Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2017-10-02
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2018. január 31.
A MISZ véleménye az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiáról és intézkedési programjáról szóló Kormány előterjesztésről és az azt megalapozó részletes anyagról
Részletek

2018. január 26.
A MISZ véleménye a megújított nemzeti KFI stratégiáról
Részletek


A Magyar Innovációs Szövetség véleménye az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiáról és intézkedési programjáról szóló Kormány előterjesztésről és az azt megalapozó részletes anyagról.

Átfogó értékelés:
  • Az Ipar 4.0 kérdése az ország fejlődése, jövőbeli sorsa szempontjából meghatározó fontosságú, akár "sorsdöntőnek" is tekinthető.
  • A részletes stratégiai anyag ennek megfelelően igen komoly háttéranyagnak tekinthető - sok cég és szakember komoly tudására és kemény munkájára épül, csak gratulálni lehet hozzá!
  • A részletes háttéranyag vezetői összefoglalója megpróbálja strukturáltan bemutatni a háttéranyagból levonható következtetéseket, tennivalókat. Ezen szándék hatásosságát sajnos korlátozza a vezetői összefoglaló sok helyen - még a témában jártasak számára is - csak nehezen érthető, nagyon bonyolult megfogalmazása (amely a nyáron egyszer már véleményezett változathoz képest valamelyest ugyan egyszerűsödött, de még mindig nagyon nehezen érthető). Sajnos erre kiváló példa a Vezetői összefoglaló egyik "kulcs-mondata", pont a vízió.
  • A Kormány előterjesztés Részletes Előterjesztés anyaga szinte egy az egyben átveszi a Stratégia Vezetői összefoglalójának megfogalmazásait (néhány helyen kicsit módosítva), de az egyes pillérekhez tartozó táblázatoknak csak egyes elemeit (intézkedés átfogó és konkrét célja, az intézkedés tartalma) emeli át. Így a részletes kormány előterjesztés anyagában több intézkedés csoport esetében nem érthető az átfogó cél, a konkrét célok és az intézkedés tartalma közötti összefüggés: miért ezekre a konkrét célokra lett lebontva az átfogó cél, és a javasolt intézkedések hogyan szolgálják e célok elérését. (A Stratégia vezetői összefoglalójának táblázatai alapján ezek az összefüggések azért nagyrészt érthetők, bár néhány esetben a javasolt intézkedések a céloknak csak egy töredékét tudják szolgálni.)
  • A Kormány előterjesztés vezetői összefoglalója sajnos már alig érzékelteti azt, hogy az ország jövője szempontjából milyen sorsdöntő - és számtalan ágon tovagyűrűző - kérdésről van szó. Az 1.1 pontban megfogalmazott közpolitikai cél tulajdonképpen az Irinyi terv egyik komponensének tekinti a kérdést és nem egy olyan diszruptív fejlődési irány kijelölésének, amelynek eredményeként sok téren kitörhetünk egyre erősödő lemaradottságunkból (amely sajnos nagyon érzékletesen kitűnik a részletes stratégiai anyag helyzetelemzéseiből). Ezzel a "langyos" megközelítéssel sajnos teljesen összecseng a 2. pont azon megállapítása, hogy a kívánt cél a kormányhatározat kiadásával elérhető; kell még alapítani egy I 4.0 kiválósági díjat, más kormányzati intézkedés nem szükséges. A hatásvizsgálati lap szerint pedig az egésznek van 1,5 Mrd Ft költségvetési kihatása és kell némi koordináció.
  • Mint már eddig is sokszor, most is kénytelenek vagyunk kiemelni, hogy a hatásvizsgálat gyakorlatilag semmitmondó, és nagyon távol áll egy ilyen témában minimálisan elvárható döntési/szabályozási hatáselemzés eredményének összefoglalásától - feltételezhetően azért, mert nem történt igazi hatáselemzés, még egy "0" változattal történő makro szintű összevetés sem, illetve nem történt meg a "kockázatok és mellékhatások" elemzése sem. Márpedig egy ilyen súlyú témában (amelynek társadalmi kihatásai is nagyon keményen érinthetnek sokakat) a társadalom partnerként megnyerése igényli a hatások elemzését és annak bemutatását, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni a kockázatokat. Így nehéz lesz az anyagban többször szereplő kívánatos "társadalmi elfogadottság"-ot növelni.
  • A kormányhatározat valóban meghatároz több fontos intézkedést, ezek kiinduló lépésnek jók, de egyáltalán nem tükrözik, hogy a Kormány prioritásnak tekintené a kérdést.
  • Az 1. határozati javaslat nem reagál a Stratégia azon javaslatára, hogy már 2018-ban is 250 Mrd forrásra lenne szükség. Figyelembe véve az áttekintés és esetleges átcsoportosítás igényét, valamint azt hogy az EU-s források jelentős része már allokálásra/lekötésre került, feltételezhető, hogy ennek csak töredéke fog rendelkezésre állni. A Stratégia a vissza nem térítendő támogatásokat helyezi a kezdeti időszakban előtérbe, a határozati javaslat pedig a visszatérítendő eszközöket nevesíti. Fentieken túlmenően javasoljuk azt is, hogy az KFI stratégia most folyó aktualizálásánál is kerüljenek figyelembe vételre az I 4.0 szempontok!
