2012. december 19. Vélemény az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról c. előterjesztés tervezetéről
Részletek
2012. december 4. A MISZ véleménye a BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 társadalmi konzultációra készített tervezetéről
Részletek
2012. november 29. A MISZ észrevétele az EMMI által kezdeményezett "A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet" tervezetéről
Részletek
2012. október 24. A MISZ véleménye az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló EMMI rendelet tervezetéről
Részletek
2012. október 17. A MISZ levele az NFÜ-höz a tanácsadó szervezetek akkreditációjával kapcsolatban
Részletek NFÜ válasza
Részletek
2012. szeptember 19. Vélemény a "Kormány környezetpolitikai teljesítményének félidei civil értékelése" című anyagnak, a Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság által adott válaszának innovációs részéről
Részletek
2012. augusztus 3. A MISZ véleménye "A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával (DAOP-1.3.1, ÉAOP-1.1.3, ÉMOP-1.3.1, NYDOP-1.1.1/C)" című, NFÜ által kiírt, pályázati felhívás tervezetéről
Részletek
2012. június 28. A MISZ levele a Miniszterelnöknek az NKITT-tel kapcsolatban
Részletek
2012. június 12. A MISZ véleménye a "Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás
Módszertani Útmutatójának" tervezetéről (2012. május)
Részletek SZTNH válasza Részletek
2012. június 7. A MISZ válaszai az NGM által, a KFI stratégia kialakításával kapcsolatosan feltett kérdésekre
Részletek
2012. június 7. Nyilatkozat - Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2012 Részletek
2012. május 24. A MISZ észrevételei Magyarország új, jövedelemadókat (és számos esetben vagyonadókat is) érintő nemzetközi egyezménykötési gyakorlatával kapcsolatosan Részletek
2012. május 4. A MISZ észrevételei a "K+F+I ernyőprojektek támogatása (GOP-2012-1.3.1/E)" c.
pályázat tervezetéhez Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 27. Vélemény az "Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása (GOP-2012-1.2.1./B)" c. pályázati anyagról Részletek
2012. április 24. Vélemény a K+F, ill. munkahelyi képzés pályázatokról
Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 13. The remarks of the Hungarian Association for Innovation about the document entitled "BIAC Thought Starter, Innovation and Development"
Részletek
2012. április 12. A MISZ észrevételei az "Új Polgári Törvénykönyv a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012" c. tervezetről Részletek
2012. február 24. A MISZ véleménye a Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV) c. pályázattervről
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye, ill. javaslatai az NKITT 2012. január 24-i ülésére előterjesztett "Javaslat a 2012. évi vállalati K+F pályázati programportfólióra" c. anyaghoz
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Beszállítói programok" tárgyú pályázati felhívásról (Kódszám: GOP-2012-1.3.1/E) Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok - Magvető és Növekedési Alap pályázati dokumentációiról Részletek
2012. január 25. A MISZ elnökségének állásfoglalása a regionális innovációs rendszerről Részletek
2012. január 19. A MISZ véleménye a 2012. évi K+F programportfólió c. NGM munkaanyagról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a "Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatójának" tervezetéről (2012. május)
Általános észrevételek
A K+F minősítés egyértelmű szabályozása egy régóta esedékes, és jogos igény az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek részéről. A véleményezésre bocsátott anyag - megítélésünk szerint - egy jól átgondolt, kellően, vagy inkább túlságosan is részletezett javaslat.
A kutatás-fejlesztési és kapcsolódó tevékenységek rendszerezése és fogalmi leírása (2. fejezet) logikus, színvonalas, hasznos támpontot ad az eljárásban résztvevő ügyfeleknek és általában a K+F folyamatokat tervező és végző szakembereknek.
A minősítési eljárás iránti kérelem tartalmi követelményei (3. fejezet) - egy, pusztán a kérelem alapján hozandó döntés szempontjából - kétség kívül adekvátak, a kérelmező ügyfelekre azonban nem csekély terhet rónak.
Pályázati célú minősítésnél a kérelem tartalmi követelményei érdemben megegyeznek egy K+F projekttámogatásra irányuló pályázat tartalmi követelményeivel. Éppen ezért a pályázati kiírások, útmutatók, valamint a minősítési eljárás útmutatójának összeállításánál gondoskodni kellene arról, hogy az adott dokumentumok összehangolva és explicite részleteiben is egymásra utalva határozzák meg azokat a témákat és tartalmi követelményeket, amelyek a minősítési kérelemben és a pályázati dokumentumban szövegszerűen is azonosak lehetnek, annak érdekében, hogy az ügyfeleket megkíméljék a kettőzött feladattól.
