2012. december 19. Vélemény az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról c. előterjesztés tervezetéről
Részletek
2012. december 4. A MISZ véleménye a BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 társadalmi konzultációra készített tervezetéről
Részletek
2012. november 29. A MISZ észrevétele az EMMI által kezdeményezett "A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet" tervezetéről
Részletek
2012. október 24. A MISZ véleménye az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló EMMI rendelet tervezetéről
Részletek
2012. október 17. A MISZ levele az NFÜ-höz a tanácsadó szervezetek akkreditációjával kapcsolatban
Részletek NFÜ válasza
Részletek
2012. szeptember 19. Vélemény a "Kormány környezetpolitikai teljesítményének félidei civil értékelése" című anyagnak, a Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság által adott válaszának innovációs részéről
Részletek
2012. augusztus 3. A MISZ véleménye "A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával (DAOP-1.3.1, ÉAOP-1.1.3, ÉMOP-1.3.1, NYDOP-1.1.1/C)" című, NFÜ által kiírt, pályázati felhívás tervezetéről
Részletek
2012. június 28. A MISZ levele a Miniszterelnöknek az NKITT-tel kapcsolatban
Részletek
2012. június 12. A MISZ véleménye a "Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás
Módszertani Útmutatójának" tervezetéről (2012. május)
Részletek SZTNH válasza Részletek
2012. június 7. A MISZ válaszai az NGM által, a KFI stratégia kialakításával kapcsolatosan feltett kérdésekre
Részletek
2012. június 7. Nyilatkozat - Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2012 Részletek
2012. május 24. A MISZ észrevételei Magyarország új, jövedelemadókat (és számos esetben vagyonadókat is) érintő nemzetközi egyezménykötési gyakorlatával kapcsolatosan Részletek
2012. május 4. A MISZ észrevételei a "K+F+I ernyőprojektek támogatása (GOP-2012-1.3.1/E)" c.
pályázat tervezetéhez Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 27. Vélemény az "Innovációs és technológiai parkok, valamint fejlesztési központok támogatása (GOP-2012-1.2.1./B)" c. pályázati anyagról Részletek
2012. április 24. Vélemény a K+F, ill. munkahelyi képzés pályázatokról
Részletek NFÜ válasza Letöltés
2012. április 13. The remarks of the Hungarian Association for Innovation about the document entitled "BIAC Thought Starter, Innovation and Development"
Részletek
2012. április 12. A MISZ észrevételei az "Új Polgári Törvénykönyv a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012" c. tervezetről Részletek
2012. február 24. A MISZ véleménye a Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV) c. pályázattervről
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye, ill. javaslatai az NKITT 2012. január 24-i ülésére előterjesztett "Javaslat a 2012. évi vállalati K+F pályázati programportfólióra" c. anyaghoz
Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Beszállítói programok" tárgyú pályázati felhívásról (Kódszám: GOP-2012-1.3.1/E) Részletek
2012. január 27. A MISZ véleménye az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok - Magvető és Növekedési Alap pályázati dokumentációiról Részletek
2012. január 25. A MISZ elnökségének állásfoglalása a regionális innovációs rendszerről Részletek
2012. január 19. A MISZ véleménye a 2012. évi K+F programportfólió c. NGM munkaanyagról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok - Magvető és Növekedési Alap
pályázati dokumentációiról (GOP-2012-4.3/A és GOP-2012-4.3/B)
Érzékelhető az a törekvés, hogy a kiíró szakmailag megalapozott és objektív feltételrendszert akart kialakítani és bírálati szempontokat megfogalmazni. Ennek ellenére sok esetben a kiírásokban és a "scoring" táblák megfogalmazásaiban érdemes egyértelműsíteni, pontosítani a feltételeket.
Az anyagokban a "támogatás" és "tőkebefektetés" fogalmakat több helyen szinonimaként használja a szerző, ami egyes esetekben komoly félreértésre adhat okot. Érdemes lenne ezeket a fogalmakat is egyértelműen definiálni. Így elkerülhető lesz az EU által használt "támogatás" fogalom és az üzleti életben általában használt "befektetés" fogalom akár tudatalatti keveredése is.
Általános feltételek
Fontos és jó elem az "alapkezelés átadásának kötelező kezdeményezése", ami lehetőséget teremt az alap futamideje alatt esetleg bekövetkező jelentősebb problémák vagy mulasztások kezelésére. Azonban szükséges átgondolni az általános tartalom mögötti konkrét paramétereket, amikor ez alkalmazható. Hiszen a bizonytalanság elriasztja a komoly, szakmai alapkezelőket, ha ezekre is számít a pályázatot kiíró.
Az üzleti terv összeállításánál és az elbírálásnál fontos paraméter a tervezett befektetések száma és az egyedi befektetési összegek bemutatása. Később a pályázati tervben foglalt becsült befektetési szám teljesülése fontos teljesítményértékelési paraméter is. Ez azért lehet jelentős probléma később, mert komoly befektetési kényszert teremt az alapkezelő számára, és ez komoly kockázat. Az alap egészére nézve a keletkező "darabszám kényszert" érdemes átgondolni, és az alap egészének a profitabilitására fektetni a hangsúlyt (ami természetesen csak akkor lehetséges, ha sok és jó befektetést hajt végre az alapkezelő.).
