Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2014-10-20
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2014. november 27.
A MISZ véleménye az Igazságügyi Minisztérium által megküldött "Szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről" szóló előterjesztésről
Részletek

2014. november 24.
A MISZ véleménye a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (2014. nov. 7.)
Részletek

2014. október 30.
A MISZ véleménye a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" c anyagról
Részletek

2014. október 17.
A MISZ véleménye a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verziójáról
Részletek

2014. július 1.
A MISZ véleménye a "Tudás-Park - A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával" c. pályázati felhívás (TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv) pályázati útmutatójáról
Részletek

2014. május 26.
A MISZ véleménye a KTIA Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat-tervezetről (Kódszám: Start-up_14)
Részletek

2014. április 28.
A MISZ válasza az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek körében alkalmazható új keletű technikákról szóló kérdőívre
Részletek

2014. március 25.
A MISZ észrevételei a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Versenyképes IKT szektor fejlesztése című PÁLYÁZATI FELHÍVÁS tervezetéhez; (Kódszám: GOP-2014-3.3.4.)
Részletek

2014. március 4.
A MISZ véleménye a Pest Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagáról
Részletek


A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verziójáról

Általános észrevételek
A stratégia létrejötte fontos és lényeges eleme a következő 7 év fejlesztési intézkedéseinek. Amennyiben az elmúlt félév során a társadalmi egyeztetésen látott határozottság tetten érhető lesz a végrehajtásban, látni is fogjuk ennek az eredményét. Ennek ellenére a dokumentum egészét tekintve hosszú és nehezen olvasható ki belőle a lényeg.
1. Az anyag pozicionálása, megértése igényelne egy vezetői összefoglalót és egy olyan bevezetést is, amely bemutatja az egész anyag célját, környezetét és bemutatja módszertani megközelítését (ezek itt-ott megjelennek az anyagban, de az elején kellene összefoglalni).

2. Az anyagból az látszik, hogy a bottom-up tervezés (megyei workshop-ok stb.) inkább top-down alapon meghatározott nemzeti prioritások igazolását szolgálják, mint egy valódi bottom-up megközelítést. Ezért gyakorlatilag nem látszik, hogy az egyes megyék ténylegesen mire is fókuszálnának. Arról sem ír az anyag, hogy a majdani pályáztatási, finanszírozási stb. gyakorlatban hogyan kerülnek figyelembe vételre mind a megyei specializációk, mind a megyetípusok.

3. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia helyzetelemzése sajnos nem mutatja be kellő mélységgel az ország innovációs helyzetképét, s nem mutatja be az egyes régiók innovációs teljesítményét, az innováció jelentős regionális differenciáit. A helyzetelemzés ezen hiányosságai miatt a stratégia nem tud hiteles jövőképet felvázolni, s az elérendő célt megvalósítani hivatott prioritásokat kijelölni.
Nem igazán látszik komoly összefüggés a helyzetértékelés, ill. a SWOT analízis és a következtetések között (egyáltalán, mik a következtetések?)

4. A rendelkezésre álló közvetlen források és közvetett eszközök ütemezett becslése nagyon hiányzik (a 6. táblázatban megadott keretszámok – az anyag által is elismerten néhány kivételtől eltekintve igencsak felső korlátoknak tekinthetők). A közvetett eszközök pedig egyelőre csak lehetőségként szerepelnek, minden konkrétum nélkül... Tudjuk, hogy a mindezekre vonatkozó döntések jó része még hiányzik, de egy stratégiában azért ez a feltételrendszer igencsak hiányzik. Így azután azt sem lehet megmondani, hogy milyen eredmények várhatók.

Részletes észrevételek

Rövidítések jegyzéke
Több rövidítés nem szerepel a rövidítések jegyzékében (pl. az 5.9. ütemterv táblázatában szereplő "felelős szerv" rövidítések).

1. Helyzetelemzés
Az 1-es szerkezeti egység nagyon érdekes adatokat tartalmaz, elgondolkodtatásra késztet mindenkit. A helyzetelemzésen belül javasoljuk felcserélni az 1.1-es és 1.3-as pontokat. Célszerű először Magyarországot elhelyezni, például Európán belül. Erre vonatkozó információkat az 1.2-es és 1.3-as pont tartalmaz.
A teljes fejezetben javaslunk minden Ftadatot az adott évi átlag euró árfolyamon átszámítva, euróbanis legalább zárójelben szerepeltetni, figyelembe véve, hogy a tanulmány feltehetően EU-s szakértők kezébe is eljut majd.

