2009. december 15. Vélemény a "Reformgondolatok a globális Európáról" - és a Közös Agrárpolitika jövőjének összefüggései. Milyen Közös Agrárpolitika lehet, illetve legyen 2013 után? című vitaanyagról
Részletek Előterjesztés Részletek (PDF, 98 KB) Reformgondolatok Részletek (PDF, 185 KB) Magyarország pozíciós alapelvei Részletek (PDF, 137 KB) KAP 2014-2020 Részletek (PDF, 194 KB) VEA nyilatkozata Részletek (PDF, 89 KB)
2009. december 2. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló tervezetről
Részletek
2009. november 23. Stratégiai szempontok a GOP akciótervek szakmai tervezéséhez Részletek (PDF, 146 KB)
2009. november 16. Innováció és a három ciklusú képzés Magyarországon Részletek
2009. szeptember 28. Vélemény a "Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" című pályázati konstrukcióhoz Részletek
2009. augusztus 28. Innováció (K+F+I) a 2010. évi költségvetésben Részletek Videofelvétel A Kormány válasza Részletek
2009. július 30. Vélemény a kormány részére készült előterjesztésről a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI.26) korm. rendelet módosításáról Részletek
2009. július 9. A MISZ és a Magyar Biotechnológiai Szövetség véleménye a GOP-2009-4/3 és a KMOP 1.3.3/2 Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírásának tervezetéről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói Szövetségünk véleményére Részletek (PDF, 57 KB)
2009. június 25. A MISZ és az Innostart Alapítvány levele Csopaki Gyulának, az NKTH elnökének Részletek (PDF, 164 KB) Csopaki Gyula válasz levele Részletek (PDF, 126 KB)
2009. június 17. A MISZ véleménye a "XXX/2009. (XX.XX.) Korm. rendelet a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról" c. javaslatról Részletek
2009. június 17. Nyílt levél Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak Részletek (PDF, 96 KB) A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza a MISZ levelére Részletek (PDF, 39 KB)
2009. június 15. A MISZ észrevételei a KSH fenntartható fejlődés indikátorainak felülvizsgálatára készített javaslatáról Részletek
2009. június 10. A MISZ levele az IKT iparpolitikai akcióterv első verziójáról Részletek
2009. június 9. Vélemény a GOP-2009-1.2.1. "Akkreditált innovációs klaszterek támogatása" c. pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2009. május 29. Vélemény a lisszaboni Nemzeti Akcióprogram (NAP) 2008-2009. évi végrehajtása 7 és 8 irányelveiről Részletek 7. iránymutatás Részletek (PDF, 153 KB) 8. iránymutatás Részletek (PDF, 146 KB)
2009. május 26. Vélemény a GOP/KMOP 1.1.1, GOP/KMOP 1.1.2 és a GOP 1.3.2/KMOP 1.1.5 pályázattervezetekről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.1.2, KMOP 1.1.2 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 49 KB) Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.3.2., KMOP 1.1.5 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 56 KB)
2009. május 5. A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Részletek
2009. április 22. Állásfoglalás a generikus gyógyszertermékek kifejlesztéséről Részletek
2009. április 16. Állásfoglalás a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetésének hátrányairól Részletek
2009. március 31. Észrevételek a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezetéről Részletek Tervezet a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról Részletek (WORD, 80 KB) 1. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 2,78 MB) 2. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 23 KB)
2009. március 25. Vélemény a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programról szóló Zöld Könyvről Részletek
2009. március 12. A MISZ válasza az NFGM-nek a MISZ január 8-án
kiadott véleményével kapcsolatban az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok
pályázati kiírás-tervezetéről Részletek
2009. február 7. Állásfoglalás a természettudományos közoktatás javításáról Részletek
2009. február 3. Állásfoglalás a magyarországi természettudományos oktatás helyzetéről Részletek
2009. január 30. Vélemény "A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása" c. elemző tanulmányról Részletek A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása Részletek (PDF, 1 MB)
2009. január 26. A MISZ és a Magyar
Biotechnológiai Szövetség közös véleménye a GOP/KMOP pályázatok társadalmi
egyeztetésével kapcsolatban Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.3
Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében című pályázati konstrukcióhoz készült tervezetről Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.1/A és a Közép-Magyarországi Operatív Program, KMOP-2009-1.1.4 Vállalati innováció támogatása c. pályázati konstrukció tervezethez Részletek
2009. január 8. Vélemény a GOP-2007-4.3 és a KMOP 1.3.3. keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírás-tervezetéhez Részletek Az NFGM válasza a MISZ január 8-i
véleményére az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati
kiírás-tervezetéről Részletek (PDF, 235 KB)
A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Biotechnológiai Szövetség véleménye a GOP-2009-4/3 és a KMOP 1.3.3/2 Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírásának tervezetéről
A program sikeres megvalósításával évtizedes hiány pótlását lehet megoldani a magyarországi KKV szektor, ezen belül is különösen az innovatív vállalkozások tőkeellátása terén. A tőkehiány csökkenése esélyeket kínál ezen vállalkozások számára a bennük rejlő szakmai és piaci potenciál teljes kihasználására, mind az áru - és szolgáltatások piacain, mind a tőkepiacokon. A megfelelő tőkeellátottság a hiteloldali finanszírozás gátjainak lebontásához is hozzájárul. Ez kulcsfontosságú tagvállalataink számára. Mindezek fényében különösen fontosnak tartjuk, hogy a program megvalósítása során a piaci szemlélet kerüljön előtérbe, mert az biztosíthatja az erőforrások leghatékonyabb felhasználását.
