2018. október 11. A MISZ véleménye az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló Kormány előterjesztésről
Részletek
2018. augusztus 21. A MISZ javaslatai az Integrált Nemzeti Energia és Klíma Terv céljaihoz
Részletek
2018. augusztus 10. A MISZ észrevételei a Mikro- kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogramról ( GINOP-8.3.5-18)
Részletek
2018. január 31. A MISZ véleménye az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiáról és intézkedési programjáról szóló Kormány előterjesztésről és az azt megalapozó részletes anyagról
Részletek
2018. január 26. A MISZ véleménye a megújított nemzeti KFI stratégiáról
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiáról és intézkedési programjáról szóló Kormány előterjesztésről és az azt megalapozó részletes anyagról.
Átfogó értékelés:
Az Ipar 4.0 kérdése az ország fejlődése, jövőbeli sorsa szempontjából meghatározó fontosságú, akár "sorsdöntőnek" is tekinthető.
A részletes stratégiai anyag ennek megfelelően igen komoly háttéranyagnak tekinthető - sok cég és szakember komoly tudására és kemény munkájára épül, csak gratulálni lehet hozzá!
A részletes háttéranyag vezetői összefoglalója megpróbálja strukturáltan bemutatni a háttéranyagból levonható következtetéseket, tennivalókat. Ezen szándék hatásosságát sajnos korlátozza a vezetői összefoglaló sok helyen - még a témában jártasak számára is - csak nehezen érthető, nagyon bonyolult megfogalmazása (amely a nyáron egyszer már véleményezett változathoz képest valamelyest ugyan egyszerűsödött, de még mindig nagyon nehezen érthető). Sajnos erre kiváló példa a Vezetői összefoglaló egyik "kulcs-mondata", pont a vízió.
A Kormány előterjesztés Részletes Előterjesztés anyaga szinte egy az egyben átveszi a Stratégia Vezetői összefoglalójának megfogalmazásait (néhány helyen kicsit módosítva), de az egyes pillérekhez tartozó táblázatoknak csak egyes elemeit (intézkedés átfogó és konkrét célja, az intézkedés tartalma) emeli át. Így a részletes kormány előterjesztés anyagában több intézkedés csoport esetében nem érthető az átfogó cél, a konkrét célok és az intézkedés tartalma közötti összefüggés: miért ezekre a konkrét célokra lett lebontva az átfogó cél, és a javasolt intézkedések hogyan szolgálják e célok elérését. (A Stratégia vezetői összefoglalójának táblázatai alapján ezek az összefüggések azért nagyrészt érthetők, bár néhány esetben a javasolt intézkedések a céloknak csak egy töredékét tudják szolgálni.)
A Kormány előterjesztés vezetői összefoglalója sajnos már alig érzékelteti azt, hogy az ország jövője szempontjából milyen sorsdöntő - és számtalan ágon tovagyűrűző - kérdésről van szó. Az 1.1 pontban megfogalmazott közpolitikai cél tulajdonképpen az Irinyi terv egyik komponensének tekinti a kérdést és nem egy olyan diszruptív fejlődési irány kijelölésének, amelynek eredményeként sok téren kitörhetünk egyre erősödő lemaradottságunkból (amely sajnos nagyon érzékletesen kitűnik a részletes stratégiai anyag helyzetelemzéseiből). Ezzel a "langyos" megközelítéssel sajnos teljesen összecseng a 2. pont azon megállapítása, hogy a kívánt cél a kormányhatározat kiadásával elérhető; kell még alapítani egy I 4.0 kiválósági díjat, más kormányzati intézkedés nem szükséges. A hatásvizsgálati lap szerint pedig az egésznek van 1,5 Mrd Ft költségvetési kihatása és kell némi koordináció.
Mint már eddig is sokszor, most is kénytelenek vagyunk kiemelni, hogy a hatásvizsgálat gyakorlatilag semmitmondó, és nagyon távol áll egy ilyen témában minimálisan elvárható döntési/szabályozási hatáselemzés eredményének összefoglalásától - feltételezhetően azért, mert nem történt igazi hatáselemzés, még egy "0" változattal történő makro szintű összevetés sem, illetve nem történt meg a "kockázatok és mellékhatások" elemzése sem. Márpedig egy ilyen súlyú témában (amelynek társadalmi kihatásai is nagyon keményen érinthetnek sokakat) a társadalom partnerként megnyerése igényli a hatások elemzését és annak bemutatását, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni a kockázatokat. Így nehéz lesz az anyagban többször szereplő kívánatos "társadalmi elfogadottság"-ot növelni.
A kormányhatározat valóban meghatároz több fontos intézkedést, ezek kiinduló lépésnek jók, de egyáltalán nem tükrözik, hogy a Kormány prioritásnak tekintené a kérdést.