7. oldal első mondatával kapcsolatos észrevételünk: a duális gazdaság kialakulása már következmény, a legfőbb gond a hazai tőke hiánya.

8. oldal utolsó bekezdésének megfogalmazás azt sugallja, hogy hazánkban a 2000-es évek második felében a gazdasági növekedés visszaesése mögött csak és kizárólag a globális válság hatása áll. Tudjuk, hogy belpolitikai és belgazdasági folyamatok is jelentős mértékben visszafogták a hazai GDP növekedési ütemét. Javasoljuk a mondat kiegészítését.

Ipar c. részben (11. oldal) helyet kellene adni a szolgáltatások növekedése bemutatásának is, ismertetni, melyek a sikeres szektorok (pl. ssc-k, regionális logisztikai központok stb.).
8. ábra: az, hogy a migráció hogyan áll összefüggésben a munkalehetőségekkel, munkaerő mobilitással további magyarázatot igényelne. Bp. és pest megye nélkül ezek a számok különösen nehezen értelmezhetők.

Foglalkoztatottság (14. oldal végén): az elemzések előzőleg megyei adatokkal foglalkoztak, itt a szöveges értékelés átcsap régiós fogalmi kategóriába anélkül, hogy erre vonatkozó adatokat ismertetne.

Oktatás (15. oldal): az első bekezdés után említsük meg, hogy ennek elsősorban demográfiai okai vannak.
Oktatás (15. oldal): a második bekezdés után érdemes megemlíteni, hogy ezzel az aránnyal az EU-n belül 24. helyen állunk, azaz az átlagtól lényegesen el vagyunk maradva.

Infrastruktúra, közlekedés (16 oldal utolsó bekezdés): a magyar vasúthálózat ugyan sűrűségét tekintve felülmúlja az EU-s átlagot, de javasoljuk megemlíteni, hogy ugyanakkor a szolgáltatási színvonal és a kocsipark elmaradottsága miatt a vasút versenyhátránya az elmúlt években tovább nőtt.

1.2. Tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció 1.2.1. Általános kitekintés (18. oldal) ábra alatti szöveg: ..."2013-ban a KSH előzetes adatai szerint további növekedés várható." Javasoljuk ezt az adatot 2014 októberében tény adattal aktualizálni.
A stratégiában következetesen az egészségipar-egészségturizmus kifejezésekkel találkozhatunk, a tudományági besorolások tekintetében pedig az orvostudományok és a klinikai orvostudományok jelennek meg. Hiányoljuk a stratégiából az egészségtudománytés az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési irányvonalak megjelenítését, továbbá annak lehetséges szerepköreit és súlyát az intelligens szakosodás témakörében.

19. oldal 14. ábra alatti rész, illetve 15. ábra: természetes, hogy az IKT területén relatíve alacsony az egy kutatóra jutó ráfordítás, pontosan amiatt, mert e területen a SW és a kutató/fejlesztő maga a magja a tevékenységnek és nem egy hatalmas kiszolgáló eszközpark.

22. oldal: "A magyar gazdaság szerkezeti sajátosságai (kevés, nagyméretű, zömében külföldi vállalat, illetve sok kisebb, nagyrészt magyar tulajdonú cég) a K+F-et végző vállalatok körében is tetten érhetők." Javasoljuk ezt az alábbi szöveggel kiegészíteni:
Ennek a jelenségnek másik oka, hogy a közgazdasági szabályozó rendszer - beleértve az adórendszert - rendkívül gyakran, néha egy gazdasági éven belül több alkalommal, és esetenként visszamenőleges jelleggel is változik. A tőkehiányos hazai közép- és kis-vállalatok nem voltak képesek a még 2012-ig magasnak mondható hazai hitelfelvételi díjakat megfinanszírozni.

19. ábra: valami nincs rendben az adatokkal, melyek valószínűleg nem EUR/fő-ben, hanem 1000 EUR/főben értendők.

