2012. december 19. Vélemény az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról c. előterjesztés tervezetéről
Részletek
2012. december 4. A MISZ véleménye a BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 társadalmi konzultációra készített tervezetéről
Részletek
2012. november 29. A MISZ észrevétele az EMMI által kezdeményezett "A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet" tervezetéről
Részletek
2012. október 24. A MISZ véleménye az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló EMMI rendelet tervezetéről
Részletek
2012. október 17. A MISZ levele az NFÜ-höz a tanácsadó szervezetek akkreditációjával kapcsolatban
Részletek NFÜ válasza
Részletek
2012. szeptember 19. Vélemény a "Kormány környezetpolitikai teljesítményének félidei civil értékelése" című anyagnak, a Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság által adott válaszának innovációs részéről
Részletek
2012. augusztus 3. A MISZ véleménye "A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával (DAOP-1.3.1, ÉAOP-1.1.3, ÉMOP-1.3.1, NYDOP-1.1.1/C)" című, NFÜ által kiírt, pályázati felhívás tervezetéről
Részletek
2012. június 28. A MISZ levele a Miniszterelnöknek az NKITT-tel kapcsolatban
Részletek
2012. június 12. A MISZ véleménye a "Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás
Módszertani Útmutatójának" tervezetéről (2012. május)
Részletek SZTNH válasza Részletek
2012. június 7. A MISZ válaszai az NGM által, a KFI stratégia kialakításával kapcsolatosan feltett kérdésekre
Részletek
2012. június 7. Nyilatkozat - Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2012 Részletek
2012. május 24. A MISZ észrevételei Magyarország új, jövedelemadókat (és számos esetben vagyonadókat is) érintő nemzetközi egyezménykötési gyakorlatával kapcsolatosan Részletek
2012. május 4. A MISZ észrevételei a "K+F+I ernyőprojektek támogatása (GOP-2012-1.3.1/E)" c.
pályázat tervezetéhez Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 27. Vélemény az "Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása (GOP-2012-1.2.1./B)" c. pályázati anyagról Részletek
2012. április 24. Vélemény a K+F, ill. munkahelyi képzés pályázatokról
Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 13. The remarks of the Hungarian Association for Innovation about the document entitled "BIAC Thought Starter, Innovation and Development"
Részletek
2012. április 12. A MISZ észrevételei az "Új Polgári Törvénykönyv a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012" c. tervezetről Részletek
2012. február 24. A MISZ véleménye a Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV) c. pályázattervről
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye, ill. javaslatai az NKITT 2012. január 24-i ülésére előterjesztett "Javaslat a 2012. évi vállalati K+F pályázati programportfólióra" c. anyaghoz
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Beszállítói programok" tárgyú pályázati felhívásról (Kódszám: GOP-2012-1.3.1/E) Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok - Magvető és Növekedési Alap pályázati dokumentációiról Részletek
2012. január 25. A MISZ elnökségének állásfoglalása a regionális innovációs rendszerről Részletek
2012. január 19. A MISZ véleménye a 2012. évi K+F programportfólió c. NGM munkaanyagról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei a "K+F+I ernyőprojektek támogatása (GOP-2012-1.3.1/E)" c.
pályázat tervezetéhez
A. Alapvető információk
A pályázati kiírás célja világos, az innovatív nagyvállalatok támogatása, annak érdekében, hogy új tudományos és/vagy műszaki eredmények, illetve szellemi alkotások szülessenek, illetve új K+F munkahelyek jöjjenek létre. A cél elérése kívánatos, hatásai vitathatatlanok. A pályázati kiírás egyes pontjaihoz azonban jobbító szándékkal az alábbi észrevételek fűzhetők.
Az innovációs járulék leírhatóságának megszűnése a vállalati szféra innovációs tevékenységében is jelentős feszültségeket eredményezett. A korábbi egyeztetések alapján éppen az Ernyőprojektek jelentik az egyik eszközt a helyzet kezelésére. Az egyeztetések azt is megmutatták, hogy a gazdasági szereplők kritikusnak látják azt, hogy a forrásokhoz mielőbb hozzáférjenek, azaz a pályázati döntések a lehető legrövidebb határidővel megtörténjenek, és az első tényleges kifizetések mihamarabb megtörténjenek. Az azonban teljesen érthetetlen, hogy mi indokolja a futamidő 15 hónapra történő lerövidítését. Miután a támogatási szabályok értelmében csak új projektekkel lehet pályázni, nem világos, hogy létezik-e egyáltalán az országban olyan értelmes projekt, amelyet egy év alatt nulláról piackész állapotig lehet vinni, hiszen a következő évben a pályázat kiírója már árbevétel növekedést vár (erre még alább visszatérünk). Az irreálisan rövid futamidő meggyőződésünk szerint az egész konstrukció sikerét veszélyezteti. Az már az eddigiekhez képest csak árnyalja a helyzetet, hogy pl. az A.3 pont a támogatás összegét 2000 millió Ft-ban maximalizálja, ami nem látszik összhangban lenni azzal, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg 2012-re összesen 5000 millió Ft.
