A Magyar Innovációs Szövetség Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportja és a Stradamus Zrt. zártkörű szakmai tanácskozást rendezett az ELTE-n az űr- és védelmi ipari innovációk finanszírozási lehetőségeiről 2026. július 8-án. A rendezvény befektetőket, vállalkozókat, kutatókat, egyetemi vezetőket, iparági szakértőket és kormányzati döntéshozókat kapcsolt össze annak érdekében, hogy közösen azonosítsák a kutatástól a piacra lépésig vezető út legfontosabb akadályait és a lehetséges megoldásokat.

Az „Innováció és kockázati tőke az űr- és védelmi szektorban – Hogyan erősíthető a tőkefinanszírozás a kutatástól a skálázásig vezető úton?” című eseményt Darázs Lénárd, az ELTE rektora és Kristóf Péter, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, az Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportjának vezetője nyitotta meg. A program szakmai előadásokból, felkért hozzászólásokból, résztvevői vitából és egy startup-, befektetői, akadémiai és kormányzati szereplőket felvonultató kerekasztal-beszélgetésből állt.

Kristóf Péter előadásában rámutatott: a globális űr- és védelmi szektor fejlődését az exponenciális technológiák, a csökkenő felbocsátási költségek, az új üzleti modellek, a geopolitikai verseny és a növekvő magántőke együttesen gyorsítják. A világ kormányzati űrkiadásai 2013 és 2025 között 43,7 milliárd dollárról 137 milliárd dollárra emelkedtek, miközben a védelmi és dual-use technológiák szerepe is folyamatosan erősödik. A hazai kihívások között a szereplők széttagoltságát, a lassú utánpótlást, az innovációs értéklánc hiányosságait és a nehézkes nemzetközi beágyazódást emelte ki.

Boros Áron, a Stradamus Zrt. vezérigazgatója a finanszírozási infrastruktúra hiányzó elemeire hívta fel a figyelmet. Előadása szerint a magyar rendszerben a kutatási és korai fejlesztési támogatások elérhetők, a növekedési szakaszban azonban jelentős finanszírozási rés keletkezik. Egy működő ökoszisztémának a teljes láncot le kell fednie a grantoktól az inkubáción és akceleráción át a kockázati tőkéig, majd a tőzsdei vagy vállalatfelvásárlási exitig.

A szakmai előadások során Tóth L. Viktor, az ELTE egyetemi docense az akadémia, az ipar és a befektetők közötti kapcsolatok gyengeségét, valamint a fiatalok bevonásának fontosságát hangsúlyozta. Lazányi János, a PCB Design Kft. ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy Magyarországról is létrehozható nemzetközileg versenyképes technológia, ugyanakkor a fejlesztések önerőből történő skálázása komoly korlátokba ütközik.

A felkért hozzászólók közül Balogh Petya, a Restart Hungary alapítója az űripari piac korai szakaszának kiszámíthatatlanságáról beszélt. Kiemelte, hogy az ESA- és NASA-források fontosak, de pályázati jellegük miatt önmagukban nem jelentenek stabil piacokat. Velkei Szabolcs, a Machine Intelligence Zrt. vezérigazgatója az űrbéli szállítás (space transportation) és gyártás, a robotika, a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek területén lát kiemelt lehetőségeket a magyar szereplők számára. Szerinte elsősorban ezeken a területeken érdemes fejlesztéseket elindítani, mert ezek finanszírozhatósága biztosabbnak tekinthető.

Biró Albert, a Magyar Védelmi Ipari Szövetség vezető szakértője szerint a hazai védelmi prime-vállalatok hiánya miatt szisztematikusan fel kell térképezni a nemzetközi beszállítói láncokba történő bekapcsolódás lehetőségeit. Pomázi Gyula, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztések gyakran a prototípus szintjén rekednek meg. Hangsúlyozta: a katonai felhasználóknak nem önmagában technológiára vagy szabadalomra, hanem működő és integrálható megoldásra van szükségük.

A Kulcsár Sándor, a BTS Space Kft. partnere által moderált kerekasztal-beszélgetésben Szántay Zsófia, a Soleye Kft. társalapítója, Kákosy Csaba, a Day One Capital partnere, Hirn Attila, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Gódor István, a Tudományos és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára vett részt.

A beszélgetés egyik központi megállapítása az volt, hogy a technológiai kiválóság önmagában nem elegendő a befektetéshez. Már kellően nagy, de jelentősen bővülő és elérhető piacra, erős menedzsmentre, gyors végrehajtásra és nemzetközi ambícióra is szükség van. A résztvevők szerint az egyetemek feladata elsősorban a tudás és a szakemberek fejlesztése, amelyet hatékony technológiatranszferrel, üzleti képzésekkel és vállalati együttműködésekkel kell kiegészíteni. A kockázati tőkebefektetők számára szükséges a piaci lehetőségek felfuttatása, valamint állami ösztönzők és a kockázatokat csökkentő kezdeményezések bevezetése, ami a gyakorlatban egy támogató környezetet jelent.

A tanácskozás résztvevői öt meghatározó következtetésben értettek egyet:

1. A legnagyobb finanszírozási hiány a prototípus és a piacra lépés közötti szakaszban tapasztalható.
2. A pályázati típusú finanszírozás szükséges, de önmagában nem elegendő a növekedéshez.
3. A befektethetőséghez működő piac, látható és növekvő kereslet, valamint erős vállalkozói csapat és gyors végrehajtás kell.
4. Magyarországnak célzott, magas hozzáadott értékű nemzetközi beszállítói pozíciókat kell kiépítenie.
5. Az akadémia, az ipar, a befektetők és a kormányzat közötti együttműködést intézményesíteni szükséges.

A rendezvény egy hosszabb távú szakmai és ökoszisztéma-fejlesztési folyamat első állomása volt. A szakmai közösség a következő időszakban megvizsgálja a hazai projektek és kompetenciák feltérképezésének, valamint egy dedikált űr-, védelmi és dual-use befektetési konstrukció előkészítésének, továbbá vállalkozásfejlesztési és befektetői felkészítő programok indításának lehetőségét, amelyeket egy, a szabályozási és beszerzési környezet javítását célzó javaslatcsomag formájában állít majd össze a következő hónapok során.