Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-04-14
Magyar Innovációs Szövetség

Székhely és levelezési cím:
1036 Budapest,
Lajos utca 103.

tel.: (061) 430 3330
innovacio@innovacio.hu
www.innovacio.hu

Szövetség hírei

MISZ-vélemény a "Logisztikai versenyképességről"

2017. március 31-én elkészült a "Nemzeti logisztikai összefogás a magyarországi logisztika alágazati (közúti-, vasúti-, vízi-, vám-, légi- és logisztikai szolgáltatási területekről) versenyképessége érdekében" c. szakmai anyag.

A készítésében közreműködtek:
  1. Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége - MLSZKSZ
  2. Magyar Logisztikai Egyesület - MLE
  3. Magyar Szállítmányozók Szövetsége - MSZSZ
  4. Magyar Hajózási Országos Szövetség - MAHOSZ
  5. Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja - NLVK
  6. Magyarországi Dunai Kikötők Szövetsége - MKDSZ
  7. Magyar Innovációs Szövetség - MISZ
  8. Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary
  9. Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége - FUVOSZ
  10. Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége - KKVSZ
Részletek az anyagból:

"...Az elmúlt évek piaci változásai miatt a hazai logisztikai iparág bizonyos részei nehéz helyzetbe kerültek. A magyar vállalkozások egyes területekről szinte teljesen kiszorultak, illetve összességében jelentős pozícióvesztést könyvelhettek el..."

"...A hazai logisztikai iparág fejlesztési irányainak kijelölésénél tekintetbe kell venni az uniós és a hazai közlekedéspolitikai célkitűzéseket (energiahatékonyság, környezettudatosság, fenntarthatóság), illetve az annak elérését gátló legfontosabb tényezőket közlekedési alágazatonként...
"
"...A közúti árufuvarozókat érintő versenyhátrány egyaránt betudható a hatósági ellenőrzések eddigi hiányának, az elavult ellenőrzési technológiáknak, valamint a bürokratikus és rugalmatlan eljárásoknak. A legnagyobb probléma, hogy a közúti fuvarozás esetében Magyarország az elmúlt évtizedben nem jó engedélygazdálkodást követett, a versenytársak aránytalanul sok közlekedési engedélyt kapnak, miközben a kibocsátott engedélyek biztonsági szintje nem felel meg a kor követelményeinek (jellemző, hogy egy 350 forintos BKK vonaljegy nagyobb védettséggel rendelkezik, mint egy közlekedési engedély, amely egyszerű nyomdaipari eljárással reprodukálható). Ezeket a hiányosságokat kihasználva az unión kívüli "harmadik országok", valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói már EU csatlakozásunkkal egy időben megkezdték a magyarországi export és import árualap megszerzését a magyar vállalkozások elől. Sikerükhöz jelentősen hozzájárult, hogy a külföldi fuvarosok jellemzően a magyar társaiknál kedvezőbb és versenyképességüket jobban támogató jogszabályi környezetben, illetve adózási feltételek között működhetnek, aminek köszönhetően magyar társaik árai alá tudnak ígérni..."

"...A vasúti árufuvarozás is nehéz helyzetben van. A vasúti ágazattal kapcsolatos jogszabály módosítások úgy készülnek, hogy annak piaci hatását nem mérik fel. Olyan lehetőségeket is meg kellene jeleníteni, amellyel a hazai vasúti árufuvarozó társaságokat hozza kedvező helyzetbe a külföldön bejegyzettekkel szemben. Hatósági előírások, ellenőrzések fokozása, iparűzési adó egy részének visszaigénylési lehetősége stb. Hozzáadott érték teremtő képesség növelése Magyarországon történjen (állomási műveletek, átrakás, vámelőállítás, csomagolás, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztései) a vasúti árufuvarozással érintett küldemények esetén..."

"...Pályázati rendszeren keresztül, hazai költségvetési források felhasználásával a folyamifuvareszköz-állomány korszerűsítése szükséges, hogy a magyar folyami fuvarozás is a külföldi versenytársaikkal egyenlő piaci feltételekkel induljon egy-egy üzlet megszerzésére. Elsődlegesen támogatott főmotor-csere programra van szükség, amely egyben környezetvédelmi célokat is szolgál, továbbá azoknak a követelményeknek a teljesítésére, amelyeket a jogszabályok a hajók átépítésekor már megkövetelnek a már üzemelő hajóktól is (ezek zömmel hajózásbiztonsági és környezetvédelmi jellegűek)..."

"...A magyar logisztikai alágazat Európai Uniós szintű versenyképességét is biztosítani kell, ahogy az Unió gazdaságilag fejlett tagállamaiban is történik napjainkban, azaz mindenki igyekszik a saját piacát megvédeni és erősíteni. Így fontos egy olyan gazdasági környezet kialakítása, ahol egyrészt a magyar árut elsősorban és kifejezetten magyar logisztikai szolgáltató, magyar fuvarozó szállíttatja vagy szállítja el, másrészt a magyar logisztikai szolgáltatók és fuvarozók az ország közlekedési adottságait kihasználva egyre nagyobb szeletet hasítsanak ki az európai logisztikai- és fuvarpiacból. Fontos a megbízó érdekeltté tétele a magyar fuvarkapacitások kihasználásában. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, hogy a magyar megbízó számára ne járjon anyagi előnnyel, adómegtakarítással az, ha külhonos fuvarozóra bízza áruja szállítását..."