A 23. oldalon, a 20. ábra az innovatív vállalatok arányát mutatja Magyarországon, illetve Európán belül, kis-, közép-, és nagyvállalati kategóriában. A köztudatban a jelzett adatok talán túl rózsásnak tekinthetők. Ez felveti annak a kérdését, hogy van-e jó módszer a vállalkozások innovatív képességének meghatározására. Ha van ilyen módszer, célszerű ezt a számítási módot vagy kalkulációt ebben az anyagban rögzíteni.
A hazai és EU-s vállalati innovatív hajlandóság összehasonlításához javasoljuk megemlíteni: az innovatív hajlandóság erősen függ a KKV-k esetében a finanszírozási feltételrendszertől, ez 2012-ig egyértelműen sok tekintetben hátrányosabb volt hazánkban, mint az EU innováció szempontjából fejlettebb országaiban.

Az anyag több helyen megyei bontásokat vet össze térségi adatokkal, mely adatok ennek következtében nem összehasonlíthatóak. A 24. oldal utolsó bekezdésében a K+F ráfordítások kapcsán tett megállapítások Baranya rnegye esetében nem állnak összhangban a 25. oldalon található 22-es ábra adataival.

A 26. oldalon található 23-as számú ábra magyarázatát javítani szükséges. A 4 megye között, melyek teljesítménye a GDP arányos K+F ráfordítások vizsgálata alapján meghaladja az országos átlagot, szükséges Baranyát is kiemelni (A kiemelt Csongrád megyénél jobbak a megyei mutatók, mégsem Baranya került kiemelésre.).

27. oldal közepe: "Magyarországon 2012-ben a kutatás-fejlesztésre fordított forrás teljes összege 363,7 milliárd forint volt." A teljesség igényével javasoljuk megemlíteni, hogy: "Ebben az összesített adatban benne foglaltatnak bizonyos nemzetközi szervezeti tagdíjak, ill. egyéb olyan állami kötelezettségek, melyeket formailag a KTIA-ból finanszíroztunk (pl. Nemzetközi Űrkutatási Szövetségi tagdíj), de érdemben nincs közvetlen hatása a tényleges K+F-re."

28. oldal első bekezdése után javasoljuk kiegészíteni: "Több fontos feltétel megléte, ill. ereje ad jó hátteret egy megye, vagy régió kiemelkedő kutatóközponttá válásához. Sajnos mind a mai napig pl. az infokommunikációs infrastrukturális feltételek fejletlensége, ill. EU-s összevetésben nem versenyszerű árszínvonala kifejezetten lassítják a kutató központok elterjedését."

A 29. oldalon az 1.2.3-as pontban állítottak ("nagy kibocsátó központok, valamint a közfeladatot ellátó kutatóintézmények legfontosabb (WC és kulcsszavak által meghatározott) területei gyakorlatilag kijelölik a vállalkozói szféra kutatási tevékenységét is,˝) félrevezetőek. Tudniillik az állítás meg is fordítható, tehát, az adott szakterületen tevékenykedő, nagy számú vállalkozás jelöli ki, befolyásolja a kibocsátó központok kutatási tevékenységét.

Az 1.2.5-ös pontban az anyag a NEKIFUT adatbázist veszi alapul az elemzéshez. A NEKIFUT adatbázis több területen hiányos, kiegészítéskénk javasoljuk az MTA 2013-ban az Országgyűlésnek a magyar tudomány helyzetéről kiadott anyagának megjelenítését az anyagban.

33. oldal: "Ugyanakkor fontos tapasztalat, hogy az új eszközök használata többletköltséggel jár (fenntartás, üzemelés, segédanyagok, szolgáltatás, stb.), aminek a fedezete nem garantált." c. szövegrészt javasoljuk kiegészíteni egy további lényeges üzemeltetési költség tényezővel: oktatás - üzemeltetéshez szükséges tudás karbantartása.
Többször előfordult, hogy az EU-s támogatásból leszállított műszer átadásakor megtartott oktatásban résztvevő munkatársak elhagyják a munkáltatót, és az újonnan belépő nem ért az üzemeltetéshez, ezért kihasználatlanul áll a nagy értékű beruházás.

37. oldal alja, 38. oldal: ezek a tudományágankénti megállapítások ilyen formában nem igazán érthetőek, a stratégia vonatkozásában milyen következtetéseket lehet levonni belőlük?

