2013. november 14. A MISZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP)
Részletek
2013. november 14. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Részletek
2013. október 17. A MISZ véleménye a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2013-1.2.1/B) c. pályázatról
Részletek
2013. október 4. A MISZ észrevételei a Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) elfogadásáról szóló előterjesztésről Részletek
2013. szeptember 4. A MISZ sajtóközleménye: Egyetértés alakult ki a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázattal kapcsolatban Részletek
2013. augusztus 21. A MISZ sajtóközleménye a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú kiírással kapcsolatban Letöltés
2013. augusztus 15. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (VEKOP)
GINOP Letöltés .xlsx VEKOP Letöltés .xlsx
2013. augusztus 14. A MISZ véleménye az "Egészségügyi ágazati szakpolitikai stratégia: Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Kutatás, Fejlesztés és Innováció fejezet" 2013. júliusi vázlatáról Részletek
2013. július 31. A MISZ állásfoglalása a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről Letöltés NIH válasza Letöltés
2013. június 17. Egészségügyi KFI stratégiai tervdokumentum (kérdőív-válaszok) Letöltés
2013. május 31. Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 Részletek Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020
2013. április 16. Vélemény a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról készült előterjesztés tervezetéről Részletek
2013. április 4. Vélemény a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről Részletek
2013. április 2. Dr. Harangozó István, regionális igazgató: Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez Részletek
2013. április 2. Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a "RIS3 Intelligens Szakosodás Stratégia a Nyugat-dunántúli régióban" egyeztetési változathoz Részletek
2013. január 31. Vélemény a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016) Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Általános észrevételek
A GINOP-program tervezete 210 oldal terjedelmű, ezért nehezen tekinthető át. Tele van ismétlésekkel és sok céltalan, üres mondattal, és szinte használhatatlan a tartalomjegyzék, mert rengeteg az ismétlődő kifejezés. Az 1. pontban megfogalmazott három stratégiai cél nem származik az ugyanezen fejezetben levő SWOT analízisből. A három célból megfogalmazott beavatkozási területek öt pontja részben ismétlődő célkitűzések, részben nem tudni honnan származnak.
A 2. pontban, a Prioritási tengelyek leírása c. részben, helyesen határozzák meg a prioritási tengelyeket, mint például a vállalkozások versenyképességének javítása, a tudásgazdaság fejlesztése, infokommunikációs fejlesztések, természeti és kulturális erőforrások megőrzése, de a hét prioritás túlbonyolított. A tartalmi leírásoknál látszik, hogy ugyanazok a gondolatok térnek vissza mindegyik prioritásban, amely indikálja az egyszerűsítés, összevonás igényét.
A "Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése" c. prioritási tengely kívül, a többi érdemi prioritástengelynél a logisztikát nem említik. Érdemes lenne legalább utalni rá pl. az infokommunikációs vagy a vállalati alkalmazkodóképességi tengelyeknél. Mindkettőben fontos szálat képeznek a logisztikai vonatkozások (logisztikai infokommunikáció, illetve a logisztika mint az alkalmazkodóképesség egyik eszköze).
Az infokommunikációs szektor fejlesztése elengedhetetlen, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az operatív programban szétaprózódik, továbbá néhány célkitűzés futurisztikus. Igazából a forrásallokáció fog ezekben a kérdésekben dönteni.
A most záruló időszak tapasztalataiból tudjuk, hogy számos kiváló beruházás született meg és kelt életre az EU-s pályázati támogatások segítségével 2007-2013 között, azonban sok esetben a beruházás eszközeit tulajdonló szervezetnek nem volt az éves költségvetésében annyi forrása, hogy a beruházás eredményét üzemeltesse. A folyó üzemeltetési költségek problémakörével milyen módon kíván megbirkózni kormányzat a 2014-2020-as ciklusban?
Javasoljuk az erre a kérdésre adott válasszal kiegészíteni a Program tervezetet.
