|
Magyar Innovációs Szövetség
Székhely és levelezési cím:
1116 Budapest,
Fehérvári út 108-112.
2. emelet (Nádor udvar)
tel.: (061) 200 0731
mobil: +3630 955 0420
www.innovacio.hu
|
|
|
Szövetség hírei
Közösen segítik a hazai tudományos és innovációs életet: stratégiai megállapodást kötött a HUN-REN és a Magyar Innovációs Szövetség
A magyar tudomány eredményeinek gazdasági hasznosítása, a hazai és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti tudásátadás elősegítése, valamint a fiatal kutatók szakmai támogatása áll a fókuszában annak az együttműködésnek, amely a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Innovációs Szövetség között jött létre. A magyar kutatók és a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a két szervezet inkubátorprogramot is indít.
Szorosabbra fűzi társadalmi, szakmai és stratégiai együttműködését a jövőben a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). Az erről szóló megállapodást október 16-án - a MISZ választmányi ülésének keretében - írták alá, amelyben rögzítették, hogy kiemelt feladatuknak tekintik együttműködésüket szakmai és kommunikációs témákban, az európai színvonalú magyar kutatás, fejlesztés és innováció érdekében.
Az aláíráskor megerősítették, hogy közös küldetésük a tudományos utánpótlás és a tehetségek gondozása. Mind a HUN-REN, mind a MISZ a tehetséges diákok és hallgatók támogatása mellett vállalja, hogy közösen olyan tudományos konferenciákat és versenyeket szerveznek, amelyeken kutató diákok és hallgatók bemutathatják munkáikat és kapcsolatokat építhetnek.
Az együttműködés kapcsán Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke kiemelte, hogy a MISZ-szel kötött stratégiai megállapodás a HUN-REN-nél zajló sokoldalú szemléletváltás része. A gondolati modellváltás egyik fontos eleme a teljes értékláncban történő gondolkodás, amely előtérbe helyezi a felfedező kutatások eredményeinek innovációs továbbvitelét. A HUN-REN-nél kiváló és eredményes kutatók dolgoznak, a Magyar Kutatási Hálózat pedig számít a Magyar Innovációs Szövetség partnerségére a kutatási eredmények társadalmi hasznosításának elősegítésében.
A Magyar Innovációs Szövetség részéről Szabó Gábor elnök elmondta, hogy olyan gazdasági ökoszisztémákra van szükség, amelyek résztvevői az automatikus és silószerű egymás mellett létezés helyett egy közös cél által irányított, kölcsönösen előnyös együttműködésben vesznek részt, ezzel helyezve magasabb szintre az ökoszisztéma működését. Hangsúlyozta, hogy hisz abban, a HUN-REN és a MISZ megállapodása ilyen irányban formálja az innovációs ökoszisztémát, amelynek fő célja, hogy kiemelkedő kutatási eredmények jöjjenek létre, terjedjenek el és hasznosuljanak a gazdaságban. A mostani együttműködés elsősorban az elterjesztésben és a hasznosulásban segít majd.
Az együttműködő felek megegyeztek abban, hogy olyan mentorprogram kidolgozásán és megvalósításán dolgoznak, amelynek keretében tapasztalt szakemberek segítik a kutatókat és a kezdő hasznosító vállalkozásokat, illetve alapítóikat azok innovációs és versenyképességének növelése érdekében. A két szervezet vállalta, hogy együtt olyan inkubátorprogramot indítanak, amely segíti a kutatókat és vállalkozásokat a hatékonyabb tudás- és technológiatranszferben.
A MISZ és a HUN-REN a fentiek mellett elkötelezett az egyetemi és a HUN-REN-hez tartozó kutatóhelyek együttműködésén alapuló tudásbázisok erősítésében és fejlesztésében is.
MISZ választmányi ülés
A Magyar Innovációs Szövetség soron következő választmányi ülését 2024. október 16-án, 14:30 órakor tartotta a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban.
Dr. Szabó Gábor köszöntötte a jelenlévőket majd megnyitotta a választmányi ülést. A választmány elfogadta a napirendet.
1. Ezt követően Dr. Szabó Gábor rátért a korábban írásban megküldött, az előző választmányi ülés óta eltelt időszak tevékenységét ismertető beszámolóról szóló napirendi pontra, amelyhez kapcsolódóan további hozzászólások, szóbeli kiegészítések, kérdések nem hangoztak el, így a beszámolót a MISZ választmánya jóváhagyólag tudomásul vette.
