2010. december 15. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
"K+F és innováció a versenyképességért" c. Akciótervről Részletek
2010. december 10. Állásfoglalás a Felsőoktatási Törvény koncepciójáról Részletek
2010. szeptember 15. Vélemény az Új Széchenyi Terv Vitairat V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről
Részletek
2010. július 27. A MISZ levele az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének Letöltés/megnyitás
(pdf, 67 KB)
2010. június 28. A MISZ levele az NGM Tudásgazdaság Főosztálya számára Részletek
2010. június 11. Vélemény az Európai Partnerség a Kutatókért című uniós kezdeményezéshez kapcsolódó
Nemzeti Akciótervről Részletek
European partnership for researchers National Action Plan of Hungary Letöltés/megnyitás
(word, 269 KB)
2010. május 27. A MISZ közleménye az innovációs járulékról Részletek
2010. május 14. A IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés/megnyitás
(pdf, 121 KB)
2010. május 11. Vélemény az infokommunikációs technológiák szektor oktatás-képzés vizsgálatára, problémáinak feltárására indított kutatás I. számú szakmai részbeszámolójáról Részletek
2010. május 6. Vélemény a komplex vállalati technológia fejlesztés c. pályázati felhívás és útmutató (GOP-2010-2.1.1/C) tervezetéről Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2.1.1.C Részletek
2010. április 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.1.1) és a Vállalati innováció támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.3.1/A; GOP-2010-1.3.1/B) c. pályázati konstrukcióról Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2010 1.3.1 Letöltés/megnyitás
(pdf, 56 KB)
2010. március 15. Vélemény a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához, Kódszám: TÁMOP-4.2.2.B-10/1 Részletek
2010. március 4. A MISZ véleménye az európai munkáltatói szervezet, a Businesseurope "EU Intellectual Property Manifesto 2010" című anyagáról. Részletek
Véleményezett anyag Letöltés/megnyitás
(pdf, 59 KB)
2010. február 24. Innováció - Növekedés
A MISZ közgyűlésének állásfoglalása Részletek
2010. február 22. Vélemény a "Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" (GOP 2.1.1.A) c. pályázati kiírásról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása a Felsőoktatási Törvény koncepciójáról
Kiemelt észrevételek
A tézisek tekintetében kiemelkedően fontosnak tartjuk a minőség-ellenőrzés jelenleginél hatékonyabb megvalósítását, ugyanakkor hiányoljuk a műszaki és természettudományok jelentőségüknek megfelelő kiemelését.
Az Alapelveket illetően hangsúlyozni kell, hogy a felsőoktatás a nemzetgazdaság és a társadalom hosszú távú, tudatos fejlesztésének (azaz nem csak az általánosan vett "szellemi és gazdasági fejlődésének") humán erőforrás oldali megalapozása.
Az anyag nem fejti ki a felsőoktatási intézményeknek az innovációban, kutatás-fejlesztésben betöltendő szerepét.
A hallgatói önkormányzatokban csak olyan felelősen gondolkodni tudó hallgatók vehessenek részt, akiknek tanulmányi eredménye 3,51 felett van.
A 70%-os feladatfinanszírozás és a 30%-os mértékű normatív finanszírozás csak akkor segíti a minőségközpontú felsőoktatás fejlődését, ha a feladatfinanszírozáshoz megfelelő, az oktatási, kutatási, ill. innovációs eredményeket mérő teljesítmény-mutatókat vezetnek be.
Az államilag támogatott felvételi létszámokról szóló döntés előkészítésében célszerű a reálszféra munkáltatói/szakmai szervezetek képviselőit is bevonni.
A kutatóegyetemek és a kutatókarok meghatározásához előre meg kell adni azokat a területeket, ahol nem leszünk reménytelen helyzetben a nemzetközi kutatási versenyben.
Részletes észrevételek
A tézisek tekintetében kiemelkedően fontosnak tartjuk a minőség-ellenőrzés jelenleginél hatékonyabb megvalósítását, az erre már korábban létrehozott szervezet (MAB) működési lehetőségeinek, jogosultságainak és kötelezettségeinek a koncepcióban szereplő módosítását, amely élőbbé és kölcsönösebbé teszi a MAB és a felelős miniszter közötti kapcsolatot és egyértelműsíti a felülvizsgálati Bizottság szerepét.