A Program tervezet ismerteti a GINOP pénzügyi tervét, melynek tervezett felosztási arányait az egyes prioritási tengelyek között nem tudjuk érdemben véleményezni, nem találunk az anyagban utalást arra, hogy modell-számításokkal ezek az arányok, százalékok kellően alátámaszthatóak-e. Javasoljuk ezen modellszámításokat röviden bemutatni.
Érdemes lenne megvizsgálni a hazánkéhoz hasonló helyzetű országok 2014-2020-as terveiben szereplő prioritási tengely pénzügyi ráfordítás arányokat, százalékokat (nemzetközi benchmark). Javasoljuk ezen nemzetközi benchmark adatokat bemutatni.
Összességében elmondható, hogy a program alapvetően helyes megközelítésben tervezi a gazdaságfejlesztést, de az arányok tekintetében az innovációs lehetőségek még mindig nem elég hangsúlyosak.
Részletes észrevételek 9. oldal
A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot. Véleményünk szerint a foglalkoztatási ráta növelése nem cél, hanem egy következménye az egészséges gazdasági növekedésnek. A foglalkoztatás mindenáron történő növelése már az 1990-es évek előtti időszakban (akkor teljes foglalkoztatás néven) felbecsülhetetlen anyagi és morális károkat okozott az országnak. Addig érdemes a foglalkoztatást "mesterséges" eszközökkel növelni, amíg ezek közvetett és közvetlen költségei nem érik el az alacsonyabb foglalkoztatási szint mellett a foglalkoztatási körbe nem bevontak miatti többletköltségeket. Közgazdaságilag szerencsésebb célkitűzés (beavatkozási terület) a gazdasági növekedés fókuszba állítása, melynek egyik pozitív hatása lehet a foglalkoztatás növekedése. Sok esetben a technológiai fejlesztés éppen az élő munkát váltja ki, vagy más végzettségű, tudásszintű munkaerőt tesz szükségessé. Javasoljuk ennek megfelelően a mondat átfogalmazását.
A SWOT analízis gyengeségei közé mindenképpen javasoljuk felvenni a külföldi befektetőket ma leginkább távoltartó tényezőt: kiszámíthatatlanul, tervezhetetlenül és gyakran változik a pénzügyi és gazdasági szabályozó rendszer.
11. oldal
Mind az 1, 2 és 3 pontokba javasoljuk megfogalmazni a tervezhető, stabil és kiszámítható pénzügyi és gazdasági szabályozó rendszert.
12. oldal
2013-as 1-6 havi adatokkal javasoljuk kiegészíteni, frissíteni az "1. Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés" pont első bekezdését.
14. oldal
A Program tervezet 3 lényeges pontot emel ki a támogató vállalati környezet kialakítása, minőségének javítása terén. Véleményünk szerint ugyanilyen súllyal, ha nem nagyobbal lehetne kiemelni az infrastruktúra gyengén fejlettségét, melyet részlegesen a Program tervezet későbbi fejezete kibont, nevezetesen a szélessávú és nagysebességű internet hozzáférés biztosítása. A globális üzleti lehetőségekbe való bekapcsolódás, távmunka, távoktatás nem működik szélessávú és nagysebességű világháló kapcsolat nélkül.
Javasoljuk már ennél a pontnál is a szélessávú és nagysebességű internet infrastruktúra szükségességének megemlítését.
Megállapítják, hogy a kkv szektoron belül nem kellően széles a közepes vállalati méretet elérő vállalkozások aránya. Ennek ellenére nehezen olvasható ki törekvés ezen alcél fejlesztésére. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a kezdő, de az esetek 90%-ában megszűnő vállalkozások.
15. oldal
A 3. bekezdésben megfogalmazódik a kkv-kon belüli további fókuszálás, ágazati, területi, célcsoport és téma szerint. Összességében annyi alfókuszálás van, hogy értelmetlen a stratégiai anyag, és szem elől téveszti az első pontban megfogalmazott három célt.
Az oldal közepén, a klaszterek és beszállítói hálózatok mellé fel kell venni a rendszerintegrálói tevékenységet is, mert ott több a hozzáadott érték.
