2009. december 15. Vélemény a "Reformgondolatok a globális Európáról" - és a Közös Agrárpolitika jövőjének összefüggései. Milyen Közös Agrárpolitika lehet, illetve legyen 2013 után? című vitaanyagról
Részletek Előterjesztés Részletek (PDF, 98 KB) Reformgondolatok Részletek (PDF, 185 KB) Magyarország pozíciós alapelvei Részletek (PDF, 137 KB) KAP 2014-2020 Részletek (PDF, 194 KB) VEA nyilatkozata Részletek (PDF, 89 KB)
2009. december 2. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló tervezetről
Részletek
2009. november 23. Stratégiai szempontok a GOP akciótervek szakmai tervezéséhez Részletek (PDF, 146 KB)
2009. november 16. Innováció és a három ciklusú képzés Magyarországon Részletek
2009. szeptember 28. Vélemény a "Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" című pályázati konstrukcióhoz Részletek
2009. augusztus 28. Innováció (K+F+I) a 2010. évi költségvetésben Részletek Videofelvétel A Kormány válasza Részletek
2009. július 30. Vélemény a kormány részére készült előterjesztésről a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI.26) korm. rendelet módosításáról Részletek
2009. július 9. A MISZ és a Magyar Biotechnológiai Szövetség véleménye a GOP-2009-4/3 és a KMOP 1.3.3/2 Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírásának tervezetéről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói Szövetségünk véleményére Részletek (PDF, 57 KB)
2009. június 25. A MISZ és az Innostart Alapítvány levele Csopaki Gyulának, az NKTH elnökének Részletek (PDF, 164 KB) Csopaki Gyula válasz levele Részletek (PDF, 126 KB)
2009. június 17. A MISZ véleménye a "XXX/2009. (XX.XX.) Korm. rendelet a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról" c. javaslatról Részletek
2009. június 17. Nyílt levél Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak Részletek (PDF, 96 KB) A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza a MISZ levelére Részletek (PDF, 39 KB)
2009. június 15. A MISZ észrevételei a KSH fenntartható fejlődés indikátorainak felülvizsgálatára készített javaslatáról Részletek
2009. június 10. A MISZ levele az IKT iparpolitikai akcióterv első verziójáról Részletek
2009. június 9. Vélemény a GOP-2009-1.2.1. "Akkreditált innovációs klaszterek támogatása" c. pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2009. május 29. Vélemény a lisszaboni Nemzeti Akcióprogram (NAP) 2008-2009. évi végrehajtása 7 és 8 irányelveiről Részletek 7. iránymutatás Részletek (PDF, 153 KB) 8. iránymutatás Részletek (PDF, 146 KB)
2009. május 26. Vélemény a GOP/KMOP 1.1.1, GOP/KMOP 1.1.2 és a GOP 1.3.2/KMOP 1.1.5 pályázattervezetekről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.1.2, KMOP 1.1.2 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 49 KB) Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.3.2., KMOP 1.1.5 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 56 KB)
2009. május 5. A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Részletek
2009. április 22. Állásfoglalás a generikus gyógyszertermékek kifejlesztéséről Részletek
2009. április 16. Állásfoglalás a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetésének hátrányairól Részletek
2009. március 31. Észrevételek a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezetéről Részletek Tervezet a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról Részletek (WORD, 80 KB) 1. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 2,78 MB) 2. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 23 KB)
2009. március 25. Vélemény a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programról szóló Zöld Könyvről Részletek
2009. március 12. A MISZ válasza az NFGM-nek a MISZ január 8-án
kiadott véleményével kapcsolatban az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok
pályázati kiírás-tervezetéről Részletek
2009. február 7. Állásfoglalás a természettudományos közoktatás javításáról Részletek
2009. február 3. Állásfoglalás a magyarországi természettudományos oktatás helyzetéről Részletek
2009. január 30. Vélemény "A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása" c. elemző tanulmányról Részletek A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása Részletek (PDF, 1 MB)
2009. január 26. A MISZ és a Magyar
Biotechnológiai Szövetség közös véleménye a GOP/KMOP pályázatok társadalmi
egyeztetésével kapcsolatban Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.3
Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében című pályázati konstrukcióhoz készült tervezetről Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.1/A és a Közép-Magyarországi Operatív Program, KMOP-2009-1.1.4 Vállalati innováció támogatása c. pályázati konstrukció tervezethez Részletek
2009. január 8. Vélemény a GOP-2007-4.3 és a KMOP 1.3.3. keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírás-tervezetéhez Részletek Az NFGM válasza a MISZ január 8-i
véleményére az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati
kiírás-tervezetéről Részletek (PDF, 235 KB)
Innováció és a három ciklusú képzés Magyarországon
A 11 évvel ezelőtt eldöntött áttérés a háromciklusú képzésre összefonódott a felsőoktatási intézmények integrációjával, a finanszírozási rendszer megváltoztatásával. Ez utóbbi sajnos forráskivonásként realizálódott, megnehezítve a képzési rendszer átalakítását, ellehetetlenítve annak objektív megítélését. Mivel mára még csak az alap-, és a korábban elindított PhD-képzésből származó szakemberek kerültek át a felhasználói szférába, csak korlátozott érvényességű véleményt tudtunk kialakítani a bolognai folyamatról.
