Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-12-05
Magyar Innovációs Szövetség

Székhely és levelezési cím:
1116 Budapest,
Fehérvári út 108-112.
2 emelet (Nádor udvar)

tel.: (061) 430 3330
innovacio@innovacio.hu
www.innovacio.hu

Szövetség hírei

26. Magyar Innovációs Nagydíj

2017. november 23-án, az MTA Klubjában hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség a 26. Magyar Innovációs Nagydíjat. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2017. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el.

A találkozón Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke ismertette a jelentkezés feltételeit, az eddigi tapasztalatokat. A Pályázat először 1992-ben került kiírásra, az azóta eltelt 25 év során 1157 pályázat érkezett, s a 997 mérhető innovációs teljesítmény közül 196 kapott innovációs díjat.
A meghirdetésen a bírálóbizottság elnöke, Dr. Pálinkás József, mint az NKFI Hivatal elnöke tartott előadást "A tudományos kutatás, a fejlesztés és az innovációs verseny pályázati forrásai 2015-2017" címmel. Hangsúlyozta, hogy az innováció nem szlogen, nem cél, hanem egy eszköz, majd ismertette a versenyképes nemzeti innovációs rendszer legfontosabb öt tényezőjét (felkészült szakemberek és tudományos háttér, megfelelő szabályozási rendszer, hatékony intézményrendszer, támogató gazdasági és szolgáltató környezet, ill. átlátható és kiszámítható pályázati finanszírozás). Ismertette, hogy a 2015-2017-es időszakban az NKFI Alapból 204,4 Mrd, a GINOP/VEKOP-ból pedig 381,5 Mrd állt rendelkezésre a K+F+I prioritásokra. A Strukturális Alapokból 2018-ban még állnak rendelkezésre K+F+I források, azonban 2019-ben a magyar kormánynak közel a duplájára kellene növelnie a NKFI Alap forrásait ahhoz, hogy a már működő beruházások, megvalósult projektek folytatódhassanak.

Ezt követően a 2016. évi innovációs díjakat elnyert vállalkozások közül Zettwitz Sándor, a 2016. évi Innovációs Nagydíjat nyert, 77 Elektronika Műszeripari Kft. ügyvezető igazgatója - aki egyben az idei Innovciós Klub ülés házigazdája is volt -, ismertette, hogy náluk mit is jelent maga az innováció. Bemutatta, hogy az 1986-ban alakult 6 fős családi vállalkozásból hogy lett egy jelenleg 630 főnek munkát biztosító vállalat, amely főként vércukormérő eszközt és vizeletvizsgáló készülékeket gyárt, s a világ 90 országában van jelen.

Dévényiné Rózsa Erika, a 2016. évi Ipari Innovációs Díjat nyert Innomed Medical Zrt. vezérigazgatója beszélt a vállalatról, beleértve az elért jelentősebb sikereket, a kilátásokat és a terveket. Hangsúlyozta, hogy az egészségiparban az utolsó negyedév a legerősebb, így az ide számok még nem realizálhatóak. Majd részletesen bemutatta azt az eszközt, amivel a cég 27%-os árbevétel növekedést ért el.

Czibula Mihály, kiemeltprojekt-vezető MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t, mint innovatív nagyvállalatot mutatta be. Jelenleg a világban 23 blokk működik, de egyelőre csak Pakson tudták megvalósítani az üzemanyag ciklusidő hosszabbítást, amiért a cég elnyerte a 2016. évi Fejlesztési Innovációs Díjat. A biztonság a legfontosabb prioritás náluk, de ezzel a fejlesztéssel sikerült elérni, hogy évi egy karbantartással kevesebbre van szükség, s ez nagyon-nagy eredmény.

Földi Tamás, a 2016. évi Informatikai Innovációs Díjában részesült Starschema Kft. ügyvezető igazgatója előadását azzal kezdte, hogy a szabadúszó vállalkozókból összeállt cég jelenleg 170 fős, s növekedés szempontjából Közép-Európában benne vannak a legjobb 50-ben. Sikerük az, hogy a jövő technológiáival foglalkoznak és saját szolgáltatási termékeket értékesítenek.