Talán a legjelentősebb gond a programokkal a piac mérete és az elvárások összehangolása. Mindkét program esetében az alapok méretéből és a maximalizált befektetési nagyságból adódóan jelentős teljesítési kockázat is keletkezik. Például a "magvető alap" esetében, a pályázat tervezete alapján sikeresnek definiált alapkezeléshez, a leírt paraméterek alapján, alaponként átlagosan havi egy befektetést kell megvalósítani (alaponként kb. 2,2 milliárd tőke, max. befektetési méret "150 000 és 3-4 év befektetési periódus). A tervezett négy alap elindítása esetén ez átlagosan havi 4 befektetést jelentene, kizárva Magyarország gazdaságilag legfejlettebb részét. Ehhez jön még a többi hasonló alapból (pl. Növekedési, Jeremie) várhatóan realizálásra kerülő további befektetések száma, amivel a magyar piacon, éves szinten, eddig soha nem látott kockázati tőkebefektetési szám keletkezne. Ez több szempontból teljesen irreális (Figyelem: fontos feltétel, hogy valódi kockázati-tőke befektetési tranzakciókat feltételezünk és nem szabványosított finanszírozási terméket!). Ismerve tagszervezetünk, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület és az European Venture Capital Association sok éve készített és megbízható statisztikáit a magyar és a kelet-európai piacra vonatkozóan, kimondható, hogy a gyakorlatban létező piac a kiírás alapján definiált piachoz képes csak kis töredékét adja, mint lehetséges reális befektetési darabszámot. Ez a probléma akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük, hogy itt némile "puha pénzről" beszélünk, ami kevésbé lesz szigorú a megtérülési elvárásokat tekintve. (Megjegyezzük, hogy az a gyakori érv, hogy azért volt kevés befektetés, mert tőkekínálati probléma volt, erősen vitatott állítás a piaci befektetők körében).
Ezért érdemes a pályázatban rögzíteni és a pályázóktól részletesen bekérni a gyakorlati megvalósítási terveket, technikák bemutatását. A pályázatnak érdemes komolyan és részleteiben foglalkozni ezzel a kérdéssel is.
Befektetési politika, kritériumok
Gyakorlati tapasztalatból tudható, hogy ma Magyarországon a két pályázat célcsoportjába tartozó vállalatok nagyon jelentős részben "nehéz helyzetben lévő vállalkozások", ill. annak minősülnek egyszerű pénzügyi hüvelykujj paraméterek alapján (pl. likviditási ráta, saját tőke aránya). Ezért a "nehéz helyzetben lévő vállalkozás" definícióját érdemes úgy pontosítani, hogy ezek a vállalkozások ne automatikusan kerüljenek kizárásra. (l. "A Támogatásból kizárt vállalkozások és felhasználások" c. fejezet).
A befektetési politika, üzleti terv részeknél előírt szankciók esetében érdemes azt is értékelni, hogy egy ilyen hosszú távú tevékenységnél (jellemzően 10 év) miként mérhető/ellenőrizhető az üzleti tervben rögzített paraméterek jelenlegi és a jövőben, a gazdasági realitás által diktált valódi feltételek között eltérés. Ezért a megfogalmazott, kvázi automatikus szankciók az üzleti tervtől való bizonyos eltérés esetére így értelmezhetetlen kockázatot jelent az alapkezelők számára.
Költségek, alapkezelési díj
A javasolt alapkezelési díj- és javadalmazási-rendszer struktúrája bonyolult és több szempontból szokatlan a magán piacon évek óta működő és ott jól bevált megoldásokkal szemben. Nem is tűnik egyértelműen motiválónak a magánbefektetők részére.
Ezért javasolt a létező piaci gyakorlatban jól működő modellt itt is alkalmazni: egyszerűen csak fix alapkezelési díj az alap méretére, majd a befektetési periódus befejezését követően a nettó eszközértékre vetítve; a sikerdíj pedig az alap által realizált hozamtöbbletre vetítve egyszerűen számolható lenne.
A pontozás a 2%-os alapkezelési díjat preferálja. Viszont nincs előírás arról, hogy az alapkezelő miként terhelheti meg a portfolió céget további költségekkel vagy miként szedhet más jogcímeken a portfolió vállalatoktól díjakat (és nem csak az alaptól). Az átláthatóság miatt ez egy nagyon fontos kérdés, amit részletesen kell szabályozni.
A piaci gyakorlat szerint az alapkezelő az alapot az alapkezelési díjból köteles működtetni. Ezért szokatlan és értelmezhetetlen a pályázati tervben látható "Működési Költség" c. fejezet, ill. az "Elismerhető Működési Költség" fogalom az ott leírt formában.
