2011. december 28. Vélemény a "Magyar Növekedési Terv" c. konzultációs anyagról Részletek Magyar növekedési terv (konzultációs anyag) Letöltés
2011. december 19. INNOVÁCIÓ - NÖVEKEDÉS Részletek
2011. november 30. A MISZ véleménye
"A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai 2012-ben" c., NGM által készített anyaghoz Részletek
2011. november 30. A MISZ észrevételei "A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója"
c. tervezetről Részletek Koncepció Letöltés (.pdf)
2011. november 18. A MISZ észrevételei "A Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV)" című pályázati felhíváshoz Részletek Pályázati útmutató Letöltés (.pdf) Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. október 24. A MISZ nyílt levele az országgyűlési képviselőknek Részletek
2011. október 18. A MISZ véleménye az Ipari Parkokról szóló, a Kormány részére készített előterjesztésről Részletek
2011. október 3. A MISZ véleménye "A K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer" c. NKITT előterjesztésről Részletek
2011. szeptember 30. Vélemények és javaslatok a K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer c. NKITT előterjesztéshez kapcsolódóan Részletek
2011. augusztus 10. Vélemény a védelmi iparra (repülőgép-űripar, védelmi és biztonsági ipar) vonatkozó iparstratégiai anyagról Részletek
2011. július 29. Vélemény "Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása" c. pályázati felhívás tervezethez Részletek Az NFÜ válasza Részletek
2011. július 21. Vélemény a K+F+I közgazdasági környezetét segítő intézkedésekről Részletek
2011. július 4. Vélemény a "2011. évi ...TÖRVÉNY az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" c. törvénytervezetről Részletek Előterjesztés tervezet Letöltés (.pdf) Előzetes hatásvizsgálati összefoglaló Letöltés (.pdf) Elfogadott javaslataink Részletek
2011. június 24. A hazai elektronikai ipar jelentősége és erősítésének feladatai / Nemzeti Elektronikai Kerekasztal állásfoglalása Letöltés (.pdf)
2011. június 8. A MISZ véleménye a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020 tervezetéről Részletek
2011. május 18. A MISZ észrevételei az OTP Hungaro-Projekt felméréséről (Magyarország vállalati innovációs térképe) Részletek
2011. május 5. Az V. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés (.pdf)
2011. május 4. A MISZ észrevételei az SZTNH "Javaslatok a nemzeti innovációs szféra szabadalmi aktivitásának javítására" c. NKITT-előterjesztéshez Részletek
2011. május 1. A MISZ észrevételei az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére szolgáló pályázati felhívás tervezetéről Részletek
2011. április 22. A MISZ észrevételei a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP 1.1.1) c.
pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2011. március 9. Vélemény a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal létrehozásával kapcsolatban elkészített IVSZ tanulmányról és állásfoglalási javaslatról Részletek NEK állásfoglalás Letöltés (.pdf)
2011. február 14. Európa 2020 Stratégiát megalapozó előzetes Nemzeti Intézkedési Terv véleményezése Részletek
2011. január 31. Vélemény az Új Széchenyi Terv
innovációs tárgyú pályázatairól Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. január 14. A MISZ levele Petykó Zoltán részére Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal létrehozásával kapcsolatban elkészített IVSZ tanulmányról és állásfoglalási javaslatról
A tanulmányról
Az anyag nagyon jól áttekinti az elektronikai ipar helyzetét, kiemeli gazdaságpolitikai jelentőségét, s javaslatokat tesz a jövőt illetően. A megfogalmazott megállapításokkal, felvetésekkel egyet tudunk érteni, de túlzásnak tartjuk Magyarországot igazi elektronikai nagyhatalomnak nevezni, ti. egy viszonylag gyenge gazdaságban éri el az elektronikai ipar a relatíve jó mutatókat. A túl optimista kép kialakításának könnyen lehet a következménye az a döntéshozói állásfoglalás, hogy a jelenlegi, felfokozott gazdasági megszorítások közepette ne foglalkozzunk az elektronikai iparral, hiszen az viszonylag jó helyzetben van, fog az fejlődni magától.
