2008. december 9. A MISZ észrevételei az NFGM kiemelt ágazati stratégiákat megalapozó tanulmányairól Részletek
2008. december 8. Állásfoglalás a Kormány 2009-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről szóló előterjesztésről Részletek
2008. november 17. Vélemény az
"egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról, a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről" szóló előterjesztésről Részletek
2008. október 10. Vélemény a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) következő pályázati felhívásairól: "Kutatás és fejlesztés - Tudás alapú gazdaság"; "Ösztöndíj Alap" Részletek
2008. szeptember 15. Vélemény "Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT, 2008-2010 - Szakmai-társadalmi partnerségre kerülő olvasat - " című anyagról Részletek
2008. augusztus 19. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan
Részletek
2008. augusztus 6. Észrevételek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram dokumentáció-tervezetével kapcsolatban
Részletek
2008. július 24. Vélemény a "Kutatási és Technológia Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról" c. jogszabálytervezetről Részletek
2008. július 15. Vélemény a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezetéről Részletek
2008. július 14. Észrevételek az 5LET 2008 pályázati felhívásról és útmutatóról Részletek
2008. június 25. Vélemény a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló vitairatról Részletek
2008. május 20. Lemaradásban az innováció Részletek
2008. május 16. Vélemény, ill. észrevételek a GOP társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati konstrukcióira vonatkozóan Részletek
2008. május 10. II. Magyar Műszaki Értelmiségi Nap – Felhívás Részletek
2008. április 18. Vélemény a Kormány részére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztésről Részletek
2008. március 10. Vélemény a közbeszerzési eljárási rend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére és a jogorvoslati irányelvek változásából adódó jogalkotási feladatok megvalósítására irányuló törvényjavaslatról szóló TERVEZET-ről Részletek
2008. március 3. Vélemény a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről írt MUNKAANYAG-ról Részletek
2008. február 14. Vélemény a "Szempontok a közbeszerzési törvény módosításához" c. koncepcióról
Részletek
2008. január 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2008. február 15-én megjelenő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5 pályázati kiírásával kapcsolatban
Részletek
2008. január 8. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
Lemaradásban az innováció
a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása
A gazdaság innováció iránt elkötelezett szereplői nagy örömmel köszöntötték 2007 márciusában a kormányzat által elfogadott középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiát. A szakmai egyeztetések során a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legnagyobb veszélyforrás az, hogy a stratégia a korábbi években született tervekhez, koncepciókhoz hasonlóan írott szöveg marad, a végrehajtás nem, vagy csak töredékesen történik meg. Jeleztük, hogy erre hivatott civil szervezetként a stratégia végrehajtását nyomon kívánjuk követni. Úgy gondoljuk, hogy egy év elteltével ideje áttekinteni a helyzetet.
A TTI stratégiában a kormányzat bemutatta az innováció fontosságát, és elkötelezte magát annak támogatása mellett: „A versenyképesség és a tartós növekedés egyik meghatározó tényezője a tudomány és az innováció. A magyar gazdaságnak és társadalomnak a tudáson és az innováción alapuló új fejlődési pályára kell lépnie, hogy Magyarország tudás-intenzív és innovációs tevékenységekkel, termékeihez a lehető legnagyobb hozzáadott értéket adva kapcsolódjon be a világgazdaságba. A magyar gazdaság tartós fejlődése csak az innovációt ösztönző környezetben valósulhat meg.” (3. oldal)
A TTI megfogalmazása szerint: „a középtávú stratégia számszerű céljai között a Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában: 2005: 0, 37 %. Cél: 2010-re 0, 63 %.” (10. oldal)
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2007 évi jelentésében így fogalmaz: „Az Európai Bizottság összehasonlítása szerint, amelyben az EU tagállamok innovációs teljesítményét mérik (European Innovation ScoreBoard), Magyarország a sereghajtók csoportjában szerepel.
Magyarországon az ipar szerkezetéből adódóan viszonylag alacsony a tudás-intenzív ágazat, azaz a kutatással és/vagy fejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok száma. ….Ezért önmagában attól várni a fejlődést, hogy a vállalatok többet költsenek kutatásra és fejlesztésre, téves stratégia. Ezért a HEBC fontosnak tartja az állami finanszírozású K+F erősítését.”
A „Reform a stabilitás és a menedzselhető növekedés érdekében: az OECD véleménye Magyarországról” (Reforms for Stability and Sustainable Growth: An OECD Perspective on Hungary) című 2008 évi jelentés szerint: „Az innovációs teljesítmény és az innováció színvonala viszonylag alacsony maradt a legtöbb elérhető mutató szerint. (169. oldal) …Mindezeken túl több, sokkal konkrétabb intézkedés kell a magyar innovációs rendszer jelentős átalakítását megcélozva: az emberi erőforrások fejlesztése a tudományos és technológiai igényeknek megfelelve; az üzleti szektorban az innováció erősítése és a közszféra kutatási színvonalának javítása, valamint eredményeinek hasznosítása; a tudományokban, technológiában és innovációban a nemzetközi kapcsolódások erősítése” (165. oldal)
A magyar üzleti K+F intenzitási mutató 24-dik az OECD 30 országa között. (168. oldal), az internet és web oldalak üzleti célú felhasználása az utolsó a mért 28 ország között. A szélessávú internet hozzáférés a 23-dik a 28-ból.
