2014. november 27. A MISZ véleménye az Igazságügyi Minisztérium által megküldött
"Szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről" szóló előterjesztésről
Részletek
2014. november 24. A MISZ véleménye a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (2014. nov. 7.)
Részletek
2014. október 30. A MISZ véleménye a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" c anyagról
Részletek
2014. október 17. A MISZ véleménye a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia Társadalmi Egyeztetésre Szánt verziójáról
Részletek
2014. július 1. A MISZ véleménye a "Tudás-Park - A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával" c. pályázati felhívás (TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv) pályázati útmutatójáról
Részletek
2014. május 26. A MISZ véleménye a KTIA Technológiai start-up ökoszisztéma építés tárgyú pályázat-tervezetről (Kódszám: Start-up_14)
Részletek
2014. április 28. A MISZ válasza az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek körében alkalmazható új keletű technikákról szóló kérdőívre
Részletek
2014. március 25. A MISZ észrevételei a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Versenyképes IKT szektor fejlesztése című PÁLYÁZATI FELHÍVÁS tervezetéhez; (Kódszám: GOP-2014-3.3.4.)
Részletek
2014. március 4. A MISZ véleménye a Pest Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagáról
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség válasza az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek körében alkalmazható új keletű technikákról szóló kérdőívre
Általános észrevételek
Ennek az irányelvnek a hazai bevezetése/működése már évek óta átszövi a mindennapok gyakorlatát: a gyakori jogalkotási tevékenység, a jogszabályok állandó (és gyakran az ún. salátatörvények gyakorlata miatti) változásának gyakran követhetetlen változása, a vállalkozások tevékenységének szabályozása, a szigorú ellenőrzés/szankcionálás stb. A jogszabályi változások visszatérő eleme a visszahivatkozások és a nagyszámú mellékletek (többoldalas) rendszere is.
Ezeknek a jogszabályi/hatósági elvárásoknak a vállalkozások természetesen igyekeznek komplex megközelítéssel és egyre nagyobb költségráfordítással megfelelni. Ehhez átalakítják szervezeteiket is.
Részletes válaszok
1. Ismer új keletű technikák beazonosítására szolgáló, hazánkban működő mechanizmusokat (ideértve a 'cutting edge' technikákra* vonatkozókat is)? Ha igen, melyek ezek?
A P-gráf módszertan (P-graph framework) környezetvédelmi, megbízhatósági és biztonsági szempontokat együttesen teljesítő, optimális műszaki termelő rendszerek struktúrájának tervezésére szolgál, és a struktúra elsődleges szerepét figyelembe véve generálja az optimális műszaki termelő rendszer struktúráját, egyúttal inputot biztosítva a részletes tervező eszközöknek.
(A kérdőívben említett 'cutting edge' technika csak része lehet a BAT (Best Available Technology) elvnek és gyakorlatnak. Külön csak egy eljárás/technológiai megoldás során, annak elemeként lehet konkrétan elemezni/értékelni.)
2. Ismer új keletű technikák fejlesztését és alkalmazását elősegítő, hazánkban működő módszereket, folyamatokat (pl.: publikációk, ajánlások, K+F pályázatok, online platformok, workshopok rendezése, közigazgatási gyakorlatok, jogalkotás)?
Új keletű technikák fejlesztését, alkalmazását segítő módszer a felsoroltak közül bármelyik lehet: jogalkotás, EU-s támogatással megvalósuló energia-racionalizálási fejlesztési projektek, GOP-, KMR-pályázatok, K+F+I ERNYŐ projekt, ágazati szakmai konferencia, publikációk stb. Ezek közül néhány az elmúlt években jól működött. Ugyanakkor a pályázati pénzek prioritásai nem adtak kellő fókuszt ennek a területnek, így számos kiaknázatlan lehetőség van még.
Megemlítjük továbbá a "Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050" (HDÚ) kialakítását szolgáló ágazati dialógus munkacsoportok működését.
3. A 2. pontban beazonosított módszereket/folyamatokat kérem, fejtse ki részletesebben!
a) jogalkotás
- a Viziközmű törvény jelentősen átrendezte a piacot. Eddig több mint 450 szereplőnek volt hatósági engedélye víz-, ill. szennyvízkezelésre, szolgáltatásra, jelenleg 48 engedéllyel rendelkező üzemeltető van. A folyamatban résztvevő szereplők: önkormányzatok, ezek társulásai magánvállalkozókkal, külföldi befektetők stb. Az új piaci feltételrendszerben más módszerekkel kellene segíteni az energiaracionalizálási folyamatokat, mint eddig.
b) fejlesztések, K+F projektek
Több szektorban működik a módszer, általában az iparvállalat-kutatóhely együttműködésben a vállalat fogalmazza meg az igényt, a kutatóhely hátteret, ötletet ad, részt vesz a javaslatok/pályázatok megfogalmazásában, létrehozásában.
c) P-gráf módszertan
Javasolt alkalmazási területek: vegyipar, olajipar, gépipar termelő rendszereinek tervezése vagy újratervezése, különösen, ha a költséghatékonyság mellett környezetvédelmi, megbízhatósági és biztonsági szempontok is szerepelnek.
Résztvevő szereplők a folyamatban: gazdasági szereplők, Pannon Egyetem kutató-fejlesztő központja
Eredmény: MOL csőhálózat integráló rendszer (ProdSim)
4. A 3. pontban részletezett módszerek/folyamatok közül van olyan, amely véleménye szerint legjobb gyakorlatnak tekinthető? Ha igen, miért? Ha nem, hogyan lehetne fejleszteni ezeket?
A pályázati úton történő K+F projektek támogatás a mai gyakorlat szerint nem tekinthető a legjobb gyakorlatnak, hiszen a pályázati projekt nem ritkán indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelent a vállalatoknak. Az adminisztrációs terhek csökkentésével nagymértékben lehetne ezeket a folyamatot fejleszteni.
Legjobb gyakorlatként az "interdiszciplináris workshop-ok" szervezését lehetne kiemelni, ahol az összeadott tudás innovatív megoldásokhoz és új termékekhez vezethet.