Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2014-07-03
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2024 | 2023 | 2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2014. november 27.
A MISZ véleménye az Igazságügyi Minisztérium által megküldött "Szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről" szóló előterjesztésről
Részletek

2014. november 24.
A MISZ véleménye a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (2014. nov. 7.)
Részletek

2014. október 30.
A MISZ véleménye a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" c anyagról
Részletek

2014. október 17.
A MISZ véleménye a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verziójáról
Részletek

2014. július 1.
A MISZ véleménye a "Tudás-Park - A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával" c. pályázati felhívás (TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv) pályázati útmutatójáról
Részletek

2014. május 26.
A MISZ véleménye a KTIA Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat-tervezetről (Kódszám: Start-up_14)
Részletek

2014. április 28.
A MISZ válasza az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek körében alkalmazható új keletű technikákról szóló kérdőívre
Részletek

2014. március 25.
A MISZ észrevételei a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Versenyképes IKT szektor fejlesztése című PÁLYÁZATI FELHÍVÁS tervezetéhez; (Kódszám: GOP-2014-3.3.4.)
Részletek

2014. március 4.
A MISZ véleménye a Pest Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagáról
Részletek


A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a "Tudás-Park - A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával" c. pályázati felhívás (TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv) pályázati útmutatójáról

Általános észrevételek
Üdvözöljük a "TUDÁS-PARK" TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv jelű konstrukció megjelenését, mert fontosnak tartjuk, hogy a felsőoktatási intézmények a régió fejlesztési politikájában illeszkedő módon pozícionálják stratégiai K+F és innovációs fejlesztéseiket, és összehangolt, korszerű tudástranszfer és innovációs szolgáltatásokat nyújtsanak a régió gazdasági szereplőinek, ezáltal hozzájárulva az adott régió fejlődéséhez és gazdasági versenyképességének javításához.

Sajnos azonban a pályázati kiírás olyan mértékben nem felel meg a fenti céloknak, hogy lényeges átdolgozás nélkül nem javasoljuk a megjelentetését.

Az alább kifejtett részletes észrevételek elé meg kívánjuk jegyezni, hogy a pályázat sikeréhez elengedhetetlen, hogy az egyetemek és az önkormányzatok mellett a vállalatok is fontos szerephez jussanak azáltal, hogy a tudástranszfert verifikálják, és a pályázati források felhasználásába beleszólnak.

Részletes észrevételek
A Támogatás célja és háttere
Az A1 fejezet rögzíti, hogy "a kutatóhelyek és a KKV-k közötti együttműködést szolgáló egyetemi technológiatranszfer irodák, korai fázisú innováció- és technológiamenedzser vállalkozások és regionális innovációs ügynökségek, mint hídképzők kiemelt támogatása szükséges." Ez a gondolatsor azonban a pályázat további részében nem tükröződik vissza, mert a lényegi szereplők számát ettől jóval korlátozottabban jelöli meg, és a finanszírozási konstrukció nem is nagyon teszi lehetővé, hogy támogatott partnerként ezek a szervezetek megjelenjenek. Ugyanez igaz a következő bekezdésben rögzített pályázati cél esetében is, miszerint "a pályázat célja olyan ... innovációs ügynökségek.... kialakítása és támogatása...", és a továbbiakban ez említésre sem kerül.

A pályázat kapcsán azért lehet az innovációs ügynökségeket, illetve ezen szervezetek hálózatát párhuzamba állítani, mivel a kötelezően megjelölt feladatok rendkívül nagyarányú átfedést mutatnak az innovációs ügynökségek tevékenység-, és feladatköreivel, amely szükségszerűen vezet a párhuzamos feladatvégzés, ugyanazon partneri kör ismételt megszólítása, az ugyancsak elvárt üzleti területek kényszerű csökkenése irányába.

Az útmutató 4. oldalán szereplő alábbi mondat véleményünk szerint szakmaiatlan: "a műszaki, természettudományi szakok doktori képzését az orvosképzéshez hasonlóan klinikai rendszerben kell megvalósítani (pl. szakmába illő prototípusok tervezése, fejlesztése, legyártása, minősítése)".

A felsőoktatási intézmények esetében az innovációs partnerek gyakran nem csak a mikro-, kis-, és közép-vállalkozások, hanem a nagyvállalati szféra is. A pályázat célrendszerében és kimeneti indikátoraiban is (útmutató 4. és 49. oldal) a nagyvállalati partnerséget, együttműködést nem említik támogatandó tevékenységként.