Egy bekezdéssel lentebb, az anyag hivatkozik a mindenkori ipari és innovációs stratégiákra, de ismereteink szerint ipari stratégia jelenleg nincs.
"A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztése magában foglalja ...." - ebbe a mondatba feltétlen szükséges megjeleníteni és javasoljuk megfogalmazni a szélessávú és nagysebességű internet infrastruktúrát.
Az oldal legalján: "A GINOP 1. prioritásában megjelenő térségi vonatkozású beavatkozások ..." - részhez javasoljuk megfogalmazni az olyan jellegű támogatást, mint például a térség együttes külső megjelenése, egységesített marketing módszerek és kampányok, "térség-imázs" kialakítás.
16. oldal
Gyenge pontnak fogalmazzák meg a kkv-k együttműködését a hazai és külföldi nagyvállalatokkal, tudásbázisokkal.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy jelentős különbséget kell tenni az olyan külföldi tulajdonú K+F központok között, melyeknek van hazai gyártóbázisa, és amelynek nincs. Ez utóbbit nem tartanánk a preferált megoldások között, mivel ez csak a szellemi eredmény olcsó exportját jelenti, míg előbbi a hozzáadott érték keletkeztetési helyét is Magyarországon tartja.
"A közfinanszírozású K+F szektor egyre nehezebben képes lépést tartani a globális tudományos kiválósági versenyben, ugyanis:" - részt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a kutatói utánpótlás nevelés akadozik, valamint a tehetséges fiatal kutatók közül sajnos sokan nem térnek vissza külföldről.
Sajnos a prioritások között nem szerepel a nagy volumenű, magas hozzáadott értékű innovációs folyamatok támogatása, hacsak az nem kötődik valamilyen vállalaton kívüli tudásbázishoz. Ezt komoly hiányosságnak tartjuk.
Nagy pozitívuma a tervezetnek, hogy a forráselosztáskor a legnagyobb részt ez a beavatkozási terület kapja, de ez csak a szöveges részből derül ki, a számok a dokumentum végén mintha nem ezt mutatnák.
17. oldal
A 3. sorban javasoljuk az elütést (20201) javítani.
18. oldal
A megfogalmazott integrált infokommunikációs fejlesztésekkel szembeni kihívást jelentő problémák helyesek.
4. pont Oktatás: hiba lenne csak az informatikai oktatást kiemelni, legalább annyira fontos a munkafegyelem, a munkához való hozzáállás, a problémamegoldás, a kommunikáció és a vevőközpontúság oktatása is.
19. oldal
A konkrét intézkedések közé be kell venni az elektronizációt is, amely a gépek és berendezések intelligenciáját, és ezáltal az érteket (használhatóságot) növeli.
22. oldal (4)
Javasoljuk az innovációs fejlesztések eredményei következtében előállítható többlet biogáz termelés támogatását, valamint a hazai ivóvízkincs megőrzését, változatlan jó minőségének biztosítását támogatni ezen pont keretei között.
24. oldal 1.2 pontja
Helyesnek tűnik az a törekvés, hogy a kkv-k az összes forrás 38%-t kapják. A hatékony felhasználás érdekében azonban csökkenteni kell a "címkézett" cél vagy együttműködési előírások számát. A sok kötelező prioritás szétdarabolhatja és nem kellően hatékony felhasználást eredményezhet.
