2009. december 15. Vélemény a "Reformgondolatok a globális Európáról" - és a Közös Agrárpolitika jövőjének összefüggései. Milyen Közös Agrárpolitika lehet, illetve legyen 2013 után? című vitaanyagról
Részletek Előterjesztés Részletek (PDF, 98 KB) Reformgondolatok Részletek (PDF, 185 KB) Magyarország pozíciós alapelvei Részletek (PDF, 137 KB) KAP 2014-2020 Részletek (PDF, 194 KB) VEA nyilatkozata Részletek (PDF, 89 KB)
2009. december 2. Vélemény a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló tervezetről
Részletek
2009. november 23. Stratégiai szempontok a GOP akciótervek szakmai tervezéséhez Részletek (PDF, 146 KB)
2009. november 16. Innováció és a három ciklusú képzés Magyarországon Részletek
2009. szeptember 28. Vélemény a "Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése" című pályázati konstrukcióhoz Részletek
2009. augusztus 28. Innováció (K+F+I) a 2010. évi költségvetésben Részletek Videofelvétel A Kormány válasza Részletek
2009. július 30. Vélemény a kormány részére készült előterjesztésről a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI.26) korm. rendelet módosításáról Részletek
2009. július 9. A MISZ és a Magyar Biotechnológiai Szövetség véleménye a GOP-2009-4/3 és a KMOP 1.3.3/2 Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírásának tervezetéről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói Szövetségünk véleményére Részletek (PDF, 57 KB)
2009. június 25. A MISZ és az Innostart Alapítvány levele Csopaki Gyulának, az NKTH elnökének Részletek (PDF, 164 KB) Csopaki Gyula válasz levele Részletek (PDF, 126 KB)
2009. június 17. A MISZ véleménye a "XXX/2009. (XX.XX.) Korm. rendelet a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról" c. javaslatról Részletek
2009. június 17. Nyílt levél Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak Részletek (PDF, 96 KB) A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza a MISZ levelére Részletek (PDF, 39 KB)
2009. június 15. A MISZ észrevételei a KSH fenntartható fejlődés indikátorainak felülvizsgálatára készített javaslatáról Részletek
2009. június 10. A MISZ levele az IKT iparpolitikai akcióterv első verziójáról Részletek
2009. június 9. Vélemény a GOP-2009-1.2.1. "Akkreditált innovációs klaszterek támogatása" c. pályázati kiírás tervezetéről Részletek
2009. május 29. Vélemény a lisszaboni Nemzeti Akcióprogram (NAP) 2008-2009. évi végrehajtása 7 és 8 irányelveiről Részletek 7. iránymutatás Részletek (PDF, 153 KB) 8. iránymutatás Részletek (PDF, 146 KB)
2009. május 26. Vélemény a GOP/KMOP 1.1.1, GOP/KMOP 1.1.2 és a GOP 1.3.2/KMOP 1.1.5 pályázattervezetekről Részletek Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.1.2, KMOP 1.1.2 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 49 KB) Az NFÜ pozitív reakciói a MISZ véleményére a GOP 1.3.2., KMOP 1.1.5 pályázatok tervezetével kapcsolatban Részletek (PDF, 56 KB)
2009. május 5. A III. Magyar Műszaki Értelmiség Napja - Felhívás Részletek
2009. április 22. Állásfoglalás a generikus gyógyszertermékek kifejlesztéséről Részletek
2009. április 16. Állásfoglalás a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetésének hátrányairól Részletek
2009. március 31. Észrevételek a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezetéről Részletek Tervezet a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról Részletek (WORD, 80 KB) 1. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 2,78 MB) 2. számú melléklet a KvVM/KJKF/377/2009. számú tervezethez Részletek (WORD, 23 KB)
2009. március 25. Vélemény a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programról szóló Zöld Könyvről Részletek
2009. március 12. A MISZ válasza az NFGM-nek a MISZ január 8-án
kiadott véleményével kapcsolatban az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok
pályázati kiírás-tervezetéről Részletek
2009. február 7. Állásfoglalás a természettudományos közoktatás javításáról Részletek
2009. február 3. Állásfoglalás a magyarországi természettudományos oktatás helyzetéről Részletek
2009. január 30. Vélemény "A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása" c. elemző tanulmányról Részletek A kutatás-fejlesztés és az innováció naprakész információs, elemző bázisának kialakítása Részletek (PDF, 1 MB)
2009. január 26. A MISZ és a Magyar
Biotechnológiai Szövetség közös véleménye a GOP/KMOP pályázatok társadalmi
egyeztetésével kapcsolatban Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.3
Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében című pályázati konstrukcióhoz készült tervezetről Részletek Vélemény a PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Gazdaságfejlesztési Operatív Program, GOP-2009-1.3.1/A és a Közép-Magyarországi Operatív Program, KMOP-2009-1.1.4 Vállalati innováció támogatása c. pályázati konstrukció tervezethez Részletek
2009. január 8. Vélemény a GOP-2007-4.3 és a KMOP 1.3.3. keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírás-tervezetéhez Részletek Az NFGM válasza a MISZ január 8-i
véleményére az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati
kiírás-tervezetéről Részletek (PDF, 235 KB)
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a GOP-2007-4.3 és a KMOP 1.3.3. keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírás-tervezetéhez
Általános észrevételek
2008 augusztus 8-i véleményünkben a programot támogatandónak tartottuk, mert segítheti kitölteni azt az űrt, amelyet jelenleg az innovatív mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása terén tapasztalhatunk. Ugyanakkor az alapvetően jó szándékú és jó célú kezdeményezés számos veszélyt rejt magában.