Érthetetlen, hogy a fő célok között megfogalmazott új tudásközponttal kapcsolatos elvárások részletei miért az "I. Projekt előkészítés" tevékenységek között szerepelnek (útmutató 13. o.), azaz az intézményi keretrendszer létrehozásának költségei csak az előkészítési fázisban a projekt megkezdése előtt merülhetnek fel, azok a megvalósítás idejében már nem elszámolható költségek. Az elvárások rendkívül szűk mozgásteret engednek meg.

Kifogásoljuk az útmutató 5. oldalán szereplő kitételt, miszerint "A tudásközpontok olyan, önálló jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezetek, gazdasági társaságok kell, hogy legyenek, amelyek alapítói és/vagy tulajdonosi szerkezetében meghatározó a helyi felsőoktatási intézmény és a helyi önkormányzat", mivel az nem feltétlenül illeszkedik a felsőoktatási intézmények tudástranszferrel kapcsolatos stratégiájához, vagy már kialakított struktúrájához. Ez a megkötő kritérium a felsőoktatási intézményeket kényszerpályára állítja, mert vagy működő szervezetükkel párhuzamos új struktúra létrehozását várja el (ami a támogatónak deklaráltan nem célja - lásd útmutató 4. oldal) vagy a meglévő szerkezet drasztikus átszervezését követeli meg. A tevékenység végrehajtására biztosított időkeret tartása gyakorlatilag lehetetlen. Ez az elvárás szakmailag nehezen indokolható, helyénvalóbb lenne a felsőoktatási intézmény és az önkormányzat együttműködésének kereteit a formálódó konzorciumokra bízni és annak tágabb mozgásteret engedni.

Üdvözöljük az A2-ben részcélként megjelölt három területet: (1) tudásmenedzsment szolgáltatás fejlesztése, (2) kiemelt kutatási és fejlesztési területek összehangolt fejlesztése és (3) az innovációs kapcsolatrendszer fejlesztése, hálózatosodás. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt adnánk az alkalmazott kutatásnak és az interdiszciplinaritásnak. Ipari közeledésről beszélünk, ipari parkokba vagy azok közelébe kívánják vinni a megvalósítást, ehhez képest az "A2. Részcélok" szakasz elég sokat beszél alapkutatásról, amely ellentmondásban van a célokkal. Inkább itt a célzott alapkutatást, illetve az alkalmazott kutatást kellene csak említeni. Egyáltalában: a pályázat részletei olyan mértékben eltolódtak az alapkutatás felé (pl. "A pályázat a növekedési zóna szempontjából kulcsfontosságú, kiemelt kutatási területeken támogatja az eredmények hasznosítását: publikálás magas impakt faktorú folyóiratokban, szakkönyvekben, nemzetközi tudományos sikerek/elismerések, valamint szabadalmi bejelentések előkészítése." mint kötelező feladat /14. old./), hogy az már az alapvető célokat veszélyezteti.

B Pályázók köre
A projekt megvalósítása kapcsán két elem keveredik egymással. A B1.-es fejezet egyértelműen rögzíti, hogy konzorciumi pályázatról van szó, amelynek meghatározó szereplői a felsőoktatási intézmény(ek) és a megyei jogú város(ok), és rögzíti, hogy a konzorciumnak csak olyan tagja lehet, aki támogatásban részesül. Ugyanakkor a C1. fejezet projekt előkészítési fejezetrésze egy önálló jogi személyiségű nonprofit szervezetről beszél, amelynek tulajdonosainak a fenti körből kell kikerülnie. Vagyis ki lesz a támogatásban részesülő szervezet? Az alapítók vagy az újonnan alapított társaság? Ha az újonnan alapítandó társaság, akkor a jogosultsági feltételeknek nagy rész feleslegesnek tűnik, mivel a tulajdonosi szerkezetből adódóan ez automatikusan teljesül.

Egyes térségek pályázaton indulásának legnagyobb (lényegében az egyetlen) akadálya, hogy az adott térség főiskoláinak nincs doktori képzése. Így azon térségek, pl. Kecskemét, ahol minden feltétel adott lehet egy sikeres pályázathoz, emiatt az egy tényező miatt kizárják magukat a pályázatból. Pontosabban csak konzorciumban indulhatnak, egy másik felsőoktatási intézménnyel (amely meg nem székhelyszerűen van a városban...), de csak konvergencia régióból és minden szereplő csak egy pályázaton indulhat - így kérdés, hogy van-e, lenne-e megfelelő partner-jelölt.
Ezért javasoljuk a 19. oldalon leírt "legalább 1 tudományterületen jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, ezek közül legalább az egyik a természettudományok vagy műszaki tudományok közé tartozik" pont átgondolását vagy törlését.
Az útmutató B3 székhely pontja szerint a konzorciumi tag kizárólag konvergencia régióban székhellyel rendelkező szervezet lehet. Javasoljuk, hogy telephellyel rendelkező intézmény is lehessen konzorciumi tag.
Szeretnénk felhívni a figyelmet a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok fejezetrész f) pontjában szereplő "átlátható szervezet" kérdéskörére. A vonatkozó jogszabályok jó néhány olyan "szürke" területet nem szabályoznak egyértelműen, amely pl. a kamarai szervezetekre, a több, elaprózott tulajdonossal rendelkező szervezetekre csak nagy nehézségek árán alkalmazható.

