Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
utolsó frissítés: 2012-04-16
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2024 | 2023 | 2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2012. december 19.
Vélemény az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról c. előterjesztés tervezetéről
Részletek

2012. december 4.
A MISZ véleménye a BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 társadalmi konzultációra készített tervezetéről
Részletek

2012. november 29.
A MISZ észrevétele az EMMI által kezdeményezett "A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet" tervezetéről
Részletek

2012. október 24.
A MISZ véleménye az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló EMMI rendelet tervezetéről
Részletek

2012. október 17.
A MISZ levele az NFÜ-höz a tanácsadó szervezetek akkreditációjával kapcsolatban
Részletek
NFÜ válasza
Részletek

2012. szeptember 19.
Vélemény a "Kormány környezetpolitikai teljesítményének félidei civil értékelése" című anyagnak, a Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság által adott válaszának innovációs részéről
Részletek

2012. augusztus 3.
A MISZ véleménye "A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával (DAOP-1.3.1, ÉAOP-1.1.3, ÉMOP-1.3.1, NYDOP-1.1.1/C)" című, NFÜ által kiírt, pályázati felhívás tervezetéről
Részletek

2012. június 28.
A MISZ levele a Miniszterelnöknek az NKITT-tel kapcsolatban
Részletek

2012. június 12.
A MISZ véleménye a "Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatójának" tervezetéről (2012. május)
Részletek
SZTNH válasza
Részletek

2012. június 7.
A MISZ válaszai az NGM által, a KFI stratégia kialakításával kapcsolatosan feltett kérdésekre
Részletek

2012. június 7.
Nyilatkozat - Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2012
Részletek

2012. május 24.
A MISZ észrevételei Magyarország új, jövedelemadókat (és számos esetben vagyonadókat is) érintő nemzetközi egyezménykötési gyakorlatával kapcsolatosan
Részletek

2012. május 4.
A MISZ észrevételei a "K+F+I ernyőprojektek támogatása (GOP-2012-1.3.1/E)" c. pályázat tervezetéhez
Részletek
NFÜ válasza
Letöltés

2012. április 27.
Vélemény az "Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása (GOP-2012-1.2.1./B)" c. pályázati anyagról
Részletek

2012. április 24.
Vélemény a K+F, ill. munkahelyi képzés pályázatokról
Részletek
NFÜ válasza
Letöltés

2012. április 13.
The remarks of the Hungarian Association for Innovation about the document entitled "BIAC Thought Starter, Innovation and Development"
Részletek

2012. április 12.
A MISZ észrevételei az "Új Polgári Törvénykönyv a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012" c. tervezetről
Részletek

2012. február 24.
A MISZ véleménye a Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV) c. pályázattervről
Részletek

2012. január 27.
A MISZ véleménye, ill. javaslatai az NKITT 2012. január 24-i ülésére előterjesztett "Javaslat a 2012. évi vállalati K+F pályázati programportfólióra" c. anyaghoz
Részletek

2012. január 27.
A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Beszállítói programok" tárgyú pályázati felhívásról (Kódszám: GOP-2012-1.3.1/E)
Részletek

2012. január 27.
A MISZ véleménye az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok - Magvető és Növekedési Alap pályázati dokumentációiról
Részletek

2012. január 25.
A MISZ elnökségének állásfoglalása a regionális innovációs rendszerről
Részletek

2012. január 19.
A MISZ véleménye a 2012. évi K+F programportfólió c. NGM munkaanyagról
Részletek

A Magyar Innovációs Szövetség észrevételei az "Új Polgári Törvénykönyv a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012" c. tervezetről

Második rész - Egyesület

3:50 § (1) (A tagsági jogviszony keletkezése)
Általában évente tartanak közgyűlést az egyesületek. Ezért a tagsági viszonyt értelmetlen közgyűlési elfogadáshoz kötni, mert jelentősen lelassítja az egyesületek fejlődését mind anyagi, mind célkitűzésének teljesítése terén. Legyen elég az elfogadáshoz vezetőségi jóváhagyás. A 3:63 (m), helyesen, meg is engedi ezt.
Továbbá a tagok személyére vonatkozó adatok legyenek nyilvánosak.

3:51. § (A tagsági jogviszony megszűnése)
Az (1) bek. a) pontban a tag kilépéséről beszél, míg a (2) bekezdésben megszüntetésről. Ha ugyanarra gondolt a jogalkotó, ugyanazt a fogalmat kellene alkalmazni, ha viszont nem, akkor a (2) bekezdésben foglalt megszüntetés nem "illik" a "megszűnés" címbe.

3:53. § (A tag kizárása)
Mit jelent a "tisztességes eljárást biztosító szabály"?
Mivel a (3) bekezdés szerint, fellebbezési jogosultság csak akkor van a kizárást kimondó határozat ellen, ha azt az alapszabály megengedi, be kellene szúrni azt, hogy "amennyiben az alapszabály megengedi", vagy "a (3) bekezdésben foglalt esetben" kitételt.
Mivel a kizárásról a közgyűlés dönt, és a közgyűlés a legmagasabb fórum, milyen más egyesületi szervnek lehetne biztosítani a fellebbezésről szóló döntést? Esetleg alacsonyabb rendűnek is?
Ésszerűbbnek tűnne az, hogy az elbírálás jogát az elnökség vagy az egyesület egy másik szerve - esetleg direkt erre létrehozott szerv - kapná meg, és a fellebbezésről döntene a közgyűlés.

3:54. § (1) bek. (Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése)
c) pont:
Nem világos a rendelkezés. Mit értenek mellőzésen. Az alapszabályban ki lehet azt is mondani, hogy ha a tag magatartása pl. jogszabályt sért, az egyesület nem kíván semmiféle eljárást és szankciót alkalmazni?