  • A 2. határozati javaslat minden oktatási területre kiosztja az általános tantervi felülvizsgálati és "digitális ismeret" beemelési feladatot, folyamatos határidővel. Mikor és hogyan, fog ez megvalósulni, ki a felelős az összehangolásért, egy koherens és folyamatos továbbfejlesztésre képes rendszer kialakításáért?
  • A 2018. június 30-i határidő a minősítési és monitoring rendszer kidolgozására és működtetésére vonatkozóan irreálisnak tűnik (3. határozati javaslat).
  • Nagyon fontos a mintafarm kérdése, de van már I 4.0 digitális ágazati módszertani kézikönyv? (4. határozati javaslat)
  • Hogyan tud gondoskodni a DJP miniszteri biztosa nem egészen egy év alatt az I4.0 digitális infrastruktúra megteremtéséről? Természetesen nagyon fontos a cél, de ez így kézi vezérlést és nem piaci megoldásokat sugall. (6. határozat)
  • A 7. határozatban meghatározott feladatcsoportra az augusztus 31-i határidő szintén irreálisnak tűnik. Az NMHH bevonása mindenképpen szükséges.
  • Természetesen lehetséges jogszabályok és szabványok kidolgozása összefüggésben az adatbiztonsággal, de ez a feladat ilyen megfogalmazással nem definiált, és ha valami, akkor az információbiztonsági szabályozás rendkívül fontos, de folyamatosan alakítandó mozgó cél! (8. határozat)
  • A 9. határozat a Stratégia közzétételére szólítja fel az NGM minisztert. Az előterjesztés 7. pontja kimondja, hogy a Stratégia tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani. Javasoljuk, hogy a 9. határozat fogalmazzon meg egyértelmű feladatot. Megjegyezzük, hogy egy ilyen súlyú anyag társadalmi vitájára minimum 30 napot kellene hagyni (sok országban ilyen téma véleményezésére akár 60-90 napot is biztosítanak). Kérdés persze, hogy a kormányhatározat elfogadása után mi a szerepe a társadalmi véleményezésnek.
Összefoglalva: bár fenti észrevételeink közül több súlyosnak tekinthető, jelen helyzetben nagyon fontos az alap döntések azonnali meghozása, majd esetleges korrigálása és kiegészítése a továbbiakkal. A döntések nem meghozatala (még ha nem is optimálisak) lényegesen károsabb lenne! Javasoljuk a határozatokat kiegészíteni minimum két elemmel:
  • felülvizsgálati és beszámolási kötelezettség (korrigált - kiegészített határozatokkal)
  • a széles hatásvizsgálat elvégzése és a kockázatokra kezelési javaslatok kidolgozása.
További észrevételek, javaslatok
  • Az Előterjesztés folyamatosan a "Platform" kifejezést használja, függetlenül attól, hogy a Platform időközben jogi formát öltött, Szövetséggé alakult. Ezt azért legalább egy mondatban meg kellene említeni.
  • 16. oldal:
  • Az I 4.0 Stratégia célja és szempontja: A Stratégia véleményünk szerint messze túlmutat azon, hogy a digitalizáció szemléletét és szempontjait érvényesítse más stratégiákban!
  • A DJP-hez való viszony: az első bekezdés a felvezetés (". következőkben foglalhatók össze."), majd következik egy mondat. - biztos, hogy befejezett ennek a résznek a szerkesztése?
  • 17. oldal:
  • 1.2.1 pont: ez így nem helyzetkép, ezek - igaz, nagyon fontos, de - jelenségek, trendek. Ezek kellenek, de kellene egy összefoglaló az EU és világ helyzetképről, röviden összefoglalva, hogy hol mit történik (a részletes Stratégia viszont komoly helyzetképet ad).
  • Az oldal utolsó előtti pontja túl bonyolultan fogalmaz, és így nem is igazán értelmezhető.
  • 18. oldal:
  • 2.2. pont, hazai helyzetkép: Ez a hazai digitalizációs helyzet nemzetközi viszonyítású értékelését mutatja be (és jut sajnos igaz, és tragikus megállapításra!). Szükséges lenne azonban emellé, illetve a kérdőíves értékelés megállapításai mellé néhány hazai kezdeményezés felsorolása is.
  • 19-20. oldal:
  • vízió: ez a megfogalmazás nem is értelmes mondat, de túlburjánzóan összetett. Kérdés, hogy itt milyen víziót kell megadni: az ország I4.0 vízióját (iparpolitikai vízió) vagy a platform vízióját (működési vízió). A megfogalmazásból nehezen kihámozhatóan ez inkább egy működési vízió és nem iparpolitikai vízió.