24-26. oldal
A 2. prioritás tekintetében mindenképpen jelentősen javasoljuk megemelni a számításaink szerinti 540 milliárd Ft-os keretösszeget (amit még a nemzeti finanszírozás forrása, magán forrás esetén, tovább szűkíthet 460 milliárd Ft-ra) legalább 800-1000 milliárd Ft-ra, az alábbi okok miatt:
- az NFÜ adatbázisa szerint a 2007-2013-as időszakban az 1. KFI prioritásra beérkezett támogatási igények összege több mint 600 milliárd Ft,
- a korábbi hétéves időszakhoz képest jelentős mértékben bővül a támogatni kívánt területek, fejlesztések köre, összhangban az EU 2020-as célkitűzéseivel, pedig a megítélt támogatás már ekkor is meghaladta a 300 milliárd Ft-ot,
- több mint 400 milliárd Ft-nyi támogatási igény 2011-ben és 2012-ben került benyújtásra, azaz évente 200 milliárdos támogatási igény jelentkezett,
- 2007-2013-ban 7000 cég pályázott és közel 4000 nyertes pályázat született, jóval kisebb támogatott tevékenységi körhöz kapcsolódóan, eközben a prioritáshoz rendelt célszám 2014-2020-ra 1000 darab cég. Ennél jóval nagyobb igény van a piacon, és ennél vélhetően az EU-célokhoz mérten is jóval több céget kell bevonni,
- idén a KTIA pályázataira is legalább 100 milliárd Ft-nyi igény került benyújtásra és a pályázati kiírások kiszámíthatatlansága és gyors lezárása miatt több tízmilliárdnyi igény nem is jutott el benyújtott pályázatig,
- az innovációs járulék saját hatáskörben történő felhasználhatóságának megszüntetését követően a nagyvállalatok és kutatóhelyek is jóval nagyobb igénnyel jelennek meg ezen a területen, amely éves szinten több tízmilliárdos igényt generál,
- amennyiben továbbra is kapcsolódhat gyártástechnológia és infrastruktúra fejlesztés termék- és szolgáltatásinnovációhoz (ld. GOP 131/A pályázat), akkor az ilyen jellegű beruházásokat ezen forrásokból kedvező feltételekkel lehet támogatni, és erre jelentős piaci kereslet várható. 28. oldal
Javasoljuk "a Közép-magyarországi régióbeli kedvezményezettek is részesülhessenek e prioritás forrásaiból. Ezek a beavatkozások elsősorban a következőek:..." között megemlíteni az innovatív tevékenységek következtében a közép-magyarországi ivóvízkincs megőrzését, változatlan jó minőségének biztosítását. A vállalatok versenyképességét - többek között - közvetve a megfelelő infrastruktúra biztosítja, melynek egyik meghatározó eleme az ivóvíz. 31. oldal 1. intézkedés
Meghatározzák az üzleti infrastruktúrákat, vállalati együttműködések ösztönzését stb. Veszélyesnek tartjuk a kötöttségeket, divatirányzatokat. Nem sikeres a klaszterek működése, így ezek erőltetése nem célszerű, mert csak "papír" eredmények lesznek. Félő, hogy ezek a divatok megcsapolják a forrásokat, másolnak modelleket és erőltetett együttműködéseket keltenek.
Nincs továbbá utalás arra, hogyan is kell fejleszteni az üzleti és vállalkozói készségeket. 35. oldal
6. táblázat 3. sorában szereplő célérték 35 000 fő. (Ez hét teljes évet feltételezve: 245 000 fő.) Véleményünk szerint kétszer ennyi is kevés lenne. Javasoljuk ezen képzés kibővítési lehetőségét megvizsgálni. 37. oldal teteje
A kedvezményezettek körébe hogyan kerülnek köztestületek és alapítványok? 46 és 47. oldal
Helyes a K+F támogatása mind egyéni, mind csoportos fejlesztési alapon, de meg kell határozni egy egészséges arányt. 48. oldal
Sajnos nem tartjuk megfelelő elképzelésnek az "ipari kutatóközpontok" (2. intézkedés) létrehozását. Ezek a központi kutatóintézetek már bizonyították életképtelenségüket az elmúlt rendszerben. 53. oldal
"A második szakasz pénzügyi hátterét a 2014-2020-as költségvetési időszakban a GINOP forrásai biztosíthatják." Ez a nagyságrend (összköltsége nettó 24,3 milliárd forint) komoly veszély a többi programra nézve, elviheti adott évekre a támogatás meghatározó volumenét. Javasoljuk ezt átgondolni, és a megfelelő biztosítékokat beépíteni annak érdekében, hogy a GINOP egyéb célkitűzéseinek finanszírozására mindenképpen maradjon forrás a nagy projektek mellett.