A jelenlegi rendszer egyik nagy hibája a szakirányok túlburjánzása, törvényi szabályozás híján. Ennek az új jogszabályban mindenképpen meg kell jelennie, nem pusztán fogalmilag, hanem az akkreditáció tárgyaként is (azaz a MAB hatáskörébe kellene tartoznia, mind a szakok indításának egyik részeleme, vagy ettől függetlenül egy szakon belüli új szakirány létrehozása).
Hasznos a kétféle felsőoktatási intézmény (egyetem és főiskola) általános képzési céljainak koncepció szerinti megkülönböztetése. Ugyanakkora a törvényben is figyelembe kell venni, hogy a főiskolák céljuknak tekinthetik egyetemmé történő átalakulásukat, ami komoly belső szervezeti és stratégiai átformálódással kell, hogy járjon. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a főiskolák esetén is az elsődleges gyakorlati képzés mellett jelenjen meg a kutatási tevékenység, ami a fokozatszerzéshez feltétlenül szükséges, hiszen ezekben az intézményekben is elvárás a minősített oktatók számának legalább egyharmados szintje.
A tézisek tekintetében hiányolunk egy elemet, mégpedig a műszaki- és természettudományok jelentőségüknek megfelelő kiemelését, magasabb oktatási költségeinek biztosítását.
A koncepció Alapelvek c. részében (3. o.) kiemelten hangsúlyozni kell, hogy a felsőoktatás a nemzetgazdaság és a társadalom hosszú távú, tudatos fejlesztésének (azaz nem csak az általánosan vett "szellemi és gazdasági fejlődésének") humán erőforrás oldali megalapozása.
Utalni kell arra, hogy a nemzetgazdaság stratégiai céljainak eléréséhez várhatóan milyen nagyságrendű és struktúrájú szakember kibocsátást vizionálunk az elkövetkezendő 10-15 évben, igazítva ezt - legalább nagyságrendjében - a meghirdetett 1 millió új munkahely programhoz. Ezek közül milyen arányban szerepeljenek műszaki és természettudományos, és humán szakemberek. Milyen arányban szerepeljenek az egyes műszaki és természettudományos ismereteket igénylő ágakon belül a kutatásban, az ipari termelésben foglalkoztatottak, az utóbbiakon belül az egyetemi, főiskolai és középfokú (szak)képzettségűek.
A célok között meg kell említeni azt is, hogy a magyar egyetemek közül hányat akarunk és mikorra a világ egyetemeinek TOP200 vagy TOP100 listáján látni.
Az Alapelvek utolsó pontja 6. alpontjának megfogalmazása ("a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata") az OECD és az EU által elfogadott értelmezésnek nem felel meg. Helyesebb lenne, ha a 6. alpontban az szerepelne, hogy az innováció szolgálata. Ugyanakkor a koncepció a felsőoktatás ezen céljával és küldetésével nem foglalkozik kellő mértékben az anyag további részeiben, nem fejti ki a felsőoktatási intézményeknek az innovációban, a kutatás-fejlesztésben betöltendő szerepét.
Támogatandó a felsőoktatási intézmény autonómiája (4. o.), de az autonómiának a versenyképes tudás megteremtését és átadását kell szolgálnia. Gazdaságilag is rentábilis, átlátható és számon kérhető működtetés szükséges tekintettel az intézmények nemzetgazdasági stratégiai jelentőségére.
Az egyetemi tehetséggondozáson belül (12. o.) elnagyoltnak érezzük a szakkollégium leírását és a feladatainak, felelősségeinek meghatározását. Miután külön támogatásról is szó esik kapcsolatukban, óhatatlanul is felmerül a "megélhetési szakkollégiumok" kialakulásának veszélye.
A hallgatói felvételi rendszer (13. o.) szigorodása üdvözlendő, azonban a megfelelő keretek kialakítása erőforrás igényes feladat, erről a kormányzatnak nem szabad megfeledkeznie. Ugyanezen elv mentén támogatjuk a félévismétlések és a vizsgák számának csökkentését is, mindezek a minőségi oktatás irányába mutató szükséges lépések.