"...A magyar logisztika versenyképessége érdekében a kormányzat szerepvállalása mellett létre kell hozni a honos megbízók, a logisztikai szolgáltatók és a fuvarozók közös érdekeltségi rendszerét; azt a Nemzeti Logisztikai Összefogást, amely hosszú távon is garantálja a magyar logisztikai szolgáltatások és fuvarozás európai versenyképességét, és amelynek létrehozását szervezeteink ezúton is indítványozzák..."

Az anyagot megküldték Varga Mihály, Nemzetgazdasági miniszternek azért, hogy mielőbb sor kerüljön a logisztikai ágazatot érintő problémák megoldását célzó, állandó munkacsoport felállítására. A szakmai anyag teljes szövege portálunk jelszóval védett részén olvasható, az állásfoglalásoknál.

Digitális Jólét Fórum

2017. április 3-án, az Emberi Erőforrások Minisztériumában került megrendezésre a "Digitális Jólét Fórum" tizenhetedik ülése. Az ülésen a Magyar Innovációs Szövetséget Hild Imre, a MISZ Startup Kultúra Közösség Panel vezetője képviselte.

Az ülés több fő témát érintett, úgy mint a digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák kérdését valamint a gazdaság különböző területeinek digitalizációjával kapcsolatos kihívásokat, terveket és előrelépéseket. Bemutatásra került a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag például amely az év közepétől lesz elérhető azok számára akiknek az internetelérés költsége eddig korlátozó tényező volt. Szó esett a digitális egészségfejlesztésről, mint a digitális alkalmazások érintőleges megjelenési lehetőségéről az informatikától eddig távol eső területeken is. Külön előadás tárgyalta pl. a sharing economy, a precíziós mezőgazdaság, a digitális közigazgatás és az okos város (smart city) témakörét is.

Tőkebevonást igénylő projekteket gyűjt és népszerűsít a HIPA

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) ingyenes befektetés-ösztönző tevékenységének szerves részét képezi azon beruházási projektek feltérképezése, szakmai minősítése és a potenciális befektetők felé való népszerűsítése, amelyek megvalósulásához külső finanszírozási forrás, illetőleg pénzügyi vagy szakmai partner bevonása szükséges. Ezen projekteket a Hungarian Investment Projects (HIP) - Magyar Befektetési Projektek - portfóliója tartalmazza.

A portfólióba bekerült projektek előzetes, objektív szűrési rendszer alapján minősítésre kerülnek. Ennek eredményeként kizárólag magas megvalósíthatósági potenciállal rendelkező, pénzügyileg alátámasztható projektek kerülnek a befektetők részére kiajánlásra. Fontos kiemelni, hogy a programba való bekerülés még nem garantál pozitív befektetői döntést.

A potenciális pénzügyi vagy szakmai befektetők elérésében a HIPA szakemberein kívül a külügyi hálózat világszerte 105 helyszínen jelen lévő munkatársai, szakdiplomatái is segítséget nyújtanak. Direkt megkeresés esetén az érdeklődésnek megfelelő projektek leírását a HIPA munkatársai a befektető rendelkezésére bocsájtják, emellett célzott szakmai rendezvényeken is rendszeresen bemutatásra kerül az összeállított anyag.

Projektjeik jelenleg 5 ágazatra összpontosulnak:
- Ingatlan,
- Mezőgazdaság és élelmiszeripar;
- Gyártás;
- Zöldipar;
- Innováció.

A portfolióban található aktuális projektekről az érdeklődők a HIPA honlapján tájékozódhatnak a www.hipa.hu címen.

IPAR 4.0 Nemzeti Technológiai Platform - Felmérés

A korszerű információs és kommunikációs technológiák, valamint a gyártó- és a kapcsolódó logisztikai rendszerek mind gyorsabb integrációs folyamatai alapvető változásokat indítottak el az iparban, amiket ma összefoglalóan - a németországi minta után - "Industrie 4.0"-nak (azaz Ipar 4.0-nak vagy I4.0-nak) neveznek. A sokak által forradalminak tartott változások új kihívásokat jelentenek mind az ipari, mind a kutató-fejlesztő szféra számára, és gyökeresen átalakítják a gyártó vállalatok belső működését, üzleti modelljét.

Várható, hogy az Irinyi Tervben is markáns módon megfogalmazott Ipar 4.0 célkitűzések logikus következményeként az eljövendő időszak gazdaságélénkítést szolgáló pályázati konstrukcióiban kiemelten fog az I4.0 szempontrendszer érvényesülni.

A fentiek vezettek oda, hogy az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform megbízást kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy határozza meg az Ipar 4.0 stratégiai alapirányait, majd ennek mentén dolgozza ki egy rövid távú cselekvési program alapvetését, később pedig a középtávú iparfejlesztési stratégiát, amely felöleli valamennyi tematikát az infokommunikációs technológiáktól kezdve a kutatás-fejlesztés támogatásán keresztül a digitális kultúra elterjedését szolgáló oktatási rendszer reformjáig.

A feladat teljesítésének első lépéseként kidolgozták az alábbi kérdőívet:
https://survey.sztaki.hu/index.php/178863?lang=hu

A válaszok kiértékelésével szándékozzák a stratégia megalkotását megalapozni. Mindezen túlmenően egy indikátorrendszert is létre kívánnak hozni, mely támogatja majd az Ipar 4.0-ra fókuszáló iparfejlesztési stratégia megvalósulásának monitorozását, az előrehaladás mérését.

Javasoljuk tagjainknak, hogy töltsék ki a kérdőívet, ezzel segítve a felmérés sikerét, illetve az innovációs szempontok érvényre juttatását. A második fő részt ("Az Ipar 4.0 vállalati minősítés kérdései") nem iparvállalatoknak nem kell kitölteniük.
Készítette: VISUALIA