Az 1. határozati javaslat nem reagál a Stratégia azon javaslatára, hogy már 2018-ban is 250 Mrd forrásra lenne szükség. Figyelembe véve az áttekintés és esetleges átcsoportosítás igényét, valamint azt hogy az EU-s források jelentős része már allokálásra/lekötésre került, feltételezhető, hogy ennek csak töredéke fog rendelkezésre állni. A Stratégia a vissza nem térítendő támogatásokat helyezi a kezdeti időszakban előtérbe, a határozati javaslat pedig a visszatérítendő eszközöket nevesíti. Fentieken túlmenően javasoljuk azt is, hogy az KFI stratégia most folyó aktualizálásánál is kerüljenek figyelembe vételre az I 4.0 szempontok!
A 2. határozati javaslat minden oktatási területre kiosztja az általános tantervi felülvizsgálati és "digitális ismeret" beemelési feladatot, folyamatos határidővel. Mikor és hogyan, fog ez megvalósulni, ki a felelős az összehangolásért, egy koherens és folyamatos továbbfejlesztésre képes rendszer kialakításáért?
A 2018. június 30-i határidő a minősítési és monitoring rendszer kidolgozására és működtetésére vonatkozóan irreálisnak tűnik (3. határozati javaslat).
Nagyon fontos a mintafarm kérdése, de van már I 4.0 digitális ágazati módszertani kézikönyv? (4. határozati javaslat)
Hogyan tud gondoskodni a DJP miniszteri biztosa nem egészen egy év alatt az I4.0 digitális infrastruktúra megteremtéséről? Természetesen nagyon fontos a cél, de ez így kézi vezérlést és nem piaci megoldásokat sugall. (6. határozat)
A 7. határozatban meghatározott feladatcsoportra az augusztus 31-i határidő szintén irreálisnak tűnik. Az NMHH bevonása mindenképpen szükséges.
Természetesen lehetséges jogszabályok és szabványok kidolgozása összefüggésben az adatbiztonsággal, de ez a feladat ilyen megfogalmazással nem definiált, és ha valami, akkor az információbiztonsági szabályozás rendkívül fontos, de folyamatosan alakítandó mozgó cél! (8. határozat)
A 9. határozat a Stratégia közzétételére szólítja fel az NGM minisztert. Az előterjesztés 7. pontja kimondja, hogy a Stratégia tervezetét társadalmi véleményezésre kell bocsátani. Javasoljuk, hogy a 9. határozat fogalmazzon meg egyértelmű feladatot. Megjegyezzük, hogy egy ilyen súlyú anyag társadalmi vitájára minimum 30 napot kellene hagyni (sok országban ilyen téma véleményezésére akár 60-90 napot is biztosítanak). Kérdés persze, hogy a kormányhatározat elfogadása után mi a szerepe a társadalmi véleményezésnek.
Összefoglalva: bár fenti észrevételeink közül több súlyosnak tekinthető, jelen helyzetben nagyon fontos az alap döntések azonnali meghozása, majd esetleges korrigálása és kiegészítése a továbbiakkal. A döntések nem meghozatala (még ha nem is optimálisak) lényegesen károsabb lenne! Javasoljuk a határozatokat kiegészíteni minimum két elemmel:
felülvizsgálati és beszámolási kötelezettség (korrigált - kiegészített határozatokkal)
a széles hatásvizsgálat elvégzése és a kockázatokra kezelési javaslatok kidolgozása.
További észrevételek, javaslatok
Az Előterjesztés folyamatosan a "Platform" kifejezést használja, függetlenül attól, hogy a Platform időközben jogi formát öltött, Szövetséggé alakult. Ezt azért legalább egy mondatban meg kellene említeni.
16. oldal:
Az I 4.0 Stratégia célja és szempontja: A Stratégia véleményünk szerint messze túlmutat azon, hogy a digitalizáció szemléletét és szempontjait érvényesítse más stratégiákban!
A DJP-hez való viszony: az első bekezdés a felvezetés (". következőkben foglalhatók össze."), majd következik egy mondat. - biztos, hogy befejezett ennek a résznek a szerkesztése?
17. oldal:
1.2.1 pont: ez így nem helyzetkép, ezek - igaz, nagyon fontos, de - jelenségek, trendek. Ezek kellenek, de kellene egy összefoglaló az EU és világ helyzetképről, röviden összefoglalva, hogy hol mit történik (a részletes Stratégia viszont komoly helyzetképet ad).
Az oldal utolsó előtti pontja túl bonyolultan fogalmaz, és így nem is igazán értelmezhető.
18. oldal:
2.2. pont, hazai helyzetkép: Ez a hazai digitalizációs helyzet nemzetközi viszonyítású értékelését mutatja be (és jut sajnos igaz, és tragikus megállapításra!). Szükséges lenne azonban emellé, illetve a kérdőíves értékelés megállapításai mellé néhány hazai kezdeményezés felsorolása is.
19-20. oldal:
vízió: ez a megfogalmazás nem is értelmes mondat, de túlburjánzóan összetett. Kérdés, hogy itt milyen víziót kell megadni: az ország I4.0 vízióját (iparpolitikai vízió) vagy a platform vízióját (működési vízió). A megfogalmazásból nehezen kihámozhatóan ez inkább egy működési vízió és nem iparpolitikai vízió.