A hallgatók és a hallgatói képviselet (16. o.) ügyében világosan deklarálni kell a jogok és a kötelességek kívánatos egyensúlyának a betartását. A hallgatói önkormányzatokba - elkerülendő az 1989 előtti időszak szakszervezeteiből jól ismert kontraszelekciót - csak 3,51 feletti tanulmányi átlaggal és utóvizsga nélkül előrehaladó hallgatókat legyen szabad csak jelölni. Ez legalább minimális mértékben garantálja azt, hogy a döntésekben csak felelősen gondolkodni tudó hallgatók vehessenek részt.
A 70%-os feladatfinanszírozás és a 30%-os mértékű normatív finanszírozás (16 o.) csak akkor segíti a minőségközpontú felsőoktatás fejlődését, ha a feladatfinanszírozáshoz megfelelő, az oktatási, kutatási, ill. innovációs eredményeket mérő teljesítmény-mutatókat vezetnek be. Így a támogatási összeg és a tényleges tevékenység között szoros kapcsolat lesz.
A felsőoktatási intézmény irányításával kapcsolatban leírtakat (17. o.) a Szövetség támogatja, helyes mind a számbeli, mind az időbeli korlátok szigorítása. Ugyanakkor az adjunktusok tanszékvezetői kinevezésével nem tudunk egyetérteni. Ahol legalább docensi szintű tudás nem halmozódott fel, ott ne hozzanak létre egy adott tudomány területre tanszéket.
Az államilag támogatott felvételi létszámokról szóló döntés (18. o.) előkészítésében célszerű lenne részt vennie a reálszféra munkáltatói/szakmai szervezetek képviselőinek is, hiszen ott jelentkezik talán a legdirektebb módon az egyes képzéstípusok létszámgondjaival kapcsolatos tapasztalat, a fenti döntés(ek)nek pedig vélhetően jelentős orientációs hatása lehet a fiatalok szakmaválasztására. Ennek érdekében mind a Magyar Akkreditációs Bizottságban (7. melléklet) mind a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban (8. melléklet) meg kell növelni a reálszféra képviselőinek a számát.
A felsőoktatási intézmények felépítésének felsorolásában is egyértelműen helyre kell tenni, hogy mit értünk "tudományos fokozat" alatt, amellyel az egyetemi karokon az oktatók és kutatók 2/3-ának rendelkeznie kell (21. o.) hozzáigazítva a 6. számú melléklethez, amely ezt világosan PhD-hez köti. Stratégiai célként ki kell mondani, hogy rendezni kell az egymással párhuzamosan létező akadémiai és egyetemi minősítés rendszerét, fokozatok egymáshoz való viszonyát, végül, de nem utolsó sorban a műszaki területeken kiemelkedőt alkotó, de a régi (szovjet típusú) akadémiai minősítési rendszerbe be nem illeszthető új és/vagy kiemelkedő műszaki alkotás fogalmát. Mindez lehetővé teszi a magyar minősítési rendszer összhangba hozatalát a fejlett ipari országok többségében működő rendszerrel.
A 22. oldal 2. bekezdésében a kutatóegyetemek és a kutatókarok meghatározásához előre meg kell határoznunk azokat a területeket, ahol nem leszünk reménytelen helyzetben a nemzetközi kutatási versenyben. Ennek megint csak illeszkednie kell a nemzetgazdasági stratégiához. Ennek hiányában elő kell írni, hogy milyen nemzetközileg elismert kutatási színvonalat kell produkálni. Azt is el kell dönteni, hogy milyen területeken és milyen részarányban folytatunk alapkutatást, alkalmazott kutatást, vagy vesszük át és fejlesztjük tovább a már másutt sikeresen alkalmazott módszereket.
A képzés területén (24. o.) furcsa, hogy az erdészképzés hogyan kerül(t) be az osztatlan képzések sorába, amikor a történelmileg és struktúrájában is hasonló bányamérnök és kohómérnökképzés az osztott képzések közé tartozik.
A pedagógusképzéssel foglalkozó fejezet (26. o.) a koncepció többi részéhez viszonyítva olyan részletességgel dolgoztatott ki, hogy magában a törvényben is megállja majd a helyét. Támogatjuk a tanárképzés egyciklusúvá válását, a tanári pálya vonzóvá tételéhez a képzési rendszer egyszerűsítése nagymértékben hozzájárul. Meg kell említenünk, hogy a természettudományos képzés helyzetének javítására az egyik út a megfelelő tanárképzés. Így ennek anyagi és erkölcsi támogatása a közeljövő fontos feladata kell, hogy legyen.