Helytelennek tartjuk a 40. oldal 2. bekezdésében megfogalmazottakat, miszerint az egyes tudományterületek infrastruktúráinak eredményességét az azokhoz köthető publikációkkal lehet a legjobban mérni, illetve az azt használó kutatók számával. Nem ezek elsősorban a jó mérőszámok. A K+F eredmények transzferére jellemző számokat kellene keresni. A vállalkozások és az egyetemek együttdolgozása nagyon sok problémával teli, és a vállalkozások nem igazán használják jelen pillanatban a tudományközpontok publikációit.

A helyzetelemzési rész elsősorban a kutatás-fejlesztési adatok bemutatására koncentrál, s a 2014-es összesített innovációs index tábláját mutatja be, ahol a számba vett 28 EU-tagország között Magyarország mérsékelt innovátorként a 20. helyen áll. Fontos lett volna azonban bemutatni az ország innovációs teljesítményét az egyes innovációs dimenziókban is, kimutatva az egyes dimenziók trendjeinek változását.
Átgondolandó, hogy a technológiai innováció mellett célszerű-e a nem technológiai jellegű új marketing és új szervezési módszer bevezetéséről is szólni, hiszen mindezek jelentősen elősegíthetnék Magyarország jobb pozícióba kerülését.

A helyzetelemzés nem mutatja be az egyes régiók innovációs teljesítményét, jóllehet erre (igaz a NUT-2 régiókra vonatkozóan) rendelkezésre állnak az EU Regional Innovation Scoreboard 2014 adatai. Nem helyettesíti ezt a megyék K+F ráfordításainak bemutatása.

Fontos lett volna bemutatni az egyes régiók, illetve megyék szakosodási jellemzőit a bruttó hozzáadott értékben az egyes kiemelt ágazatok, illetve innováció-orientált ágazatok részesedésének bemutatásával. (Hasonlóan, ahogyan ez a "A magyar NUTS2 szintű régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiáinak szintetizált összesítése" című 2013-as NIH-anyagban szerepelt.)

Fontos lett volna az innovációs rendszer szereplői között a vállalatok, az egyetemek, az MTA intézményei, a kutatóintézetek mellett legalább röviden jellemezni a hazai ipari parkok, innovációs klaszterek, hídképző intézmények szerepét.
Nagyon fontos lenne bemutatni a különböző innovációs források szerepét a hazai innovációs teljesítmény alakulásában (strukturális alapok, KTIA, OTKA).

Az 1-es fejezet leírásai lényegében az 1.6-os pontban a SWOT elemzés alatt összegződnek. A SWOT analízis elemei közül az Erősségek címszó alatt található, az egyetemi és vállalati, ill. a vállalatok közötti együttműködést illetően, kételyeink vannak. Egyrészt valóban kialakult egy jó együttműködés a magyarországi multi cégek és az egyetemeken belül létrehozott speciális tanszékek között. Rossznak mondható azonban a foglalkoztatottak jelentős számát adó kkv-k együttműködése az egyetemekkel. A klaszterekről is hasonló a vélemény, alig hallani jól működő és eredményt prezentáló klaszterről. A klaszterek igyekeztek formailag eleget tenni egy esetleges pályázati meghirdetésnek és előnyeihez igazodni.

Vitathatónak látjuk az erősségek között, hogy a nagyvállalatok vonzáskörzetében a beszállítói tevékenységből a vállalkozások K+F helyzete erősödik. Általános megjegyzés, hogy a beszállítói szerepkörök helyett egyre inkább végterméket biztosító kis- és középvállalkozásokra van szükség, ezek hozzák az ország számára jelentősebb előrelépést és boldogulást.

A Gyengeségek címszó alatt felsoroltak döntő részével egyetértünk, egy megjegyzést tennénk azért. A szétaprózott és nem kellően fókuszált kutatási kapacitások, nem biztos, hogy gyengeségnek sorolhatóak, hiszen a kkv-k oldaláról, nagyon sokszínű kutatásra van szükség, és nem valószínű, hogy ezt centralizációval segítenénk.