2. napirendi pontként a jó gyakorlatok megosztása jegyében Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs & Pályázati irodavezetője tartott előadást a "Richter innovációs ökoszisztéma" címmel.
3. napirendi pontként Dr. Szabó István HUN-REN stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettes és Dr. Birkner Zoltán MISZ alelnök ismertették a MISZ - HUN-REN megállapodást.
Dr. Szabó István kiemelte, hogy a HUN-REN kulcsszerepet játszik az innováció és a kutatás összekapcsolásában. Fontos célkitűzésük, hogy a kutatók munkájának kézzelfogható hatása legyen, és ennek mérőszáma lehet az innováció. A megállapodás sarokpontjai közé tartozik az együttes pályázás és a mentorálás, amelyek elősegítik a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Dr. Szabó István hangsúlyozta a szakmai együttműködő partnerek jelentőségét is, hiszen ezek az együttműködések elengedhetetlenek az innováció előmozdításához.
Dr. Birkner Zoltán hozzátette, hogy az elmúlt 33 évben a Magyar Innovációs Nagydíjra körülbelül 1400 cég adott be pályázatot, tehát ennyi cég tartotta magát innovatívnak, s közülük a Nagydíj pályázaton 300 vállalat kapott innovációs díjakat. Dr. Birkner Zoltán szerint tehetséggondozás nélkül nincs jövő, ennek fontosságát pedig az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia is mutatja, amelyre az elmúlt 34 év alatt több mint 4000 fiatal jelentkezett. A verseny célja, hogy a résztvevők kreativitását és önfejlesztését ösztönözze, és a folyamat végén a fiatalok képesek legyenek bemutatni munkájuk eredményét. Dr. Birkner Zoltán kiemelte, hogy ilyen típusú verseny máshol az országban nem állnak rendelkezésre a fiatalok számára, így az OTIO egyedülálló lehetőséget biztosít számukra. Végezetül kérte a magyar egyetemek vezetőit, hogy adjanak külön pontot az OTIO verseny díjazottjainak: a győztesek 100 pontot, a döntősök 50 pontot, míg a második fordulóba jutott diákok 25 pontot kapjanak a felvételinél. Dr. Birkner Zoltán kiemelte, hogy a Magyar Innovációs Nagydíj és az OTIO révén a MISZ-nek egy jelentős, egyedi, senki másnak rendelkezésre nem álló adatbázisa van az innovatív cégekről és fiatal tehetségekről. Ezeket a HUN-REN-nel való együttműködés keretében is használni fogja a MISZ, ezzel hozzájárulva a célok eléréséhez.
4. napirendi pontban Dr. Gulyás Balázs HUN-REN elnök, Dr. Szabó Gábor MISZ elnök, és Dr. Birkner Zoltán, MISZ alelnök aláírták a MISZ - HUN-REN megállapodást.
5. napirendi pontban Dr. Gulyás Balázs HUN-REN elnök beszámolt a HUN-REN céljairól.
Dr. Gulyás Balázs szerint a hálózat szeretné erősíteni pozícióját a globális kutatási és innovációs ökoszisztémában. Számos nemzetközi kutatási hálózathoz hasonlították magukat, és az eredmények alapján a magyar kutatási hálózat a középmezőnyben helyezkedik el. Ahhoz, hogy előrelépés történhessen, a teljes ökoszisztémában - beleértve az egyetemeket, kutatóintézeteket és felsőoktatási intézményeket - hatékonyabb együttműködésre van szükség. Elmondta, hogy a HUN-REN 2019-ben vált le a Magyar Tudományos Akadémiáról, először ELKH néven működött, majd HUN-REN néven folytatta tevékenységét. Jelenleg 49 intézetből, 18 kutatóközpontból és 6000 munkatársból áll, akik közül 59% kutató, a többiek pedig back office és kutatást támogató feladatokat látnak el. A hálózat célja, hogy tovább fejlődjön, és jobban működjön, kihasználva a rendszerben meglévő kiváló kutatói kapacitásokat.