Néhány észrevétel az előrelépést, a kitörési lehetőségeket illetően
Az elektronikai ipar egyszerűsített felosztásánál említett "D" szegmens hiánya a javasolt stratégia mentén nehezen lesz orvosolható még hosszú távon is. Véleményünk szerint a továbblépési stratégia "csúcspontja" ne a beszállítói státusz elérése, a minél nagyobb volumenben becsábított (vagy távol-keletről visszatelepült) multik gyártó vagy akár K+F+I kiszolgálása jelentse. Természetesen ezt a területet nem szabad semmivel sem hátrébb sorolni, csupán a fejlesztés súlypontját javasoljuk máshová helyezni.
A magyar elektronikai iparnak, tudásnak - ugyan már csökkenő mértékben, de még mindig - jó neve van bizonyos keleti piacokon (pl. India, Vietnam, Indonézia, Dél-Korea, FÁK stb.). Valós üzleti tapasztalatokra támaszkodva állíthatjuk, hogy ezek az országok jelenleg is komoly (nemegyszer szinte "baráti") érdeklődést mutatnak a magyar elektronikai áruk, fejlesztési eredmények iránt. Szinte kivétel nélkül komolyan érdeklődnek olyan együttműködési lehetőségek iránt, amelyek bizonyos mértékű "know-how" átadással, helyi gyártással járnak együtt. Ugyanezen országok ugyanakkor - függetlenségük megőrzése érdekében, stratégiai vagy csak egyszerű üzleti okokból, de - valamilyen szinten bizalmatlanok a nyomuló nyugati multikkal szemben. Pillanatnyilag még van tehát egy olyan helyzeti előnyünk ebben a térségben, amelyet nagy hiba lenne nem kihasználni.
Amellett, hogy a jelenlegi elektronikai ipari struktúrát alapjaiban megőriznénk, célszerű lenne a (nagyrészt nyugati) multikat kiszolgáló, s így tőlük egzisztenciálisan erősen függő beszállítói státusz - mint a KKV-k számára elérendő cél - kitűzése helyett "keletre nézni". Fel kellene mérni, hogy milyen földrajzi és szakmai, üzleti területen van lehetőség együttműködésre, akár pályázati úton kiválasztani néhány "pilot projektet", azokat valamilyen módon támogatni (akár államközi egyezmények vagy az adott országnak nyújtott kedvező kamatozású, csak az adott projektre fordítható kölcsön szintjén, mert akkor a célországban is nagyobb hangsúlyt kaphat). Ez hosszú távon biztosítaná a piacot is a közös projektek során kifejlesztett, s részben a célországban gyártott, de alapjaiban magyar szellemi érékeket tartalmazó termékek számára. Ez akár megalapozhatná azt is, hogy néhány magyar cég "multi"-vá váljon, s belépjen abba a bizonyos "D" kategóriába.
A másik, a jövő szempontjából kiemelten kritikus terület valóban az oktatás. A tanulmány által szorgalmazott kompetencia központok létrehozása létfontosságú, de nagyon lényegesnek tartjuk, hogy azokat igazi, a fiatalok számára vonzó, a végzés utáni időszakra ígéretes szakmai karrier lehetőségét biztosító tartalommal töltsük meg. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kompetencia központok súlyponti tényezői az egyetemekkel szoros együttműködésben lévő innovatív vállalkozások legyenek, a központokban futó projektek tényleges ipari termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódjanak. Ennek kapcsán vetjük fel, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az elmúlt rendszerben külföldre vándorolt, ma már többnyire nyugdíjas korú, de nagy tudással - és nem utolsó sorban - széles körű szakmai, üzleti kapcsolatokkal rendelkező szakembereket haza kellene csábítani, itthoni munkájukat valamilyen formában támogatni. Ők jelentősen tudnák emelni egy-egy kompetencia központ szakmai, tudományos színvonalát, s kapcsolatrendszerüket felhasználva a központok, az ország (el)ismertségét is.
Az állásfoglalási javaslatról
Ismét hangsúlyozzuk, hogy alapjaiban maximálisan egyetértünk a kezdeményezéssel. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben az elektronikai ipar jelentőségét és nem a jelenlegi helyzetét kellene méltatni, mert ellenkező esetben fennáll az a veszély, hogy kialakul az a felfogás, hogy van Magyarországon egy iparág, amely az eddigi rendkívül rossz körülmények között is csodákra volt képes, tehát nincs is szükség segítségre.
Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy - ha nem is az első állásfoglalásban, de minél előbb - konkrét elképzelésekkel, projektjavaslatokkal álljon elő a NEK.
