2011. december 28. Vélemény a "Magyar Növekedési Terv" c. konzultációs anyagról Részletek Magyar növekedési terv (konzultációs anyag) Letöltés
2011. december 19. INNOVÁCIÓ - NÖVEKEDÉS Részletek
2011. november 30. A MISZ véleménye
"A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai 2012-ben" c., NGM által készített anyaghoz Részletek
2011. november 30. A MISZ észrevételei "A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója"
c. tervezetről Részletek Koncepció Letöltés (.pdf)
2011. november 18. A MISZ észrevételei "A Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV)" című pályázati felhíváshoz Részletek Pályázati útmutató Letöltés (.pdf) Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. október 24. A MISZ nyílt levele az országgyűlési képviselőknek Részletek
2011. október 18. A MISZ véleménye az Ipari Parkokról szóló, a Kormány részére készített előterjesztésről Részletek
2011. október 3. A MISZ véleménye "A K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer" c. NKITT előterjesztésről Részletek
2011. szeptember 30. Vélemények és javaslatok a K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer c. NKITT előterjesztéshez kapcsolódóan Részletek
2011. augusztus 10. Vélemény a védelmi iparra (repülőgép-űripar, védelmi és biztonsági ipar) vonatkozó iparstratégiai anyagról Részletek
2011. július 29. Vélemény "Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása" c. pályázati felhívás tervezethez Részletek Az NFÜ válasza Részletek
2011. július 21. Vélemény a K+F+I közgazdasági környezetét segítő intézkedésekről Részletek
2011. július 4. Vélemény a "2011. évi ...TÖRVÉNY az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" c. törvénytervezetről Részletek Előterjesztés tervezet Letöltés (.pdf) Előzetes hatásvizsgálati összefoglaló Letöltés (.pdf) Elfogadott javaslataink Részletek
2011. június 24. A hazai elektronikai ipar jelentősége és erősítésének feladatai / Nemzeti Elektronikai Kerekasztal állásfoglalása Letöltés (.pdf)
2011. június 8. A MISZ véleménye a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020 tervezetéről Részletek
2011. május 18. A MISZ észrevételei az OTP Hungaro-Projekt felméréséről (Magyarország vállalati innovációs térképe) Részletek
2011. május 5. Az V. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés (.pdf)
2011. május 4. A MISZ észrevételei az SZTNH "Javaslatok a nemzeti innovációs szféra szabadalmi aktivitásának javítására" c. NKITT-előterjesztéshez Részletek
2011. május 1. A MISZ észrevételei az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére szolgáló pályázati felhívás tervezetéről Részletek
2011. április 22. A MISZ észrevételei a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP 1.1.1) c.
pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2011. március 9. Vélemény a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal létrehozásával kapcsolatban elkészített IVSZ tanulmányról és állásfoglalási javaslatról Részletek NEK állásfoglalás Letöltés (.pdf)
2011. február 14. Európa 2020 Stratégiát megalapozó előzetes Nemzeti Intézkedési Terv véleményezése Részletek
2011. január 31. Vélemény az Új Széchenyi Terv
innovációs tárgyú pályázatairól Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
2011. január 14. A MISZ levele Petykó Zoltán részére Részletek Az NFÜ válasza Letöltés (.pdf)
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye az Új Széchenyi Terv innovációs tárgyú pályázatairól
KÖZPONTI ÚTMUTATÓ
A GOP1., GOP2. és GOP3. prioritások, valamint a KMOP 1.1-1.4 intézkedések közös, részletes útmutatóban való ismertetése a pályázók számára nehezen kezelhető megoldás, sok félreértést, zavart okozhat a pályázatok készítése során. A jobb érthetőség szempontjából javasoljuk, hogy külön útmutató jelenjen meg minden pályázati felhíváshoz. A hivatkozott mellékletek hiányában, több esetben nem lehet megállapítani a pályázati feltételek realitását, illetve elfogadhatóságát.
B.1.