Az OECD tanulmány megjegyzi, hogy a külföldi működő tőke befektetések megtartása érdekében intézkedéseket kell hozni a K+F tevékenység erősítésére. Az OECD sürgeti a kutatás minőségi javítását és bővítését, az innováció feltételrendszerének javítását, valamint célzott intézkedéseket a tudomány, a technológia és az innováció támogatására.
Az OECD jelentés – többek között – a következő ajánlásokat fogalmazza meg: „Legyenek egyértelműek a tudományos-, technológiai-, és innovációs politika prioritásai és hosszú távú stratégiai céljai; legyenek biztosítottak és védettek a tudomány-, technológia-, és innováció állami támogatásának pénzügyi eszközei, ezek ne eshessenek a rövid távú szükségintézkedések áldozatául.”
„Támogassa a kormányzat a tudományos-, technológiai-, és innovációs politika kialakításáért, megvalósításáért és eszközrendszerének működtetéséért felelős intézmények stabilitását és kiszámíthatóságát.”
„Rendszeresen ellenőrizze és értékelje a kormányzat a tudományos-, technológiai-, és innovációs politikát, beleértve a közvetlen támogatási rendszer elemeit, valamint a pénzügyi ösztönzőket, annak érdekében, hogy növeljük a közfinanszírozás hatékonyságát.”
Az OECD szerint Magyarország kutatás-fejlesztési bruttó ráfordításai (GERD) a nemzetközi mércékhez viszonyítva alacsonyak. A vállalati hányad még alacsonyabb. A kutatás-fejlesztés csupán néhány nagy nemzetközi vállalatra koncentrálódik. Az OECD országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó EU (EPO) és USA (USPTO) szabadalmak száma.
Az OECD-ben a magyar vállalatoknak a legkisebb a hajlandósága az ún. házon belüli termék-innovációra.
Az OECD jelentés rávilágít arra is, hogy a tudomány és technológia megújulását a humán erőforrások szűkössége is lassítja. A piac nem azt a minőséget és struktúrát várja el a felsőfokú végzettségű friss diplomásoktól, amellyel elhagyják az oktatási intézményeket.
Az OECD jelentés kitér arra is, hogy a Magyarországról készült 2005-ös gazdasági tanulmányában határozottan javasolta az Innovációs Alap hatásának tanulmányozását, értékelését. Az OECD szakértői szerint ez mind a mai napig nem történt meg.
Az OECD jelentés továbbá megállapítja, hogy a kormányzat magas szintű tanácsadó és koordináló szervezetei vagy nem üléseztek, vagy nem voltak érdemben bevonva a jelentősebb politikai döntéshozatalba. Megállapítja, hogy az innováció-politikai rendszer üzemeltetéséért felelős szervezetek gyakori státusz-, jogkör-, és működési változásai, nagy valószínűséggel csökkentették az innovációt ösztönző politika hatékonyságát és eredményességét.
A fentieket alátámasztja, hogy a TTI szerint a II. 3. A tudomány-, technológia- és innováció-politika kormányzati koordinációjának letéteményese: „A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) hatáskörét úgy módosítjuk, hogy működése elősegítse a kormány e területre vonatkozó döntéshozatalának felgyorsítását…” Tudomásunk szerint a miniszterelnök vezette TTPK összehívására a 2006-os választások óta nem került sor, ezt bizonyítja a TTPK honlapján a 2006. január 13-i legutolsó ülésről szóló híradás. A MISZ üdvözli, és a KFI irányítási rendszerének hatékonysága szempontjából fontosnak lépésnek tartja, hogy a kormányzat az innovációt felügyelő miniszteri pozíciót létrehozta, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez csak akkor hoz változást, ha a tárcanélküli miniszter a megfelelő politikai támogatást megkapja.
Az 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat a Kormány 2007-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervéről II. Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer fejezetében a II.21.pontja szerint: „A közérdekűséget a TTPK határozza meg a 4T és a KuTIT javaslata alapján.” A TTPK 2006. január 13-án ülésezett utoljára.
A TTI intézkedési terv közel száz intézkedést fogalmazott meg, melyek a stratégia végrehajtását célozzák. Ez év március 31-ig esedékes határidejű intézkedések nagy része még nincs elvégezve. Ezt – figyelembe véve e téren is bekövetkező egyre súlyosabb leszakadásunkat, – igen kritikus mulasztásnak értékeljük.
A MISZ természetesen tisztában van azzal, hogy az innováció területén azonnali látványos változások nem érhetőek el, azonban a nemzetközi szakértők véleményére is támaszkodva felhívja a kormányzat figyelmét az innováció tényleges és érdemi támogatására, illetve a TTI stratégia maradéktalan végrehajtására. Ehhez a MISZ továbbra is felajánlja együttműködését, széles szakmai és kapcsolati bázisát.