A pályázat célzott szegmense a "nagyvállalati" kör, de a 8. oldalon KKV-knak szabott kritériumról van szó, ami véleményünk szerint törlendő, hiszen legfeljebb csak félreértésekhez vezethet.
A támogatás mértéke az A.4. pont szerint egységesen 50%, területi és egyéb preferencia érvényesítése nélkül. Ezt javasoljuk átgondolni, ugyanis a hivatkozott támogatási mérték a hátrányos helyzetű területeken, régiókban tevékenykedő vállalatok esetében már a beruházási támogatások esetében sem volt tartható, ezért éri folyamatosan kritika a GOP-támogatások minimális szinten való igénybevételét.
Alapvető problémának tartjuk, hogy a pályázatban praktikusan elszámolható költségek, illetve az elnyerhető támogatások nagyon távol állnak a valós kutatási költségektől. Ha minden költség elszámolható lenne, akkor is csak maximum 50%-os támogatást érhetne el egy vállalkozás.
A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység közismerten magas megvalósítási kockázatai mellett ugyancsak megkérdőjelezhető az A.5.2 üzleti hasznosíthatóság feltételének életszerűsége. Egyrészt valószínűtlen, hogy fejlesztés egy ilyen projektben – még ha a futamidőt az abszolút minimális két-három évre növeljük is – piackészen lezárul, másrészt a nagyvállalati kör jelentős része olyan, nagy értékű termékeket állít elő, amelyeknél egy részegységre vonatkozó fejlesztésnek a hatása az árbevételben közvetlenül nem mutatható ki. Ez véleményünk szerint számos esetben a monitoring táblázat harmadik sorában (10. oldal) előírt kötelező adatszolgáltatást is lehetetlenné teszi. Arról már nem is beszélve, hogy a modern gazdaságban az innováció gyakran a túlélés eszköze, azaz a vállalat "csupán" azért fejleszt, hogy a versenytársakkal lépést tartson, és a piacvesztést elkerülje.
Mivel egy nagyvállalatnál a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogató jellegű munkát is ellátnak, ezért a pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek között szereplő, K+F+I-vel foglalkozó kutató és innovációs termékfejlesztő létszámát javasoljuk csökkenteni 25 fő-re.
A kötelező vállalások között szereplő K+F létszámtartással maximálisan egyetértünk. A létszámadat megtartásához figyelembe vehető kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatott, munkaidejük legalább 50%-át kutatásra és fejlesztésre fordító dolgozók kiszámításán azonban véleményünk szerint egy ipari gyártótevékenységet végző vállalatnál elegendő lenne azon munkavállalók nyilvántartása, akik munkaidejük legalább 33%-át kutatásra és fejlesztésre fordítják.
B. Pályázók köre
Nem egyértelmű, hogy a B.2. ab) feltétel "K+F+I-vel foglalkozó kutató és innovációs termékfejlesztő" kifejezés pontosan milyen munkakörben dolgozó munkavállalókat takar. Javasoljuk a kifejezés pontosítását.
A B.2. ab, 40 főben szab minimum határt a K+F személyzetnek és termékfejlesztő innovációs mérnöknek. Annak ellenére, hogy értjük a pályázat célját, nem tartjuk életszerűnek ezt a követelményt. Az a cég, amely bizonyos K+F feladatokat meghatározóan alvállalkozókkal (pl. egyetemekkel) végeztet, nem felel meg ennek a formai előírásnak.
C. A pályázat tartalma
A K+F eszközök beszerzését regionális beruházásként támogatja a pályázat, ami azt eredményezi, hogy Budapesten a beszerzési értéknek maximum 10%-át kaphatja meg a kedvezményezett. Javasoljuk, hogy a KMOP-1.1.4 jelű pályázatokhoz hasonlóan itt is a projekthez kötődő K+F költségként lehessen elszámolni a beszerzések teljes értékét.
Nem számolhatók el a pályázatban a K+F+I tevékenységekhez kapcsolódó általános (rezsi) költségek. Javasoljuk, hogy a K+F tevékenységhez rendelhető közvetlen működési költségekből az uniós pályázatokhoz hasonlóan 10% (rezsi) elszámolható legyen.
A pályázati felhívás C.2. pontja szerint a bérköltség tekintetében "elszámoláskor havonta legfeljebb 22 munkanap vehető figyelembe". Ugyanakkor a G. pont szerint "1 emberhónap esetében legfeljebb 20 embernap tervezhető."
Javasoljuk a két eltérő megfogalmazás összhangba hozását.
A 8. oldalon, a C.8 pontban: "a támogatott fejlesztéssel létrehozott kapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 5. évig fenn kell tartani és üzemeltetni. Ez az informatikában rendkívül hosszú idő, irreális követelés. Gondoljunk csak a mobiltechnológia (GSM, GPRS, EDGE, 3 G, LTD stb.) fejlődési ütemére az elmúlt 5-10 évben.
D. Pénzügyi feltételek és az állami támogatási szabályok
A pályázati felhívás D.1 pontja szerint "nagyvállalkozás kedvezményezetteknek önálló belső dokumentumában elemeznie kell a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét..."