Az alapkezelők kiválasztása során, hogy a fent megjelölt lehetőségek kiaknázására a legnagyobb esély teremtődjön, véleményünk szerint ugyanazokat szempontokat kell érvényesíteni, amelyeket a független piaci szereplők mérlegelnek akkor, amikor saját forrásaik kezeléséhez keresnek alapkezelőket. A legnagyobb hangsúlyt ebben a folyamatban
az alapkezelői csapatok múltbéli teljesítménye (elért hozamok)
a kezelt tőke eredete (ismert nemzetközi intézményi befektetők jelenléte),
az alapkezelői csapat tagjainak optimális összetétele, azaz sikeres befektetői, hi-tech iparági vezetői és vállalkozói háttér kombinációja, lehetőleg jelentős nemzetközi tapasztalattal
valamint összeszokottsága / közös munkára való bizonyított alkalmassága kapják.
Ennek fényében a következő észrevételeket ajánljuk megfontolásra a pályázati feltételek kiírása, valamint az alapkezelők kiválasztása során:
1.) Az értékelési rendszer (scoring sheet) 1. pontja minimum 10 év vállalati befektetési tapasztalatot jelöl meg értékelési szempontnak. Véleményünk szerint a megfogalmazás túl általános és félrevezető: kockázatiés magántőke területén szerzett befektetői (és nem közvetítői) tapasztalatot kell értékelni. A jelenlegi pontozási rendszer nem veszi figyelembe kellő mértékben az alapkezelők valódi és releváns szakmai tapasztalatait, melyre a program sikerét alapvetően építeni lehetne. Értékelési szempontnak javasoljuk az innovatív/technológiai vállalkozásokban vállalkozóként és vezető beosztású menedzserként szerzett szakmai tapasztalatot (értékesebb, ha nemzetközi) mely remekül egészítheti ki az alapkezelői minőségben szerzett tapasztalatokat. Mivel a támogatott vállalkozások sikeréhez nemcsak a szűk értelemben vett alapkezelői képességekre van szükség, hanem nagyon fontosak az üzlet / technológia fejlesztés területén szerzett tapasztalatok.
2.) A scoring sheet 1. pontjában a befektetési szakemberek számát lineárisabb pontozási rendszerrel javasoljuk figyelembe venni. Különösen a ko-invesztment alap esetén aránytalan, hogy plusz egy befektetési szakember bevonása nulla addicionális pontot ér akkor, ha ezzel a szenior szakemberek száma 2-ről 3 főre nő, ugyanez a plusz 1 fő addicionális kapacitás plusz 15 pontot ér, ha a létszám ezzel 3 főről 4 főre változik.
3.) Javasoljuk a befektetési tapasztalatot plusz pontokkal honorálni abban az esetben, ha a tapasztalat nemzetközi intézményi befektetők pénzének kezeléséből származik.
4.) A kockázati tőkebefektetési szektorban a befektetési ciklusok hosszúak, az alapok futamideje 10-12 év, ugyanakkor a megszerzett tapasztalat nem évül el. Ezért nem tartjuk szerencsésnek, ha csak az elmúlt 10 évben megvalósult befektetéseket veszi figyelembe a scoring sheet (4. pont), mivel az alapkezelők által kezelt korábbi alap(ok) teljesítményét ez figyelmen kívül hagyja. Legalább 15 évet javaslunk figyelembe venni. Nem világos, hogy a 10 (vagy inkább 15) év meghatározásánál egy adott befektetés kezdeti dátuma, vagy a kilépés dátuma (exit) számít. (Ha marad a 10 év akkor az utóbbit javasoljuk.)