A HUN-REN egyik kiemelt célja, hogy a 21. század kihívásainak megfelelően új modellt hozzon létre. Az inspiráció forrása a Vannevar Bush által 1945-ben lefektetett tudománypolitika, amely szerint a kutatásoknak két formája van: alapkutatás, amely új felfedezéseket hoz, és alkalmazott kutatás, amely konkrét problémákat old meg. Az Észak-Amerikában a National Science Foundation megalapításával, a Bush által lefektetett alapelvek mentén indult kutatás-fejlesztési fejlődés az 1970-es évekre kifulladt, mivel a kutatókat nem tették érdekeltté az értékláncban. A tanulság az, hogy az innovációs rendszerek megújítása, a szereplők érdekeltté tétele kulcsfontosságú. A világon számos ország, mint Szingapúr, Tajvan, a "kistigrisek" és Izrael új modelleket vezettek be, ezáltal ezek az országok a világ élvonalába kerültek a Global Innovation Index sorrendje szerint. A HUN-REN célja, hogy a szervezeti és gondolati modell megújításával, jobb munkaszervezéssel és struktúrával a felsőbb osztályba kerüljön. A kutatás-fejlesztés területén a teljes értékláncot figyelembe véve kell gondolkodni, és minden szereplőt érdekeltté kell tenni.
Végezetük Dr. Gulyás Balázs kiemelte, hogy a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, mivel az értéklánc minden szegmensét képviseli. Azonban a sikerhez a befektetők támogatása is szükséges. Az alapkutatások kiváló eredményeinek kihasználása, a jobb háttérszervezés és kultúraváltás révén a HUN-REN célja, hogy hatékonyan válaszoljon a nemzeti kihívásokra és elősegítse a magyar tudományos és innovációs ökoszisztéma fejlődését.
Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyar Innovációs Szövetség jelentős szerepet játszik a magyar innovációs ökoszisztémában, hiszen a MISZ az értéklánc szerves része, és a jelenlegi megújítási folyamat lehetőséget teremt arra, hogy a HUN-REN fogadókész legyen az új szakpolitikai elképzelésekre, amelyek valódi értéket teremthetnek Magyarország számára, és pozitív hatást gyakorolhatnak az ország versenyképességére.
Jakab Roland szintén beszámolt a nemzetközi értékelésről is, amely feltérképezte a magyar kutatóintézetek tevékenységeit, és megmutatta, hol áll a magyar kutatási hálózat. Ennek kapcsán indították el a belső átalakítási folyamatokat, s munkacsoportokat hoztak létre különböző területeken, mint például a technológia transzfer, a kutatói életpálya, a nemzetközi értékelések és az adminisztráció egyszerűsítése. Ezekben a csoportokban közös gondolkodás indult el, feltárják a problémákat, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, és akcióterveket készítenek. A cél az, hogy a kutatók helyzetbe kerüljenek, és képesek legyenek még hatékonyabban hozzájárulni a magyar kutatási rendszerhez.
A stratégiai célok között szerepel, hogy a HUN-REN sokkal nyitottabbá váljon a gazdasági szereplők, a nemzetközi együttműködések, valamint a magyar társadalom számára. A kutatók helyzetbe hozásának lényege, hogy még jobb kutatók lehessenek, és kapcsolatokat építhessenek a gazdasági szférával. A HUN-REN központ célja, hogy szolgáltató jellegű szervezetté váljon, amely megfelelő tudást biztosít a kutatóknak és a gazdaság szereplőinek.
Jakab Roland elmondta, hogy például a mesterséges intelligencia fontosságára is külön figyelmet fordítottak, hiszen a jövőben MI nélkül nem lesz kutatás. Ennek érdekében nemrég indítottak egy akciócsoportot, hogy a technológia szélesebb körben terjedjen el a kutatók körében. A HUN-REN kiválasztotta az intézetekben azokat a kutatókat, akik már aktívan használják az MI-t, és létrehoztak egy hálózatot, hogy megosszák a jó gyakorlatok a többi kutatóval. Emellett nagyköveti rendszert is bevezettek, amely projektalapú segítséget nyújt a kutatóknak az MI rendszerek alkalmazásában. Jakab Roland hozzáfűzte, hogy a HUN-REN egy olyan technológiai központot hozott létre, amely zárt rendszerben nyújt szolgáltatásokat a kutatóknak. A központ koordinálja az MI kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket, új kutatási témákat vonz Magyarországra, amelyeket a magyar kutatók elsőként hasznosíthatnak. A szolgáltatási rendszer célja, hogy támogassa a kutatókat a szabadalmaztatás, piackutatás és -keresés területén, és elősegítse a fontos ipari és tudományos kapcsolatok kialakítását, valamint a közös pályázás lehetőségeit.