Javasoljuk világosabban, az átfedések kiszűrésével átfogalmazni a jogi formákat: pl. az a) és b) összevonható: gazdasági társaságok címszó alatt, továbbá szükségtelen a g) pontban külön megjeleníteni a KKV-kat, hiszen azok is az a) és b) pontba tartozó gazdasági társaságok.
B.3.3.
Nem világos, hogy miért kockázatos és ezért nem elfogadható a konzorciumok indulása.
F.
Sajnos sem ebben a dokumentumban, sem az egyes pályázati kiírások hasonló pontjaiban nem lehet találni egyetlen olyan vállalást sem, amely a kiíró/bíráló részéről kötelezettségként vállalna bizonyos ütemezési követelményeket. Ez a legnagyobb hiányosság, és nem erősíti a bizalmat.
A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A KUTATÁS-FEJLESZTÉS-INNOVÁCIÓ-OKTATÁS FEJLESZTÉSÉN KERESZTÜL
(TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR)
A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás
Mindenképpen előremutató, hogy fejleszteni kívánják az oktatást, szükség is van rá, de a pályázati kiírás alapkoncepciója hibás. Nem lehet az oktatást önmagában, az elsődleges oktatási "végterméket", a képzett felsőfokú szakembert felvevő piac bevonása nélkül fejleszteni. Az oktatás igazi vonzerejét az egyetem utáni elhelyezkedés, tudáshasznosítás lehetőségeinek sokszínűsége adja. Sokkal célszerűbbnek látnánk, hogy az oktatás fejlesztése konkrét, ipari együttműködéssel megvalósuló kutatás-fejlesztési projekteken keresztül történne, amely akár konkrét munkahelyteremtésekkel is párosulhat. Konzorciális formában nemcsak megengednénk, hanem előírnánk - természetesen kisebb támogatási aránnyal, nagyobb önrésszel - ipari, gazdasági szereplő részvételét is. Ez esetben az eredmények egyértelműen számon kérhetők, a piacon hasznosíthatók, tehát a befektetett pénzek akár rövid távú megtérülésének is meg van az esélye.
C. Pályázat tartalma
Nemzetgazdasági szempontból teljesen elhibázott a támogatható tevékenységek köre, mert tanulmányok, felmérések tömege fog készülni anélkül, hogy konkrét lépések következnének az oktatás színvonalának tényleges emelésére. Nem egyértelmű, hogy a pályázható pénzösszegeken elkészült koncepciók, tanulmányok által javasolt változtatások be lesznek-e valaha vezetve, s ha igen, akkor milyen finanszírozásból.
D. Pénzügyi feltételek és állami támogatások
Problémásnak látjuk a rendelkezésre álló keretösszeg és a pályázható összeg viszonyát is. Kb. 2,8 Mrd Ft-ra lehet úgy pályázni, hogy 750 M Ft a pályázható összeg alsó határa, ami azt jelenti, hogy maximum 2-4 pályázat nyerhet. Az alsó határ is hihetetlenül magas összeg ahhoz, hogy helyzetfelmérésre, tanulmányokra, koncepciók kidolgozására fordítsák. Ha használható eredményeket megcélzó egyetemi-ipari közös kutatási témákat célozna meg a kiírás, akkor a rendelkezésre álló keretösszeget érdemes lenne jelentősen megemelni.
Pályázati útmutató
Az útmutató gyakorlatilag megismétli (és természetesen kiegészíti) a kiírást. Zavaró, hogy egy olyan lényeges információ, mint pl.: "Az alábbi, számozott tevékenységek mindegyike kötelező elem, amely nélkül a pályázat nem támogatható." (Útmutató C1 pont felvezető szövege), csak az útmutatóban szerepel.
C1. Támogatható tevékenységek köre
A C pont 1.) pontja alatt nincs tartalom.
C4. Nem elszámolható költségek köre
Nem elszámolható költségek között szerepel a saját teljesítés (2. bajusz). Ezt nem tartjuk célszerűnek.
