2013. november 14. A MISZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP)
Részletek
2013. november 14. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Részletek
2013. október 17. A MISZ véleménye a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2013-1.2.1/B) c. pályázatról
Részletek
2013. október 4. A MISZ észrevételei a Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) elfogadásáról szóló előterjesztésről Részletek
2013. szeptember 4. A MISZ sajtóközleménye: Egyetértés alakult ki a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázattal kapcsolatban Részletek
2013. augusztus 21. A MISZ sajtóközleménye a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú kiírással kapcsolatban Letöltés
2013. augusztus 15. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (VEKOP)
GINOP Letöltés .xlsx VEKOP Letöltés .xlsx
2013. augusztus 14. A MISZ véleménye az "Egészségügyi ágazati szakpolitikai stratégia: Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Kutatás, Fejlesztés és Innováció fejezet" 2013. júliusi vázlatáról Részletek
2013. július 31. A MISZ állásfoglalása a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről Letöltés NIH válasza Letöltés
2013. június 17. Egészségügyi KFI stratégiai tervdokumentum (kérdőív-válaszok) Letöltés
2013. május 31. Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 Részletek Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020
2013. április 16. Vélemény a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról készült előterjesztés tervezetéről Részletek
2013. április 4. Vélemény a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről Részletek
2013. április 2. Dr. Harangozó István, regionális igazgató: Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez Részletek
2013. április 2. Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a "RIS3 Intelligens Szakosodás Stratégia a Nyugat-dunántúli régióban" egyeztetési változathoz Részletek
2013. január 31. Vélemény a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016) Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről
Általános észrevételek
Önmagában - mint általános következtetéssel - a két kiemelt KMR prioritással és a három horizontális prioritással egyetértünk, de a három horizontális prioritás véleményünk szerint alapvetően nem lehet KMR specifikus. Megjegyezzük emellett azt is, hogy az IKT területet sokkal inkább valamilyen speciális horizontális "mindenhez szükséges enabling technology"-nak lehet tekinteni, mert nélküle a többi szektorban elképzelhetetlen az innováció. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy ez a terület a KMR-nek ma is húzó ágazata, és e régióban támogatjuk kiemelt prioritásként kezelését.
A tervezet egyébként elnagyolt, túl hosszú, terjengős, tudományoskodó, és túl sok adatot idéz. Korábbi stratégiákban szereplő országos célokat másol, vetít rá a közép-magyarországi régióra, és érdemben nem foglalkozik Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiájával.
Nagyon hiányzik az anyagból az, hogy a KKV-k kiemelten a réspiacokon lehetnek eredményesek. A réspiacok jellemzője, hogy nem a fő fejlesztési irányokba esnek, hanem kifejezetten azon kívül. Azaz olyan területekre, amelyekbe a nagyvállalatok nem vágnak bele, mert a réspiac szűk számukra. Viszont sok KKV a sok réspiacon eredményesen működve fellendíthetné a régiót (országot), és jelentősen növelhetné a foglalkoztatottságot.
Mivel az innovatív KKV-k többsége, a réspiacokat kihasználni képes innovatív kapacitások többsége, a közép-magyarországi régióban (azon belül nagyrészt Budapesten) van, ezért pontosan az erre területre vonatkozó intelligens innovációs szakosodási stratégia kellene, hogy a tervezet gerince legyen. Ezeknek a KKV-knak egy speciális konstrukció kellene, amely szakterülettől (klaszterektől) független, de támogatás, hitellehetőség szempontjából "normatív". A KKV-k számára először a résterületen való működés bizonyítása, majd a későbbiekben az azon történő eredményes munka bizonyítása képezhetné a támogatásra való jogosultság alapját. Konkrétan például úgy, hogy
- a támogatás első egy-két évében a támogatás jogalapja az, hogy a KKV bizonyítja, hogy olyan résterületen dolgozik, ahol a világpiacon vele együtt összesen 10 cég dolgozik. (Ebben a korai időszakban eladási volumenekre még nem lehet támogatást alapozni.)
- a következő támogatási időszakban pedig a résterületen való eladás sikerességét bizonyítsa azzal a KKV, hogy a világpiac adott szeletének meghatározott %-át adja.
