2011. december 28. Vélemény a "Magyar Növekedési Terv" c. konzultációs anyagról Részletek Magyar növekedési terv (konzultációs anyag) Letöltés
2011. december 19. INNOVÁCIÓ - NÖVEKEDÉS Részletek
2011. november 30. A MISZ véleménye
"A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai 2012-ben" c., NGM által készített anyaghoz Részletek
2011. november 30. A MISZ észrevételei "A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója"
c. tervezetről Részletek Koncepció Letöltés (.pdf)
2011. november 18. A MISZ észrevételei "A Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV)" című pályázati felhíváshoz Részletek Pályázati útmutató Letöltés (.pdf) Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. október 24. A MISZ nyílt levele az országgyűlési képviselőknek Részletek
2011. október 18. A MISZ véleménye az Ipari Parkokról szóló, a Kormány részére készített előterjesztésről Részletek
2011. október 3. A MISZ véleménye "A K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer" c. NKITT előterjesztésről Részletek
2011. szeptember 30. Vélemények és javaslatok a K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer c. NKITT előterjesztéshez kapcsolódóan Részletek
2011. augusztus 10. Vélemény a védelmi iparra (repülőgép-űripar, védelmi és biztonsági ipar) vonatkozó iparstratégiai anyagról Részletek
2011. július 29. Vélemény "Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása" c. pályázati felhívás tervezethez Részletek Az NFÜ válasza Részletek
2011. július 21. Vélemény a K+F+I közgazdasági környezetét segítő intézkedésekről Részletek
2011. július 4. Vélemény a "2011. évi ...TÖRVÉNY az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" c. törvénytervezetről Részletek Előterjesztés tervezet Letöltés (.pdf) Előzetes hatásvizsgálati összefoglaló Letöltés (.pdf) Elfogadott javaslataink Részletek
2011. június 24. A hazai elektronikai ipar jelentősége és erősítésének feladatai / Nemzeti Elektronikai Kerekasztal állásfoglalása Letöltés (.pdf)
2011. június 8. A MISZ véleménye a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020 tervezetéről Részletek
2011. május 18. A MISZ észrevételei az OTP Hungaro-Projekt felméréséről (Magyarország vállalati innovációs térképe) Részletek
2011. május 5. Az V. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés (.pdf)
2011. május 4. A MISZ észrevételei az SZTNH "Javaslatok a nemzeti innovációs szféra szabadalmi aktivitásának javítására" c. NKITT-előterjesztéshez Részletek
2011. május 1. A MISZ észrevételei az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére szolgáló pályázati felhívás tervezetéről Részletek
2011. április 22. A MISZ észrevételei a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP 1.1.1) c.
pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2011. március 9. Vélemény a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal létrehozásával kapcsolatban elkészített IVSZ tanulmányról és állásfoglalási javaslatról Részletek NEK állásfoglalás Letöltés (.pdf)
2011. február 14. Európa 2020 Stratégiát megalapozó előzetes Nemzeti Intézkedési Terv véleményezése Részletek
2011. január 31. Vélemény az Új Széchenyi Terv
innovációs tárgyú pályázatairól Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. január 14. A MISZ levele Petykó Zoltán részére Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
A Magyar Innováció Szövetség észrevételei "A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója" c. tervezetről
ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban eddig készült tanulmányokhoz, stratégiai próbálkozásokhoz, kívánságlistákhoz képest jelen előterjesztés kimagaslóan nagy értéket képvisel, tudományos megközelítésben példamutató, és realitása sem kérdőjelezhető meg. Elfogadható, hogy a korábbi ágazati megközelítéssel szemben egy olyan szemléletet tükröz, mely tudományos szempontokat figyelembe véve a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére koncentrál.