Jakab Roland kiemelte, hogy a HUN-REN célja, hogy a kutatók vezetői képességeit is fejlessze. Ennek érdekében képzési központot hoznak létre, amely rendszeres vezetőképzéseket biztosít a kutatók számára. Az ilyen stratégiai fejlesztések segítenek abban, hogy Magyarország előrelépjen a tudományos ranglétrán, és a kutatási eredmények ne csupán publikációk formájában hasznosuljanak, hanem valódi hatást gyakoroljanak a hazai gazdaságra és társadalomra. Ez a szemléletváltás megteremti az alapját a további innovációknak és a sikeres nemzeti és nemzetközi együttműködéseknek.
Dr. Szabó Gábor hozzátette, hogy fontos a fiatalokban nyomatékosítani, hogy a kutatói életpálya is lehet jövedelmező. Dr. Szabó Gábor felajánlotta a MISZ segítségét a HUN-REN-nek és kérte őket, hogy az eredményeiről, a céljaikat megvalósulásáról egy későbbi ülésen számoljanak majd be.
Egyebek napirendi pontban Dr. Ábrahám László tett kiegészítést és kiemelte más civil szervezetek (Novofer Alapítvány és az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség) munkáját.
I. Kooperatív Doktorandusz Program Konferencia
A Doktoranduszok Országos Szövetsége rendezésében 2024. október 15-én a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében került megrendezésre az I. Kooperatív Doktorandusz Program Konferencia. A rendezvény egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, egyetemi partnerek, vállalatok, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői összegyűljenek és megosszák tapasztalataikat és eredményeiket.
A hagyományteremtő rendezvény célja a kutatási projektek gyakorlati hasznosíthatóságának bemutatása és az érintettek párbeszédének elősegítése. A rendezvényen Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezető igazgatója plenáris előadást tartott, amelyben részletesen bemutatta a Magyar Innovációs Szövetség legfontosabb rendezvényeit, különös tekintettel az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára. Elmondta, hogy az olimpia évtizedek óta kimagasló szerepet tölt be a tudomány és az innováció népszerűsítésében és a tehetséges fiatal leendő kutatók és mérnökök felkutatásában és fejlesztésében.
Kaposvári Science Fair
A Magyarországi Diáklaborok Egyesülete és a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium megrendezte a Science Fair tudományos kiállítást 2024. október 18-án és 19-én, Kaposváron. A cél az volt, hogy felkeltsék a diákok érdeklődését a természettudományok és az innováció iránt.
A versenyen közel 50 projekt és 100 diák vett részt, nem csak Kaposvárról, hanem Szegedről, Kecskemétről, Pécsről, Zalaegerszegről, Makóról, de még Dabasról is. A színvonalas pályázatokat a zsűri két napig értékelte a zsűrielnök, Prof. Dr. Birkner Zoltán, MISZ alelnök vezetésével. A szakmai zsűriben Pazsák Zsófia, ügyvezetőigazgató-helyettes és Némethné Riba Nikoletta, marketing igazgató is aktívan részt vett. A versenyen 14 díjat osztottak ki, köztük a MISZ 3 különdíját is. A díjátadón Prof. Dr. Birkner Zoltán beszédében kiemelte, hogy minden versenyzőt vár a 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia.
Lezárult a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia
A 2023/2024-es tanév legtehetségesebb fiataljait a Magyar Innovációs Szövetség több mint 25 millió Ft ösztöndíjjal jutalmazta a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia keretei között
A Magyar Innovációs Szövetség 33. alkalommal hirdette meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt támogatásával, valamint a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságának szakmai közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel közösen a 14-19 éves korosztály számára.
A középiskolás fiatalok számára 2023 októberében meghirdetett verseny a végére ért. Ősszel 193 diák nyújtott be összesen 138 pályázatot, melyből 71 jutott tovább. A mentorálások, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs tréning után, az áprilisi határidőre végül 58 pályázat készült el. A 29 tagú akadémikusokból és gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság ezek közül kiválasztotta a 28 döntős pályamunkát. A legnépszerűbb szakterületek az informatika, illetve a műszaki jellegű témák voltak.