A létrehozott struktúra tekintetében a város egyetem közös tevékenysége logikus döntés. Azonban a létrehozandó vállalkozásra és a tulajdonosi struktúrára vonatkozó (egyenlő tulajdonosi és szavazati jog) előírás túl merevvé teszi a rendszert, amelynek fenntarthatósága sem feltétlenül életszerű. Ilyen akadály lehet például a vállalkozás pénzügyi helyzetének fenntartása, vagy a két tulajdonos által alapítandó vállalkozásra vonatkozó jogi követelmények összehangolásának nehézségei. Javaslatunk: a vállalkozás létrehozása lehetőség legyen, amely helyett a szereplők vállalhatják, hogy a fenntartási időszak idejére is testületet hoz létre, amely valamennyi a területen tevékenykedő vállalkozásainak tevékenységét rendszeresen összehangolja.

C A pályázat tartalma
A 10000 foglalkoztatottat egy pl. természettudományi alapkutatási területhez kapcsolódóan egyszerre adhatja-e ki a megújuló energia, élelmiszeripar, egészségipar? Kétséges, hogy e tekintetben releváns, hiteles adat fellelhető lehet. Javaslatunk: a 10000 fő foglalkoztatotti létszám helyett, a kikötés legyen a versenyképes alapkutatási ágazatra épülő három olyan húzóágazat, amelyek az adott város valamely, az elmúlt három évben elfogadott stratégiájában megnevezésre kerülnek. A tematikus fókuszálás egyébként eleve is megkérdőjelezhető, mert a technológia transzfer jellemzően nem ágazat specifikus. A fókuszálás kikényszerítése vajon jelentheti azt is, hogy egy környezetvédelmi témát felvállaló ügynökség pl. biotechnológiai projektet nem vállalhat? Ha ez a szándék, akkor az alapjában aláássa a pályázat értelmét.

A felsőoktatási intézményeknek jelentős szerepe van, hiszen kiemelt fontosságú egyrészt a náluk folyó kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek minél sikeresebb piacra vitele, másrészt a kutatás-fejlesztési fő irányok ipari igényekhez való minél jobb illesztése. Viszont az egyetemek mellett majdnem minden nagyvárosban működnek más kutatóhelyek is (állami tulajdonban lévő akadémiai vagy non-profit, ill. vállalati kutatóhelyek), amelyeknek a bekapcsolása mindenképpen szükséges lenne ebbe a lehetőségbe. Ugyanúgy, mint a korábbi TÁMOP 4.2.2 típusú pályázatban, ahol ezek a kutatóhelyek is részt vehettek az egyetemek vezetésével alakuló konzorciumokban, itt is ki kellene terjeszteni a potenciális pályázók körét rájuk. Az előzőek alapján a 13. oldalon ne csak az akadémiai, hanem a non-profit, ill. vállalati kutatóintézetek is kerüljenek megemlítésre.

Az előkészítés fázisban az önkormányzat feladata "a tudástranszfer és tudásmenedzsment szolgáltatások fizikai elhelyezésének infrastrukturális megoldási alternatíváit kidolgozni, az elhelyezésre potenciálisan rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú ingatlanok építésügyi és egyéb hatósági szabályozását a várható funkcióknak, feladatoknak megfelelően rendezni." Az útmutató bár nem deklarálja, de azt sugallja, hogy a potenciális ingatlannak önkormányzati tulajdonban kell lennie. Más megoldást akkor tesz lehetővé, ha az alapértelmezett út nem járható, az attól való eltérés részletes indoklása szükséges. Kifogásoljuk, hogy kiírás erősen preferálja az önkormányzati tulajdonú ingatlan bevonását, mivel a felsőoktatási intézménynek rendelkezésére állhat olyan ingatlan, amit az ilyen típusú tevékenység céljára tud/akar hasznosítani. Indokolt lenne ezért az önkormányzati tulajdon mellé, illetve helyett megteremteni az állami tulajdonú és egyetemi kezelésű ingatlan bevonást. Felvetődik az a kérdés is, miből fizetik az épület fenntartási költségeket, mert az úgy tűnik, hogy a pályázatban nem elszámolható,

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a C1. fejezet II. Szakmai tevékenységek fejezetének 2.3 és 2.4. pontja gyakorlatilag egy az egyben a jelenleg is működő regionális innovációs ügynökségek feladatait tartalmazza, amelyet ezek a szervezetek már több mint tíz éve folytatnak, az utóbbi három évben pályázati finanszírozás nélkül.