Végezetül Takács Árpád a 2016. évi Startup Innovációs díjban részesül AImotive Informatikai Kft. kutatója számolt be a 2017. évi innovációs tevékenységükről. Az önvezető autókra specializálódott startup cég 2015-ben alakult, jelenleg 4 országban van jelen és közel 150 főt foglalkoztat. Legnagyobb büszkeségük azonban, hogy a teljes kutatás-fejlesztés hazánkban zajlik, magyar kutatók, mérnökök segítségével.

MISZ elnökségi ülés

A MISZ elnöksége 2017. november 29-én, Budapesten, a Szövetség székhelyén tartotta ülését.

1. Antos László az első napirendi pont kiegészítéseként elmondta, hogy Szabó Gábor közbenjárására egy, Pakucs János közbenjárására pedig 4 új jelentős szponzort sikerült bevonni a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenybe, amivel a kiesett támogatási összegeket sikerült pótolni, s további szponzori megkeresések vannak folyamatban.
Örömmel tájékoztatta a jelenlévőket, hogy idén 106 pályázat érkezett. Pakucs János szerint a beérkezett pályázatok rendkívül magas színvonalúak.
A 26. Magyar Innovációs Nagydíj idei meghirdetése is szó esett, aminek nagy sajtóvisszhangja volt.

A legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról szóló, írásos beszámolót az elnökség jóváhagyta.

2. Második napirendként, azok az elnökségi tagok szólaltak meg, akik valamilyen szakmai bizottságban töltenek be pozíciót.

Elsőként Pakucs János, mint elnök számolt be az Innovációs Tanács működéséről, aminek 7 tagja van.  Minden egyes pályázat a látókörükbe került, s kiemelte, hogy elkészült a 2018-as stratégia is, ami elfogadásra került. A stratégia szerint az NKFI Alapban 84 milliárd forint fog rendelkezésre állni 2018-ban, várhatóan 2019-ben 85 milliárd, 2020-ban pedig 90 milliárd lesz ez a keret. December hónapban még megtörténik a középtávú stratégia megbeszélése. A bizottsági megbízatás 2019-ig tart, így a magas szintű munka addig mindenképp tartani fog. A Bizottság örömmel fogadja a véleményeket, javaslatokat, észrevételeket. 2020-tól az uniós források drasztikus csökkenése miatt, feltétlenül szükséges a felkészülés. Ugyanakkor az EU-s pénzből a K+F-re költött közel 1300 milliárd forintnak valahol meg kellene jelennie a gazdaságban.

Szabó Gábor jelezte, hogy az SZTE is kapott ilyen támogatást, de ennek egy része sajnos felhasználhatatlan. A rendszer bonyolultsága miatt Farkas József pedig jelezte, hogy többé nem kíván konzorciumvezetői tisztséget betölteni.
  
Másodikként Frischmann Gábor beszélt a 2016 májusában alakult, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform munkáról. A kezdeti lázas tevékenység után 2016 októberben a plenáris ülésen munkacsoportok alakultak, amelyből kettőben a stratégiai munkacsoportban és az innovációs és üzleti modern munkacsoportban is vállalt munkát. A stratégiai munkacsoporton belül kis ad hoc, task force csoport alakult, mert az NGM részéről sos feladatként fogalmazódott meg egy Ipar 4.0 stratégia. Idén júliusban Lepsényi államtitkárnál volt egy belső MISZ-es megbeszélés, december 6-án lesz egy Digitális Jólét Fórum, aminek az Ipar 4.0 stratégia lesz a témája. A fórum anyagai az Elnökségnek megküldésre kerülnek. Ezen kívül német minta alapján tavasszal készült egy felmérés. Összességében a task force-on belül, bi- és multilaterális kapcsolatok szempontjából fontos volt ez a platform.

Október 10-én volt az Ipar 4.0 Távközlési Platform alakuló ülése, 10 alapító tag kezdeményezésére, miszerint kell egy jogi forma, november 27-én pedig ennek az elnökségi alakuló ülése volt. A Szövetséghez tagdíj ellenében lehet csatlakozni. A MISZ annak idején a 61 alapító tag között volt, viszont most nem vagyunk benne az alapító 10-ben, de bármikor csatlakozhatunk. Egyelőre még bejegyzési fázisban van az új Szövetség.