C5. Illeszkedési előírások
Az illeszkedési előírások nagyon fontosak, de jó lenne, ha a táblázat még áttekinthetőbb lenne.
C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban
Túl sok helyen szerepelnek különböző korlátozások, így nehezen áttekinthető és ellenőrizhető a megfelelés a pályázó részéről.
F4. Eljárásrend
Hiányzik a kiíró/bíráló oldaláról vállalandó ütemezés.
MIKROVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE
(GOP-2010-2.1.1/M ÉS KMOP-2010-1.2.1/M)
A konstrukció alapján a visszatérítendő összegrészt ingatlan vagyon fedezete mellett lehetne igénybe venni, és az össztámogatási összegen belül, a vissza nem térítendő összeg nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatási részt. Tehát, aki nem rendelkezik szabad ingatlan vagyonnal, nem vehet részt a támogatási rendszerben egyáltalán.
Javaslatunk: ha a vállalkozás saját tőke állomány alapján, bizonyítottan rendelkezik a projektérték minimum 60%-ával, akkor ingatlan fedezet kötelező bevonását elhagyva kapjon lehetőséget csupán vissza nem térítendő pályázati forrás igénybevételére - a maximum 4 M Ft összeghatár megtartása mellett. Ez elősegítené az üzleti angyal típusú tőkebevonást.
A támogatható tevékenységek körét kérjük kiterjeszteni: ne csak információs technológia fejlesztésre, hanem általában innovációs fejlesztésekre biztosítsanak vissza nem térítendő forrást.
KOMPLEX TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS TÁMOGATÁSA
(GOP 2.1.3)
A.5. Kötelező vállalások
Javasoljuk, hogy ezen pontban választható vállalások kizárólag a megvalósítás helyszínére jellemző adatokra vonatkozzanak. Több, különböző régióban működő telephely esetén ugyanis a fejlesztési munkák és költségek csak a megvalósítás helyszínén számolhatók el.
C.9. Egyéb korlátozások
Nem érthető, hogy miért került be a c) pontban felsorolt jelentős kockázatok közé "a pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása".
KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS KKV-K SZÁMÁRA
(GOP-2011-2.1.1/B, KMOP-2011-1.2.1/B )
F.1.2. Kiválasztási kritériumok
A korrigált eredmény mutató számítása hátrányos azon cégek számára, amelyeknek jelenleg is van futó pályázatuk, ugyanis a mérlegükben a pályázatra fordított kiadásaikat (önrészt és támogatott költségeket egyaránt) a kiadás oldalon kell elkönyvelniük, ami csökkenti az üzemi eredményt, miközben a pályázati bevételt rendkívüli bevételként kell kezelni, ami nem növeli az üzemi eredményt. Ennek következtében egy innovatív cég üzemi eredménye akár negatív is lehet, miközben az adózás előtti eredménye messze pozitív. Sokkal életszerűbb lenne az adózás előtti eredményt használni a fenti mutató számításánál.
MIKRO-, KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS
(GOP 2.1.1.A, KMOP 1.2.1.A)
Más kiírásoknál is előfordul, de csak itt említjük meg, hogy a "jelentős kockázati tényezők" - amelyeknek megléte a pályázat automatikus elutasítását eredményezhetik - között szerepel, hogy "ha a pályázó, illetve az árajánlat adó/szállító székhelye, telephelye, fióktelepe között egyezés áll fenn". Ez azt jelenti, hogy egy közös innovációs központban tevékenykedő cégek nem tudják egymás projektjeit beszállítással támogatni, hiszen a telephelyük címe ugyanaz. Azt javasoljuk, hogy ezt a pontot "kapcsolt vállalkozás", mint beszállító kizárására kellene cserélni (feltételezzük, hogy a kiírói szándék ezt akarta megakadályozni).
INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA KKV-K RÉSZÉRE
(GOP 1.3.1.C, KMOP 1.1.4.B)
B.1. Jogi forma, méret, székhely
Helyesebb lenne a 800/2008/EK rendeletre való hivatkozás helyett az azzal összhangban lévő magyar szabályzásra utalni. (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról)
D.1. Támogatás formája és jogcíme
Egyértelműen ki kell írni, hogy ebben a pályázatban kizárólag de minimis formájában igényelhető támogatás.
F.1. Porjektkiválasztás, F.1.1. Eljárásrend
A felhívás alapján könnyen úgy értelmezhető, hogy a jogosultsági és az innovációs feltételeknek való megfelelés automatikus támogatást jelent. Egy innovációs pályázat esetében nem elegendő az ún. normatív eljárásrend alkalmazása, mert ezáltal semmi lehetőség nincs a projekt innovációs tartalmának megítélésre, nincsen biztosíték arra, hogy ténylegesen innovációs eredmény hasznosítása történik meg.
Egyértelműsíteni kell továbbá, hogy lesz-e bármilyen százalékos megkötés az adott támogatható tevékenységek között, és azt, hogy önállóan támogathatóak-e a tevékenységek vagy csak együtt.
A korábbi GOP-os pályázatok esetében az NFÜ közreadott egy esélyegyenlőségi és egy fenntartható fejlődési útmutatót, és ezeket, az EU által megkövetelt horizontális követelményeket a pályázat során megkövetelték és értékelték. Jelen esetben erre semmiféle követelmény nincsen.
AKKREDITÁLT KLASZTER TAGVÁLLALATOK KOMPLEX TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA
Az "Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.B) - Tudomány-innováció" pályázat alatt a honlapon szereplő pályázati felhívás (Vállalati innováció (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A, GOP-2011-1.3.1/B, fájlnév: GOP131AB-KMOP114A_110113nokorr_KF.doc) azonos a "Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.A, KMOP 1.1.4.A) - Tudomány-innováció" címszó alatti felhívással.
Ennek alapján az észrevételezést lásd a Vállalati innováció (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A, GOP-2011-1.3.1/B), fájlnév: GOP131AB-KMOP114A_110113nokorr_KF.doc alatt.
VÁLLALATOK KOMPLEX TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA
(GOP 1.3.1.A, KMOP 1.1.4.A)
A "Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.A, KMOP 1.1.4.A) - Tudomány-innováció" pályázat alatt a honlapon szereplő pályázati felhívás (Vállalati innováció (GOP-2011-1.3.1/A, KMOP-2011-1.1.4/A, GOP-2011-1.3.1/B, fájlnév: GOP131AB-KMOP114A_110113nokorr_KF.doc) azonos az "Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (GOP 1.3.1.B) - Tudomány-innováció" címszó alatti felhívással.
A.1. és releváns további pontok
Nem derül ki világosan, hogy mi a különbség az 1.3.1/A és 1.3.1/B között. Korábban erre két külön felhívás volt az ÚMFT keretében, ami egyértelműbbé tette a pályázat tartalmát.
A.4. Támogatás mértéke
A támogatás mértéke nincsen egyértelműen meghatározva. Ellentmondás van az első két bekezdésben megfogalmazott támogatási intenzitás (45 és 55 %), valamint a K+F projektekre meghatározott, a GOP Részletes Útmutató D.2.1 c) és d) pontja alapján 25 %-ra korlátozott támogatás között.
A.5. Kötelező vállalások
Ebben a pontban ismertetett két kötelező vállalás együttes alkalmazásával nem értünk egyet. A vállalatok innovációs tevékenységével ugyanis nem minden esetben jár együtt a vállalat összes alkalmazotti létszámának növelése vagy állandó értéken tartása.
Az A.1. pontban említett egyik pályázati célkitűzés "a vállalkozások nemzetközi versenyképességének, piaci helyzetének erősítése" napjainkban legtöbbször korszerű, a réginél hatékonyabb, kevesebb élőmunka ráfordítást igénylő új technológiák kidolgozásával és alkalmazásával érhető el. Nem fogadható el a létszám tartására vonatkozó vállalás kötelezővé tétele azért sem, mert egy új innovációs projekt nem érinti a vállalkozás egész tevékenységét, ugyanakkor a létszámvállalás a teljes vállalati létszámra vonatkozna. Javasoljuk, hogy a pályázók választhassanak a két vállalás közül.