5.)A scoring sheet legnagyobb gyengeségének érezzük, hogy hátrányosan kezeli azon alapkezelői csapatokat, melyek tagjai a múltban közös projekteket valósítottak meg. (Egy befektetési projekt ugyanis csak egyszer kerülhet figyelembe vételre, amennyiben egy projektben több érintett szakember is részt vett.) A nemzetközi intézményi befektetők az alapkezelőik kiválasztása során pontosan ellenkezően járnak el: igen fontosnak (és gyakran megkerülhetetlennek) tartják, hogy az alapkezelői csapatok tagjai bizonyítottan képesek legyenek csapatként dolgozni, együttműködni és egymás erényeit kiegészíteni. A közös "track record" legyen komoly előny, és nem hátrány.
6.) A pályázati felhívás helyesen előnyben részesíti azon alapkezelőket, melyek K+F központokkal, egyetemekkel, tech inkubátorokkal együttműködnek. Javasoljuk, hogy ez a ko-invesztment alap értékelési rendszerében is jelenjen meg.
7.) A magvető és induló tőke arányát az alapok portfóliójában minimum 80%-ban határozza meg a pályázati kiírás, míg a növekedési tőke arányát 20%-ban korlátozza. Véleményünk szerint nagyobb teret kellene engedni a növekedési tőkének, mivel ezek a projektek jellemzően nagyobb összegű (indokolható) befektetési igénnyel jelennek meg, mint az induló projektek. Az induló projektek második körös (follow on) finanszírozását is nehézzé teszi ez a megkötés, hiszen ebben a fázisban a korábbi induló/magvető fázisú projekt már növekedési fázisúnak tekinthető (pedig ugyanarról a cégről van szó, csak néhány hónap vagy év elteltével). A veszteségminimalizálás, illetve a megszerzett részesedés hígulásának védelme feltétlenül szükségessé teszi a későbbi, növekedési fázisban történő follow on befektetéseket.
8.)A program pénzügyi eredményességét és a finanszírozható projektek számát is negatívan befolyásolja két, alapvetően piaci logikával ellentétes megkötés, melyek kizárják a támogatható projektek köréből az akvizíciók finanszírozását (más társaságokban történő részesedésszerzés), valamint korábbi hitelek refinanszírozását. Korunk világgazdaságában az innovatív projektek sikerességét - a technológia versenyképességén kívül - a méretgazdaságosság és a piaci erő is befolyásolja, ezért az akvizíciók révén történő növekedés a hosszútávú túlélés feltétele lehet. Ez a versenyképes magyar KKV-k külföldi akvizícióit is ellehetetleníti, ami aligha lehet cél. (A nem elég gyorsan növekvő technológiák sorsa gyakran az, hogy fölvásárolják azokat, majd bezárják a projektet, piacvédelmi céllal). Hasonlóképpen, racionális döntés lehet egy KKV számára mérlegének megerősítése, hitelek kiváltása révén. A gazdasági dekonjunktúra idején ez külső szükségszerűség is lehet, mivel sok hitelintézet csökkenti mérlegfőösszegét és lejárttá tesz (vagy nem hosszabbít meg) korábban megítélt hiteleket, melyek akár felszámolás sorsára is juttathatják a cégeket akkor is, ha tőkefinanszírozás révén egyébként lenne forrásuk a hitelek visszafizetésére. A piacellenes korlátozás enyhítésére, ugyanakkor az irányító hatóság kontrolljának megőrzése érdekében azt javasoljuk, hogy a fenti két célra maximum az alapok tőkéjének 25%-át lehessen felhasználni. Ennél nagyobb arányú felhasználás az irányító hatóság előzetes, a konkrét projektre vonatkozó jóváhagyásával lenne lehetséges.
9.) Az üzleti tervtől való elmaradás szigorú büntetése (tőkeleszállítás vagy alapkezelés átadása) arra ösztönzik az alapkezelőket, hogy befektetési kritériumaik felpuhításával mindenképpen befektessék az alap tőkéjét, ami a bukott projektek számának növekedéséhez, alacsonyabb megtérüléshez és a program általános céljainak erodálásához vezethet.
10.) Javasoljuk, hogy a ko-invesztment alap tevékenysége az ország egész területére terjedjen ki, ne csak a központi régióra.
