2017. szeptember 28. MISZ-levél és állásfoglalás a szellemi tulajdonnal összefüggő új jogi szabályozás megalkotásáról Dr. Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére
Részletek
2017. június 20. A MISZ véleménye
az Európai Bizottságot belső piaci ügyekkel összefüggésben
vállalkozásoktól történő információkérésére feljogosító
uniós rendelet-tervezetről
Részletek
2017. április 13. A MISZ véleménye
a "Logisztikai versenyképességről"
Részletek
2017. február 10. A MISZ véleménye
az Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogramról
(GINOP-8.1.3/B-17)
Részletek
2017. január 26. Európai Bizottság európai elektronikus szolgáltatási kártya bevezetésről szóló javaslatának MISZ-véleménye
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
az Európai Bizottságot belső piaci ügyekkel összefüggésben
vállalkozásoktól történő információkérésére feljogosító
uniós rendelet-tervezetről
XX-EUJMFO/157/1/2017
Összefoglaló vélemény
Az Európai Unió tagországai önálló államok, amelyek autonóm nemzeti kormánnyal rendelkeznek. Érthető, ha az Európai Unió a belső piac valós, vagy vélt anomáliáival kapcsolatban tájékozódni kíván, azonban véleményünk szerint ezt a tájékozódást az autonóm nemzeti kormány illetékes minisztériumain keresztül kell megtennie, nem pedig közvetlenül, a KKV-k megkeresésével.
A közvetlen megkeresés és adatkérés ugyanis egyúttal lehetőséget és jogosítvány teremt Brüsszel számára, hogy az autonóm nemzeti államok kormányainak megkerülésével közvetlenül is beavatkozzon kulcságazatok működésébe, ami nem kívánatos.
Szintén problémának látjuk, hogy a közvetlen megkeresésre és adatszolgáltatásra a KKV-k nincsenek felkészülve, sem szakmailag, sem erőforrás tekintetében, sem pedig (sok esetben) nyelvtudás vonatkozásában. A legfontosabb probléma azonban, amit a javaslat kidolgozói is elismernek, hogy a javasolt közvetlen adatbekérési megoldás jelentős többletköltségeket okozhat a KKV-knak, ami elfogadhatatlan.
Véleményünk szerint ezért mindenképpen meg kell akadályozni, hogy ez a rendelet hatályba lépjen. A jogszabályt át kell alakítani úgy, hogy az adatokat Brüsszel a nemzeti kormányoktól kérje be, kizárva annak lehetőségét, hogy az adatszolgáltatást a nemzeti kormányok megtagadhassák.
Amennyiben a KKV-któl történő adatkérésre épülő jogszabály nem akadályozható meg, akkor egyrészt mindenképpen töröltetni kell a pénzbírságról és kényszerítő bírságról szóló fejezetet, hogy legalább az ilyen költségektől megkíméljük a KKV-kat, másrészt min. 10 év derogációt kell elérni a jogszabály bevezetése tekintetében.
Részletes észrevételek
1. A rendelet tervezet 5 ágazatra vonatkozóan lépne hatályba. 16. oldal: (10) „...az EUMSZ közös politikák alkalmazását írta elő; ezen ágazatok a következők: mezőgazdaság és halászat (kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését), közlekedés, környezetvédelem és energia.”
Ezen ágazatokból - a halászat kivételével - valamennyi ágazat fontos és jelentős szerepet tölt - vagy tölthet - be a hazai GDP termelésében. A kulcságazatok vonatkozásában nem kívánatos Brüsszel közvetlen belső piaci adatkérése KKV szinten, mivel ez az adatkérés egyúttal lehetőséget biztosítana arra, hogy Brüsszel az autonóm nemzeti kormányokat megkerülve közvetlenül beavatkozzon kulcságazatok működésébe.
2. A közvetlen adatbekérés azért sem jó megoldás, mert a KKV-k nincsenek felkészülve erre az adatszolgáltatásra sem szakmailag, sem nyelvileg, sem erőforrások tekintetében. Ez indokolatlan többletköltségekhez vezetne (hibás adatszolgáltatás, jogi tanácsadás szükségessége, stb.), továbbá olyan véget nem érő jogi pereket (és ezek kapcsán további költségeket) eredményezne, ami senkinek sem érdeke, Brüsszelnek sem. 10. oldal: „Egy adott kkv számára a válaszadás becsült költsége kérésenként 300 és 1000 euró közé tehető, amely jogi tanácsadás igénybevétele esetén további 1000 euróval növekedhet Ez egy nagyvállalkozás becsült válaszadási költségének nagyjából 25%-át tesz ki.”
3. Fentiek miatt javasoljuk a rendelet tervezet levételét a napirendről jelen formájában. A probléma kezelése az EU központi szervei és az egyes országok kormányzata közötti keretekben kezelendő.
4. Az egyébként indokoltnak tekinthető adatbekérést Brüsszel címezze a nemzeti kormányokhoz, ami gyorsabb, szakszerűbb, pontosabb és olcsóbb megoldást jelent. A rendelettervezetet ennek megfelelően javasoljuk módosítani és újra napirendre tűzni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy valamely tagállam megtagadja az EU kérésére a kormányzati szintű adatszolgáltatást. Ezért javasoljuk az alábbi bekezdést törölni: 21. oldal, 5. cikk, (1) B, „valamely tagállam nem adta meg a Bizottság által kért információkat;”.
5. Amennyiben a rendelettervezet jelen formájában (a KKV-k közvetlen adatbekérésére épülő formában) nem akadályozható meg, akkor mindenképpen törölni kell az alábbi részt: 24. oldal, III. Fejezet; Pénzbírság és kényszerítő bírság, 9. cikk,
annak érdekében, hogy a KKV-kat valamennyire meg tudjuk védeni a számukra igen jelentősnek tekinthető és indokolatlan többletköltségektől. Továbbá a bevezetésre vonatkozóan minimum 10 év derogációt kell kérni, hogy a KKV-k szakmailag, nyelvileg és erőforrás tekintetében is jobban fel tudjanak készülni az adatszolgáltatásra.
