2013. november 14. A MISZ véleménye az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP)
Részletek
2013. november 14. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3.0 verziójáról
Részletek
2013. október 17. A MISZ véleménye a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KMOP-2013-1.2.1/B) c. pályázatról
Részletek
2013. október 4. A MISZ észrevételei a Tudománypolitikai Stratégia (2014-2020) elfogadásáról szóló előterjesztésről Részletek
2013. szeptember 4. A MISZ sajtóközleménye: Egyetértés alakult ki a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázattal kapcsolatban Részletek
2013. augusztus 21. A MISZ sajtóközleménye a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú kiírással kapcsolatban Letöltés
2013. augusztus 15. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programról (VEKOP)
GINOP Letöltés .xlsx VEKOP Letöltés .xlsx
2013. augusztus 14. A MISZ véleménye az "Egészségügyi ágazati szakpolitikai stratégia: Egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Kutatás, Fejlesztés és Innováció fejezet" 2013. júliusi vázlatáról Részletek
2013. július 31. A MISZ állásfoglalása a "Technológiai start-up ökoszisztéma építés" tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről Letöltés NIH válasza Letöltés
2013. június 17. Egészségügyi KFI stratégiai tervdokumentum (kérdőív-válaszok) Letöltés
2013. május 31. Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 Részletek Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020
2013. április 16. Vélemény a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról készült előterjesztés tervezetéről Részletek
2013. április 4. Vélemény a "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020" c. tervezetről Részletek
2013. április 2. Dr. Harangozó István, regionális igazgató: Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez Részletek
2013. április 2. Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a "RIS3 Intelligens Szakosodás Stratégia a Nyugat-dunántúli régióban" egyeztetési változathoz Részletek
2013. január 31. Vélemény a Jedlik-tervről (Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére, 2013-2016) Részletek
Észrevételek az Észak-alföldi régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tervezetéhez
Általános megállapítások
A bevezető alapján tudható, hogy igen feszített tempóban készült a Tervezet, mégis - az Innova szakmai felkészültségének és az utóbbi két évben végzett előkészítő adatgyűjtésének köszönhetően - korrekt, gondosan kidolgozott és megírt a Stratégia Tervezete.
Összességében csatlakozik a régió előző időszakokban kidolgozott Innovációs Stratégiáihoz, sok vonatkozásban azok szerves folytatása (ez természetes is), és hordozza azok nem pontos, vagy nem kielégítően kidolgozott megfogalmazásait is.
Ugyanakkor némely vonatkozásban teljesen új területre is lép, amennyiben az innováció nemzeti irányító szervezetével (és testületeivel), valamint a döntési pontokkal és helyzetekkel kapcsolatban a szakma és a régió szempontjainak kihangsúlyozásával fogalmaz meg ajánlásokat (kívánságokat).
A Tervezet igen bő keretbe foglalja a tervezési időszak regionális törekvéseit (izgalmas lesz a záró értékelés - hány százalékban sikerült megvalósítani az itt leírtakat?), teljesen alkalmas arra, hogy rugalmasan lehessen menet közben - amennyiben szükséges - a prioritásokat újraértékelni.
A szokásos Innovációs Stratégia elnevezéssel szemben az Intelligens Szakosodási Stratégia egy szélesebb irányra utal. Számomra nem világos, hogy ez valóban így van-e? Az anyag teljes egészében minden megfogalmazás az innováció körül forog, ugyanakkor van néhány olyan program, amelyek nem a szokásos innovációs tevékenységek körébe tartoznak.
Konkrét kérdések, felvetések
- Helyesen állapítja meg az anyag, hogy a régió "leszakadása" (hátránya) az utóbbi két évtizedben is folyamatosan nőtt (nemcsak Európában, de hazánkban is). A megállapításon túl sehol nem találkoztam a "hogyan változtathatunk ezen?" kitétellel. Azt gondolom, hogy bármilyen, a Régióra vonatkozó stratégiának ez legyen a központi vezérlő elve! Ne általában fejlődjünk, vagy növekedjünk (ez az alap), hanem "zárkózzunk", közelítsünk az előttünk állókhoz.
- "Ki kell javítani az elmúlt 20 év anomáliáit". Mik ezek az anomáliák? Mit kell javítani? Hogyan lehet javítani? Sok dologra lehet itt gondolni, de így önmagában, nem kifejtve, ez egy üres kijelentés.