A június 1-ei gálavacsorával egybekötött eredményhirdetésen az ÖbölHáz Rendezvényközpontban került sor. A legjobbnak ítélt pályázók 4 első, 3 második és 3 harmadik díjat, valamint 1 különdíjat vehettek át. A díjazottak az egyszeri ösztöndíjak mellett okleveleket és Borbás Dorka, Ferenczy-díjas üvegtervező által készített üvegdíjat is kaptak. Ugyancsak díjban részesült 13 kiemelkedő középiskolai, természettudományt oktató innovatív szemléletű tanár, valamint 12 középiskola.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére egyedi döntés keretében a Magyar Innovációs Szövetség 50 M Ft-ot nyert el, melyből a 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia lebonyolításának és szervezésének költségeit, valamint a díjkifizetéseket fedezte.
Középpontban a kkv innováció
Október 7-én a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium közreműködésével tájékoztatót szervezett a helyi vállalkozások részére. Az "Innováció a KKV szektorban" című esemény célja a kutatás-fejlesztés és innováció területén elérhető források bemutatása, valamint a jó gyakorlatok megosztása volt.
A rendezvényt dr. Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar vállalkozói innovációs kapacitás nemzetközi összehasonlításban fejlesztésre szorul, és a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, javításához elengedhetetlen az innovációs és K+F folyamatok előtérbe helyezése.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára áttekintést adott a magyarországi KFI helyzetről. Bódis László előadásában kiemelte, hogy az európai és magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen az innováció. Az előadásban részletezte a GINOP Plusz pályázati lehetőségeket, a magyar tulajdonú vállalatok alacsony részesedését a GDP-ben, valamint az innovatív vállalkozások fontosságát. Különös figyelmet kapott a kutatás-fejlesztés növekvő finanszírozása és a magyar innovációs stratégia, amely 2040-re a világ top 10 ország közé szeretné emelni Magyarországot.
Ezt követően Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója ismertette a GINOP Plusz KFI pályázati lehetőségeit. A főigazgató bemutatta a GINOP Plusz 2024-es vállalkozásfejlesztési és kutatás-fejlesztési pályázati felhívásait. Kiemelte, hogy a program fő célja a KKV-k versenyképességének növelése, különös figyelmet fordítva a technológiai korszerűsítésekre és a zöld, digitális fejlesztésekre. A pályázatok középpontjában az innováció áll, beleértve a folyamat- és üzleti modell innovációkat. 2024-ben számos új pályázati lehetőség nyílik meg, amelyek támogatják a KKV-k technológiai fejlődését, valamint a munkahelyi képzéseket és a szakképzési programokat.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség képviseletében Oláh István beszélt a kis- és középvállalkozások és start-upok számára nyújtott szolgáltatásokról: többek között szót ejtett az innovációs tanácsadást, a projektfejlesztési szolgáltatást, a KFI szakvélemény edukációs programot, valamint az innovációs tréningeket, amelyek a vállalkozások innovációs képességeit hivatottak fejleszteni. Kiemelte a nemzetközi piacra lépés támogatását, a mentorálást és az interaktív workshopokat, amelyek célja a versenyképesség növelése mellett a legmodernebb technológiák alkalmazásának elősegítése.
Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke dr. Fehérvölgyi Beátával, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánjával mutatta be a szövetség regionális hálózatát és a Területi Innovációs Platform (TIP) szolgáltatásait. Kitértek az innovációs gazdaságélénkítő feladatokra, többek között a Magyar Innovációs Nagydíjra, az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára, továbbá a Pannon Egyetem szerepére a Közép-dunántúli Területi Innovációs Platform működtetésében. A Szövetség a TIP-ekkel ösztönzi a vállalkozások és más innovációs szereplők közötti együttműködést,így alakítva ki a nemzeti innovációpolitika regionális bázisait.
A nap zárásaként Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Kollégiumának elnöke a KKV-k gyakorlati innovációs tapasztalatait osztotta meg. Bemutatta az MKIK Vállalkozásfejlesztési Programjának innovációs alprojektjét, amely a faipar, logisztika, műanyagipar, vegyipar, élelmiszeripar, építőipar, ICT, könnyűipar, biotechnológia, elektronika, gépipar ágazatokat érinti. A projekt keretében azonosították az innovációüs gátló tényezőket és a lehetséges megoldásokat, pl.: ERP, AI, digitalizáció, automatizálás.