Mindenekelőtt kiemelendő a doktori képzés rendszerében és finanszírozásában történt pozitív változás. Ezen a területen sok együttműködés folyik, a hallgatók egyes esetekben nagyon szoros, innovatív megoldásokat eredményező kapcsolatot alakítottak ki az érdekelt vállalatokkal., melyek maguk is finanszíroznak PhD-hallgatókat, hozzájárulva a minőségi képzéshez. Az intenzív kapcsolattartást erősíti az alapképzés lezárásához szükséges szakdolgozat elkészítése is. Jól illeszkednek a bolognai folyamatba egyes uniós pályázatok is, melyek segítenek olyan tudáscentrumok létrehozásában, amelyek eredményei, sokszor a kialakított technológia transzfer irodákon keresztül, könnyebben hasznosulhatnak.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a már jelenleg is látszó negatív tendenciákat sem. Az alapképzésen végzettek kompetencia és tudásszintje nem illeszkedik a felhasználói szféra munkaköreihez, sőt a hatósági előírások között sem jelenik meg, mint adott engedélyhez kötött munkafolyamatokhoz szükséges végzettség. A frissen végzettek tudása, gyakorlata elmarad a várttól, azonnali beválásuk igen ritka, különösen műszaki területen. További hátrány, hogy a mesterképzésbe csak kevesen nyernek felvételt. A kreditrendszer bevezetésével; az évfolyamok, tankörök eltűnésével egyre nehezebben tervezhető az adott évben végzettek száma és csapatmunkában nyert gyakorlata. Mindez megnehezíti a felhasználók munkaerő-felvételi stratégiájának kialakítását. Friss tapasztalatok szerint a végzettek átlagos tudásszintje elmarad a korábbitól, habár számuk jelentősen nőtt. A bolognai folyamat, együtt a hallgatók számának növekedésével és a finanszírozás megváltoztatásával a minőség csökkenéséhez vezetett. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a javulása csak hosszabb távon tűnik lehetségesnek. Egyes nagyvállalatok - felismerve ezeket a problémákat - jelentős anyagi áldozatot hozva beléptek a mesterképzés finanszírozásába, így emelve legalább annak minőségét és a hallgatók számát is.
A felsőoktatási intézmények és a felhasználói szféra tudományos együttműködései döntően pályázati formában zajlanak. Kiemelten igaz ez a KKV-kra, melyek folyamatos tőkehiánnyal küzdenek. Az innovációs folyamatokba a jelenlegi PhD-képzés segítségével sokkal intenzívebben vonhatók be a hallgatók, ami hosszú távú elhelyezkedési lehetőségeiket, eredményes alkalmazásukat jelentősen megkönnyíti.
Összességében elmondható, hogy a bolognai folyamat bevezetése ellentmondásos helyzetet alakított ki Magyarországon. Egyes részei a korábbi elvárásoknak megfelelően működnek, míg mások messze elmaradnak attól. Elérkezett a pillanat, hogy az érdekeltek bevonásával megtegyük a szükséges korrekciókat. Ezek elsődleges célja a minőségi oktatás előtérbe helyezése kell, hogy legyen.