A nemzetközi kitekintésben az anyag csupán a szomszédos országokkal való együttműködésre világít rá, de hiányzik Magyarország és sok egyéb ország közötti tudomány és technológiai egyezményeken alapuló együttműködés szerepének, jellemzőinek rövid bemutatása. A SWOT-elemzésből teljes egészében hiányzik az ország régióinak mind a K+F teljesítményt, mind az innovációs teljesítményt tekintve rendkívüli egyenlőtlensége. (Gyengeség). Ezzel összefüggésben veszélyként kellene feltüntetni a régiók innovációs egyenlőtlenségének megmaradását, sőt növekedését.

A Lehetőségek alatt felsoroltak 1-es pontot (Egyetemi tudásközpontok megerősödése, kutatási eredmények hatékonyabb átültetése a gyakorlatba és oktatásba) vitatjuk mint lehetőség. Az innovációs témakörök, lehetőségek döntően a vállalkozásoknál adódnak és jelen pillanatban az egyetemi központok és vállalkozások két elkülönült egységet képeznek, de ebből nem az következtethető, hogy az a lehetőségünk, hogy amivel az egyetemek foglalkoznak, azt használják a vállalkozások. Pontosan fordítva, a vállalkozások valós problémáira kell átállítani az egyetemi kutatásokat.

Lehetőségek – finanszírozás (53. oldal): a felsorolásába javasoljuk egy új pont beillesztését az alábbi szöveggel: "Hosszútávon stabil, tervezhető adórendszer."

A lehetőségek között felsorolt, területi alapon működő innovációt segítő ügynökségek, intézmények kialakításával kapcsolatos véleményünk, hogy a nagy szervező apparátus nem biztos, hogy elősegíti az innovációt. Úgy gondoljuk, hogy a vállalkozásokat kell helyzetbe hozni, egy bürokratikusan működő, újra felerősített, kiépített ún. régiók, megyék szerinti innovációt segítő szervezetek helyett.
Maximálisan egyetértünk a lehetőségek között felsorolt egyetemi és vállalati szféra közötti szorosabb együttműködés kialakításával, továbbá a Veszélyek fejezet alatt felsoroltakkal.

2. Irányítási struktúra
A 2-es pontban (Irányítási struktúra) felsoroltakkal egyetértünk, és nagyon örülök, hogy vállalkozói szemmel próbálják elkészíteni a stratégiai munkát és az irányítási struktúrát. Ugyanakkor, a megvalósításhoz rendelt eszközrendszer kidolgozatlan, s olyan fontos elemeket csak általánosságban tartalmaz, hogy a célok megvalósításában milyen szerepet játszhat a hazai innováció-politika legfontosabb közvetett eszköze, a KTIA. Adós marad a stratégia azzal is, hogy egy koherens, a stratégia megvalósítását eredménnyel megvalósítani képes intézményrendszerre tegyen javaslatot.

Az 57. oldal tartalmazza a workshopokon alkalmazott módszereket. Véleményünk szerint, a módszer érdekes gondolatokat hozott fel, egy párbeszéd elindult, kialakult. Azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy e témakörben, a stratégia-alkotásban, például az innovációban jártas szakemberek tudnak csak innovációs stratégiát alkotni. A workshopokon résztvevők heterogén összetétele és innovációtól való távolsága nem biztos, hogy jól elősegítette egy hatékony célkitűzés megvalósítását.

61. oldal alján levő vastag betűs bekezdés: Itt található az anyag céljára vonatkozó egyetlen meghatározás. Az más kérdés, hogy ennek az intézményrendszernek véleményünk szerint nem az Intelligens Szakosodási Stratégia keretében kellene kialakulnia.

A leírt struktúrából nem tűnik ki, hogy az S3 stratégia megvalósításának mi a viszonya a kormányzati tudomány- és technológiapolitikáért felelős intézményrendszerhez. Itt csupán az áll, hogy a kormányzati szint az egyes szaktárcákon belül áll rendelkezésre.
Hasonlóan nem világos, hogy a helyi/területi koordináció hogyan és miképpen, kiknek, miknek a közreműködésével valósul meg. Az elmúlt időszakban kialakult Regionális Innovációs Ügynökségeket be kellene vonni az S3 stratégia helyi szintű feladatainak megvalósításába, koordinálásába.