Adózási célú minősítésnél, ha abból indulunk ki, hogy egy ügyfél K+F tevékenységének minősítéséhez szükséges szakértői munka ráfordítását, értékét hűen tükrözi a jogszabályban előírt 83000-133000 Ft eljárási díj, akkor nem sokat tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a minősítéshez igényelt dokumentáció összeállítása ennél egy nagyságrenddel nagyobb ráfordítást igényel. Nem kétséges, hogy egy ilyen munka javítja a vállalati K+F tevékenység tudatosságát, a K+F projektek tervezésének színvonalát. Ennek forrását kellene előteremteni azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek az adókedvezményekkel kapcsolatos jogbiztonságát a minősítési rendszer bevezetésével erősíteni akartuk. Igaz, a minősítés igénybevétele nem kötelező, de ilyen előfeltételek mellett növekszik-e a K+F adókedvezményt igénybe vevő kkv-k száma?
Veszélyesnek tartjuk, hogy semmilyen fellebbezési, jogorvoslati lehetőség nincs a minősítési eljárás döntése után. Egy döntés mindig lehet téves, ki kellene dolgozni egy újragondolási lehetőséget, hiszen a rossz döntésnek komoly negatív anyagi következményei lehetnek.
Részletes észrevételek
12. o.
Az anyag részletesen taglalja ugyan az újdonság fogalmát, de nem tér ki annak területi jellegére. Értjük ezalatt azt, hogy ha valamit kitaláltak, megvalósítottak valahol a világon, akkor az már nem újdonság, azt Magyarországon már csak megvenni lehet, de K+F tevékenységnek minősítve nem lehet "követő jellegű" fejlesztéseket végezni. Véleményünk szerint nagy hiba lenne, nem K+F tevékenységnek elismerni az ilyen jellegű fejlesztéseket, hiszen azok végeredményben az eredetit felülmúló eredményeket is jelenthetnek.
13. o. 2.2.2 "A tesztelési folyamat (anyagok, alkatrészek, termékek rutinszerű elemzése) szintén nem része a kutatás-fejlesztésnek, kivéve, ha ezen feladatok kifejezetten egy létrehozott új kutatási eredmény elérését szolgálják." Ezt a részt folytatólagosan kérjük kiegészíteni a következővel:
Így a prototípus üzemi tesztelése, vagy az alkalmazás helyén (in field) történő kipróbálása a teszt eredményeknek a fejlesztési folyamatba történő visszacsatolása érdekében a kutatás-fejlesztés részét képezik.
14. o. "A szakosított orvosi ellátás önmagában nem tartozik a kutatás-fejlesztés körébe, azonban az egészségügyi szaktevékenység számos ponton érintkezhet a kutatásokkal, így a tevékenység besorolásához az egyes tevékenységeket esetről esetre kell minősíteni."
Ezt a részt folytatólagosan kérjük kiegészíteni a következővel: Gyógyszerek, gyógyszer-jelölt anyagok, orvosi eszközök egyéni diagnosztikai és terápiás alkalmazására vonatkozó kutatások megítélése általában egyértelmű. Új gyógyszerek, eljárások, prevenciós rendszerek ellátó rendszerbe történő bevezetésének, népegészségügyi alkalmazásának hatásai orvostudományi és társadalomtudományi módszerek kombinált alkalmazásával vizsgálhatók. Ezeket a tevékenységeket a rendszerbizonytalanság feloldására irányuló kutatásnak kell tekinteni.
17. o. "A prototípus kifejlesztése addig a pillanatig, amíg a továbbfejlesztés a cél, K+F-nek minősül."
Ezt a részt folytatólagosan kérjük kiegészíteni a következővel: Ebben az értelemben a prototípus kifejlesztésnek részét képezi egy bizonyos prototípus, vagy prototípus változatok létrehozása és ezeknek üzemi és felhasználói területen történő tesztelése az alkalmazási tapasztalatok visszacsatolása az adott termék vagy szolgáltatás továbbfejlesztése érdekében, a végleges prototípus elkészítéséig. Általában minél jelentősebb egy kutatás-fejlesztési eredmény újdonságtartalma (originális innovációk) és minél szélesebb célpiacra irányul, annál nagyobb jelentősége van a prototípusok fejlesztési célú felhasználói tesztelésének.