Az eseményen értékes információkat kaptak a résztvevők a KFI területén elérhető forrásokról és szolgáltatásokról, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a vállalkozások versenyképességének növeléséhez.
További információk a kamara oldalán.
Szoboszlai Mihály: A magyar innovációvezérelt vállalatok területi elhelyezkedése - Hitelintézeti Szemle, 23. évf. 3. szám
Expozíció: "A Magyar Nemzeti Bank 2023. évi Növekedési Jelentése 1 100 olyan innovációvezérelt vállalatot azonosított, amely körnek a növekedési hozzájárulása kiemelkedő volt a 2010-es években. Ezek a vállalatok nemcsak gyors növekedést mutattak, hanem az innováció terén is aktívak voltak az előző üzleti ciklusban. A jelentés alapján ezek a cégek a fővárosban és olyan vármegyékben koncentrálódtak, ahol többkaros egyetemek működnek. A jelen tanulmány megvizsgálja, hogy az említett körben tapasztalt fővárosi koncentráció egyedülálló jelenség-e a vármegyei vállalatdemográfiai adottságokat figyelembe véve. Az innovációvezérelt vállalatok előfordulási valószínűsége - tekintettel a vállalatok tevékenységi körére, méretére, tulajdonosi szerkezetére és korára - 6 vármegyében nem különbözött szignifikánsan a Budapesten tapasztalttól. Ezek a vármegyék Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg." (Minden idézet a tanulmányból)
Bevezetés - A magyar innovációvezérelt vállalatok azonosítása "A magyar gazdaság a 2020-as évtized elején fontos fordulóponthoz érkezett. Azok a kibocsátást többleterőforrás-felhasználás révén támogató tényezők, amelyek a 2010-es években lehetővé tették a gazdaság dinamizálódását, hatékonyságnövelés nélkül már nem biztosítják az újraindult növekedés fenntarthatóságát. Magyarországnak az innováció- és növekedésorientált vállalkozói szellem új lendületére van szüksége, és mindkét irányultságnak meghatározó szerepe van a robusztus növekedési pálya megalapozásában. A tartós és ütemes gazdasági felzárkózáshoz önmagában sem a gyors növekedés, sem a (különálló) innovatív termelési rendszerek hazai jelenléte nem elégséges feltétel. A két tényező együttes jelenléte ihlette a magyar innovációvezérelt vállalatok (IDE) fogalmi meghatározását, amit először a Magyar Nemzeti Bank növekedési jelentése mutatott be (MNB 2023."
Beazonosítás, felmérés "A szerzők számba vették azokat az alapvető különbségeket, amelyek mentén az IDE-k elhatárolhatók a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A különbözőségek listája 5 elemet tartalmaz: (1) robbanó növekedés a beruházásigényes induló szakaszt követően, (2) innováción alapuló versenyelőnyszerzés, (3) a lokális keresleten túl, regionális vagy globális piaci igények kielégítése, (4) »(kül)kereskedhető« (tradable) munkahelyek és (5) változatos tulajdonosi kör. Ezek az ismérvek egyrészt vezették a magyar gazdaság sajátosságaihoz illeszthető elemek számbavételét, másrészt segítették a hazai innovációvezérelt vállalatok adatalapú azonosítását."
"A magyar sajátosságokat figyelembe véve megállapítható, hogy a hazai gazellák (különösen gyors növekedésű cégek - OP) számottevő hányadának sikerei illuzórikusak, kiugró teljesítményük nem fenntartható és nem megismételhető, mert olyan belső vállalati tényezők, mint az innováció, külgazdasági orientáció, magasan képzett humán erőforrások és menedzserkészségek ezeket a növekedési epizódokat nem kísérik. Önmagában a tudástermelés [az IDE-működés] nem elégséges feltétele az ütemes gazdasági fejlődésnek."
Az elemzés következő lépése a gyors növekedésű vállalatokról szóló szakirodalom metaelemzésére is támaszkodva vizsgálja az innováció és a növekedés szövevényes kapcsolatát. Rögzíti, hogy az innováció növekedésre gyakorolt hatását számos tényező árnyalja, s ezek kifejtésével halad tovább. A következő rész az adatok részletes, verbális és táblázatos bemutatása, utána, hasonló alapossággal az alkalmazott módszertané.