Ez a kitétel az ERNYO_12 pályázati felhívásban nem szerepel, ami hátrányosan érinti a nem Közép-magyarországi régióban lévő pályázókat.
Javaslatunk: a két pályázati felhívás összhangba hozása.
A pályázati felhívás D.5 pontja szerint a pályázati konstrukció keretében 25% előleg igényelhető, míg a konstrukció Közép-magyarországi régióra vonatkozó tükörpályázata (ERNYO_12) keretében az igényelhető előleg mértéke a támogatás 50%-a. Ez hátrányosan érinti a nem Közép-magyarországi régióban lévő pályázókat.
Javaslatunk: a két pályázati felhívás összhangba hozása.
A pályázati útmutató D.2.1 pontjában található a K+F projekttámogatáshoz nyújtható támogatási intenzitás, amely szerint más a támogatás mértéke az alap-, az ipari és a kísérleti kutatás esetében. Ennek módosítására teszünk javaslatot, hogy függetlenül a K+F tevékenység típusától egységesen 50% legyen a támogatás intenzitása.
E. Nyomonkövetés
Nem tartjuk szükségesnek a túlzott részletességű adatszolgáltatást, pl. a 10. oldalon a táblázatban a nők, férfiak, romák stb. számának ilyen részletes feltüntetését.
F. Pályázatkezelés
A pályázati felhívás szerint "kifogás benyújtására a kifogásolt döntésről való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség". Ugyanakkor az ERNYO_12 pályázati felhívás alapján a Közép-magyarországi régióban pályázók számára ugyanerre 15 nap áll rendelkezésre.
Javaslatunk: a rendelkezésre álló időtartam 15 napra bővítése a GOP-2012-1.3.1/E konstrukció esetében is.
G. A pályázó által csatolandó mellékletek listája
Az igénybevett K+F szolgáltatásokra előírt árajánlat részletessége és bonyolultsága gyakorlatilag lehetetlenné teszi - különösen külföldről - az árajánlatok begyűjtését, és ezáltal az ilyen típusú költségek elszámolhatóságát is. Nem értünk egyet ezzel a szigorítással, hiszen ezen a pályázaton azok a vállalkozások indulhatnak, akik bizonyítottan sokat költenek saját kutatásra. Ugyanakkor ez a tény nem zárja ki a külső kutatóhelyek igénybevételének szükségességét.
Pl. generikus gyógyszerkutatás során a gyógyszerengedélyek megszerzésének feltétele többek között olyan, a hatóságok által előírt, kötelező hatásosság vizsgálati (bioekvivalencia vizsgálatok) eredmények benyújtása, amelyek csak speciális, klinikai körülmények között végezhetők el. Ezeket a munkákat többnyire külföldön, nem EU tagállamokban működő, szerződéses kutató helyektől rendelik meg a cégek, és K+F szolgáltatás igénybevételeként számolják el az igen drága, 100 millió Ft-ot meghaladó értékű vizsgálatok költségét.
Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben speciális K+F szolgáltatásról van szó. A vizsgálatokat - azok jellegénél fogva - egyetlen gyógyszercég sem tudja saját kapacitásaival megoldani, tehát itt nem egy egyszerű kutatási megbízást adnak más kutató helyeknek, hanem egy kötelező, szakágazati K+F szolgáltatást vesznek igénybe.
A külföldi, magasan kvalifikált és minden esetben akkreditált szolgáltatóktól nem lehet a felhívásban ismertetett részletességű árajánlatokat beszerezni.
Javasoljuk, hogy K+F szolgáltatások igénybe vételéhez a pályázathoz kizárólag a szerződő kutatóhely tanúsítványának másolatát kelljen becsatolni.
Az immateriális javak beszerzése a pályázat keretében elszámolható, de részletes árajánlat csatolása kötelező. Gyógyszeripari licencvásárlások esetében az ajánlati tárgyalások üzleti titok tárgyát képezik, a partnerek titkossági szerződést kötnek, ami kizárja az ajánlat harmadik fél számára való átadását.
Javasoljuk, hogy a licencvásárlásoknál a pályázathoz ne kelljen árajánlatot csatolni.
A pályázathoz csatolt mellékletek listájában szereplő f) pont szerint igazolást kell benyújtani a projekt tárgyára vonatkozó újdonságvizsgálatról vagy K+F minősítésről, ha ez releváns, ugyanakkor a kiírás nem részletezi a relevancia kritériumait. Egyébként nem tartjuk szükségesnek a kötelező jelleggel történő előírást.
A G. pont alapján látható, hogy a tervezet szerinti elszámolható költségek közül gyakorlatilag csak a bérköltség és az anyagköltség támogatása igényelhető problémamentesen. Azonban ezek a költségek csak projektek sokaságát egybeszámítva teszik ki az innovációs járulék kedvezményének mértékét.
Ugyanakkor túlzottan sok K+F téma egy ernyőben való elszámolása hátrányos lehet mind a cégek, mind a Támogató számára abból a szempontból, hogy elvonja a projekteket az egyidejűleg meghirdetett "Piacorientált K+F tevékenység támogatása" és a "Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása" tárgyú pályázatoktól.