A 3x5-ös intézkedési mátrixban meghatározottak egy része valóban elvégezhető vagy beindítható a 2018-2020 időtávban, de kizárt, hogy ennyi idő alatt valamennyi lényeges intézkedés megtörténhessen. Mikorra teremthető elő, illetve használható fel a már 2018-ra szerepeltetett 250 Mrd Ft?
21. oldal:
lap közepe: a társadalmi változások és a szociológiai, ökológiai hatások nagyon sok kockázatot és lehetőséget rejtenek. Ezekkel nem elég csak munkaerőpiaci és tudás-igény oldalról foglalkozni. Ezek vizsgálatára, prognosztizálásra és kockázat-csökkentésre, lehetőség-kihasználásra vonatkozóan legalább egy feladatot célszerű lenne megfogalmazni a határozatok között (pl. az MTA számára).
22. oldal:
az ökoszisztéma pillérének megfogalmazása nagyon bonyolult (és behúzva kellene szerkeszteni).
23. oldal:
az öt súlyponti téma rendben van és nagyjából érthető, hogy miért ez a hat intézkedés lett elsődleges prioritásként kiválasztva. De később ezeket használja valahol az anyag (mármint a prioritásokat)?
Az intézkedésekhez általában: sokkal érthetőbb a "nagy" stratégiai anyag táblázatos feldolgozása. Igaz, hogy kicsit több helyet igényel, de a néhány többlet oldal információ tartalma sokkal megalapozottabban mutatná be az intézkedési javaslatok logikáját!
4.3: KKV-k üzleti és működési modellje (C1.3.):
Az első konkrét célnál nemcsak az üzleti modell átvételét, hanem kidolgozását és/vagy átvételét javasoljuk. És ez a kidolgozás az NTP egyik vállalt feladata.
A második intézkedéshez: valószínűleg az érettségi modellt kell az elvárásoknak megfeleltetni (és nem fordítva, ahogy a szöveg szól).
5.2: Koncentrált.(C2.2.)
Ehhez hogyan kapcsolódik a társadalmi elfogadottság növelése, mint átfogó cél?
És ezt a célt hogy szolgálják az intézkedések? (A cél: rendben, az intézkedés: rendben, az intézkedések tartalma: rendben, és illeszkedik is a címhez, de a három összefüggése nem látszik.)
6.2: I4.0 szemléletű elméleti és gyakorlati . (C3.2.)
Nagyon fontos a menedzsment képességre, folyamatos változásra, agile működésre vonatkozó, kreativitást elősegítő képzés az I4.0 szemléletű műszaki, szakmai oktatás mellett.
8.1 Technológia . (C5.1.)
Az átfogó cél így túl lírai megfogalmazású. Az intézkedések önmagukban nem eredményezik a (feltételezhető) cél elérését. Fontosak a részletes anyag vonatkozó táblázatában szereplő egyéb tennivalók!
9. Finanszírozás:
Ez a rész (számaiban nem, de megfogalmazásaiban) eltér a Részletes anyag vezetői összefoglalójától.
36. oldal, 9.1. pont, lap közepe: mennyi idő kell a "teljes forrásrendszer áttekintéséhez, komplex tervezéséhez/újratervezéséhez? Félő, hogy elmegy az egész 2018-as év úgy, hogy alig történik érdemi felhasználás.
36. oldal alja: Mindenképpen fontos, hogy a KFI stratégia megújításában, illetve a kapcsolódó intézkedési tervben kiemelten szerepeljen az I4.0!
Érthető, hogy a 3x250 + 3x80 Mrd modellszámítások eredménye, de azért mielőbb kell konkrét forrásokat is allokálni, és ez nem lesz egy könnyű menet: meg kell küzdeni a különböző támogatási keretek "gazdáival", különösen akkor, ha már valóban megtörtént sok támogatási keret előzetes lekötése.
A finanszírozási javaslat kiemeli a vissza nem térítendő elemeket, és meg sem említi a visszatérítendőt (márpedig az iparfejlesztés tipikusan támogatható lenne visszatérítendő támogatásokból.).
Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy lényegesen eltérő forrás-keretek esetén tartani lenne célszerű a megállapított támogatási felosztási arányokat. Pont itt kellene figyelembe venni a hat prioritásként meghatározott intézkedést!
A 39. oldal alján szereplő táblázathoz: biztos, hogy nem diszkrimináció a "100%-ban magyar tulajdonú nagyvállalatok" támogatása?
10. Végrehajtási koncepció
Az NGM vállalati partnerség programjával kapcsolatban a kiválasztás szempontrendszere bemutatásra került. De a program lényege nem! Javasoljuk kiegészíteni.
Értékes része az anyagnak a forrástérkép, de ennek összetettsége is mutatja, hogy igencsak komoly feladat lesz a célul kitűzött "komplex újratervezés".