3:58. § (A napirend kiegészítése)
Rendkívül bonyolult, ugyanakkor felesleges szabályok. Miért kell előre bejelenteni a javaslatot, miért nem elegendő az ülésen előterjeszteni, és magának a közgyűlésnek dönteni.
Ha így marad a szabályozás, akkor milyen formában kell a döntésnek megszületnie, elutasítás esetén kinek a feladata, kötelessége a javaslat közgyűlés elé terjesztése stb.

Az új PTK tervezete túl részletesen szabályozza az egyesület ügyvezetésének feladatait, nem kellene teljes körűségre törekedni. A 3:61 § pl. teljesen feleslegesen korlátozza az elnökség létszámát 3 főben. Számos jó gyakorlat van arra, amikor lényegesen több fős elnökség kitűnően ellátja feladatát.
Elég lenne a leglényegesebb ügyvezetői feladatokat példa jelleggel megemlíteni. Felesleges részek pl.:
- "az ügyvezetés feladata a hatáskörébe tartozó ügyek körében döntések meghozatala",
- "az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése",
a fentieket egyéb jogszabályok úgyis szabályozzák.

3:61. § (2) bek. (Elnökség)
Milyen szankciója van, ha nem vesz részt az elnökség tagja a közgyűlésen, mi a helyzet, ha menthető okból nem tud részt venni?

A jelenleg hatályos PTK magyarországi székhelyet kötött ki az egyesület alapításának feltételéül, az új PTK tervezetében ez nem szerepel.

3:69 § (A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén)
Az anyagi felelősség kérdése az egyik leglényegesebb különbség a jelenleg hatályos és a tervezett új PTK között. A jelenlegi PTK szerint: "a tagok nem felelnek saját vagyonukkal az egyesület tartozásaiért".
Új PTK szerint: "Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított 2 évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona ....nem fedezett."
Véleményünk szerint ez a vezetői kötelezettség lényegesen le fogja lassítani az egyesületi forma elterjedését és félő, hogy nem tudja majd azt a hasznos szerepet betölteni, melyet korábban megtett.

Hetedik rész - Alapítvány

3:378. § (A vagyoni juttatás teljesítése)
Nem értünk egyet azzal, hogy a bejegyzés előtt csak a működéshez megkezdett vagyont kell az alapítónak rendelkezésre bocsátania. Ez lehetővé tesz azt, hogy meggondolatlanul létesítsenek alapítványt. A megfogalmazott szankció - az alapító jogok gyakorlásának felfüggesztése - nem riaszt el a felelőtlen alapítástól.

3:375.§ (Az alapítvány tevékenységének korlátai)
A felsőoktatási intézmények szempontjából lényeges, új rendelkezés az:
"Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai, valamint ezek hozzátartozói érdekében ((4) bekezdés)."
Ha valamely felsőoktatási intézmény-alapító vagy társalapító, és annak valamely tevékenységét, hallgatóit, stb. szeretné támogatni az alapítvány, emellett a tiltó rendelkezés mellett megteheti-e. Úgy tűnik, mintha elsősorban magánszemély alapítókra szándékozná szabni ezt a tiltó szabályt a tervezet, ezért a felsőoktatási intézmények érdekét (is) szolgálhatná egy olyan, a fenti mondathoz fűzött kiegészítés, miszerint: "Ha az alapító tudományos, oktatási, kutatási, művészeti stb. tevékenységet folytató jogi személy, ez a korlátozás nem alkalmazható".

3:382.§ (Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett)
Szintén a felsőoktatási intézmények, illetve általában a szolgáltató költségvetési szervek érdekét szolgálná az alapítóra mint kedvezményezettre vonatkozó rendelkezésnek - "Az alapító...abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása"((1) bek.) - a kiegészítése azzal, hogy: "vagy ha az alapító tudományos, oktatási, kutatási, művészeti, stb. tevékenységet folytató jogi személy."

A rendelkezés ilyen értelmű kiegészítése áll összhangban az államháztartási törvény kapcsolódó rendelkezésével (41. § (3) bek), mely kifejezetten megengedi, hogy a költségvetési szerv - szokásosan általa, vagy részvételével alapított - civil szervezetet támogasson jóléti, oktatási stb. céljai megvalósításának segítésére.

3:390. § (Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén)
Rendkívül helyes, életszerű szabályozás.

3:392.§ (Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása)
Az alapítói jogok átruházhatók. Szerencsés lenne megfogalmazni a részletszabályokat, ha több alapító van - ez a felsőoktatási intézményeknél gyakran előforduló eset. Véleményünk szerint érdemes lenne belefoglalni a törvényszövegbe, hogy az átruházás csak a társalapító(k) egyetértésével lehetséges.

3:399. § (4) (Az alapítvány megszűnése)
Az "ezt követően" fogalom megfoghatatlan. Határidőt kell meghatározni, annál is inkább, mivel szankció is társul a késedelmes bejelentéshez vagy a bejelentés elmulasztásához.

3:400.§ (A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona)
A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonára vonatkozó rendelkezések között újdonságként szerepel, hogy a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont. ((1) bek.) Véleményünk szerint érdemes lenne pontosan meghatározni, hogy a vagyonnak a juttatáskori értékét kell e figyelembe venni, vagy egyéb módon kell-e eljárni. Ennek megfelelően pontosítani javasoljuk, hogy a szöveg - e tekintetben - általában a vagyon jelenértékéről beszéljen, és csak jogszabály eltérő rendelkezése alapján lehessen a vagyon értékét másképpen számítani.
Készítette: VISUALIA