Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2011-07-05
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2021 | 2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2008. december 9.
A MISZ észrevételei az NFGM kiemelt ágazati stratégiákat megalapozó tanulmányairól
Részletek

2008. december 8.
Állásfoglalás a Kormány 2009-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről szóló előterjesztésről
Részletek

2008. november 17.
Vélemény az "egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról, a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről" szóló előterjesztésről
Részletek

2008. október 10.
Vélemény a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) következő pályázati felhívásairól: "Kutatás és fejlesztés - Tudás alapú gazdaság"; "Ösztöndíj Alap"
Részletek

2008. szeptember 15.
Vélemény "Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT, 2008-2010 - Szakmai-társadalmi partnerségre kerülő olvasat - " című anyagról
Részletek

2008. augusztus 19.
A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan
Részletek

2008. augusztus 6.
Észrevételek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram dokumentáció-tervezetével kapcsolatban
Részletek

2008. július 24.
Vélemény a "Kutatási és Technológia Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról" c. jogszabálytervezetről
Részletek

2008. július 15.
Vélemény a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezetéről
Részletek

2008. július 14.
Észrevételek az 5LET 2008 pályázati felhívásról és útmutatóról
Részletek

2008. június 25.
Vélemény a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló vitairatról
Részletek

2008. május 20.
Lemaradásban az innováció
Részletek

2008. május 16.
Vélemény, ill. észrevételek a GOP társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati konstrukcióira vonatkozóan
Részletek

2008. május 10.
II. Magyar Műszaki Értelmiségi Nap – Felhívás
Részletek

2008. április 18.
Vélemény a Kormány részére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztésről
Részletek

2008. március 10.
Vélemény a közbeszerzési eljárási rend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére és a jogorvoslati irányelvek változásából adódó jogalkotási feladatok megvalósítására irányuló törvényjavaslatról szóló TERVEZET-ről
Részletek

2008. március 3.
Vélemény a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről írt MUNKAANYAG-ról
Részletek

2008. február 14.
Vélemény a "Szempontok a közbeszerzési törvény módosításához" c. koncepcióról
Részletek

2008. január 26.
Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2008. február 15-én megjelenő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5 pályázati kiírásával kapcsolatban
Részletek

2008. január 8.
Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye, ill. észrevételei a GOP társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati konstrukcióira vonatkozóan

Általános észrevételek
Egyetértünk azzal, hogy a GOP 1.1.1 és a GOP 1.3.1 között egyértelműbbé vált a lehatárolás, ugyanis a két pályázatnak szándék szerint két pályázói kört kell megcéloznia. A GOP 1.1.1-nek feladata a K+F cégek támogatása, ahol projekt az ötlet működőképességének bizonyítására szolgál (prototípus; béta-verzió...) azaz a valódi cél az ötlet és a befektetők között húzódó támogatási „halálvölgy” áthidalása. Itt magas a kockázat, ezért ezt minél magasabb támogatási mértékkel kell támogatni (70-75%). Az 1.3.1-ben pedig olyan vállalkozásokat (termelő/szolgáltató) kell támogatni, amelyek rendelkeznek termékkel, s annak valamely paraméterét továbbfejlesztik; vagy van egy tudományosan bizonyított ötletük, amelyből létrehoznak egy új terméket; azaz innovativitásra kell késztetni őket, önálló kísérleti fejlesztésre és marketingre. Mindkét konstrukciónál szem előtt kell tartani a piacorientáltságot, azonban az egyiknél terméket és árbevételt kell produkálni (1.3.1), míg a másiknál a termék alapját képező műszaki/tudományos működőképességét kell bizonyítani olyan szintig, hogy a befektetőkkel történő tárgyalások a siker reményében megkezdődhessenek.

Nem értünk viszont egyet azzal, hogy minden kiírásba bekerült, hogy „nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, aki a pályázatra konzorciumban pályázik.” Véleményünk szerint nem indokolt a pályázati csoportok konzorciumi formáját kizárni, mert ezzel ellehetetlenítjük azt a megoldási lehetőséget, melyben egy szakmai csoport és egy pénzügyi befektető közös (egyetemleges) felelősség-, és kockázatvállalással kíván egy prototípus kifejlesztéséért együttműködni.

