2026. szeptember 28-án tartotta harmadik ülését a Magyar Innovációs Szövetség Innovatív KKV Tagozata. A Lénárt Máté Gábor tagozatvezető által vezetett ülésen a résztvevők áttekintették a tagozat munkacsoportjainak eddigi tevékenységét, valamint részletesen megvitatták az „Hogyan válhat Magyarország Európa leginnovatívabb nemzetévé?” című stratégiai javaslattal kapcsolatos szakmai észrevételeket.

A megbeszélésen az Innovatív KKV-k együttműködése, valamint az Innovációs stratégiák munkacsoport számolt be az eddig elvégzett feladatokról és a további együttműködés lehetséges irányairól. A résztvevők kiemelték az információ- és tapasztalatmegosztás, illetve a munkacsoportok közötti együttműködés fontosságát.

A stratégiai javaslat megvitatása során központi kérdésként jelent meg az innovatív KKV-k szerepe és célzott támogatása. A résztvevők szerint a már piaci vagy technológiai eredményeket felmutató, folyamatosan fejlesztő vállalkozások további növekedésének támogatása jelentős gazdasági és innovációs potenciált hordozhat. A célzott fejlesztések hozzájárulhatnak többek között az exportképes vállalkozások számának növekedéséhez, a beszállítói kapacitások erősödéséhez, valamint a szellemitulajdon-védelmi aktivitás bővüléséhez.

A megbeszélésen hangsúlyosan felmerült az egyetemek, startupok és innovatív KKV-k eltérő szerepének kezelése is. A résztvevők szerint a három terület eltérő működési modellel és támogatási igényekkel rendelkezik, ezért a stratégiai gondolkodásban indokolt lehet ezek egyértelműbb elkülönítése, miközben a közöttük kialakítható kapcsolódási pontok és együttműködések továbbra is fontosak.

A résztvevők szükségesnek tartották a kutatóintézeti szolgáltatások vállalkozások számára történő jobb hozzáférhetőségét is. Ennek kapcsán felmerült egy könnyen használható szolgáltatási lista vagy adatbázis létrehozásának lehetősége, amely segíthetné a vállalkozásokat a számukra releváns kutatási, mérési és fejlesztési szolgáltatások, valamint intézményi partnerek azonosításában.

A tagozat ülésén az innováció üzleti hasznosításának szempontjai is fontos szerepet kaptak. A résztvevők szerint az innováció értékelésekor a műszaki-technológiai eredmény mellett az üzleti modellt, a piaci környezetet és a hasznosítás lehetőségeit is célszerű figyelembe venni. A szellemi tulajdon védelme kapcsán pedig a szabadalmi oltalom mellett a védjegyoltalom és az üzleti titok védelmének jelentőségét is kiemelték.

A megbeszélés további fontos témája volt az innovációs rendszerben rendelkezésre álló erőforrások és szervezeti feladatok összehangolása. A résztvevők szerint az egyes szervezetek kompetenciáinak és felelősségi köreinek egyértelműbb meghatározása, valamint a párhuzamos programok és indokolatlan átfedések csökkentése hozzájárulhat az innovációs támogatási rendszer hatékonyabb működéséhez.

Az ülés végén a tagozat további működéséről is egyeztettek a résztvevők. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a munkacsoportok folyamatos működésére, a vállalkozói tapasztalatok megosztására és a gyakorlati, az innovatív KKV-k tényleges működési és növekedési kihívásaira reagáló javaslatok kidolgozására a továbbiakban is szükség van.