A Magyar Innovációs Szövetség Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportja 2025. november 19-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóban tartotta legutóbbi ülését. Az ülésen a munkacsoport tagjai, meghívott előadók és vendégek vettek részt, széles spektrumot lefedve az ipari, akadémiai, kutatóintézeti, kormányzati és szakmai szervezeti szereplők közül. A helyszínt a Csillagvizsgáló biztosította, amely inspiráló szakmai környezetet teremtett a stratégiai kérdések áttekintéséhez és a közösségépítéshez. Az eseményt Kiss László (egyben a munkacsoport alapító tagja) házigazdaként nyitotta meg, majd az önkéntes elnökség tagjai számoltak be a munkacsoport elmúlt időszakban végzett tevékenységéről, eredményeiről és kihívásairól.
A beszámolók alapján a munkacsoport 2025-ben stabil szervezeti és szakmai alapot épített ki: nőtt a tagok aktivitása, rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések, és kezd kirajzolódni az a hazai innovációs ökoszisztéma, amelyben a kutatási, oktatási és ipari szereplők valós tartalommal kapcsolódnak egymáshoz. A tagszervezetek közötti együttműködés jelentősen erősödött, különösen a projektgenerálás, a tudásmegosztás és a nemzetközi integráció előkészítése terén. A munkacsoport kezd egyre jobban láthatóvá váltani az ökoszisztémában, és egyre több szereplő tekint rá releváns szakmai platformként.
Az ülés kiemelt napirendi pontját az Innovációs értéklánc koncepció és akcióterv megvitatása jelentette, amely a munkacsoport 2026-os évének meghatározó dokumentuma lesz. A koncepció – amelyet a résztvevők előzetesen kézhez kaptak – részletesen bemutatja a hazai űr-, védelmi- és légiinnovációs ökoszisztéma jelenlegi helyzetét, és olyan célokat, feladatokat, eszközöket határoz meg, amelyek a következő években a munkacsoport stratégiai irányait adják majd. A dokumentum az ökoszisztéma minden releváns szereplője – egyetemek, kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok, nonprofit szervezetek, befektetők, kormányzati háttérintézmények – közötti szorosabb, strukturáltabb együttműködésre épít, hangsúlyt helyezve a közös tanulásra, az üzleti és kutatási együttműködések bővítésére és a nemzetközi piacra lépés támogatására.
A koncepció három fő pillére a tudás- és projektalapú együttműködések erősítése, a tagok láthatóságának növelése, valamint a fenntartható finanszírozási háttér kialakítása. A dokumentum egyértelműen rögzíti, hogy a tagok közötti szakmai kapcsolatok mélyítése kulcsfontosságú: a rendszeres online fórumok, személyes rendezvények, validációs sprint-ek, tenderírási workshopok és nemzetközi kapcsolódások erősítik a közösség versenyképességét és együttműködési képességét. Emellett a munkacsoport célja olyan láthatósági és tudásmegosztási eszközök kialakítása is, mint a termék- és kutatási portfóliók, a probléma- és kihívástérképek, a közös sablonok, valamint az éves termékbemutatók és tudományos workshopok. A tagok jobb megismerése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hazai szereplők bekapcsolódjanak a nemzetközi innovációs és ipari értékláncokba. A koncepció részletes, 2026 első félévére bontott akciótervet is tartalmaz, felelősök megjelölésével és határidőkkel, amely operatív alapot teremt a közös munkához.
A dokumentum külön fejezetben tárgyalja a tudásgeneráló – elsősorban akadémiai és kutatóintézeti – szereplők és az ipari szervezetek együttműködését. Minden tagszervezet feladata lesz, hogy naprakész formában összefoglalja termékeit, kutatásait, rövid távú igényeit és kihívásait, amelyek alapján egy átfogó problématérkép készül. A rendszer célja, hogy az ipari és kutatási szereplők könnyen és gyorsan megtalálják egymást, közös megoldásokat dolgozzanak ki, és szükség esetén konzorciumi formában közösen jelenjenek meg nemzetközi platformokon – akár ESA-, NATO- vagy EU-pályázatokon. A koncepció hangsúlyozza a strukturált, ESA/NATO-kompatibilis dokumentációs és projekt-előkészítési módszertan szükségességét, amely révén a hazai fejlesztések gyorsabban válhatnak nemzetközi partnerek számára értelmezhetővé és felhasználhatóvá.
Az ülés második szakmai blokkjában Szabó Olivér, a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Védelmi és Űripari Együttműködési Főosztályának vezetője tartott előadást a hazai űr- és védelmi ipar aktuális helyzetéről. Bemutatta a kormányzati iparfejlesztési törekvések irányait, az EU- és NATO-szintű együttműködési kereteket, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek előtt a hazai szereplők a következő években állnak. Az előadás fontos kiegészítést adott az Innovációs értéklánc koncepcióhoz, különösen a dual-use technológiák, az ipari fejlesztési láncok és a nemzetközi integráció szempontjából. A prezentációt élénk szakmai beszélgetés követte, amelyben több konkrét együttműködési lehetőség is körvonalazódott.
A program harmadik részeként a munkacsoport tagjai csillagászati bemutatón vettek részt a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársainak vezetésével. A bemutató nemcsak élményt nyújtott, hanem ráirányította a figyelmet a magyar kutatási és technológiai örökségre, valamint arra az inspirációra, amelyet a csillagászat és az űrkutatás minden generáció számára jelenthet. A program kiváló alkalom volt arra is, hogy a résztvevők kötetlen formában folytassák a nap szakmai témáit.
Összességében a munkacsoport november 19-i ülése tartalmi és szervezeti szempontból is kiemelkedően sikeres volt. A résztvevők megerősítették elköteleződésüket az Innovációs értéklánc koncepció végrehajtása iránt, és egyértelműen láthatóvá vált, hogy 2026-ban a munkacsoport egy új szakaszba lép: az ökoszisztéma építéséről a strukturált, nemzetközi kompatibilis innovációs értéklánc kiépítésének irányába. A következő hónapok kulcsfeladata az akcióterv finomhangolása, a felelősök kijelölt feladatainak megkezdése, valamint a 2026 első negyedéves programok előkészítése lesz. A munkacsoport előtt álló feladatok sokrétűek, de a novemberi ülés világosan megmutatta: a közösség készen áll a közös, összehangolt előrelépésre.
További információ: dr. Kristóf Péter, MISZ alelnök, a munkacsoport vezetője