Részletes megjegyzések
GOP 1.1.1. és 1.3.1
A pályázati útmutatóból nem látszik egyértelműen a pályázó méretére vonatkozó feltételek. Olvasatunkban bármilyen méretű, tehát nem csak KKV-k pályázhatnak. Javasoljuk ezt egyértelműsíteni, mivel azt tapasztaltuk, hogy a tartalmi vizsgálat kritériumrendszerében találhatóak olyan szempontok is, melyek alapján látszik, hogy a kisebb méretű vállalkozások projektjei számítanak pontszám alapján esélyesnek.
Konkrétan: a GOP 1.1.1 pályázati konstrukcióban 10 ponttal díjazzák azokat a pályázókat, akik nem fizetnek innovációs járulékot, melyet a hatályos jogszabályok alapján a mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságoknak nem kell fizetniük.

A 9. oldalon a jövőbe mutató kötelezettségvállalásban a képlethez kapcsolódóan az X értéke nincs megadva. Ha nincs ilyen kötelező érték, mert erre a pályázónak kell vállalást tennie, akkor azt itt ki kellene emelni.

A következőkben röviden szeretnénk a fenti két pályázati konstrukcióhoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány szakmai tartalmi elemeivel kapcsolatos észrevételeinket, kérdéseinket és javaslatainkat kifejteni.

„A2” táblázat:

1. Az „A2” táblázatban felsorolt szempontok közül az első, „Piaci helyzetelemzés: a vállalkozás piacon elfoglalt helye, a versenytárs, a célcsoport, piaci igények” rész esetén nem egyértelmű, hogy a vállalkozás piaci helyzetelemzését vagy a K+F eredmény piaci helyzetelemzését kell kifejteni, vagy esetleg egyszerre mindkettőt.

2. Ugyanezen táblázat második szempontja „ A projekt eredményeként létrejövő új vagy továbbfejlesztett K+F+I eredmény a már ismert K+F+I eredményekhez képest milyen előnyösebb paraméterekkel (pl. árfekvés, minőség, felhasználóbarát) rendelkezik” rész esetén nem egyértelmű, hogy mit jelent az „előnyösebb paraméterek” kifejezés. Mivel az „A2” rész az üzleti hasznosíthatóságra fókuszál, úgy gondoljuk, hogy ebben a részben az „üzleti szempontú előnyösebb paraméterek” felsorakoztatása szükséges - ez azonban nehezen, és nem minden innováció esetén értelmezhető. A „előnyösebb paraméterek” kifejezés magába foglalhatja a műszaki típusú előnyöket is. Értelmezésünk szerint azonban a műszaki tulajdonságok bemutatása nem ebben a fejezetben, hanem az „A1” táblázat második „A projekt eredményeként létrejövő új vagy továbbfejlesztett K+F+I eredmény tudományos-műszaki újdonságtartalma (technológiai fejlesztési, gyártási), szellemi hozzáadott értéke (beleértve a hazai és a nemzetközi tudományos helyzet elemzése)” megnevezésű részben szükséges. E két fejezetek között tehát átfedést tapasztaltunk, illetve úgy gondoljuk, hogy a K+F+I eredmény újdonságtartalma megfogalmazásába beletartozik az előnyösebb paraméterek bemutatása és összehasonlítása más technológiákkal, abban az esetben is, ha az adott paraméter üzleti szempontból lényeges.
A kétféle (műszaki-üzleti) megközelítés nem választható szét élesen egymástól, s talán nem is kéri ezt a tanulmány szerkezete, azonban nem egyértelmű, hogy melyik fejezetben szükséges, és hol van lehetőség egyszerre egy helyen bemutatni a technológia minden előnyét.

3. Az „A2” táblázatban felsorolt szempontok közül a harmadik „ A fejlesztés eredményeként a vállalkozás piacbefolyásoló képessége: (új piaci szegmenst teremt-e vagy csak piacbefolyásolásra lesz képes, vagy mindössze a piac követését éri el)” rész esetén nem egyértelmű, hogy mit jelent a „piacbefolyásoló képesség”. A piacbefolyásolás egy vállalat életében általában a marketing stratégia része, egy marketing-eszköz. Úgy gondoljuk, hogy ilyen értelmében a fogalom itt nehezen használható, nem alkalmazható.
A kifejezés talán a vállalkozás versenytársakhoz mért erejére, a fejlesztés eredményeként elérhető piaci növekedésére, a versenytársi rangsorban történő előrelépésére, illetve az erre való képességére utal - vagyis versenytárselemzés a feladat. Az „új piaci szegmens” kifejezés ugyanakkor már a fogyasztók piacára utal. Véleményünk szerint két dolog keveredik ebben a fejezetben: versenyhelyzet elemzés és új fogyasztói piaci lehetőségek elemzése, célcsoportok meghatározása. Érdemesnek tartjuk e kettő szétválasztását. Ugyanakkor a tanulmány szerkezete szerint a versenytársak bemutatását az „A2” táblázat első pontjában kell megtenni. Tehát ezen fejezetek esetén is átfedést tapasztaltunk.

