2008. december 9. A MISZ észrevételei az NFGM kiemelt ágazati stratégiákat megalapozó tanulmányairól Részletek
2008. december 8. Állásfoglalás a Kormány 2009-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről szóló előterjesztésről Részletek
2008. november 17. Vélemény az
"egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról, a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről" szóló előterjesztésről Részletek
2008. október 10. Vélemény a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) következő pályázati felhívásairól: "Kutatás és fejlesztés - Tudás alapú gazdaság"; "Ösztöndíj Alap" Részletek
2008. szeptember 15. Vélemény "Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT, 2008-2010 - Szakmai-társadalmi partnerségre kerülő olvasat - " című anyagról Részletek
2008. augusztus 19. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan
Részletek
2008. augusztus 6. Észrevételek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram dokumentáció-tervezetével kapcsolatban
Részletek
2008. július 24. Vélemény a "Kutatási és Technológia Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról" c. jogszabálytervezetről Részletek
2008. július 15. Vélemény a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezetéről Részletek
2008. július 14. Észrevételek az 5LET 2008 pályázati felhívásról és útmutatóról Részletek
2008. június 25. Vélemény a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló vitairatról Részletek
2008. május 20. Lemaradásban az innováció Részletek
2008. május 16. Vélemény, ill. észrevételek a GOP társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati konstrukcióira vonatkozóan Részletek
2008. május 10. II. Magyar Műszaki Értelmiségi Nap – Felhívás Részletek
2008. április 18. Vélemény a Kormány részére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztésről Részletek
2008. március 10. Vélemény a közbeszerzési eljárási rend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére és a jogorvoslati irányelvek változásából adódó jogalkotási feladatok megvalósítására irányuló törvényjavaslatról szóló TERVEZET-ről Részletek
2008. március 3. Vélemény a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről írt MUNKAANYAG-ról Részletek
2008. február 14. Vélemény a "Szempontok a közbeszerzési törvény módosításához" c. koncepcióról
Részletek
2008. január 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2008. február 15-én megjelenő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5 pályázati kiírásával kapcsolatban
Részletek
2008. január 8. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló vitairatról
A Magyar Innovációs Szövetség egyetért minden olyan jogszabályi változtatással, amely a megváltozott környezethez való adaptációt szolgálja, és azt eredményezi, hogy egy eljárás egyszerűbb és olcsóbb legyen. A rendkívül drága és körülményes európai szabadalmi rendszerről a véleményünk az volt, hogy amellett, hogy általában is megnehezíti a szellemi tulajdon védelmét, a tőkeszegény magyar KKV-k számára még szelektív versenyhátránnyal is jár. A Londoni Megállapodást ennek megfelelően egy igen fontos folyamat első lépésének tekintjük, és feltétlenül támogatjuk, hogy a Megállapodáshoz Magyarország csatlakozzon.
Amellett, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy Magyarország egyértelműen nyilvánítsa ki a csatlakozásra vonatkozó szándékát, a hatályba léptetésre vonatkozóan különleges sietségre nem látunk okot. Javasoljuk ezért, hogy a kihirdetés időpontját, a felkészülésre ésszerűen igénybe vehető leghosszabb időkeret figyelembe vételével jelöljék ki.
Válaszok a vitairatban szereplő konkrét kérdésekre
10.2. Mindezek előre bocsátása mellett az MSZH a társadalmi vita résztvevőitől különösen a következő kérdésekre vár választ:
a) Van-e ismerete a Londoni Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos olyan nemzeti jogi megoldásról, amely a megállapodás magyarországi alkalmazása szempontjából is példaértékű lehet, de a vitairat nem szól róla?
– Nincs tudomásunk olyan példaértékű jogi megoldásról, amely a vitairat kimerítő elemzésében ne szerepelne.
b) A vitairatban kifejtettek ellenére látja-e valamilyen alkotmányossági akadályát a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásnak? Ha igen, milyen okból?
– Mivel a szabadalmaztatás joga nem alkotmányos alapjog, továbbá mivel nem tekinthető az államtól kikényszeríthető jogosultságnak sem, ezért alkotmányossági akadályról nemigen lehet beszélni a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozás kérdésével kapcsolatban. Mivel a Londoni Megállapodás és annak hatása egyformán vonatkozik és kihat minden piaci szereplőre, ezért hátrányos megkülönböztetésről sem lehet beszélni.
c) Rendelkezik-e a Londoni Megállapodás gazdasági vagy nyelvhasználati hatásait illetően a vitairatban foglaltakon túlmenő – azokat akár megerősítő, akár cáfoló – adatokkal?