Farkas József, mint a Vállalkozásfejlesztési Tanács állandó meghívottjának beszámolójából kiderült, hogy ez a bizottság az NGM mellett működik, főként a kkv-k kérdésköreivel foglalkoznak, az üléseken pedig magas szintű a minisztériumi képviselet. Nagyon korrekt anyagokat hoznak, aktuális és hasznosak a napirendi pontok. Eddig 3 ülés volt 2017-ben. Az ülések anyagait a lehető legszélesebb körben lenne jó terjeszteni. A témakörök, pl. e-kereskedelem, digitalizáció hatása a munkakörökre stb., hasznosak. Monszpart Zsolt felajánlotta segítségét az üléseken elhangzott anyagok beszerzésében. Mindig kérnek be utólagosan véleményt az üléseken elhangzottakról, esetleg ezeket az Elnökségnek körbe lehetne majd küldeni.

Bolyky János Antal, Ipari Park Tanács tag elmondta, hogy az Ipari Park Tanács 2011-ben alakult. Az NGM, az EMMI, az NFM, az MKIK, az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége, az IPE, és a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége mellett szerepel a MISZ a tagok között, és az elfogadottságunk rendkívül jó.

Ipari park címmel jelenleg 190 szervezet rendelkezik, az összes ipari  termelésnek kb. a 30%-a zajlik ipari parkokban. A GINOP-ban a többségi magántulajdonban levő ipar parkok részére 18 milliárd forint állt rendelkezésre az elmúlt időszakban. Az Ipari park cím alapvetően nem jogosult a pályázati pénz elnyerésére, de sok esetben kritérium a cím megléte. A tanács elnöke a mindenkori gazdaság stratégiáért és iparszabályozásért felelős államtitkár, jelenleg Pomázi Gyula. A vezetőváltás miatt volt időszak, amikor 4 hónap is kimaradt, de alapvetően a Tanács rendszeresen ülésezik.
Az Ipari parkok fele működik rendesen, a másik fele várakozik befektetőre, vagy egy önkormányzati rendeletre stb. Arányukat tekintve kb. 2/3 magán, 1/3 önkormányzati tulajdonban van. 

Erdei Sándor kérdésére, hogy a magánparkok egy részét nem  nyomja-e el az önkormányzati tulajdonban levő városi park, Bolyky János Antal elmondta, hogy ezt ipari parkja válogatja, de sajnos a magántulajdonú parkok az elmúlt időszakban hátrányba kerültek.

Szabó Gábor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának tagjaként beszámolt a márciusban alakult bizottságról. Hangsúlyozta, hogy innováció finanszírozás terén kritikus évek jönnek, ezért fontos lenne felemelni a hangunkat. A GINOP-ból a felsőoktatás rengeteg forrást kapott, de sajnos a közbeszerzési törvény miatt ezeket a támogatási összegeket nem lehet elkölteni, s félő, hogy megismétlődik újra a 2011-es állapot, amikor a kormány és a felsőoktatás ellentétbe került egymással. Ha az MKIK innováció területén szeretne dönteni, akkor az Innovációs Kollégium véleményére nagyban számítanak, s ezért is fontos ez a bizottság.

Szabó Gábor továbbá javasolta, hogy mivel a MISZ első felszólalása is a közbeszerzési törvény kapcsán volt, jövőre az egyik Elnökségi ülésre hívjuk meg a Közbeszerzési Tanács elnökét.

A bizottsági beszámolókat az Elnökség egyhangúlag elfogadta.

3. Szabó Gábor és Antos László javaslatát, mely szerint az idei évben már nem lenne célszerű választmányi ülést tartani, a jelenlévők egyhangúlag támogatták.

A 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első szakasza

A Magyar Innovációs Szövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az M5 csatorna által, a 2017/2018-as tanévre, a 14 és 20 év közötti korosztály számára meghirdetett 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első szakasza lezárult.

A 2017. november 28-i határidőre összesen 138 fiatal küldött be 106 pályázatot.

