2010. december 15. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
"K+F és innováció a versenyképességért" c. Akciótervről Részletek
2010. december 10. Állásfoglalás a Felsőoktatási Törvény koncepciójáról Részletek
2010. szeptember 15. Vélemény az Új Széchenyi Terv Vitairat V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről
Részletek
2010. július 27. A MISZ levele az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének Letöltés/megnyitás
(pdf, 67 KB)
2010. június 28. A MISZ levele az NGM Tudásgazdaság Főosztálya számára Részletek
2010. június 11. Vélemény az Európai Partnerség a Kutatókért című uniós kezdeményezéshez kapcsolódó
Nemzeti Akciótervről Részletek
European partnership for researchers National Action Plan of Hungary Letöltés/megnyitás
(word, 269 KB)
2010. május 27. A MISZ közleménye az innovációs járulékról Részletek
2010. május 14. A IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Letöltés/megnyitás
(pdf, 121 KB)
2010. május 11. Vélemény az infokommunikációs technológiák szektor oktatás-képzés vizsgálatára, problémáinak feltárására indított kutatás I. számú szakmai részbeszámolójáról Részletek
2010. május 6. Vélemény a komplex vállalati technológia fejlesztés c. pályázati felhívás és útmutató (GOP-2010-2.1.1/C) tervezetéről Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2.1.1.C Részletek
2010. április 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.1.1) és a Vállalati innováció támogatása (Kódszám: GOP-2010-1.3.1/A; GOP-2010-1.3.1/B) c. pályázati konstrukcióról Részletek
Az NFÜ válasza GOP 2010 1.3.1 Letöltés/megnyitás
(pdf, 56 KB)
2010. március 15. Vélemény a PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Tudományos képzés műhelyeinek támogatása c. pályázati felhívásához, Kódszám: TÁMOP-4.2.2.B-10/1 Részletek
2010. március 4. A MISZ véleménye az európai munkáltatói szervezet, a Businesseurope "EU Intellectual Property Manifesto 2010" című anyagáról. Részletek
Véleményezett anyag Letöltés/megnyitás
(pdf, 59 KB)
2010. február 24. Innováció - Növekedés
A MISZ közgyűlésének állásfoglalása Részletek
2010. február 22. Vélemény a "Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" (GOP 2.1.1.A) c. pályázati kiírásról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség közleménye az innovációs járulékról
Az elmúlt hetekben a sajtó egyre többet írt az ún. "innovációs adó" eltörléséről. Feltehetően elírásról van szó, mert innovációs adó Magyarországon nincs, csak innovációs járulékfizetési kötelezettség, és az ügyben megszólalók többsége valószínűleg nem tudja, hogy ez a kötelezettség a vállalkozásoknak több mint 99 %-át nem is érinti.
Innovációs járulékot ugyanis az 50 fő alatti, összesen 580512 kisvállalkozásnak egyáltalán nem kell fizetnie. A regisztrált társas-vállalkozások kevesebb, mint 1%-ának, 5638 közép-, ill. nagyvállalatnak van csak járulékfizetési kötelezettsége, de a járulékból levonható a K+F, ill. az innovációs tevékenységek költsége. Ily módon további, közel 400 vállalat mentesül a befizetési kötelezettség alól. (Az adatok a KSH legfrissebb jelentéséből származnak.) A levonás lehetősége kimutathatóan ösztönözte, ill. ösztönzi a vállalatok K+F tevékenységét.
A levonásokból az is látszik, hogy a járulék által érintett vállalati kör egy része a nem magyar tulajdonú-, és Magyarországon fejlesztő tevékenységet nem folytató cégeket jelenti (ezeknél a vállaltoknál semmilyen új terméket, eljárást, marketing vagy szervezési-szervezeti módszert nem vezetnek be). Nem világos, hogy milyen gazdasági vagy politikai érdek fűződik ahhoz, hogy éppen ennek a körnek csökkenjenek a közterhei.
A Magyar Innovációs Szövetség teljes mértékben támogatja a vállalkozások adóterheinek jelentős csökkentését, ill. az adórendszer egyszerűsítését. A nagy munkaadói szervezetek véleményével azonban semmiképp nem ért egyet, miszerint az innovációs járulékot pusztán az ún. "kisadók" egyikének tekintsék. Az innovációs járulék - és a belőle képzett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - ugyanis három lényeges kritériumban különbözik az adóktól, nevezetesen, hogy
- alapszerűen kezelik,
- csak az innováció céljaira használható fel, és
- a költségvetés a vállalatok által befizetett innovációs járulékkal megegyező összeggel hozzájárul az Alaphoz.
Meggyőződésünk, hogy az innovációs járulék eltörlése a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap megszüntetéséhez vezetne, évekre megbénítva a magyar innovációs szféra egészének (egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalatok, iparjogvédelmi irodák stb.) tevékenységét. A keletkező kár tehát nagyságrendekkel meghaladná az innovációs járulék évi mintegy 25 Mrd Ft-os volumenét.
A következő években az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5-2%-os nemzetgazdasági növekedést generálhat az ország versenyképességének jelentős növekedése mellett.
A fejlett országok a gazdasági válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközének tekintik az innovációt, és annak kiemelt támogatását. Az innovációs járulék eltörlése, illetve az innováció támogatásának bármilyen csökkentése olyan negatív üzenetet jelentene, amely azon túl, hogy egy igen kritikus időszakban sokat ártana az ország nemzetközi tekintélyének, bizonyosan negatívan befolyásolná a nemzetközi nagyvállalatok vezetőit, amikor a jövőben arról döntenek, hogy K+F tevékenységüket Magyarországra telepítsék-e.