A kiírás további részében folyamatosan keverednek az újonnan létrehozandó társaság, valamint a támogatásban részesülő szervezetek kérdései, amely teljesen összezavarja a kiírás logikáját, átláthatóságát. Ha a támogatásban részesülőknek (konzorciumi tagok) kell biztosítani a projekt menedzseri feladatokat, akkor mi szükség van az új társaságra. Ha ez az új társaság feladata, akkor hogyan keveredik ebbe bele a konzorcium stb. Ez a keveredés eklatánsan a C1.3. fejezetben a legnyilvánvalóbb.

Indokolatlan az önkormányzatoktól elvárni, hogy K+F+I projektbeli részvételt mutassanak fel. Sokkal valószínűbb, hogy az önkormányzati tulajdonú szolgáltató, ill. városfejlesztő vállalkozások rendelkeznek ilyen jellegű referenciákkal (19. oldal).
Nem egyértelmű, hogy az önkormányzatokra vonatkozó azon elvárás, hogy "foglalkoztasson minimum 2 fő tudásmenedzsmentben, tudástranszferben tapasztalatokkal rendelkező alkalmazottat", mikorra kell, hogy teljesüljön. Ha ez a projekt megvalósítását megelőző időszakra vonatkozik, akkor a feltétel nem életszerű. Ez a fajta tevékenység nem tartozik az önkormányzatok alapfeladatai közé (19. oldal).
Ugyancsak kétséges a felsőoktatási intézmény teljes munkaidős oktatói létszáma egy harmadánál előírni a tudományos fokozattal való rendelkezést.

A C3 elszámolható költségeket ismertető fejezetnél zavart okoz, hogy nem érzékelhető különbség a konzorciumi tagok által elszámolható költségek, valamint a létrejövő szervezet vonatkozásában elszámolható költségek tekintetében. Önálló jogi személyiségű szervezetről lévén szó ezek nem összemosható kategóriák. Világosan és egyértelműen meg kell határozni az egyes szereplőknél elszámolható költségek körét.

Tekintettel arra, hogy a pályázat finanszírozása kizárólag ESZA-típusú költségeket enged meg, ennek következtében teljes egészében hiányoznak az eszköz beszerzéshez kapcsolódó költségek (kivéve a kis értékű, azaz 100.000 Ft alatti eszközöket). Ez rögtön felveti annak a kérdését, hogy az új szervezet hogyan fog működni, ha még a legalapvetőbb számítástechnikai és kommunikációs eszközök beszerzése sem biztosítható a pályázatból? (Itt természetesen megint bezavar a korábban említett kettősség, mert ez egészen másként néz ki a konzorciumi tagok, és másként a létrejövő szervezet tekintetében.)

A felhívás lehetővé teszi külföldi napidíj vagy tolmácsolás, fordítás igénybevételét, pl. transznacionális együttműködések esetén, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó repülőjegy és külföldi szállás nem szerepel az elszámolható költségek között. Javasoljuk, hogy ez utóbbi két költségtípus legyen elszámolható (27. oldal, 5. Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek, 526. sor).

Kerüljön be az elszámolható költségek közé az innovációs intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek költsége (partnerségek, stratégiai kapcsolatok, elsősorban kutatás-ipar) magyar és nemzetközi viszonylatban.

Az útmutató C7 pontjában a projekt területi korlátozásaként, a fejlesztés a konvergencia régiók területén kizárólag funkcionális város térségben valósulhat meg. Feltétel a nemzeti jelentőségű térség vagy regionális jelentőségű térség minősítés. (l. Magyar Növekedési Terv).
Ezzel sok hátrányos térséget zárnak ki, ahol a fejlődés egyik mozgatórúgóját jelentené a tudásközpont létrejötte (pl. Salgótarján). Javasoljuk minden megyei jogú város felvételét a kedvezményezettek körébe.
Az útmutató C7 pontjában a projekt területi korlátozásaként a 2011-ben készült Magyar Növekedési Terv területi felosztására hivatkozik. Ettől már készültek frissebb stratégiai anyagok is. Célszerű lenne ezen dokumentumokra hivatkozni.

