Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2019-12-11
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2019. december 16.
A MISZ véleménye MAGYARORSZÁG KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA 2021-2030 (2019. december) c. szakmai dokumentumról
Részletek

2019. december 16.
A MISZ véleménye A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020. évi programstratégiájának tervezetéről
Részletek

2019. december 2.
A MISZ javaslatai a magyar vállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklésére
Részletek

2019. december 2.
A MISZ észrevételei a munkavállalók motiválási lehetőségeiről az Ipari PhD képzésben
Részletek

2019. szeptember 9.
A MISZ észrevételei és javaslatai a "Nyílt innováció" (kódszám: 2019-1.4.1-NYÍLT, 2019. szeptember) című pályázati felhívásról
Részletek

2019. szeptember 2.
A MISZ észrevételei és javaslatai a "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai modernizációjának támogatása"(kódszám: GINOP-1.2.10-19) című pályázati felhívással kapcsolatban
Részletek

2019. augusztus 9.
A MISZ észrevételei és javaslatai a "Magyar Multi Program III. - A kiemelt növekedési potenciállal bíró feldolgozóipari kis- és középvállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása" (kódszám: GINOP-1.2.7-19) című pályázati felhívással kapcsolatban
Részletek

2019. július 22.
A MISZ észrevételei és javaslatai a "Kompetencia központok létrehozása - Kutatási infrastruktúra fejlesztés" (kódszám: 2019-1.3.1-KK, 2019. július) című pályázati felhívással kapcsolatban
Részletek

2019. május 7.
A MISZ észrevételei és javaslatai a "Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása" (kódszám: 2019-1.1.1-PIACI KFI, 2019. május) című pályázati felhívásról
Részletek


A Magyar Innovációs Szövetség javaslatai a magyar vállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklésére

Adózással kapcsolatos javaslatok
  1. Mivel lassan az összes kiállított számla online megjelenik az adóhatóságnál, az ÁFA bevallást automatizálni lehetne, az SZJA bevalláshoz hasonlóan
  2. Adónemek számának csökkentése: jelenleg egy vállalkozásnak 60 féle adóteherrel kell szembesülnie. A kevesebb adónem jelentősen csökkentené mind a vállalkozások, mind pedig az adóhatóság feladatainak mennyiségét. Ugyanígy javasoljuk az adóalap korrekciós tételei számának jelentős csökkentését.
  3. Javasoljuk, hogy szűnjön meg a helyi iparűzési adó feltöltésére vonatkozó kötelezettség, amely szintén jelentős adminisztrációs teher.
  4. A megalakuló cégnek ne kelljen külön bejelentkeznie az önkormányzati adóhatóságnál, a megalakuláskor a NAV adja át az adatokat az érintett önkormányzatok részére.
  5. A munkavállalói és munkáltatói járulékok utalása 6-8 különböző NAV bankszámlaszámra történik minden hónapban. Ehhez kapcsolódóan pedig a NAV folyószámlák menedzselése is fölösleges terhet ró a vállalkozásokra, sokszor előfordul, hogy pár száz forint +/- miatt kell átvezetéseket eszközölni. Hasonlóan, kis összegű hiányokról sokszor postai levelet is küld a NAV, ami összességében (emberóra + postaköltség) sokkal költségesebb, mint a kérdéses hiány. Ezért javasoljuk a járulékbefizetések egyszerűsítését úgy, hogy a teljes adóterhet egy bankszámlaszámra, egy összegben lehessen utalni, és az összeg NAV általi szétcsoportosítgatásával párhuzamosan az adónemenkénti NAV folyószámlák menedzselése a NAV feladatkörébe tartozna.
    Saját adónemenkénti nyilvántartást a cégek (vagy a könyvelőik) amúgy is vezetnek, így ezek az adatok évente egy alkalommal, az éves beszámoló készítéskor összevethetők az adóévben befizetett összegekkel.
  6. A SZOCHO, illetve egyéb adó- és járulékok mértékének módosítása adott év január 1-jétől történjen, az évközi változtatás nagyon sok terhet ró a munkáltatókra.
Munkavállalói nyilvántartások és kapcsolódó adminisztráció
  1. A munkavállalókról vezetett rendszeres, illetve kötelező nyilvántartások, igazolások szükségességének megszüntetését javasoljuk azokban az esetben, amikor ezek az adatok a NAV-nál (NEAK-nál) rendelkezésre állnak.
    Munkaviszony létesítéshez, foglalkoztatáshoz kapcsolódóan nagyon sok a papíralapú munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató stb., és ezen dokumentumok kezelése, tárolása is nagy terhet ró a munkáltatókra.
  2. Ugyanúgy, mint a munkavállalók beléptetése, a kiléptetésük is sok adminisztrációval jár (ötféle irat kiállítása). Hasznos lenne, ha automatizáltan, online lehetne a munkaviszony megszűnést is jelenteni és egy központi adatbázisba feltölteni a szükséges adatokat, ahonnan az új munkáltató azt lekérhetné.
  3. Uniós állampolgárok (szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek) foglalkoztatásának jelentése a járás hivatal felé papír alapon történik. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni. Annak érdekében, hogy a foglalkoztatás szabályszerű legyen, az uniós állampolgár bejelentését a NAV felé is meg kell tenni.
    Azért, hogy a dupla adminisztrációt elkerülhessük, javasoljuk hogy kerüljön megszüntetésre a járási hivatal részére történő adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen a szükséges adatokat a járási hivatalok le tudják kérni a NAV-tól.
    Legalább a papíralapú jelentési kötelezettség online megtehető legyen és több napos határidővel.
  4. A szakképzési hozzájárulás felhasználása, illetve a szakmai gyakorlatosok alkalmazása sok dokumentációval jár. Javasoljuk ezen adminisztratív terhek csökkentését.
  5. A munkavállalók év eleji „nyilatkoztatása” (adóelőlegek-, pótszabadságok igényléséről, valamint jövedelem- és járulékigazolások biztosítása a munkavállalók részére) rengeteg papír felhasználásával jár, és sok idő a papíralapú nyilatkozatok feldolgozása
    Javasoljuk az elektronikus kommunikálás lehetőségének bővítését, illetve a papír alapon benyújtandó iratok mennyiségének csökkentését. Ideális esetben csak a változásokat kelljen jelenteni, azt is elektronikusan.
  6. A kiküldetések adminisztrációja is sok terhet ró a munkáltatókra: sok papíralapú dokumentum szükséges hozzá, az adott évben a külföldi munkával töltött napok nyomon követése nehézkes. Javasoljuk ezen adminisztratív terhek csökkentését, megszüntetését, vagy legalább digitalizálását.
  7. Javasoljuk, hogy a béren kívüli juttatásokat (cafeteria) egy kártyára lehessen utalni. Pl. SZÉP kártya esetén a 3 zseb helyett 1 zseb legyen, ami felhasználható mindenre a vonatkozó törvényi kereteken belül. A kultúra- és a sportrendezvényekre költhető összegek szintén a kártyára kerüljenek utalásra, és onnan legyenek elkölthetők, váltsa ki a számlák gyűjtögetését, és felesleges irattározását.
  8. Munkaviszony- és jövedelemigazolások, letiltások (a letiltások esetében ez részben már így van) elektronikus ügyintézési lehetőség biztosítása papíralapú helyett.
  9. Az elektronikus archiválás támogatása, az elektronikusan archivált dokumentumok elfogadásának jogi biztosítása.
Számviteli könnyítések
  1. Költségelszámolások dokumentációjának egyszerűsítése, elektronikussá tétele.
  2. Aktiválási jegyzőkönyv dokumentációjának egyszerűsítése, sok esetben aránytalan mértékű dokumentációt igényel, ami nehezíti és lassítja a folyamatot. Javasoljuk az itt előírt adminisztratív terhek mérséklését.
KSH statisztikák
  1. Mivel lassan az összes kiállított számla online megjelenik az adóhatóságnál, a VTSZ és SZJ számok számlákon történő feltüntetésével a statisztikák automatikusan előállhatnának és pontosabbak is lennének.
  2. Ezzel együtt a kötelező statisztikai adatszolgáltatás is kiváltható lenne - az igényelt adatok a különféle bevallások alapján, automatizáltan előállítható.
Közbeszerzések
  1. Az ajánlatokhoz a tényleges tulajdonosokról minden esetben nyilatkozatot kell kiállítani, ami nem egységes, minden ajánlatkérő más-más formátumot használ. Ezeket lehetne egységesíteni (pl. letölthető és menthető elektronikus formanyomtatvány), de a legjobb az lenne, ha a NAV tartozásmentes listájához hasonlóan lenne egy központi nyilvántartás az átlátható cégekről, így nem kellene mindig ilyen nyilatkozatokat kitölteni
Állami, önkormányzati megrendelések és szolgáltatások
  1. Ma még a legtöbb állami szervezet, önkormányzat, vállalat nyomtatott formában aláírt ajánlatokat kér. Egy faxon küldött vagy szkennelt dokumentum semmivel sem megbízhatóbb, mint egy email (másolható, szerkeszthető stb.), viszont nyomtatni kell, szkennelni vagy postázni. Kötelezővé kellene tenni az elektronikus ajánlatok, dokumentumok elfogadását. Ha ezt biztonságosabbá akarják tenni, akkor a KKV-knak biztosítson az állam ingyenes hitelesítési szolgáltatást az elektronikus dokumentumokhoz.
  2. Ha az elektronikus számla elfogadását kötelezővé tennék az állami szervezetek, önkormányzatok, vállalatok stb. részére, akkor a KKV-k jelentős időt és költséget spórolhatnának meg a postázás elhagyásával és gyorsabbá, könnyebbé válna a számla kiállítás is.
  3. Az állami szervezetek, önkormányzatok, vállalatok stb. is állíthatnának ki elektronikus számlákat (autópálya, közlekedés, parkolás stb.) és bizonylatokat (különböző adók stb.), ezek kezelése és megőrzése egyszerűbb és olcsóbb lenne, a könyvelőknek elektronikusan továbbíthatók.
Cégkapu
  1. A Cégkaput fel lehetne használni a hatékonyabb dokumentumcserére, ma a Cégkapu gyakorlatilag kihasználatlan, és egyébként egy nagyon nehezen kezelhető eszköz.
Pályázati monitoring és elszámolás
  1. A pályázati monitoringhoz szükséges dokumentáció ésszerűbbé tétele, amivel jelentősen csökkenthető lenne mind a vállalkozások, mind pedig az érintett intézmények és hatóságok feladatai és terhei.
    A pályázatokhoz leadandó számlák záradékolása és a záradékolt számlák hitelesítése minden számla esetében kötelező. A záradékolás pályázattól függően, hol hosszabb, hol rövidebb. Ha 100 számla van, akkor is mindre fel kell vezetni a záradékolás szövegét.
2019. december 2.
Készítette: VISUALIA