Kulcskérdés, hogy a megalakuló alapok esetében, milyen szakmai felügyelet tud biztosítani az MV Zrt (a nem magán) befektetői oldal felett és az alapok működési befektetési tevékenysége felett. Hasonló esetekben - más programoknál - a nemzetközi gyakorlat az, hogy a befektetők, ill. az alapkezelők ismert iparági szereplők, akik hosszú pályafutások során megfelelő tapasztalatokat szereztek és képesek biztosítani a program sikerét. Jelen esetben sem a kiírás, sem a scoring nem helyez megfelelő hangsúlyt a konkrét kockázati tőke befektetési tapasztalatokra. Talán a kérdés kezelhető lehet, ha a kiíró megfelelő szakembereket kér fel a működés és az előírt célok megvalósításának ellenőrzésére, miközben biztosítja a szükséges beavatkozási eszközöket is. A program erre nem tér ki és ezt a kérdést nem kezeli.
További fontos kérdés, hogy lesz-e a program által kívánt számban olyan képzett, tapasztalt és felelősségteljes befektető-csoport (ill.- alapkezelő), mely ezen összegek közvetítésére alkalmas a programban elvárt magas szakmai szinten? Azt mindenképpen biztosítani kell, hogy a valóban tapasztalt alapkezelők jussanak lehetőséghez, mert ez tudja garantálni a program hatékony működését.
Sok a kiírásban és a folyamatokban a pontatlanság, szubjektivitás, és talán nem egyértelmű a közös érdek (a két befektetői kör között). A megfelelő kemény ellenőrzési (és kikényszerítési - értsd szankciók) módszerek bevezetése nélkül elképzelhetetlen az akár nagyobb botrányokat is kiváltó nem kívánt esetek esetleges bekövetkezése.
Konkrét észrevételek
1. Az Alapok tervezett 10+10 éves futamideje (a tipikus 6-8 évvel szemben) teljesen piacidegen, különösen a gyorsan mozgó innovatív cégek esetében és olyan magatartásra ösztönzi az Alapkezelőket, amely a befektetések prolongálására és nem nyereség-generálásra irányul.
2. A 2% és 3% közé várt alapkezelési díj vetítési alapja a mindenkori jegyzett tőke. Ezzel szemben az iparági gyakorlat az, hogy a befektetési időszak alatt a jegyzett tőke, utána a befektetett tőke vagy még inkább a nettó eszközérték a díj vetítési alapja. Tekintettel arra, hogy a befektetési periódus 4 év, és a közös alap futamideje akár 20 év is lehet, a kifizetett alapkezelési díj összege jelentősen is eltérhet.
3. Különösen kiviláglik a kiírás két fenti pontjának fonáksága, ha figyelembe vesszük azt a lehetőséget, hogy egy befektető alapít egy alapkezelőt és egy 1000 M Ft-os alapot, amihez önmaga 300 M Ft kötelezettséget vállal. Ez a cég potenciálisan 600 M Ft kezelési díjat kapna, akkor is, ha a befektetései többsége elvész. Így gyakorlatilag kockázata nagyon alacsony, viszont potenciális nyeresége kiemelkedően magas. A fenti szcenárió a jelenlegi kiírás szerint megvalósítható.
4. Az üzleti tervtől való elmaradás viszonylag szigorú konzekvenciái (tőkeleszállítás vagy alapkezelés átadása) arra ösztönzik az Alapkezelőket, hogy „bármi áron„ kifektessék a rendelkezésükre álló teljes összeget, ami valószínűsíthetően nagyon alacsony megtérüléshez, illetve a gazdaságpolitikai célok elsikkadásához vezet.
5. A Közös Alap Alprogram és a Co-investment Alprogram közvetítőinek kiválasztására szóló pályázat-tervezetek hasonló célúak, különbség csak abban van, hogy a Közös Alap Alprogram a 6 konvergencia régióra, a Co-investment Alprogram pedig a Közép-magyarországi régióra terjed ki. Helyes lenne a két program elnevezését - megtartva a régiókra érvényes különbségeket - is egymással összhangba hozni. Az összhang megteremtése nélkül zavaró, hogy mindkét Alprogram címében mind a GOP-ra, mind a KMOP-ra utal, jóllehet a leírás szerint vagy csak a nem közép-magyarországi befektetések, vagy éppen a közép-magyarországi befektetések ösztönzését szolgálja.
