2010. december 15. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
"K+F és innováció a versenyképességért" c. Akciótervről Részletek
2010. december 10. Állásfoglalás a Felsőoktatási Törvény koncepciójáról Részletek
2010. szeptember 15. Vélemény az Új Széchenyi Terv Vitairat V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről
Részletek
2010. július 27. A MISZ levele az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének Letöltés/megnyitás
(pdf, 67 KB)
2010. június 28. A MISZ levele az NGM Tudásgazdaság Főosztálya számára Részletek
2010. június 11. Vélemény az Európai Partnerség a Kutatókért című uniós kezdeményezéshez kapcsolódó
Nemzeti Akciótervről Részletek
European partnership for researchers National Action Plan of Hungary Letöltés/megnyitás
(word, 269 KB)
2010. május 27. A MISZ közleménye az innovációs járulékról Részletek
2010. május 14. A IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés/megnyitás
(pdf, 121 KB)
2010. május 11. Vélemény az infokommunikációs technológiák szektor oktatás-képzés vizsgálatára, problémáinak feltárására indított kutatás I. számú szakmai részbeszámolójáról Részletek
2010. május 6. Vélemény a komplex vállalati technológia fejlesztés c. pályázati felhívás és útmutató (GOP-2010-2.1.1/C) tervezetéről Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2.1.1.C Részletek
2010. április 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.1.1) és a Vállalati innováció támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.3.1/A; GOP-2010-1.3.1/B) c. pályázati konstrukcióról Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2010 1.3.1 Letöltés/megnyitás
(pdf, 56 KB)
2010. március 15. Vélemény a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához, Kódszám: TÁMOP-4.2.2.B-10/1 Részletek
2010. március 4. A MISZ véleménye az európai munkáltatói szervezet, a Businesseurope "EU Intellectual Property Manifesto 2010" című anyagáról. Részletek
Véleményezett anyag Letöltés/megnyitás
(pdf, 59 KB)
2010. február 24. Innováció - Növekedés
A MISZ közgyűlésének állásfoglalása Részletek
2010. február 22. Vélemény a "Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" (GOP 2.1.1.A) c. pályázati kiírásról Részletek
A MISZ véleménye az Új Széchenyi Terv Vitairat V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről
Az V. fejezetben megfogalmazott helyzetelemzés, a vázolt innováció-politikai feladatok és fejlesztési irányok alapvetően jól szolgálhatják, hogy az innováció meghatározó eleme legyen a magyar gazdaság fenntartható fejlődési pályán meginduló növekedésének. Az anyag gazdagítása, valamint bizonyos egyensúlytalanságainak megszüntetése érdekében teszünk észrevételeket, 7 pontba szedve, melyek kiegészítését, indoklását mellékletben fogalmaztuk meg.
1. Ahhoz, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósuljanak, a feladatokhoz megfelelő eszközrendszer, stabil és kiszámítható - a megvalósulást segítő intézményrendszert is magában foglaló - feltételrendszer biztosítása szükséges.
2. Az Új Széchenyi Terv Vitairat több fejezete (pl. I. és II.) külön-külön foglalkozik kutatás-fejlesztési kérdésekkel. Ezeket a fejezeteket célszerű összhangba hozni az V. fejezettel.
3. Egyensúlyt és összhangot kell teremteni az országos, ágazati fejlesztési programok és a regionális fejlesztési programok között.
4. Az új terv a vállalkozások helyét szerepét, igényeit régóta várt pontossággal fogalmazza meg és ismeri el. A dokumentum nagyon helyesen helyezi a hangsúlyt a kis- és középvállalkozások innovatív fejlesztésére.
5. A bevezetésben leírt K+F ráfordítás (a GDP 1,5%-a) mint célkitűzés nem irreális, de meg kell határozni, azokat az eszközöket, melynek segítségével növelni lehet a vállalati ráfordításokat.
6. A filmipart nem az V. fejezetben kell szerepeltetni, mert az innováció nemzetközileg elfogadott terminológiájába ez nem fér bele.
7. Támogatjuk az innovációt elősegítő rendszerek, ill. tevékenységek alkalmazását, mint pl. informatikai és telekommunikációs technológiák, technológia-transzfer, beszállítói tevékenység stb.
Melléklet
ad. 1.