- Hasonlóan érthetetlen a logisztikára, mint a földrajzi helyzetünkből fakadó kitörési lehetőségre vonatkozó kijelentés. Ha az átmenő forgalomra (közút, légtér, repülőtér) gondolunk, akkor csak környezeti hátrányokról van szó. A társadalmi és gazdasági mozgásokat könnyebbé tevő megoldások (közút, vasút, légi összeköttetés) üdvözlendők, de az átmenő forgalom elkerülendő (sőt kitiltandó!).
- A helyzet felmérés rész most is elnagyol bizonyos részeket. Miért nem elemezzük ki a régió kutatási kapacitásának (alapvetően a Debreceni Egyetem) és a helyi, magyar vállalkozások kapcsolatát? A vállalati K+F kérdéskör sokkal világosabb lenne (és a tenni valókat illetően is), ha a magyar és nemzetközi cégeket külön kezelnénk. Kevés a magyar szabadalom, igen kevés, de miért? - Kevés a magyar ÖTLET, nincs igazi alkotói és vállalkozói légkör Magyarországon. Megoldást nem a szabadalmaztatásnál, hanem a gondolati környezet megváltoztatásánál kell kezdeni.
- A 48. Táblázat adatai is beszédesek. A fejlesztő intézmények és az Egyetem Kft-je együtt 63 pályázatot nyert, az összes termelő cég együtt csak 9-t. Ez a valós helyzet, vagyis az innovációt nem a gazdaság szereplői generálják.
- Számomra egyáltalán nem világos, hogy milyen módon kerülnek ide például a "térítéses betegellátás" és a "gyermekvédelem helyzetének javítása" kérdéskörök. Ezek az ügyek fontosak, de nem innováció. Magyarországon az innovációt a NAV (a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakmai állásfoglalása alapján) határozza meg. Ha ezek a területek ott "megállnak", akkor beszélhetünk róluk, mint innovációs fejlesztésekről.
- Mit értenek az anyag összeállítói az egyetemi oktatói és kutatói kiválóság "külső audit rendszer felállításával" történő értékelésén? Ez helyettesítené az akadémiai értékelést, vagy a világon mindenütt elfogadott, a publikációkon alapuló értékelési szisztémát? Egyáltalán mi lenne a szerepe?
- Tényleg ilyen széles kutatási tevékenységet várunk el a régió kutató helyeitől? A hatékony kutatási tevékenység is igényli a "kritikus tömeget". A magyar kutató intézmények általános problémája a sokféle, elaprózott kutatási projekt (ez természetesen a finanszírozással függ össze). Biomassza célú fejlesztések az egész világon folynak (Magyarország más egyetemein is), a termálvíz különböző célú felhasználásával kapcsolatban gyakorlatilag az összes régiónkban (és minden jelentős fürdőhelyhez kapcsolódóan) folytak különböző kutatások. Jó néhány további példát is lehet idézni. Vannak tudások, amelyek valahol léteznek, ezeket adaptálni kell, majd alkalmazni. Az innováció lényegi része a nyereséges termék újszerű megvalósítása. Ehhez nem feltétlenül kell a saját kutatás!
- Nem szerepel a Tervezetben (vagy nem vettem észre), de javaslom egy Regionális Tudástár létrehozását. Ebben a Tudástárban lehetne folyamatosan gyűjteni (és gyorsan kereshetővé tenni) a régió innovációhoz kapcsolható személyes és intézményi ismereteit, tudását - ahol szükséges - külső szakmai értékeléssel. Ez nagyban segítheti az egymásra épüléseket és az együttműködéseket.
Kiegészítő megjegyzés
Az anyagba bekerült néhány olyan hiba, amelyek ugyan nem érintik a lényeget, de zavaróak. Csak a példa kedvéért: a 3. Táblázatban a Pozsonyra és Prágára vonatkozó adatok között valószínűleg csere történt, az 55. oldalon nem Természettudományi Karok, hanem Tudományegyetemi Karok írandó, a 67. oldalon a szerző Békés megye és nem Bács-Kiskun megye északi részére gondolhatott.
Debrecen, 2013. április 2.
Dr. Harangozó István
Magyar Innovációs Szövetség
regionális igazgató