"A kutatóintézetek infrastruktúrájának fejlesztése˝ c. részhez beszúrandó: Virtuális, a felhasználó által definiálható, moduláris mérő és vezérlő rendszerek kialakítása költséghatékony és gyors kutatás és fejlesztés érdekében.
Ezt hazai alapon is létre lehet hozni, az itt lévő gyártók kapacitásainak kihasználásával. 96. oldal
A SPECIFIKUS CÉL 3 pontba javasoljuk felvenni az innovációs fejlesztések eredményei következtében, szennyvíztelepeken előállítható biogáz termelés támogatását. 121. oldal
SPECIFIKUS CÉL 6 - az oktatás és képzés meghatározó az innovatív hajlandóság, vállalkozói hozzáállás kialakulásában. Szükség van a kormány és a tudomány közötti megállapodás megújítására, fejlesztésére és a gazdasági fejlődés érdekében a társadalom tudományos ismereteinek bővítésére, tudományterülettől függetlenül.
Ezzel indokolható a felsőoktatásban és kutatásban egy további reform szükségessége, aminek két fő pillére van:
- a kiválóság előtérbe helyezése, támogatása és ösztönzése (a jelenlegi rendszer nivellál és elnyomja a kiválóságokat),
- a társadalmi esélyegyenlőség szem előtt tartása.
Szükség van az állami kutatóhelyek, a felsőoktatás és a vállalati szféra hatékonyabb, a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását ösztönző, a technológia-transzfert elősegítő együttműködési rendszerére.
Javasoljuk ezen szempontok figyelembe vételével a GINOP tervezet kiegészítését. 141. oldal
SPECIFIKUS CÉL 2: "...számukra kedvező környezet megteremtését..." - témában a legfontosabb, és ezért javasoljuk megfogalmazni a tervezhető, stabil és kiszámítható pénzügyi és gazdasági szabályozó rendszer-t. 162. oldal
Megjelenik a logisztika a technikai segítségnyújtás prioritási tengelynél, mint a MAGIR rendszer (információs felület) egyik követendő "eredményterméke" (a hálózatok-szolgáltató központok között jönnek elő a logisztikai parkok). Ez támogatható, ui. nincs egységes nyilvántartás a logisztikai fejlesztésekről. 170-175. oldal
Területfejlesztés integrált megközelítése fejezetben a tervezet szerzői kísérletet tesznek a különböző programok támogatási elvei között egy rendszerező áttekintést adni, ez azonban ma még messze nem egyértelmű, nem érthető.
A 173. oldalon szerepel pl. a logisztika a DRS kapcsolódó területeként. Az elv (nemzetközi betagozódás...) jó és támogatható. Viszont az egészből hiányzik a hajózóút fejlesztése. Ui. hiába lesz multimodális csomópont, ha a Duna hajózhatósága továbbra is kiszámíthatatlan marad. Az utolsó mondat a megadott formában túl bonyolult; pl. mit értenek itt "a növekedési lehetőséggel rendelkező vállalkozásokat kiszolgáló logisztikai rendszerek közlekedési alágazatán"? 179. oldal
5.2.2 - a KSH ez évben publikált népszámlálási adatai szerint a magukat romának vallók száma 2001 és 2011 között 53 %-kal nőtt. Az ország alapvető érdeke, hogy a romák felzárkóztatása megfelelő fókuszt kapjon. Ennek kulcsa elsődlegesen az oktatásban rejlik. Erre kiemelt erőforrásokat és pénzügyi fedezetet érdemes tervezni. 196. oldal
Az előző időszak keserű tapasztalatai alapján meghatározó fontosságú az adminisztrációs terhek csökkentése. Valamennyi pályázó panaszkodott a felesleges adminisztrációra, a rengeteg papír, hivatalos dokumentum idő-, és pénzrabló jellegére. Javasoljuk a terhek lényeges és nagyságrendi csökkentését, és tetten ért visszaélés esetén elrettentő szankció alkalmazását. Amit csak lehet elektronikusan kell kezelni, nem papíron.