Bár más szemlélettel és más súlyozással, de a tervezet szövegéből is tükröződik, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervezés csak akkor válik reálissá és végrehajthatóvá, ha négy alapfeltétel teljesül:
1. politikai feltétel: az ország politikai irányvonalába épüljön be a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek elismerése, támogatása és előtérbe helyezése
2. társadalmi feltétel: a középosztály megerősödése, művelt, kulturált és a környezetvédelemhez etikailag is pozitívan hozzáálló polgárság
3. gazdasági feltétel: a nemzeti vagyon gyarapodása, a GDP min. évi 4-5 %-kal való növekedése, az egészségre, tudásra, K+F-re fordított erőforrások növelése
4. műszaki feltétel: a fenntarthatóság alappillérének számító és a stratégiai tervezés jövőképét megalapozó környezetbarát struktúraváltás és környezetbarát technológiaváltás innovációs feltételeinek biztosítása, a K+F fejlesztése, a műszaki közép- és felsőoktatás színvonalának javítása, a mérnöki alkotókészség javítása.
A tervezet kellőképpen foglalkozik a politikai és társadalmi feltételek biztosításával, ugyanakkor a gazdasági feltételekre nem helyez kellő hangsúlyt, a műszaki feltételeket pedig elhanyagolja. Véleményünk szerint ez utóbbi kérdés 2-3 oldalban való felvetése nem elegendő.
Függetlenül attól, hogy nem egy stratégiai terv készült, csak annak megalapozása, célszerű lenne egy vízió, jövőkép felállítása. Önmagában a fenntarthatóság fogalmának tisztázása nem tekinthető jövőképnek, az csak a jövőkép kereteit határozhatja meg. Egyetértünk azzal, hogy a feltételek közül a társadalmi feltételek biztosítása tekinthető ma a legfontosabb feladatnak, azaz a keretstratégia missziójának.
A tervezet 32. oldalán szerepel a következő mondat: "Jellemző továbbá Magyarországra a tudomány túlmisztifikálása, amely attitűd kedvezőtlenül kapcsolódik a tudomány iránti nyitottság és a tudományos tájékozottság pozitív értékeihez." Ezzel a megállapítással nem értünk egyet, inkább a tudomány leértékelődéséről lehet beszélni. Az elkészült tervezet talán ennek a túlmisztifikálásnak a jegyében született. Tudományos szempontból kiváló, gyakorlati szempontból komoly kívánnivalókat von maga után.
RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK
Vezetői összefoglaló
Helyzetkép
A helyzetkép megállapításaival egyetértünk, de az erőforrások között elemezni kellene a műszaki-technikai erőforrásokat is.
A fenntarthatóság felé való átmenetet támogató értékek
Az értékek között be kellene mutatni a hazai szürkeállományban rejlő nemzetközileg is többször elismert lehetőségeket, a hazai műszaki-tudományos élet tapasztalatait, korábbi kiemelkedő érdemeit.
A nemzeti fenntartható fejlődési koncepció célrendszere
A humán erőforrások között utalni kellene konkrétan az erős "középosztály" fejlődésére, a munka társadalmi körülményei vagy a gazdasági erőforrások között konkrétan a kis- és középvállalkozások meghatározó szerepére a fenntartható fejlődésben. A biodiverzitást és a megújuló természeti erőforrásokat célszerű lenne külön bekezdésben kezelni, mivel ezek környezetvédelmi szempontból két külön csoportba tartoznak.
A nemzeti fenntartható fejlődési koncepció eszközei
Az intézményi fejlesztések között ki kell térni a célra orientált kutató és műszaki fejlesztő fő-tevékenységgel foglalkozó intézmények, központok újra-szervezésére, mivel csak ezzel lehet biztosítani a fenntartható fejlődés szempontjából meghatározó "környezetbarát struktúraváltás" és a "környezetbarát technológiaváltás" jövőképét.
Tervezet
17. old. Bár a fenntarthatóság fogalmának értelmezésével ebben a fogalmazásban is egyetértünk, mégis célszerű lenne az MTA hivatalos állásfoglalásának megfelelően kiegészíteni.
20. old. Az angol megfelelő nem fejlesztésként, hanem fejlődésként értelmezhető. Az előzőekre hivatkozva a fenntarthatóságot nem csak lehet, hanem kell is fenntartható fejlődésként definiálni. Az ezzel összefüggő fejlesztéseknek nem csak társadalmi, hanem gazdasági, műszaki (technikai) elemei is vannak, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a fenntartható nemzeti erőforrás-gazdálkodáshoz.