Az elemzés eredményeit a részletes és alapos tárgyalás mellett azok grafikus ábrázolása teszi könnyen érthetővé és sokatmondóvá. Az ábrák:
- Az innovációvezérelt vállalatok (2016-2019) száma és területi megoszlása vármegyénként
- Az innovációvezérelt vállalatok vármegyei előfordulási valószínűségei Budapesthez mérten
- Az innovatív gazellák vármegyei előfordulási valószínűségei Budapesthez mérten
- Az innovatív exportőrök vármegyei előfordulási valószínűségei Budapesthez mérten
A következtetésekből: "Az IDE-k szerepe folyamatosan felértékelődik és meghatározóvá válik a korlátait elérő extenzív növekedési tényezők kihasználásával. Ez a szűk, mindössze 1 100 vállalatot tömörítő csoport nemzetgazdasági jelentősége révén fokozott figyelmet élvezhet a 2020-as évtizedben. A kutatás a magyar gazdaság szempontjából fogalmaz meg állításokat az innovációvezérelt vállalatok vállalkozásdemográfiai tulajdonságaira vonatkozóan, kiemelve a területi dimenziót.
Az elemzett vállalati sokaságban az innovációvezérelt vállalkozássá válás valószínűségét - alcsoporttól függetlenül, közel azonos nagyságú együtthatókkal - a magas technológia- és tudásintenzitású tevékenységi körökben való működés és növekvő üzemméret növelte (ceteris paribus) magasabb együttható értékekkel, ugyanakkor a vállalati érettség (cégkor) is esélynövelő tényezőnek bizonyult kisebb becsült marginális hatással. A tulajdonosi viszonyok tekintetében ugyanakkor - minden egyéb tényező változatlansága mellett - a külföldi irányítás nem növelte az innovációvezérelt működés valószínűségét.
A szaktevékenység szerinti koncentrálódáson túl területi mintázatok is kirajzolódtak az IDE-k nyers eloszlásából. A vármegyei gyakorisági eloszlás azonban önmagában félrevezető következtetésekhez vezethet. Amíg a szűretlen adatokon meghatározó a főváros és az egyetemvárosokkal rendelkező vármegyék IDE- koncentrációja, a relatív értelemben vett előfordulási valószínűségek egy-egy vármegyében nem szükségképpen kiemelkedők. Az szintén mérvadó, hogy milyen típusú vállalkozások működnek egy vármegyében. Ez meghatározott feltételt szab arra vonatkozóan, hogy lokálisan hány IDE születhet. A saját régiós adottságait ebből a speciális szempontból 6 vármegye hasonlóképpen érvényesítette, mint a fővárosi régió. A 6 vármegyéből korábbi kutatásokban 3 tudásrégióként (Baranya, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar) került azonosításra, vagyis csak részben került igazolásra, hogy a többkaros egyetemekkel rendelkező vármegyékben az IDE-k előfordulási valószínűsége szintén számottevően magasabb, mint a többi régióban. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy ez csak egyetlen karakterisztikája a vármegyei ökoszisztémáknak, amelyek adottságként jelentkeznek, és egy sor további tényező játszik meghatározó szerepet az innovációs és vállalkozói elemek ösztönzésében. Ezen túlmenően az IDE-k kiegyensúlyozott elhelyezkedése - Magyarország mérsékelt innovátorként való besorolását igazolva - azt is jelezheti, hogy lokálisan még nem érte el egy vármegye sem azt a kritikus tömeget, amivel szignifikánsan nagyobb valószínűséggel születhetnek regionális helyi IDE-vállalatok. Ebben kiemelt szerepet a jövő innovatív gazellái játszhatnak majd, ami a bemutatott eredmények értelmében a teljes IDE-kör fejlődését alapvetően befolyásolja."
Újabb kísérleti fejlesztési projektek indulnak a TINLAB-ban
2024 októberétől újabb hét társadalmi innovátor indítja saját projektjének megvalósítását. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban megvalósuló, egyedülálló programot a HÁRFA Alapítvány irányítja.
A kísérleti fejlesztés fontos célja a projekt által megcélzott társadalmi probléma megoldását segítő módszerek vagy tevékenységek kisléptékű tesztelése, alkalmazhatóságának vizsgálata, a "city as a lab" koncepció megvalósítása.