A bírálóbizottság Prof. Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja vezetésével az alábbi szempontok szerint értékeli a beadott témajavaslatokat:
  • a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása,
  • a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke,
  • az eredmények ésszerű és világos értelmezése,
  • megvalósítható-e 2018. március 30-ig,
  • a pályázó alkalmas-e a kidolgozásra.
A zsűri a végleges döntést, a részletes értékelést követően, 2017. december 13-án testületileg hozza meg.

A díjakról szóló döntés a zsűri április végi ülésén fog megszületni, amelyen nemcsak a közel 2,5 millió forint összegű ösztöndíj szétosztásáról döntenek, hanem kiválasztják azt a három pályázatot is, amelyek képviselhetik Magyarországot 2018 szeptemberében az európai döntőn, Dublinban. A díjazottak további nemzetközi versenyeken, tanulmányutakon is részt vehetnek (pl. fenntarthatósági olimpián, Houstonban (USA); Nobel-héten Stockholmban, a londoni fiatal tudósok fórumán stb.)

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból a Magyar Innovációs Szövetség 12 M Ft-ot nyert el a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre.

A kkv-kkal kapcsolatos uniós politikák hatékonysága

"A kkv-kkal kapcsolatos politikák hatékonysága" című, 2017 júliusában elfogadott saját kezdeményezésű véleményének nyomon követése részeként az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2017. november 29-én, az Európa Pont Konferenciatermében tartott meghallgatást, melyen a Magyar Innovációs Szövetséget dr. Kazi Károly, választmányi tag képviselte.

A - Dr. Nikodémus Antal, KKV EU-s nagykövet fővédnökségével szervezett - rendezvény két fő részből állt, az elsőn Stefano Palmieri moderálásával, az EGSZB tagjai értékelték a jelenlegi (szerintük is elkeserítő) helyzetet EU-s szemszögből. Általános véleményük, hogy hiába vannak EU-s források, a KKV-k nagyon nehezen jutnak hozzá. Legfőbb akadályként a nyelvi nehézségeket, az extra költségeket, a túl bürokratikus - még az adott nyelvet beszélő számára is alig érthető - nyelvezetet, a pénzintézetek KKV-k felé megnyilvánuló bizalmatlanságát nevezték meg. Arra nem hangzott el egyértelmű válasz, hogy mi lehet az igazán hatékony megoldás, de legalább a probléma megfogalmazódott, s intenzíven dolgoznak a helyzet javításán.

A második rész a magyar helyzet elemzéséről szólt Edelényi András magyar EGSZB tag vezetésével. Az NGM részéről elhangzott, hogy van magyar 2014-2020-as KKV stratégia, amely eredetileg a munkahelyteremtést helyezte fókuszba, de időközben a képzett munkaerőhiány sokkal nagyobb problémává nőtte ki magát. Javaslatként elhangzott, hogy EU-s szinten át kellene gondolni a KKV (SMA) definícióját, mert - főleg az élelmiszeriparban - sok olyan cég van, amely elmaradott technológiája miatt sok dolgozót alkalmaz, átlépi a nagyvállalati létszámküszöböt, s emiatt elesik a KKV-k számára elérhető támogatásoktól. Az EEN (Enterprise Europe Network) képviselője elmondta, hogy szervezetük készen áll a KKV-k támogatására, patronálására, amelynek egyik eszköze az az adatbázis, amelyet a nemzetközi kapcsolatteremtés elősegítésére hoztak létre.

A rendezvény időben elhúzódott, emiatt érdemi kérdések felvetésére, vitára nem volt lehetőség. A zárszót Stefano Palmieri tartotta.

V4 Startup and Innovation Tour - V4-Google Innovációs Fórum

Magyarország V4 soros elnöksége keretében, amelynek egyik prioritása a digitalizáció térségbeli elősegítése és a startupok támogatása, 2017. november 30. és december 1. között a Magyar Fejlesztési Bank, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., az Enterprise Hungary Nonprofit Kft. és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közös szervezésében került megrendezésre a "V4 Startup and Innovation Tour" a Várkert Bazárban, Budapesten.

Az esemény kiemelt programja a 2017. december 1-jén megtartott V4-Google Innovációs Fórum volt, melyen a Magyar Innovációs Szövetséget Hild Imre, a Startup Tagozat elnöke képviselte.

