Már csak három hét van az Innovációs Diákköri Konferenciára való jelentkezés határidejének lejártáig (október 20.), a dolgozatok leadására egy kicsit több idő áll rendelkezésre (november 2-ig). A BME azért kezdeményezte a Tudományos Diákköri Konferencia mellett az IDK elindítását is, mert nagy szükség van egy fórumra, ahol a hallgatók az innovatív, ipari hasznosuláshoz kapcsolódó eredményeikről adnak számot.
 
További információk a következő linken.
 
Ezek a mutatók együtt azt jelzik, hogy Magyarország nemcsak „összeszerelő” ország, hanem képes komplex, szabványkövető és tudásintenzív gazdasági tevékenységet folytatni. 
 
A tavaly óta 133-ról 139 szereplősre bővült listában hazánk megerősítette stabil nemzetközi innovációs pozícióját : 36. helyen áll az indexben, de 2024 után megőrizte 23. helyét az európai, és 34. helyét a magas jövedelmű országok között. 
 
A piaci kifinomultság (piac fejlettsége) pillérben jelentős javulás látható, a tavalyi 60. helyről a 49. helyre lépett előre hazánk, azaz hozzáférhetőbbé vált a finanszírozás (pl. hitelek, kockázati tőke), erősödött a befektetési környezet. Ez azt is jelenti, hogy a vállalatok könnyebben jutnak forrásokhoz és üzleti partnerekhez, ami ösztönzi az innovációt és a növekedést.
 
Előrelépés az iparjogvédelmi mutatókban 
Az index a szabadalmi és védjegybejelentések, a formatervezési és használati minta bejelentések számával összefüggő mérőszámokat is tartalmaz, ezzel képet formálva a hazai kutatás-fejlesztés és kreatív iparágak teljesítményéről, illetve a tudástranszfer intenzitásáról is
 
Jelentős javulás látható a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számában (59. → 45. hely) és a nemzetközi szabadalmi (PCT) bejelentések számában (36. → 30. hely). Utóbbi mutató esetében idén változott a módszertan: a bejelentő országa helyett a feltalálót veszik figyelembe, így a javulás nem csak a számok növekedésére utal, de arra is, hogy a magyar feltalálói aktivitás intenzívebb a magyar cégek bejelentői aktivitásánál.
 
Mindez jól jelzi, hogy a hazai innovátorok egyre tudatosabban élnek a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségével, a hazai „szürkeállomány” pedig továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújt világszerte. 
A magyar védjegybejelentésekben (85 → 83. hely) is javulás tapasztalható, ezzel szemben enyhe visszaesés mutatkozik a szabadalmi családok esetében. Fontos kiemelni, hogy az index e mutatónál a publikációt megelőző 4. évből származó adatokat vette figyelembe.
 
Növekedett a kreatív ipar teljesítménye (pl. formatervezésiminta-oltalmi bejelentések, védjegybejelentések, kulturális és kreatív ipari termékek és szolgáltatások exportja, digitális tartalom): a 38. helyre léptünk előre a tavalyi 44-hez képest.
 
Erősödő piaci, innovációs és humán tőke teljesítmény 
Jelentős előrelépés történt a piaci kifinomultság területén (60. → 49. hely). Magyarország helyezése főként a piaci méret, iparági diverzifikáció és a kockázatitőke-aktivitás terén javult, ami erősödő piaci jelenlétet és élénkülő befektetői környezetet jelez.
 
A jelentés szerint Magyarország továbbra is hatékonyan alakítja át innovációs ráfordításait magas színvonalú eredményekké: az innovációs ráfordítások terén 38. helyen, az innovációs teljesítmények esetében pedig 33. helyen állunk, ezzel javítva a tavalyi pozícióinkat.
 
A humán tőke és kutatás pillér mutatói tovább javultak (34. → 33. hely), különösen a természettudományos és mérnöki diplomások arányának növekedésével. Ez hosszú távon is biztosítja az innovációs utánpótlást.
 
Jó hír, hogy magasabb a S&E diplomások aránya (Science & Engineering graduates, azaz természettudományos és mérnöki diplomások), a tavalyi 21,6 %-ról idén 24,1%-ra nőtt, illetve minőségi javulás tapasztalható a QS egyetemi rangsorban, amely egyetemeink külföldi láthatóságát és minőségét jelzi.
 
Összességében a GII 2025 adatai azt mutatják, hogy Magyarország stabilan őrzi helyét a nemzetközi innovációs térképen, miközben több területen – különösen az iparjogvédelemben és a kreatív iparban – dinamikus fejlődés tapasztalható.
 
További információk a következő linken.