  • A 3x5-ös intézkedési mátrixban meghatározottak egy része valóban elvégezhető vagy beindítható a 2018-2020 időtávban, de kizárt, hogy ennyi idő alatt valamennyi lényeges intézkedés megtörténhessen. Mikorra teremthető elő, illetve használható fel a már 2018-ra szerepeltetett 250 Mrd Ft?
  • 21. oldal:
  • lap közepe: a társadalmi változások és a szociológiai, ökológiai hatások nagyon sok kockázatot és lehetőséget rejtenek. Ezekkel nem elég csak munkaerőpiaci és tudás-igény oldalról foglalkozni. Ezek vizsgálatára, prognosztizálásra és kockázat-csökkentésre, lehetőség-kihasználásra vonatkozóan legalább egy feladatot célszerű lenne megfogalmazni a határozatok között (pl. az MTA számára).
  • 22. oldal:
  • az ökoszisztéma pillérének megfogalmazása nagyon bonyolult (és behúzva kellene szerkeszteni).
  • 23. oldal:
  • az öt súlyponti téma rendben van és nagyjából érthető, hogy miért ez a hat intézkedés lett elsődleges prioritásként kiválasztva. De később ezeket használja valahol az anyag (mármint a prioritásokat)?
  • Az intézkedésekhez általában: sokkal érthetőbb a "nagy" stratégiai anyag táblázatos feldolgozása. Igaz, hogy kicsit több helyet igényel, de a néhány többlet oldal információ tartalma sokkal megalapozottabban mutatná be az intézkedési javaslatok logikáját!
  • 4.3: KKV-k üzleti és működési modellje (C1.3.):
  • Az első konkrét célnál nemcsak az üzleti modell átvételét, hanem kidolgozását és/vagy átvételét javasoljuk. És ez a kidolgozás az NTP egyik vállalt feladata.
  • A második intézkedéshez: valószínűleg az érettségi modellt kell az elvárásoknak megfeleltetni (és nem fordítva, ahogy a szöveg szól).
  • 5.2: Koncentrált.(C2.2.)
  • Ehhez hogyan kapcsolódik a társadalmi elfogadottság növelése, mint átfogó cél?
  • És ezt a célt hogy szolgálják az intézkedések? (A cél: rendben, az intézkedés: rendben, az intézkedések tartalma: rendben, és illeszkedik is a címhez, de a három összefüggése nem látszik.)
  • 6.2: I4.0 szemléletű elméleti és gyakorlati . (C3.2.)
  • Nagyon fontos a menedzsment képességre, folyamatos változásra, agile működésre vonatkozó, kreativitást elősegítő képzés az I4.0 szemléletű műszaki, szakmai oktatás mellett.
  • 8.1 Technológia . (C5.1.)
  • Az átfogó cél így túl lírai megfogalmazású. Az intézkedések önmagukban nem eredményezik a (feltételezhető) cél elérését. Fontosak a részletes anyag vonatkozó táblázatában szereplő egyéb tennivalók!
  • 9. Finanszírozás:
  • Ez a rész (számaiban nem, de megfogalmazásaiban) eltér a Részletes anyag vezetői összefoglalójától.
  • 36. oldal, 9.1. pont, lap közepe: mennyi idő kell a "teljes forrásrendszer áttekintéséhez, komplex tervezéséhez/újratervezéséhez? Félő, hogy elmegy az egész 2018-as év úgy, hogy alig történik érdemi felhasználás.
  • 36. oldal alja: Mindenképpen fontos, hogy a KFI stratégia megújításában, illetve a kapcsolódó intézkedési tervben kiemelten szerepeljen az I4.0!
  • Érthető, hogy a 3x250 + 3x80 Mrd modellszámítások eredménye, de azért mielőbb kell konkrét forrásokat is allokálni, és ez nem lesz egy könnyű menet: meg kell küzdeni a különböző támogatási keretek "gazdáival", különösen akkor, ha már valóban megtörtént sok támogatási keret előzetes lekötése.
  • A finanszírozási javaslat kiemeli a vissza nem térítendő elemeket, és meg sem említi a visszatérítendőt (márpedig az iparfejlesztés tipikusan támogatható lenne visszatérítendő támogatásokból.).
  • Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy lényegesen eltérő forrás-keretek esetén tartani lenne célszerű a megállapított támogatási felosztási arányokat. Pont itt kellene figyelembe venni a hat prioritásként meghatározott intézkedést!
  • A 39. oldal alján szereplő táblázathoz: biztos, hogy nem diszkrimináció a "100%-ban magyar tulajdonú nagyvállalatok" támogatása?
  • 10. Végrehajtási koncepció
  • Az NGM vállalati partnerség programjával kapcsolatban a kiválasztás szempontrendszere bemutatásra került. De a program lényege nem! Javasoljuk kiegészíteni.
  • Értékes része az anyagnak a forrástérkép, de ennek összetettsége is mutatja, hogy igencsak komoly feladat lesz a célul kitűzött "komplex újratervezés".
Budapest, 2018. január 31.

Dr. Szabó Gábor
elnök
Készítette: VISUALIA