Az tervezetben sajnos elég sok helyen lehet találkozni még pontatlan megfogalmazásokkal, befejezetlen mondatokkal, nyelvtani hibákkal is.
Kérdés az is, hogy a többi régióra kidolgozásra kerülő anyagok és ezen anyag között mennyiben lesz harmonizált a módszertan, mennyire ismétlődnek majd az elemzési részek, és egyáltalán, a regionális stratégiák kiadják-e majd az országos szintű stratégiát.
Részletes észrevételek 10. o
A SWOT elemzésében olvasható: W2. Gyenge innovációs képesség a KKV szektorban, W 11. Alacsony számú műszaki és természet-tudományi végzettségű szakember.
Megjegyezzük, hogy Közép-Magyarország ezekből a szempontokból a legerősebb Magyarországon. Az S6 ("jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi koncentrációval") egyébként cáfolja is a W2. és W 11. állításokat.
O7-ben a bionikai fejlesztések érdemtelenül vannak kiemelve, valamilyen okból ebben az anyagban a bionikát az egészségipar egészével felcserélték, és fölé helyezték, pedig az csak egy kis része az egészségiparnak. Továbbá az egészségipart nem sorolják fel az ágazati prioritásokban (a gyógyszeriparral és az informatikával együtt), holott jogos lenne.
45. o és 48. o.
A bionika szerepe szintén túl van hangsúlyozva (hasonlóan a 77. és 80-82. oldalakhoz), a kiemelést a tervezetben sem támasztják alá kellően.
49. o
A 3.1. címe (Az innováció értelmezése) félreérthető, javasoljuk helyette a következőt: Az innováció típusai
51-52. o
A 3.3.1. Funkciók és felelősségi körök c. részben felsoroltak nagyon általánosak, egy közép-magyarországi célzott intelligens stratégia kidolgozásakor illene konkrétabban fogalmazni.
Az egész intézményrendszerrel kapcsolatban kénytelenek vagyunk újra megállapítani: ebből az anyagból is egyértelműen kiviláglik, hogy a természetszerűen sokszínű innovációs világ irányítási és "érdek-rendszerét" rendszerét, hazánkban sikerült az utóbbi években annyira szétaprózni és elbonyolítani, hogy az egész stratégia megvalósulásának legnagyobb kockázatát továbbra is pontosan ebben - a megvalósítást irányítani és támogatni hivatott intézményrendszerben - látjuk. Különösen jól szemlélteti ezt a szétaprózódottságot a 3.3.2 pont táblázata.
10. és 54. o.
Véleményünk szerint a SWOT analízis jelen formájában nem igazán alkalmas a KMR speciális helyzetének bemutatására/elemzésére, mert az elemek jelentős része országosan jellemző, és keverednek az elemzésben a régió "relatív" pozícióját bemutató elemek és az általános elemek. Módszertanilag tovább kellene fejleszteni ezt a SWOT analízist olyan irányban, hogy alkalmas legyen a régió lényegi megkülönböztetésére a többi régiótól.
56. o.
Az Átfogó célban leírt harmadik bekezdés megfogalmazása igencsak különös, hiszen az innováció lényege pontosan a tudás hasznosítása, az itt szereplő megfogalmazás szerint pedig ez mintha csak egy "kiegészítő folyománya" lenne a közszféra centrikus innovációs rendszernek.
60. o
A 6.1.2. pontot javasoljuk kiegészíteni az elektronikával. Támogatni kell az automata vezérlő elektronikák elterjedését, a beépített (embedded) megoldások szorgalmazását, a vezérlő és irányító eszközök mindennapossá válását. Ezek mind olyan megoldások, amelyek nem csak az adott cégek fejlődését segítik, hanem multiplikátor hatásuk révén az egész iparra hatnak jótékonyan.
88. o.
A teljes K+F ráfordítás növekedési aránya (4. mutató) még a K+F területen dolgozó kutató-fejlesztők számának (1., 2. mutató) növekedési arányát sem éri el. Véleményünk szerint ennél sokkal nagyobb arányú ráfordítás-növekedés támaszthatja csak alá a kitűzött célok elérésének esélyét.
Javasoljuk ellenőrizni, hogy 2011-ben a KMR-ben valóban csak 68-an illetve 521-en dolgoztak-e tudásintenzív feldolgozóipari, illetve szolgáltató vállalatnál.