• A tudásalapú növekedés alapvető feltétele, hogy a kormányzati munkában magas szintű, a napi és rövid távú beavatkozásoktól mentes szinten, a gazdaságpolitika prioritásaként jelenjen meg a tudomány-, technológia- és innováció-politika képviselete. Világosan szét kell választani a szakpolitika-alkotási és végrehajtási funkciókat. Ennek érdekében a gazdaságstratégián belül önálló szakmai helyettes államtitkár irányításával kell biztosítani a TTI-politika stratégia kialakítását, a TTI-politika megvalósítását szolgáló hazai költségvetési források és a vonatkozó strukturális alapok stratégiai összehangolását, tervezését, a tudomány- és innováció-politika nemzetközi, EU-tagországi képviseletét.
• Valamennyi fejlesztési forrás egyetlen minisztérium - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - alá rendelése biztosíthatja, hogy a kutatás-fejlesztési, innovációs források egységes és összehangolt kezelése megtörténjen. A Nemzetgazdasági Minisztériumba koncentrált stratégiai kérdések és a finanszírozási döntéseik összhangjának megteremtése érdekében szükségessé válik egy erős felhatalmazással bíró, miniszterelnöki szintű koordináló testület felállítása. A tudomány-, a technológia- és az innováció ügyeinek kormányszintű irányítása, az alapvető stratégiai kérdések és a költségvetési finanszírozásaival kapcsolatos koordinációs feladatok és a vonatkozó döntések meghozatala céljából a miniszterelnök irányításával - a gazdasági miniszter és az MTA elnök társelnökletével - egy kabinet jellegű Magyar Tudományos és Innovációs Tanácsot (MTIT) javaslunk kialakítani.
• Az NKTH (és a kialakított RIÜ-k) bázisán létre kell hozni - az innováció-politikai helyettes államtitkár felügyelete alatt - egy döntően a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap eredményes felhasználását biztosító Nemzeti Innovációs Hivatalt, amely a stratégiához kapcsolódó háttérmunkákat végzi (értékelések, monitoring, tervezési alapdokumentumok), a stratégiának megfelelő pályázati rendszereket tervezi (akciótervek, konkrét pályázatok), segíti a kutatás-fejlesztési pályázók munkáját, és közreműködik az eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítésében is. Az így létrehozott Nemzeti Innovációs Hivatal felügyelete alá kell rendelni a pályázat- és szerződéskezelő közreműködő szervezeteket, biztosítva ezzel a TTI-politika végrehajtási színvonalának és gyorsaságának érdemi javítását is.
• A hazánkban elérhető összes kutatás-fejlesztési és innovációs forrás (KTI Alap és az ÚMFT innovációs programjai, az EKD program K+F pályázatai és az EU K+F Keretprogramjai) felhasználásának, pályázati stratégiájának, ill. a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiájának kialakítása - a horizontális koordináció érdekében - egy Nemzeti Innovációs Bizottságot (NIB), a korábbi Kutatási Tecnnológia és Innovációs Tanács tovább-fejlesztésével, javaslunk létrehozni az illetékes kormányzati szakemberek, a tudományos élet- és az innovatív vállalkozói szféra részvételével. A különböző K+F pályázati források felhasználásának szinergikus és optimális hatékonyságú felhasználását biztosítandó, javasolt az egy közreműködő szervezet alkalmazása.
• Biztosítani kell a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap alapszerű, a rövid távú költségvetési megfontolásoktól mentesített működését.
• Kiemelt fontosságú az innovációs együttműködések támogatása. E cél érdekében célzott TTI-stratégiában megjelenített innovációs programokkal, valamint a Nemzeti Innovációs Hivatal innováció-szervező munkájával segítenünk kell mind a hazai, mind a nemzetközi innovációs együttműködések létrejöttét, megerősödését. Azonnali és a középtávú terveken nyugvó cselekvésre van szükség a következő területeken:
- a kutatói-vállalati együttműködések erősítése, a kutatató-egyetemi koncepció továbbvitele,
- az állami K+F+I intézmények működési finanszírozásának hosszú távú fenntartható megoldása és a klasszikus vállalati fejlesztési támogatásoktól való elkülönítése,
- a regionális klaszterek fejlesztése, valamint az egyetemek körül szerveződő tudományos és innovációs parkok rendszerének kiépítése,
- a magvető és kockázati tőkealapok és inkubátorházak bővülésének előmozdítása (beleértve a Nemzeti Innovációs és Üzleti Központ (Business Innovation Center, BIC) rendszerének megerősítését is).
ad. 2.