6. A legfontosabb fogalmak - melyek többek között a pályázók minősítése szempontjából is meghatározóak - csupán a közvetítői szerződésekben kerültek definiálásra. Ezeket a pályázati felhívásba át kellene venni, különös tekintettel azokra, ahol a pályázati kiírás és a szerződés definíció közt eltérés van. Ilyen például a Befektető definíciója, melyben a kiírás C3. fejezete kizár minden közvetlen és közvetett államháztartási részesedést, míg a szerződés azt írja elő, hogy „a tőkealap-jegyek összesen legalább 30%-át nem az államháztartás alrendszereiből származó forrásból jegyzik le”. Véleményünk szerint a szerződésben rögzített definíció a pontosabb és betartathatóbb. Továbbá fontos lenne olyan, a kiírás által használt kifejezéseket, mint „hatóság” érdemben meghatározni.
7. A JEREMIE-típusú befektetés-ösztönzések egyik fő célja az innovatív vállalkozásokba történő befektetések ösztönzése. A két alprogram meglehetősen szűk értelmezését adja az innovatív befektetéseknek, hiszen csak „a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó tevékenység, illetve találmány támogatását célzó befektetést” tekinti innovatív befektetésnek. Figyelembe véve azt, hogy 2007-ben Magyarországon mindössze 637 db szabadalmat1 adtak be (s ennek is mintegy 1/5-e külföldi bejelentés), s ebből is csak elenyésző az alprogramok kedvezményezettjeiként megjelölt KKV-k részesedése, így a kiírás szerint gyakorlatilag nem lehet majd innovatív befektetéssel számolni.
Helyesebb lenne a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényre hivatkozni, melyben a 4. § 2. cikkely szerint kellene átemelni a technológiai innováció fogalmát („technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak”). Hasonlóképpen szükséges lenne használni a 4. § 1.e) szerinti hasznosítás fogalmát („a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása: idetartozik mind a vállalkozások keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása”).
A pályázóknak a pályázatukban meg kellene adni, hogy milyen szűrési, értékelési módszerrel kívánják a fentiek szerint definiált innovatív befektetéseket kiválasztani. A pályázatok minősítésében pedig mind az innovatív befektetések száma, nagyságrendje, mind pedig a szűrés, illetve értékelés szakmai módszere külön szempont legyen.
8. A minősítési szempontok értelmezését részletesebben le kellene írni. Nem elegendő a rövid, a pályázó minősítése c. fájlban csupán utalni a mellékelt pontozási lapra (scoring sheet). Itt szükséges lenne leírni, hogy - többek között - hogyan kerül értékelésre az innovatív befektetés, illetve mit is kell érteni K+F központtal való együttműködésen?
9. A közvetítői szerződések több helyen utalnak a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás bizonyos pontjaira. Fontos lenne e pontok szövegének szó szerinti idézése. (Pl. induló tőke, magvető tőke, növekedési tőke definíciója.) Fentebb említettük, a definíciók olyan fontosak, hogy elsődleges helyük a pályázati kiírásban van.
10. A limit megállapítása az alapkezelő mérete, kapacitása alapján c. részhez nincsenek meg az objektív értékeléshez szükséges kritériumok:
- Milyen feltételek teljesülése esetén minősül valaki „vállalati befektetési szakembernek”? A jelenlegi kiírás alapján akár egy akvirált társaság pénzügyi igazgatója is megfelelhet.
- Mik azok az elvárások, melyek alapján elmondható egy menedzsment rendszerről, hogy az támogatja a gyors és hatékony előszűrést, lebonyolítást és nyilvántartást?
11. A közvetítői szerződés-tervezet 3.1. b) vi. pontjában célszerű lenne figyelembe venni a közvetett részesedéseket is.
12. A GOP 4. Közös Alap Pályázati Felhívás F. Pályázat Tartalma fejezete e) pontjából az Alap Kezelési Szabályzata az Alapkezelő és az Alap együttműködését szabályozza. Ennek megfelelően indokolatlan az „alapkezelő vezetőinek javadalmazási rendszerét” belefoglalni a Kezelési Szabályzatba, mert a javadalmazás feltehetően egyéb tevékenységekre is kiterjed.
13. Az alapkezelő vezetőinek más forrásból történő javadalmazásának bemutatása, az alapkezelő teljes üzleti tervének (azaz más forrásból realizált bevételeinek és költségeinek) bemutatási kötelezettsége és egyéb előírások arra ösztönzik a potenciális alapkezelőket, hogy egyetlen, a közös alap kezelésére létre jövő cégeket hozzanak létre - ez pedig pontosan ellene hat a kinyilvánított akaratnak, miszerint tapasztalt, összeszokott alapkezelőket lenne érdemes a programba bevonni
14. A referenciák IRR számítása során a befektetés devizájában történő kimutatás helytelen, mert egy magas inflációs környezetben (pl. Románia, Szerbia) elért 12% IRR-elvárás a deviza leértékelődése miatt akár reál veszteséget is jelenthet. Ennek a hatásnak a kiszűrésére reál IRR vagy IRR USD alapon történő számításának előírását javasoljuk.
15. Veszteség-minimalizálás, illetve befektetés értékvesztésének elkerülése érdekében indokolt lenne follow-on befektetés lehetővé tétele, akár a befektetési időszak végét követően is.
