2014. november 27. A MISZ véleménye az Igazságügyi Minisztérium által megküldött
"Szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről" szóló előterjesztésről
Részletek
2014. november 24. A MISZ véleménye a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (2014. nov. 7.)
Részletek
2014. október 30. A MISZ véleménye a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" c anyagról
Részletek
2014. október 17. A MISZ véleménye a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verziójáról
Részletek
2014. július 1. A MISZ véleménye a "Tudás-Park - A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával" c. pályázati felhívás (TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv) pályázati útmutatójáról
Részletek
2014. május 26. A MISZ véleménye a KTIA Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat-tervezetről (Kódszám: Start-up_14)
Részletek
2014. április 28. A MISZ válasza az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek körében alkalmazható új keletű technikákról szóló kérdőívre
Részletek
2014. március 25. A MISZ észrevételei a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Versenyképes IKT szektor fejlesztése című PÁLYÁZATI FELHÍVÁS tervezetéhez; (Kódszám: GOP-2014-3.3.4.)
Részletek
2014. március 4. A MISZ véleménye a Pest Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagáról
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
az Igazságügyi Minisztérium által megküldött
"Szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről" szóló előterjesztésről
Általános észrevételek
A tervezet preambulumában vagy a felkérő levélben célszerű lett volna kitérni az új rendelet kiadásának indokoltságára, illetve választ adni az alábbi feltett kérdésekre:
- A rendelettervezet előkészítését megelőzte-e valamilyen felmérés a piacon jelenleg meglévő tárgybani végzettségű szakemberek létszámról és azok eloszlásáról?
- Van-e valamilyen felmérés és modellezés arra, hogy milyen igény van és milyen eloszlásban a szellemitulajdon-védelmi szakemberek iránt?
- Az újonnan bevezetésre kerülő oktatás által kibocsátott szakemberek várhatóan mennyi idő alatt biztosítják a társadalom számára szükséges szakembereket és folyamatos pótlásukat?
Megítélésünk szerint a gazdaság jelenlegi fellendítése és az innováció gazdaságélénkítő szerepének érvényre juttatása szempontjából a szellemi tulajdonvédelmi szakemberek képzése és a gazdálkodó szervezetek tevékenységébe történő beillesztésük továbbra is időszerű és indokolt feladat. A megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező szakemberek léte és tevékenysége, így a hazai kis- és közép-vállalatok innovatívitásának előmozdításához szükséges emberi erőforrások biztosítása elengedhetetlen.
A tudás-transzfer ösztönzése az egyetemek és vállalatok között az ehhez szükséges emberi erőforrások biztosításával lehet hatékonyabb, és a tervezett szakemberképzés ezt a folyamatot továbbra is szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a műszaki fejlesztők, innovációs szakemberek, jogászok, kisvállalkozók és feltalálók felkészítése az innovációs versenyre, ahol sokszor a szellemi tulajdon védelme, illetve az iparjogvédelemben való jártasság dönti el a sikert napjainkban, egyértelműen szükséges.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tervezett képzésnek ne csak elméleti felkészítési része, hanem a gyakorlati képzési része is meg legyen határozva, akár esettanulmányok segítségével, a résztvevők számára részletesen be legyen mutatva (lásd később).
Részletes észrevételek
A kapott tervezet a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről kibővítése, aktualizálása. Ennek megfelelően az azt módosító változtatásokra helyezzük a hangsúlyt véleményünkben, megjegyezve, hogy egyes esetekben érdemes lenne további pontosításokat is implementálni olyan paragrafusokban, melyek nem változtak a korábbiakhoz képest.
Az új tervezetbe foglaltak legnagyobb változása a szerzői jogi alap és középfokú képzés beemelése a rendszerbe. A Magyar Innovációs Szövetség az innovációs lehetőségeink kiterjesztése szempontjából sem jelentősen előnyösnek, sem hátrányosnak nem tekinti ezt a bővülést. Nyilván létezik olyan szegmens (filmgyártás, informatikai szolgáltatás…), ahol az ilyen végzettséggel rendelkező munkavállalók hatékonyabban tudnak majd dolgozni.
A 2. § (3) bekezdésénél pontosítani lenne célszerű azt, hogy a felsőoktatási intézetben felsőfokú végzettségi szintet biztosító mesterképzés mit takar, hiszen az ilyen hallgatók jelentős részének már van BSc fokozata, ami megalapozza a részvételt a pillanatnyi tanulmányoktól függetlenül is. A jogalkotó feltehetően itt az egységes képzésekre gondol.
Megfontolásra ajánljuk annak átgondolását, hogy a 3. § (3) bekezdésében rögzített költségek és a képzés díja összevetésében majdan önfenntartó vagy állami támogatott lesz-e a képzés. (önfenntartó akkor, ha a tanfolyamon a részvételi díj fedezi a tanfolyam megszervezésével járó költségeket, előadók, jegyzetírás, IT felület kezelése, vizsgáztatás, konzulens, adminisztráció stb.) Annál is indokoltabb ez, mivel a díj 6 év alatt nem változott. Ennek fényében talán minimális induló létszámot is érdemes lenne meghatározni.
A középfokú és a felsőfokú tanfolyamok esetében (3., 4. és 6. melléklet) javasoljuk kiegészíteni a gyakorlati képzést vagy megjelenítő esettanulmány feldolgozással, vagy házi dolgozattal megoldható szituációs feladatok kiadásával. Ne engedjük el úgy a hallgatókat, hogy nem találkoznak néhány konkrét feladattal és annak megoldásával, hanem csak a jogi elméleti háttérrel. Nagyon fontos elvárás a gyakorlat oldaláról a megszerzett tudás alkalmazásának képessége!
Külön kiemelnénk annak jelentőségét, hogy a távoktatás mostantól csak alapfokú képzés esetében gyakorolható. A korábbi megengedő szabályozást (közép- és felsőfokú képzés esetében is lehetséges volt) indokolatlannak és a gyakorlati élettől távolinak éreztük, a tantermi interakció hiánya a végzettek kimeneti tudásszintjének csökkenésével, a tudás alkalmazásának hiányosságaival járhatott. A változtatást támogatjuk.
A 4. fejezet 11.§ (1) bekezdésében szereplő szakdolgozat készítéséhez a gyakorlatban bevált módon kötelező konzulens kijelölésének rögzítése indokolt, hogy megjelenjen a rendeletben is.
A 2. számú mellékletben felsorolt tantárgyak témakörei közé javasoljuk az innováció alapfogalminak beépítését is, valamint az innováció a vállalati működésben témakört is.
összefoglalás
A tervezetet és az abban foglalt változtatásokat alapvetően jónak tartjuk, a javaslataink beépítését megfontolásra ajánljuk.