A Lepsényi István Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Nicklas Lundblad Google alelnök részvételével tartott eseményen számos, a V4 régiót érintő kérdést tárgyaltak meg a résztvevők. Fellépett a korszakalkotó mobilitási koncepcióval színre lépő Hyperloop One, amely országokat kíván összekötni hipergyors közlekedési megoldásával. Az esemény fő szenzációja a Get-In-The-Ring régiós fő eseménye volt, melyet szó szerint egy figuratív box ring-ben rendeztek meg, ahol startupok mérhették össze üzleti és prezentációs tudásukat. Az eseményt igen szoros 'pontozás' mellett a magyar Zyntern statup nyerte.

Az esemény több fontos bejelentésre is alkalmat adott. Kisgergely Kornél, a Hiventures Kockázati Tőkealap Kezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy az általa vezetett cég már több mint 100 befektetési döntést hozott, és 10 milliárd forint támogatást ítélt oda magyar startup vállalkozásoknak. Katona Bence, a Hiventures Kockázati Tőkealap Kezelő vezérigazgató-helyettese hozzátette: Budapesten létrehozzák a Startup Campus Központot, amelyet 2018-ban adnak át, ez az intézmény a régió legnagyobb innovációs és startup központja lesz.
XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2017. november 20-án a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében tartotta a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) ünnepi záróülését. A rendezvény elején köszöntőt mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, a Pro Scientia Aranyérmesek főtámogatója.

Az eseményen átadásra kerültek a Pro Scientia és Pro Arte Aranyérmek, amelyeket 2017-ben kimagasló hallgatói életpályájuk alapján összesen 47-en nyertek el. A kitüntetett hallgatók témavezetőit is elismerték, illetve négy hallgató különdíjat is kapott. Közülük ketten, Polcz Péter (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar), valamint Táczi István (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar) a pályamunkájukban feltárt innovációs értékek alapján a Pro Progressio Alapítvány díját érdemelték ki, amelyet Pakucs János, a Kuratórium elnöke adott át.

Az oktatók közül 55-en Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesültek a tudományos diákköri tevékenység területén végzett kimagasló munkájukért. A témavezetők díjazását a Magyar Nemzeti Bank felajánlásából a TDK-ért Közhasznú Alapítvány biztosította.

Szintén átadásra kerültek a TDK-ért és a tehetséggondozásért végzett tevékenységet elismerő kitüntetések: három Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem, három Máriás Antal Emlékérem, valamint öt OTDT Arany Kitűző és egy OTDT Újságírói Díj.

A rendezvény végén Szendrő Péter, az OTDT elnöke ünnepélyesen lezárta a XXXIII. OTDK-t, és egyben meghirdette a 2019. évi XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát.
Rátz Tanár Úr Életműdíj

2017. november 29-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett ünnepségen adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amelyet ez alkalommal nyolc kiváló pedagógusnak ítéltek. A díjazottak ahhoz a 120 tanárhoz csatlakoztak, akik az elmúlt 16 évben kapták meg az Ericsson Magyarország, a Graphisoft SE és a Richter Gedeon Nyrt. által alapított elismerést.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az iskolák 5-12. évfolyamain matematikát, fizikát, biológiát vagy kémiát tanító tanároknak ítélik oda, akik tantárgyaik népszerűsítésében és a tehetséggondozás területén maradandót alkottak. A díj a XX. század egyik legnagyobb tanáregyéniségének, a Fasori Evangélikus Gimnázium matematika-fizika tanárának, Rátz Lászlónak is emléket állít. Rátz tanár úr számos világhírű tudóst - többek között Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Harsányi Jánost - indított el a pályáján. Az alapítók jóvoltából az Alapítvány eddig 150,4 millió forint értékű pénzjutalommal járult hozzá a tanárok megbecsülésének növeléséhez.

A díjátadó napján avatták fel az Aquincumi Technológiai Intézetben Rátz tanár úr első szobrát Magyarországon. Az intézmény, amely informatikát tanít a legjobb amerikai egyetemekről érkező diákoknak, Rátz László ikonikus tanáralakját választotta példaképül. A bronz mellszobor Tóth Ernő szobrász alkotása.
Készítette: VISUALIA