A 2024 júliusában meghirdetett pályázati felhívásra 18 jelentkezés érkezett, a legjobb pályázók 2024. szeptember 18-án pitch-napon mutatkoztak be a TINLAB konzorciumi partnereiből álló Kiválasztási Bizottság előtt. A zsűri hét projektet választott ki, amelyek 2024. október 1. és 2025. január 31. között valósulnak meg.
A kísérleti fejlesztések a TINLAB fókuszterületeihez - Digitalizáció társadalmi hatásai; Kultúra, kompetencia és humán tőke; Életminőséget javító társadalmi innovációk; Társadalmi innovációs módszertanok - illeszkednek. A projektek futamidőtől függően díjazásban (bruttó 1-4 millió összesített bérkeret) részesülnek, mentorálási támogatást kapnak, valamint profitálhatnak a TINLAB szakmai kapcsolati hálójából is.
Az új kísérleti fejlesztések:
- Beke Márton: Közösségi önkormányzás
- Berkeszi Dávid: Óvoda-iskola közti átmenet könnyítése sporttal és zenével
- Czafit Zsuzsanna: Innovatív szívességbank koncepció fejlesztése a társadalom jóllétének növeléséért
- Gemza Melinda: Tabumentes övezet - szexedukációs drámaműhely
- Dr. Kuna Ágnes: Konfliktuskezelés az egészségügyben. Tréningprogram egészégügyi szakemberek részére
- Laki Balázs: CogHelp - interaktív fejlesztő és oktató eszköz értelmi fogyatékosok számára
- Tóth Annamária: Kompetencia alapú tudáshasznosítás a KKV szegmensben.
A kísérleti fejlesztésekről a TINLAB honlapján olvashat bővebben.
Ötletbörze Budapest fenntartható megújítására
Műegyetemi közlekedésfejlesztési szakértőket is meghívtak a lakosság aktív részvételével zajló RAKPART közösségi programra. Csonka Bálint és Földes Dávid, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos munkatársai a minden városlakót érintő közlekedés- és várostervezésről, valamint a megváltozó funkciójú közterületek helyzetéről tartottak workshopot és ötletbörzét az eseménysorozaton.
További információk a következő linken.
Új rakétával indul az európai versenyen a BME csapata
Az Erebos utódja, Prometheus feladata a 3000 méteres célmagasság elérése. A BME mérnöki versenycsapatai közül bizonyára sokan ismerik a látványos versenyeken részt vevő autós és hajós egységeket. Ezeknél jóval nehezebb dolga van annak társaságnak, amely kevésbé jól fotózható-videózható versenyeken indul, évente általában csak egyszer-kétszer, és még csak pilóta közreműködésére sem számíthat: a rakétafejlesztéssel foglalkozó BME Suborbitals.
További információk a következő linken.
Innovációról a BME GTK felsővezetői kurzusán
Bódis László helyettes államtitkár tartott előadást a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán szeptember 28-án. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára, aki egyben a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, áttekintést adott a nemzetközi és hazai trendekről, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők innovációs folyamatait. Emellett összefoglalta a hazai tudásgazdaság helyzetképét és bemutatta, milyen eszközökkel ösztönzi az innovatív vállalkozások és a felsőoktatás együttműködését a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
További információk a következő linken.
Itt az új EU AI Act - Gyakorlati útmutató az alkalmazásához
Az Európai Unió első mesterséges intelligencia szabályozása, az ún. AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A rendelet - amely alapjaiban befolyásolja a mesterséges intelligenciát fejlesztő, telepítő, forgalmazó, importáló, alkalmazó vállalkozások mindennapjait - 2026 közepétől válik kötelezővé, ám a felkészülést nem érdemes az utolsó pillanatra hagynia.
Ebben segít tagintézményünk, a Wolters Kluwer Hungary Kft. exkluzív szakmai anyaga, az "Itt az új EU AI Act - Gyakorlati útmutató az alkalmazásához" című ingyenes előadás.
Megtudhatja mi pontosan az AI Act, mikortól, milyen AI rendszerekre kell alkalmazni. A CMS ügyvédi iroda szakértőinek előadása kitér a nagykockázatú és az alacsony kockázatú AI rendszerekre, a general purpose AI (GPAI) rendszerekre és speciális szabályaikra, az AI értéklánc szereplőire és eltérő kötelezettségeikre, az új belső eljárásrendekre, a hatósági ellenőrzésre, illetve a várható szankciókra.
Az előadást itt érheti el felvételről >
|
|
|
|
|