vezérli, ebben a környezetben pedig a vállalatok sikerében a szellemi tulajdon (IP) kulcsszerepet játszik. A legértékesebb cégek versenyelőnye ma már elsősorban nem fizikai, hanem immateriális eszközökből származik, mint a kutatás-fejlesztés eredményei, szoftverek, adatok, design, brand, szervezeti tudás és a magasan képzett munkaerő, amelyek mind jelentős gazdasági értéket teremtenek. A világ számos pontján ezért egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások nemcsak a tárgyi eszközökön – például ingatlanokon és gépeken alapuló –, hanem a szellemi tulajdon alapú finanszírozást vagy befektetést választják és keresik.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) legfrissebb tanulmánya, a World Intangible Investment Highlights 2025 rámutat: 2008 és 2024 között az immateriális beruházások több mint háromszor gyorsabban növekedtek, mint a tárgyi beruházások. Ez azt is jelenti, hogy immateriális eszközök nélkül a globális beruházások összértéke csökkenne. Az immateriális beruházások mára a világ GDP-jének jelentős és egyre növekvő hányadát adják. 1995 és 2024 között arányuk a vizsgált gazdaságok összesített GDP-jén belül mintegy 10 százalékról csaknem 14 százalékra emelkedett.

A WIPO másik tanulmányában (Country Perspectives: The Journey of the Visegrad Group) a visegrádi négyek országait, így hazánk viszonyait is elemzi az IP-alapú finanszírozás (IP-backed financing) kapcsán. Az utóbbi lényege, hogy a cégek immateriális javaikat, különösen szellemi tulajdonukat is bevonhatják a pénzügyi finanszírozás megszerzéséhez, és azt fedezetként használhatják például banki hitel felvételekor vagy tőkebefektetés során. Ez különösen hasznos lehet olyan vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek jelentős eszközállománnyal, de értékes technológiai fejlesztéssel, know-how-val vagy márkaértékkel bírnak, például a tech startupok, a kreatív ipar szereplői, vagy a tudásintenzív kis- és középvállalkozások.

A banki gyakorlatok azonban szigorúak, az IP-vagyonértékelés ökoszisztémája fejletlen, és a megszerzett IP jogok értékét gyakran nem ismerik el a piacon. Ennek okai összetettek: hiányoznak az elfogadott, szabványosított IP-értékelési módszertanok, alacsony a pénzintézetek és befektetők tudatossága az IP-ben rejlő értékek vonatkozásában, nincsenek megfelelő ösztönzők az IP-alapú hitelezésre, illetve nem épült fel a kockázatok kezelésére szolgáló garanciarendszer.

A hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy a bankok kizárólag tárgyi eszközökre alapozzák hitelezési döntéseiket. A szellemi tulajdon kiegészítő biztosítékként kerül a csomagba, nem önállóan értékelt fedezetként.

„A régió innovatív vállalkozásai számára növekedési lehetőséget rejt, ha az IP-jogokat pénzügyi erőforrásként tudják hasznosítani. Ehhez szükség van a szabályozási környezet fejlesztésére, a pénzügyi szereplők és vállalkozások tudatosságának növelésére, együttműködésre a banki és az iparjogvédelmi szakma között, valamint a nemzetközi jógyakorlatok hazai adaptálására. Ehhez azonban elengedhetetlen az alulról történő építkezés is, azaz, hogy a vállalkozások tudatosan kezeljék szellemi tulajdonukat, és arra nemcsak mint kizárólagos jogra, hanem mint hosszútávú befektetési eszközre is tekintsenek.” – emeli ki Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.

Az Európai Unión belül sincs jelenleg egységes keretrendszer, amely ösztönözné a bankokat az IP fedezetként történő elfogadására, ugyanakkor számos előremutató nemzetközi gyakorlat szolgálhat mintaként. Az Egyesült Királyságban például 2024 óta a NatWest Bank IP-fedezetű hiteleket kínál innovatív vállalkozások számára. Skócia 2025 áprilisában új jogszabályt fogadott el, amely megkönnyíti az IP-eszközök banki fedezetként történő alkalmazását, Dél-Korea és más vezető ázsiai gazdaságok pedig évek óta célzott, állami garanciális hitelprogramokkal támogatják az IP-alapú pénzügyi megoldásokat. Az Európai Bizottság a startup/scaleup stratégiája alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) közösen dolgozik egy egységes IP-értékelési keretrendszeren, és ezzel párhuzamosan az IP-finanszírozást célzó konkrét eszközök kialakítása is napirendre kerül.

Lezárult a WIPO tagállamok közgyűléseinek 66. üléssorozata

2025. július 17-én Genfben lezárult a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organization, WIPO) 66. közgyűléssorozata.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) delegációja a rendezvény második hetében is számos kétoldalú megbeszélést folytatott a WIPO magas rangú vezetőivel, illetve társhivatalokkal.

Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke találkozott Lisa Jorgenson, szabadalmi területért felelős WIPO főigazgató-helyettessel és Hasan Kleib, nemzeti és regionális fejlesztésekért felelős WIPO főigazgató-helyettessel.

Találkozóra került sor a Koreai Szellemi Tulajdoni Hivatal és a Szingapúri Szellemi Tulajdoni Hivatal delegációival is. A két hivatal képviselői többek között a szellemi tulajdon értékelésének és finanszírozásának témakörét tekintették át.

Magyar szakdiplomáciai siker, hogy Farkas Szabolcsot, az SZTNH elnökét a Budapesti Unió Közgyűlésének elnökévé választották.

Az Európai Bizottság megfelelőségi határozatot fogadott el az Európai Szabadalmi Szervezet adatvédelmi keretrendszeréről

2025. július 15-én az Európai Bizottság hivatalosan elfogadta a megfelelőségi határozatot az Európai Szabadalmi Szervezet (EPO) adatvédelmi keretrendszerére vonatkozóan. A határozat alapján a szervezet által biztosított személyesadat-védelmi szint egyenértékű az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) által előírt védelemmel.

Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság ilyen határozatot fogad el egy nemzetközi szervezet irányába. A döntés megerősíti az EPO elkötelezettségét a magas szintű adatvédelem mellett, és lehetővé teszi a személyes adatok automatikus és akadálytalan továbbítását az EPO részére, külön szerződéses vagy technikai biztosítékok alkalmazása nélkül.

Az SZTNH – mint GDPR hatálya alá tartozó nemzeti szellemitulajdon-hivatal – az új megfelelőségi határozat alapján jogosult személyes adatokat továbbítani az EPO részére anélkül, hogy ahhoz külön jogalapot vagy további védelmi intézkedéseket kellene alkalmaznia.

Ez az automatikus adattovábbítási lehetőség jelentősen egyszerűsíti a napi szintű együttműködést az EPO-val, amellett hogy az európai szabadalmi bejelentésekkel érintett magánszemélyek is nagyobb biztonságban tudhatják személyes adataikat.

A megfelelőségi határozat csak az Európai Szabadalmi Szervezetre vonatkozik. Az ENSZ szakosított szerveként működő Szellemi Tulajdon Világszervezetre (WIPO) vonatkozóan nem született ilyen határozat, így a WIPO felé történő adattovábbítás során továbbra is külön adatvédelmi garanciák alkalmazása szükséges a GDPR követelményeinek való megfelelés érdekében.