Egyéb információk és adatok bekérése
Más állami pályázatokhoz hasonlóan, a kiíró itt is sok olyan információ vagy irat bemutatását követeli, ami vagy más hivatali forrásból az állam számára egyszerűen hozzáférhető, vagy csekély relevanciával bír a konkrét pályázat szempontjából. Javasoljuk egyszerűsíteni és nem növelni a bürokráciát.
Az alapkezelés eredményessége szempontjából nagyon kicsi jelentősége van annak, hogy az alapkezelő más, általa kezelt alapok esetében milyen bevételek és kiadásokkal operál (ugyanis, ezek bemutatást kéri a pályázat). Egy ilyen szabály, ill. adatbekérés jellemzően elriaszthatja a valódi magán alapokat is kezelő alapkezelőket a pályázattól (azért, mert a magán alapokban befektetők szigorúan előírják a működési paraméterek, üzleti adatok bizalmasságát és nagyon érzékenyek az üzleti titok betartására).
A kiírás több ponton is kérdezi a résztvevő szakemberek számát, átlagos egyéni jövedelmükkel stb. A kulcsemberek bemutatásán túl, hasonló adatok bekérése azért értelmetlen, mert a racionális magán alapkezelő sikeres működése érdekében ki fogja alakítani a megfelelő személyzeti állományt az éppen lehetséges legalacsonyabb piaci fizetésekkel.
Miért fontos bemutatni milyen munkaszerződése van a "kulcsembereknek"? A nem "pályakezdő" vagy nemzetközi alapkezelők esetében a fenti adatok jelentős üzleti titkot képviselnek, ezért ilyen információk bekérése nem üzletszerű és összességében a nem piaci szereplők preferálásának a gyanúját veti fel.
Egy valódi probléma lehet, hogy összességében fenntartható-e az alapkezelő működése, ennek tisztázására a PSZÁF-engedély megszerzéséhez szükséges előírások megfelelő szabályozást adnak.
Értékelési feltételrendszer, scoring tábla
Rendkívül zavaró, hogy az értékelésben 20%-al szerepel a "Prezentáció" c. rész, ami minden szempontból szubjektív. A folyamat tisztasága érdekében érdemes ennek a kritériumnak, és súlyának az átgondolása. Szakmailag javasolt a kihagyása.
A gyakorlatban nehezen becsülhetők meg előre az egyes lehetséges befektetésekhez kapcsolódó szakértői költségek, a konkrét esetek ismerete nélkül. Ezért javasolt az alábbi idézethez kapcsolódó elvárás pontosítása az értékelésnél: "Az egy kockázatitőke-befektetés átvilágításához, végrehajtásához, monitoringjához, likvidációjához kapcsolódó külső szakértői költségek (pl. jogi-, pénzügyi-, műszaki tanácsadó, iparági szakértő, ingatlan értékbecslő stb.) világosak, megalapozottak"
További probléma a javadalmazás realitásának megítélése. A pályázatkiíró nem lehet kompetens ennek megítélésben, mert nagy valószínűséggel nem rendelkezik azzal az ismerettel, amellyel akár hazai, akár nemzetközi téren "ellenőrizni" tudja, hogy az adott konkrét esetben mi a reális javadalmazás a kockázati tőke iparágban.
Összességében, a scoring táblázat több ponton is tartalmaz hasonlóan szubjektív paramétereket, melyeknek elhagyása nagyban segítené a transzparens és objektív versenyt a pályázók között.
Az értékelésben több pontos is felmerül a "szakmai tapasztalat", "befektetés", "megvalósított exit" fogalma. A valódi kockázati tőke befektetési gyakorlat Magyarországon nem túl jelentős (a befektetési statisztikák alapján, csak kevés szakembernek lehet jelentős kockázati-tőke gyakorlati(!) tapasztalata), ezért pontosítani kell mi az a munkakör, munkahely, amely elfogadható gyakorlatnak számít.
Scoring objektivitása, relevanciája
Érdemes újragondolni, ill. pontosítani a scoring táblázatban szereplő feltételeket, ill. megfogalmazásokat.
Az alábbi feltétel pl. egyáltalán nem releváns csak úgy általánosan, a befektetéstől számított időhorizontban mérve (Scoring tábla idézet): "A 2. pontban foglalt befektetési portfolión belül a befektetést követő legkésőbb 3. évtől kezdődően nyereséges (pozitív adózás előtti eredmény) célvállalatok aránya". Éppen a korai fázisú, jelentős K+F tevékenységgel működő vállalatok üzleti terve akár sok évre is veszteséggel kalkulálhat, aminek - legalább is így - nem sok köze van az üzleti (vagy befektetési) sikerhez.
Egy másik példa: "A bemutatott kiszállási politika és az eredményes exitek és a veszteséggel záruló befektetések megalapozottak, reálisak" Ez a feltétel ismét csak nehezen értékelhető az általánosságokon túl. Célszerű lenne átgondolni és konkrétan definiálni a kiíró elvárását.