Szembetűnő, hogy az egyes szakterületek anyagait különböző tollú szerzők írták. Ebből következik, hogy a különböző részek egymáshoz viszonyított súlya aránytalanná vált, egyes részek terjengősek, míg lényeges részek csak utalásszerűen jelennek meg, pl.:
• az első helyen levő egészségiparon belül a gyógyvízre épülő egészségturizmus adja az egész leírás majdnem felét, a másik felén osztozik a legalább ennyire fontos gyógyszeripar, biotechnológia, nanotechnológia, orvosi műszergyártás, szépségipar stb.
• az innovációs fejlesztés fontos területét jelentő nanotechnológia csupán nanomedicinaként és nanobiotechnológiaként jelenik meg.
Amennyiben a vitairatban megjelölt irányok, ágazatok, a növekedési motorok szerepét betöltő új, komplex "iparok" (egészségipar, info-kommunikációs szolgáltatások, közlekedésipar, agrárgazdasághoz kapcsolódó fejlesztések) kutatás-fejlesztési, innovációs hangsúlyainak megjelenítésére nincsen mód, nem tartjuk indokoltnak külön csak az autó- és járműipar külön alfejezeti megjelenítését.
ad. 3.
Mivel az ország versenyképességét elsősorban a régiók versenyképessége határozza meg, biztosítani kell a regionális innováció-politika megjelenítését a TTI-stratégiában. Az országos programok elsősorban a nemzeti innovációs rendszer egészének fejlesztését, megerősítését, az ország innovációra alapozott versenyképességének növelését, szociális céljainak innovációs eszközökkel is történő javítását szolgálják, ugyanakkor ennek érdekében célul kell kitűzniük a régiók közötti fejlődésbeli különbségek csökkentését, a területi és társadalmi kohézió erősítését. Másik oldalról pedig a régiók számára is biztosítani kell a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását szolgáló eszközöket. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap törvényben is megfogalmazott regionális felhasználású része a régiók specifikus innovációs céljainak megvalósítását kell szolgálniuk úgy, hogy a régió sajátosságaira épülő, az országos programokhoz komplemensen illeszkedő programokat és projekteket támogatnak. Regionális szinten a támogató rendszerek az utóbbi néhány évben kialakultak. Ezek megtartása, illetve további fejlesztése igen fontos még akkor is, ha a közigazgatás fejlesztése - egyébként indokoltan - a kisebb egységek irányába (megye, járás) tolódik el. Az innovációban ugyanis, a regionális szint az, ahol még rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem pl. a pályázatok kezeléséhez.
ad. 4.
• Az új, innovatív vállalkozások jelentik a versenyképességet is biztosító munkahelyteremtés legfontosabb forrását, ezért figyelni kell, hogy a kkv-k támogatása a programnak megfelelően érje el a kritikus tömeget. KKV szinten az innováció érthetővé és elérhetővé kell tenni, a vállalati innovációs tudás és gondolkodás elterjedését támogatni kell.
• Nagyon fontos lenne - vállalkozások, cégek pl. pályázati összemérésére is - egy jól kifejező és egyértelmű innovációs jelzőrendszer és adatbázis kialakítása is.
• Kiemelten, komplex módon kell támogatni a jelentős, eredeti magyar, piacközeli stádiumban lévő fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását pl. külön forrás biztosításával.
• Támogatandó és azonnali intézkedést igényel, hogy a forrásokat központilag kitalált pályázatok helyett a vállalkozások igényeire fordítsák.
ad. 7.
Az IKT (Informatika és Telekommunikációs Technológiák) mára a globalizált világ, és valamennyi fejlődés orientált nemzetgazdaságának alap infrastruktúrája lett. Mint ilyen, az IKT a nemzet fejlődésének egy eszköze. Az innovációt támogató IKT "infrastruktúra" (tudásbázisok és hálózatok, modellezési és szimulációs képességek stb.) innovációs versenyelőnyt, hatékonyságnövekedést biztosít. E fejlesztések céltámogatását biztosítani szükséges.
Az IKT egyben kommunikációs alapinfrastruktúra is. Az innováció célszerű területe a "mindenütt korlátozás nélkül" hozzáférhetőség (digitális közmű) megoldásainak kialakítása, a probléma-megoldó, értéknövelő, felhasználás növelő, értékadó megoldások kialakítása, a piaci, biztonsági, fogyasztóvédelmi szabályozási innováció.
Állami megrendeléseknél az IKT multiszektorális hatásának köszönhetően előnyben kell részesíteni a hazai vállalatokat, segíteni hosszú-távú fejlődésüket.