3. Jövőkép és célkitűzések
Tekintettel arra, hogy jelen stratégia nem regionális, hanem Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, mégis hiányzik a nemzeti szintű jövőkép és célkitűzések megfogalmazása.

Mivel regionális innovációs elemzés a stratégiához nem készült, esetlegesnek tűnnének a megyékre lebontott jövőképek, ezért helyes, hogy ilyeneket az anyag nem is mutat be, illetve csak általános szinten, az egyes régiótípusokra fogalmaz meg általános jövőképeket.

A tudásrégiók, ipari termelési zónák és az alacsony tudás- és technológiai intenzitású régiók megkülönböztetése Magyarország vonatkozásában nem tűnik alkalmazhatónak, hiszen bármelyik besorolt megyét, régiót nézve, annak akármilyen eredménye vagy eredménytelensége összefügg Magyarország egészével. Ráadásul a tudásrégióba sorolt megye, valamint a gazdasági eredményessége között lényeges ellentmondások is szerepelnek (pl. Hajdú-Bihar megye).

A kutatási infrastruktúrák fejlesztési irányvonalai (69. oldal): Javasoljuk megfogalmazni az infrastruktúra fejlesztés célkitűzései közé "a versenyképes áron elérhető szélessávú internet hozzáférés biztosítása a KKV-knak". E nélkül nincs esély arra, hogy érdemben bekapcsolódhassanak nagy tömegben a Quadruple helix célkitűzésébe, az érintett döntéshozói és érdekcsoportok (üzleti szféra, a kutatási és oktatási intézmények, a közigazgatás, a civil szervezetek és állampolgárok) együttműködésébe.

4. Prioritások
A prioritások meghatározását a "Befektetés a jövőbe – Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2013-2020˝ három prioritása köré kellett volna építeni, ahogyan az a Szakpolitikai eszközök c. fejezet bevezető részében szerepel is (1. nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, 2. hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések, valamint 3. a korszerű tudományos és technológiai (TéT) eredményeket intenzíven hasznosító, illetve innovatív vállalatok, valamint közszféra).
Fontos lenne a prioritások között a regionális innováció-fejlesztés célkitűzését meghatározni, valamint olyan horizontálisnak tekinthető (azaz egyetlen ágazathoz nem köthető) prioritásokat, mint a technológiai transzfer erősítése, az innovációs hálózatok fejlesztése és az innovatív KKV-fejlesztés (beleértve az induló technológia-intenzív vállalatok fejlesztését is.) E fejezetben is egyensúlytalanságot hordoz, hogy a nemzeti prioritások rövid vázolása mellett indokolatlanul részletes a kutatási infrastruktúrák stratégiai irányainak bemutatása.

4.3.1.: megfontolásra javasoljuk, hogy a nemzeti prioritások között szereplő "Egészséges társadalom és jólét"-nél az egészségtudományok szerepeltetésével az egészségturizmus mellett a preventív jellegű tevékenységek is kerüljenek megjelenítésre (fejlesztési irányvonalként is), különös tekintettel a megyei specializációkra. Az egészségtudományok területén szükségesnek tartjuk annak figyelembe vételét is, hogy az egészségtudományi képzési terület "piaca" elsődlegesen az állami szektor részét képező egészségügy és az önkormányzatok. A munkaerőpiac és a szakmai együttműködő partnerek vonatkozásában nemcsak az ipart és az üzleti szférát, hanem az állami szektort is szükségesnek tartjuk számba venni.
Továbbá az "Egészséges társadalom és jólét"-nél a következő területekkel kérjük
bővíteni: öregedő társadalomhoz kapcsolódó életminőség javulást hozó
öregedéskutatás, személyre szabott gyógyítás.

Hasonlóan, a Fejlett jármű és egyéb gépipari technológiákat kérjük bővíteni a smart technológiákkal.