Az útmutató szerint nagy értékű eszközök beszerzésére, felújítási munkálatokra jelen pályázat keretében nincs mód. Véleményünk szerint egy tudásközpont kialakításánál a szellemi potenciál megteremtésén kívül szükséges az infrastrukturális feltételeket is megteremteni. A támogatható tevékenységek közé kívánatos lenne pl. az összköltségek 30-40%-ig infrastrukturális elemeket is megjelentetni.

A C9. fejezetben (34. oldal) ellentmondás van a projekt megvalósításának határideje esetében, a vastagon kiemelt részeknél.
Amennyiben a projekt megvalósításának végső dátuma a projekt fizikai befejezését (2015. okt. 31.) követő maximum 60. nap, akkor a teljes, 15 hónapos futamidőt kihasználva a projekt megvalósításának határideje a projekt megkezdésétől számítva nem maximum 16 hónap, hanem maximum 17 hónap, azaz legkésőbb 2015. dec. 31. Ez esetben a záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje is tolódik 1 hónappal.
Vagy pedig akkor kerül összhangba a két rész, ha a projekt megvalósításának (támogatott tevékenység teljesült és a számlák kifizetése a Kedvezményezett részéről megtörtént) végső dátuma a projekt fizikai befejezését követő maximum 30. nap (nem 60. nap).
A futamidőhöz kapcsolódóan felvetődik egy ennél sokkal alapvetőbb probléma is. Nem tartjuk reálisnak azt, hogy ennyi idő alatt fel lehessen használni 400-650 M Ft ESZA jellegű forrást. A támogatás ilyen intenzitással történő "égetése" óhatatlanul azt fogja eredményezni, hogy fenntarthatatlan kapacitások jönnek létre.

Indikátorokat kötelező jelleggel kellene előírni a projekt sikerességének mérésére. (35. o.)

Tekintettel arra, hogy a fő pályázók belső adminisztrációs elvárásokkal rendelkező állami szervezetek, a konzorciumi elszámolást gyorsítaná, ha az elszámolás az ellenőrző szervek felé külön történne. Javaslatunk: a projekt-megvalósítás tekintetében a konzorciumi partnerek külön elszámolására legyen lehetőség.

A fenntartási kötelezettséggel kapcsolatban az útmutató rögzíti, hogy a "Pályázónak/Kedvezményezettnek a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalnia kell, hogy a támogatott projekt keretében beszerzett eszközöket, létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a projekt befejezését követően legalább 5 évig fenntartja." A fenntartási kötelezettség körébe tartozó "kapacitások" részletesebb kibontását indokoltnak tartjuk, fontos lenne látni, hogy mit ért ez alatt pontosan a finanszírozó. Ez persze azt a kérdést is felveti, hogy ki felel a fenntartásért. Az önkormányzat/egyetem, vagy létrejött gazdasági társaság?

D Pénzügyi feltételek és állami támogatási szabályok
A D.6. fejezet megítélésünk szerint nincs összhangban a támogatásban részesülő szervezetekkel.

A D.8 fejezetben leírt, bevételekhez kapcsolódó elszámolási szabály zavaros és áttekinthetetlen.
A pályázati kiírásról összességében elmondható, hogy egy nagyon régóta várt hiányt pótol, szándékai és célkitűzései szerint. Ugyanakkor a belső szabályrendszerének kevéssé tisztázott és átlátható jellege miatt egyrészt nehezen érthető, a megvalósítás módja nem látható, és a finanszírozási háttér átgondolása és logikai rendezése is szükséges.

A 49. oldal elején hivatkozik a szöveg a 4.8-as értékelési szempontra, ugyanakkor a 45. oldalon nem létezik a 4.8-as értékelési szempont.

E Kiválasztási kritériumok
A 49. oldalon a monitoring mutatók között szerepel a létrejött publikációk száma a projekt fizikai befejezéséig - bár nem kötelező elem. Egy kb. 12 hónapos, kapacitásfejlesztési projekt esetében ez értelmetlen: egyrészt nem kutatási projekt valósul meg, másrészt ilyen rövid idő alatt minimális az esély arra, hogy publikálandó output szülessen, és még a publikációs folyamat is lezajlódjon. (Magas impakt faktorú folyóiratokban, szakkönyvekben, nemzetközi tudományos kiadványokban megjelent kutatási eredményeket bemutató publikációkról van szó.)

F Adminisztratív információk
A pályázat beadási határideje július második dekádjára esik. Ebben a tipikus szabadságolási időszakban rendkívül nehéz lesz megyei jogú városok közgyűlésének, polgármesterének jóváhagyását megszerezni az adott projektben való részvételi szándékot illetően.

Készítette: VISUALIA