– Konkrét adatokkal nem rendelkezünk. Fel szeretnénk azonban hívni a figyelmet arra a tényre, hogy egy egyetemi diploma megszerzéséhez Magyarországon több mint egy évtizede kötelező legalább egy idegen nyelv ismerete, amely leggyakrabban az angol. Ezért a műszaki értelmiség fiatalabb tagjai, illetve az idősebb és gyakorlottabb alkotók (arányuk véleményünk szerint innovatív vállalkozásokban meghaladja a 70%-ot), már rendelkeznek a szakterületükön kellő nyelvismerettel ahhoz, hogy a vonatkozó szabadalmi leírásokat egyszerű olvasás útján megértsék.
Saját, illetve – társadalmi szervezet esetében – tagsága tevékenységét illetően milyen közvetlen hatásokra számít a megállapodáshoz való csatlakozás esetén?
– Közvetlen hatás a hazai innovatív vállalatok számára abban mérhető, hogy a Londoni Megállapodás széles körű alkalmazása esetén a hazai vállalatok (beleértve a KKV-kat is) és azok külföldi egységei csökkent szabadalmaztatási eljárási költségekkel számolhatnak.
d) Megítélése szerint miként fogja befolyásolni a Londoni Megállapodás magyarországi alkalmazása a hazai szabadalmi ügyvivői kar tevékenységét, működési feltételeit?
– A fordítás mechanikus és alacsony szakmai hozzáadott értéket jelentő tevékenysége helyett a hazai ügyvivők jobban koncentrálhatják szakértői munkájukat a tényleges iparjogvédelmi feladatokra. Természetesen ez majd bevétel kiesést jelent egyes irodáknak (hiszen alacsonyabbak lesznek a hazai szabadalmaztatás költségei), azonban az innováció közeli, elsősorban vállalati ügyvivői tevékenységet jelen változás egyáltalán nem érinti.
e) Egyetért-e a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásnak a vitairat 9.2. pontjában munkahipotézisként javasolt menetrendjével? Ha nem, van-e alternatív javaslata? A csatlakozás időpontjára javasolt időpontok közül melyik változatot támogatja?
– Egyetértünk azzal, hogy a Megállapodás 2009. első negyedévében kerüljön kihirdetésre, és azt támogatjuk, hogy a kihirdetéshez kapcsolódó és azt ténylegesen hatályosító szükséges jogszabályváltozások 2010. január 1-jével lépjenek hatályba.
f) Egyetért-e a Londoni Megállapodás magyarországi alkalmazásának a vitairat 9.3. pontjában – munkahipotézisként – vázolt feltételeivel? Ha nem, van-e más javaslata?
– Egyetértünk azzal, hogy az angol nyelv legyen a Magyarország által megjelölt nyelv, egyetértünk továbbá azzal, hogy az igénypontokat be kelljen nyújtani magyarul is, és támogatjuk azt a megoldást is, hogy az angol nyelvű fordítást ki lehessen váltani magyarral. Egyetértünk végül azzal is, hogy jogvita esetén a szabadalmas saját költségén az ott meghatározott feltételek szerint a fordítást elkészítse. Ez utóbbival kapcsolatban is szükségesnek tartanánk azonban a hitelesség kérdésének előzetes rendezését. Külön „veszélyt” rejthet ugyanis az magában, hogy ilyen esetben a fordítás elkészítését sokszor a szabadalom konkrét hasznosításával kapcsolatos több éves gyakorlati tapasztalat fogja majd megelőzni, ami befolyásolhatja a fordítás kimenetelét. Mivel sokszor egyes kötőszavaknak és szavak mondatbeli sorrendjének is jelentősége lehet az igénypont értelmezésekor, amelyekről azonban nem biztos, hogy egyértelműen és első ránézésre megállapítható, hogy az eredeti bejelentést ténylegesen szűkíti-e vagy sem, ezért nem biztos, hogy elegendő a fordítások során alkalmazandó szabályra (Szt. 84/J. §) utalni.
g) A Londoni Megállapodás nem hivatalos – a kihirdetés előkészítése céljából elkészített – magyar fordítását e vitairat mellékletében találja meg. Van-e észrevétele e fordításra?
Magyar eljárásjogi szempontból nem tartjuk teljesen pontos kifejezésnek a 2. cikk b) pontjában szereplő „jogi eljárás” kifejezést. Javasoljuk ezért a kifejezést átírni, vagy azt legalább a jogszabály indokolásában megmagyarázni. Formai megjegyzés, hogy az „E Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy” fordulat helyett (pl. 1. cikk (4), 2. cikk) javasolnánk a „E Megállapodás nem értelmezhető úgy…” fordulatot, amely egyébként szó szerint megfelel a Megállapodás eredeti német nyelvű szövegének.