A 4.3.1. alfejezetben tárgyalt nemzeti prioritásokon belül található Fenntartható Környezet (Fejlett Környezetvédelmi Technológiák) témakört célszerű lenne kiterjeszteni (vagy megváltoztatni) a Fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás területre, amely magába foglalja az alábbi területeket: nyersanyag-gazdálkodás, vízgazdálkodás, vízkészlet védelem, hulladékgazdálkodás, termőfölddel való gazdálkodás és élelmiszer termékpályák, logisztikával támogatott korszerű környezetbarát közlekedési rendszerek.
Ezen változást indokolja, hogy ezek a területek összefüggésben vannak az Európai Unió és a világ gazdaságilag fejlett országainak törekvéseivel, és nemzetgazdaságilag is előnyös részterületeket tartalmaz. Hiba lenne kihagyni az ország fejlődését meghatározó törekvések közül a természeti erőforrásainkat, a víz, a nyersanyag és az energia témaköröket, amelyek alapfeltételei minden fejlett társadalomnak. A jövőben még inkább fontossá válnak a hazai természeti erőforrások feltárását és hasznosítását célzó innovatív kutatások, hiszen számos területen (pl. az energia ellátás) hazánk szeretné csökkenteni a jelenleg fennálló kiszolgáltatottságát.

4.3.2. Horizontális Prioritások fejezetben (74. oldal a bullett pontok felsorolása után) javasoljuk az alábbi szöveg beillesztését:
"Az informatikai ipar fejlesztése során a hangsúlyt a kiszolgált iparág, ill. terület sajátosságaihoz szorosan kapcsolódó alkalmazás-fejlesztésére kell tenni. A legnagyobb hozzáadott értéket képező hatás az interdiszciplináris tudás, mely a kiszolgált iparági (közigazgatási stb.) és az informatikai iparági együttes tudáshalmaz fejlesztésekor jelentkezik. Az ilyen megközelítéssel történő fejlesztés ösztönzés során minden informatikai forint valóságosan két iparág innovációját támogatja."
Továbbá, a Horizontális prioritások között kiemelt területen szükséges megjeleníteni a 3 D technológiákat, mert ez a terület nem csupán IKT technológiát jelent.

4.3.3. Az intelligens technológiák megyékhez rendelése kapcsán fontos megjegyzés, hogy a megjelölések egyes helyeken technológiák csoportját (szűkebb halmaz) másutt iparágakat jelölnek (tágabb halmaz). Ezek összevetése zavaró, érdemes lenne az intelligens technológiák kifejezés helyett az iparágakat megjelölő kifejezést használni, ez a későbbi pályázati kiírásokat is meg fogja könnyíteni.
Nem teljesen érthető Csongrád megye, Heves megye választása a Korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) c. területen. Jó lenne megismerni, hogy az állítást mire alapozzák.
A 4-es táblázatban (75. oldal) Baranya megyét a következő technológiák kapcsán kérjük beilleszteni: lézertechnológia, különleges, korszerű anyagok, elektronika, építőipari anyagtechnológiak, logisztika.

Nem értelmezhető, hogy mit jelentenek és minek alapján kerültek bizonyos specializációk megyei szinten meghatározásra (5. táblázat) konkrét megyékhez kötés nélkül. (Egyébként a konkrét megyékhez kötés már csak azért sem lenne megalapozott, mert a helyzetelemzésben közöltek erre vonatkozó támpontot nem adnak.)

A Jövőkép és célkitűzések (3. pont), valamint a Prioritások (4. pont) összevonhatónak tűnnek, annál is inkább, mert a 3-as pontban megfogalmazott, a magyarországi megyék tipizálása, jövőképe és célkitűzése inkább zavarokat és megosztást okoz, nem jelent valódi jövőképet és célkitűzést. Ráadásul egész Magyarország lakossága kevesebb, mint 1-1 metropolis lélekszáma, így kétséges szabad-e egyáltalán megyék közötti prioritásokat vagy jövőképet megfogalmazni egy jelen állapot paramétereiből.

A 4.5-ös fejezetben egyetértünk a szétaprózott kutatóhelyek hálózatosodása fejlesztésével, de emellett a kutatóhelyek sokszínűségét fel kell tartani, hiszen leginkább ez szolgálhatja a kis- és középvállalkozások sokszínűségét. Ebben a fejezetben ismételten megjegyezzük, hogy a hazai beszállítói rendszer a vállalkozások részéről fontos a megkapaszkodáshoz, azonban ösztönözni és segíteni kell a vállalkozásokat saját termék létrehozására, a beszállítói szerepek mellett.