B. Pályázók köre
B.1. Jogi forma, méret, székhely körében indokolatlan az EVA körbe tartozó vállalkozások kizárása, hiszen szakpolitikailag éppen az lehet az egyik cél, hogy a - jellemzően mikro - vállalat képes legyen úgy fejlődni, hogy a fejlesztés következtésben meghaladja az EVA-határt jelentő árbevételt.
B.1.1. Mivel az A.1. pont megfogalmazása alapján nincs különbség téve az innovációs klaszterben, vagy azon kívül lévő vállalkozások között ("A jelen pályázati kiírás célja olyan vállalkozások ….és akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása…."), azaz valamennyi vállalkozás pályázhat, a B1.1.1 megfogalmazás értelmezése alapján viszont csak innovatív klaszter-vállalkozás pályázhatna. Amennyiben ez a cél, akkor mind a pályázat címét, mind a pályázat célját ennek megfelelően kellene megfogalmazni, ugyanis ebben az esetben nem általában vállalati innováció támogatásáról, hanem innovációs klaszterek tagvállalatainak innovációs támogatásáról lenne szó.
Amennyiben azonban a pályázat kiírója ilyen szűkítő módon értelmezné a pályázatkiírást, akkor ezzel nem lehet egyetérteni, ugyanis a gazdaságban általában a vállalati innováció támogatására van szükség, függetlenül attól, hogy a vállalkozások alakítanak-e vagy sem klasztereket. A klaszterek és más egyéb hálózatok ösztönzésére sajátos eszközök természetesen indokoltak.
C.1. Támogatható tevékenységek köre
A kiírás háromféle jogcímet határoz meg: K+F projekttámogatás, regionális beruházási támogatás és de minimis támogatás. Szükséges lenne a pályázónak útmutatást adni, hogy mikor, melyik támogatást veheti igénybe. Mivel előírt, hogy a K+F projekttámogatás a projekt részét kell, hogy képezze, meg kellene adni, hogy mekkora részét?
A pályázati felhívás kizárólag agrárvállalkozások esetében tartja a K+F támogatás terhére elszámolhatónak az újonnan beszerzett K+F eszközök árát. Javasoljuk, hogy terjesszék ki más vállalkozásokra is a K+F eszközbeszerzések elszámolhatóságát, mivel azok szervesen hozzátartoznak a fejlesztési munkákhoz. Javasoljuk továbbá, hogy a K+F bérköltségek sorában legyen elszámolható a saját alkalmazottak által végzett iparjogvédelmi, szabadalom ügyvivői munkák személyi költsége, mivel ezek a tevékenységek nélkülözhetetlenek egy piaci bevezetés előtt álló termék sikeres fejlesztésénél.
C.9. Egyéb korlátozások
Nem érthető, hogy miért került be a c) pontban felsorolt jelentős kockázatok közé "a pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása".
F.1.2. Kiválasztási kritériumok
Az értékelés során csak a pályázó adatai (45 pont), gazdasági mutatói (45 pont) és a két horizontális célhoz történő hozzájárulás (10 pont) kerül figyelembe vételre. Sehol sem szerepel a megvalósuló innováció minőségének értékelése. Ez egy vállalati innováció típusú pályázatnál alapkövetelménynek kellene lennie.
A korábbi GOP-os pályázatok esetében az NFÜ közreadott egy esélyegyenlőségi és egy fenntartható fejlődési útmutatót, és ezeket, az EU által megkövetelt horizontális követelményeket, a pályázat során megkövetelték és értékelték. Most az értékelési kritériumok között pontot adnak e két követelménynek, de útmutató hiányában a pályázó nem kap semmi információt, mit is kell teljesítenie.