"A prototípus tesztelése, fogyasztói tesztek végzése alapesetben nem K+F tevékenység."
rész helyett a következőt javasoljuk: "A prototípus kereskedelmi célú tesztelése, fogyasztói tesztek végzése alapesetben nem K+F tevékenység."
23. o. "Az alkalmazott kutatással szembeni elvárás, hogy annak eredményei közvetlenül csak egyetlen vagy korlátozott számú termék, eljárás, módszer vagy rendszer esetében legyenek hasznosak."
Az alkalmazott kutatási eredmény tulajdonosa azt várja (azért szerzi meg), hogy az eredmény hasznosítását a saját érdekkörében lévő termékekre, eljárásokra, módszerekre korlátozza, és ez által piaci előnyre tegyen szert. Ha azonban az alkalmazott kutatás közösségi felhasználásra szolgáló eredmény céljával folyik, akkor nem a felhasználás körének korlátozása, hanem minél szélesebb körű elterjesztése a folyamat kívánatos jellemzője.
25. o.
A 2.4 utolsó bekezdése helyett a következő szöveget javasoljuk: "Önmagában a központosítva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység költségeihez való hozzájárulás általában nem minősül kutatás-fejlesztési tevékenységnek, kivéve, ha - függetlenül az adott megállapodás elnevezésétől és a kutatás-fejlesztési tevékenységben való részvétel egymásközti arányától - tartalmilag valóban egy, az anyavállalattal és/vagy a tagvállalatokkal a közös tevékenységi körükben végzett kutatás-fejlesztés tevékenységről, s az annak során keletkező költségek megosztásáról van szó. Saját tevékenységnek minősül az is, ha a kutatás-fejlesztési tevékenység vállalatcsoporton belüli összehangolása keretében a belföldi vállalkozás a saját munkavállalóival, saját eszközeivel maga is végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, s a viselt költségek kutatás-fejlesztés költségnek minősülnek."
Indokolás
A javasolt módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, hogy mi minősül kutatás-fejlesztési tevékenységnek az anyavállalattal és/vagy tagvállalattal közösen megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenységnek, függetlenül annak egymásközti arányától, és ezáltal nem ír elő egy olyan további korlátot a költségek elszámolhatóságát tekintve, melyet a Tao Tv kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak kialakítására vonatkozó paragrafusok szabályoznak.
26. o.
Ezt a részt nem tartjuk feltétlenül szükségesnek, hiszen az nem írhatja felül a Számviteli trv.-ben egyértelműen szabályozott rendelkezéseket. Egyébként megjegyezzük, hogy a K+F pályázatokkal kapcsolatban általános probléma, hogy a beruházott műszerek, nagyobb értékű berendezések csak a pályázati időszakra vonatkoztatott amortizációval számolhatóak el. Azt gondoljuk, hogy amennyiben bizonyítható, hogy az adott berendezés a K+F projektre lett beszerezve, akkor teljes értékkel legyen elszámolható a költségek/beruházások között, még akkor is, ha azt a későbbikben nem dobják ki, hanem tovább használják, hiszen el nem adhatják legalább 5 évig.
32. o.
Ezen jogszabályi bekezdéshez fűzött értelmezés a szabályt és kivételként annak az ellentétét is megfogalmazza, teret adva szubjektív megítélésnek.
Egy alapkutatási eredmény publikációja nem teremti meg annak azonnali alkalmazhatóságát mások által. Maguknak az alapkutatási eredmények reprodukálásának képessége és az új ismeretek alkalmazásra való képesség is magában az (alap)kutatási folyamatban gyökerezik. Tehát a projekt tárgyát érintő új kutatási eredmény nyilvánosságra kerülése nem kell, hogy automatikusan az alapkutatási projekt felhagyásához vezessen.
A döntésnek nem definíciós, hanem üzleti megfontolásokon kell alapulni: a tudomány és a technológia megismert új állása mellett a projekt folytatásával van-e esélye a projektgazdának a projekttől várt piaci előnyök elérésére?
36. o. R 1. § (6)
A tudományos kutatásban egyre nagyobb a jelentősége a multidiszciplinaritásnak. Fucsa, hogy a minősítő ezt nem vállalja fel, a magyarázó sorok szerint.