5. Szakpolitikai eszközök
Az 5.2. alfejezet az általánosság szintjén, konkrétumok meghatározása nélkül mutatja be a lehetséges szakpolitikai eszközöket. A közvetlen pénzügyi eszközök esetében fontos feladatként határozza meg az anyag "az EU-társfinanszírozású KFI támogatási rendszer kidolgozását a 2014-2020 közötti időszakra", azonban nem világítja meg, hogy ez mit is jelent. (A korábbi tervezési időszak gyakorlata szerint a 15 %-os nemzeti társfinanszírozást a költségvetés biztosította.)

A végrehajtásban alkalmazandó stratégia vevői oldalról kiegészítésre szorul. Ezzel kapcsolatosan az alábbiakat tudjuk megfogalmazni:
  • A piaci eszközök közül hiányoljuk az állam által alapított kereskedőházakat. Ezek a szervezetek lesznek képesek új export piacokat találni az innovatív termékekre, ezek a szervezetek kell, hogy visszajelzést adjanak, hogy a világpiacon milyen típusú termékek, fejlesztések számíthatnak vevőre.
  • Klaszterek: ezen a ponton bővebben is kellene szólni róluk, hiszen ez az együttműködési forma a kulcsa annak, hogy a magyar vállalatok a világpiac által igényelt mennyiségben tudjanak gyártani, a konkurens vállalatokkal versenyezni. Mindezt piacvezérelt módon képzeljük el, azaz a (pl. a kereskedőházak által behozott) piaci igényre magyar vállalatcsoportok adnak megoldást (és nem úgy, hogy támogassuk a klasztert, mert abból valami jó lesz majd).
  • Pest megyére vonatkoztatva a KFI szolgáltatások vevői a konvergencia régiók szereplői is lehetnek.

  • 5.3. Beavatkozási mátrix: túl általános.

    5.4. A pilotok nagyon jók, de a leírások éppen csak érintik a pilot célját, sokkal inkább a kiválasztott terület célját magyarázzák el. A pilotot jobban be kellene bemutatni.
    Nyitott labor koncepció kiváló kezdeményezés, amely megteremti a k+f+i infrastruktúra és szakértelem hozzáférhetőségét a vállalkozások számára. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ilyen infrastruktúrával nem csupán nagyvállalatok és közfinanszírozású kutatóhelyek, hanem felsőoktatási intézmények, állami tulajdonú nonprofit kutatóhelyek is rendelkeznek, ezek feltüntetését itt hiányoljuk.

    A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ oktatási fókuszát támogatjuk. Oktatás vevőközpontú erősítése, a k+f+i munkatársak képzése rendkívül fontos az innováció megerősítése szempontjából. Szükségesnek látjuk olyan üzleti modellek kidolgozását, amelyek támogatják a fiatal egyetemisták kutatóvá válását, széles körben lehetőséget biztosítva számukra kutatóintézeti munka korai megismerésére.

    5.5. Felelős szervezetek: a táblázat "Felelős szerv" oszlopából jól látszik a széttöredezett irányítási rendszer, a "Vezetője" oszlopból pedig az egységesítési törekvés.

    5.6. A stratégia forrásainak feltüntetése nem helyes: nem a ténylegesen rendelkezésre álló források, hanem a tágabb keretek kerültek feltüntetésre, ami megtévesztő, mindenképp javítandó.
    A közvetlen pénzügyi eszközök esetében részletesebben és fontosságának megfelelően kellett volna kitérni a KTIA szerepére, jelentőségére a hazai K+F+I finanszírozásában. Fontos volna visszaállítani az Alap költségvetési lábát, valamint az Alap korábbi kedvezményrendszerét.
    A közvetett eszközök bemutatása általános, semmit nem mond arról, hogy az elkövetkező időszakban a lehetséges eszközök közül mit és hogyan akar alkalmazni a stratégia.

    6. Értékelés és monitoring rendszer
    Az összesített innovációs index indikátorkénti használata mellett célszerű lenne a kört az innovációs eredménytábla egyes dimenzióival is bővíteni, valamint a régiók innovációs teljesítményének mérésére a kört kibővíteni a regionális innovációs index-szel.
    A lehetséges output indikátorok körét is bővíteni lehetne (pl. a K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma, vállalati K+F területén dolgozó kutató-fejlesztők száma, teljes K+F ráfordítás (millió Ft) stb.)
    Készítette: VISUALIA