25. old. Jó lenne a tervezetet olyan szempontból is felülvizsgálni, hogy a Nemzeti erőforrások helyzete c. fejezetben felvetett problémákra adtak-e választ a Fenntarthatóság felé való átmenet c. fejezetben. A hiányosságokat jó lenne kiküszöbölni.
28. old. A "Tudás" c. fejezet készítőinek elkötelezettségét tükrözi. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a fenntartható fejlődés megalapozása érdekében fontos a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudás, a környezettudatos nevelés, a környezetvédelmi és környezetmérnöki oktatás, a környezeti etika és felelősségtudat. Mindehhez a környezetmérnök oktatás, de általánosságban a műszaki felsőoktatás átvilágítása és színvonalának javítása szükséges. E mellett siralmas (tisztelet a kivételnek!) a középiskolákban a természettudományi tárgyak oktatásának színvonala is.
39. old. Az öko-címke hazai elfogadásának és elismertségének hiánya kétségbeejtő. Ennek alapvetően nem a lakosság érdektelensége az oka, hanem a gyártók támogatásának hiánya, a K+F tevékenység alacsony dotálása és a nemtörődöm kormányzati politika. A Környezetbarát Termék Minősítő Bizottság korábbi meghatározó működése gyakorlatilag 8-9 éve minisztériumi közreműködéssel szünetel, a gyártók kedvezményezettsége minimális. A rendszer működését teljes egészében újra kell gondolni, és a fenntarthatóság érdekében gyakorolni.
48. old. "Gazdasági erőforrások": Az elemzéshez nem elegendő az államadósság, a költségvetési fegyelem, az életpálya-finanszírozás, a gazdasági tőke helyzetének áttekintése. Fontos a GDP évi változásainak, továbbá a GDP %-ában a környezet- és természetvédelemre, valamint a K+F-re, innovációra fordított összegek ismerete is.
54. old. Egyetértünk azzal, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába, mint missziót, az embert és a közösségeket kell helyezni. Azonban nem elegendő a keretstratégia célrendszerébe kizárólag a humán erőforrások, a társadalmi erőforrások, az ökológiai rendszerek és a gazdasági tőke elemzése, és ezekben az irányokban a célkitűzések megfogalmazása. Ha a szociológusok, társadalomtudósok, közgazdászok, pénzügyi szakemberek mellett a műszaki értelmiség nem kap meghatározó szerepet, akkor 20 év múlva is csak álmodozni fogunk a fenntartható fejlődésről. A műszaki értelmiség részt kér a fenntartható fejlődés érdekében végzett munkából. A célokat pedig műszaki alapossággal kell megfogalmazni.
62. old. A humán erőforrások és a társadalmi erőforrások szempontjából is fontosnak tartjuk a nemzeti büszkeség, az alkotókészség, alkotni vágyás és az erkölcs (etika) hangsúlyozását.
63. old. Kérjük a "biodiverzitás" és a "megújuló természeti erőforrások" külön bekezdésben való szerepeltetését. A költségvetési politika része legyen a K+F és a műszaki innováció legalább a GDP 1,8 %-ában való állami támogatása
65. oldal Az 1. bekezdés szövegét javasoljuk a közérthetőség érdekében kivenni vagy átfogalmazni, mert zavaros a fogalmazás.
75. old. Az oldal alján levő rész (Kutatási, fejlesztési és innovációs ráfordítások) címe félrevezető. A leírt szöveg alapján a helyes cím: Kutatási, fejlesztési ráfordítások. A tudás gazdaságnak számos más mutatói is vannak a felsoroltakon (K+F kiadás, PISA-eredmény, életen át tartó tanulás) kívül. Javasoljuk tanulmányozni az Innovation Union Scoreboard mutatóit.
85. old. A fenntartható fejlődés intézményei c. fejezet túl általános. Célszerű lenne kiegészíteni néhány konkrét javaslattal: pl. milyen kutató-fejlesztő (K+F) intézetek újraszervezésére lenne szükség, ill. mely egyetemi tanszékekre, mint kutatóhelyekre lehet számítani a fenntartható fejlődés alapjainak biztosítása érdekében.