4. Az „A2” táblázatban felsorolt szempontok közül a negyedik „A projekt eredményeként létrejövő új vagy továbbfejlesztett K+F+I eredménnyel a vállalkozás milyen piacra képes lépni (pl. export?)” fejezettel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy nem indokolt külön fejezetként kezelni a tanulmányban, hiszen annak kérdéskörét, hogy a vállalkozás milyen piacra képes lépni, a harmadik fejezet a piacra lépési stratégiák, lehetőségek kapcsán már tartalmazza.

„B” táblázatok

A tanulmány „B” táblázatai közül „A feladat összesítő lista” táblázatával kapcsolatban az az észrevételünk, hogy az 500 karakter nem ad elegendő lehetőséget a K+F részfeladatok szakmai tartalmának bemutatására, és ellenőrizhető egységek kialakítására. Úgy gondoljuk, hogy a projektjavaslat egyik súlyponti részének kellene tekinteni ezt a táblázatot, hiszen ebben fogalmazódik meg a K+F projekt munkaterve.
Annak érdekében tehát, hogy eleget lehessen tenni a kiírásnak, miszerint szakmailag definiált és ellenőrizhető egységeket szükséges definiálni, a karakterszám megduplázását (max. 1000 karakter) javasoljuk.

Összefoglalva elmondható, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítésekor alapvető problémát jelentett, hogy a megadott struktúra alapján nehéz volt eldönteni, hogy mely fejezeteknek kell szólnia a jelenről, s mely fejezeteknek a jövőről, vagyis nehéz volt felvázolni a „projekt ívét” úgy, hogy közben ne térjünk el nagyon a tanulmány kötött szerkezetétől. Ez sok esetben „csapongásra” kényszerített.

Továbbá a tanulmány megadott váza nem utal sehol sem arra, hol kell bemutatni a projekt célját, tartalmát és eredményeit, hatásait. Értelemszerűen az első fejezetben lenne ennek helye, a fejezet címe azonban mást sugall. A szakterület behatárolása fontos, azonban nem az egyetlen lényeges eleme egy projektnek, ezért a fejezet címének megfogalmazása nem túl szerencsés, vagy legalább is nem hordoz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy mit is tartalmazzon a tanulmány első, „bevezető” fejezete.

Az újonnan megjelent GOP-1.3.1 útmutató tervezetben szereplő Megvalósíthatósági Tanulmány szerkezetével kapcsolatban észrevételünk, hogy az alábbiak szerint módosult.
A megfogalmazás szerint nem a projekt eredményeként létrejövő, hanem a fenntartási időszakban létrejövő új vagy továbbfejlesztett K+F+I eredmény üzleti hasznosíthatóságát szükséges bemutatni.
A fenntartási időszak alatt a projekt zárását követő időszakot érthetjük? A megfogalmazás azért változott, mert az új pályázati konstrukció prototípus kifejlesztését tűzi ki célul? Vagyis ilyen értelemben a prototípus nem tekinthető a projekt eredményének?

Továbbá a tanulmány szerkezete az új kiírásban nem tartalmazza a pénzügyi számításokra vonatkozó táblázatot. Ez azt jelenti, hogy amennyiben lehetséges és indokolt, a tanulmány szöveges részeiben szükséges számokkal alátámasztani az üzleti hasznosíthatóságot?

A Megvalósíthatósági Tanulmány előírt szerkezetére és tartalmára vonatkozóan az alábbi javaslatot tesszük:
1. fejezet: A projektjavaslat rövid összefoglalása - max. 1 oldal
a projektjavaslat célkitűzésének megfogalmazása
a projekt tárgya, tevékenységei (K+F tevékenység, iparjogvédelmi tevékenység rövid összefoglalása)
a pályázó elképzeléseinek rövid bemutatása a projekt zárását követő időszakra vonatkozóan (üzleti hasznosítás, fenntartás)
2. fejezet: A projekt szakterületének és a projektben résztvevők szakértelmének rövid bemutatása, az általuk elért eddigi eredmények bemutatása (a projekt kezdetét megelőző időszak tevékenységeinek /„megalapozó tevékenységek”/ rövid bemutatása szorosan a projektjavaslathoz kapcsolódóan) - max. 2 oldal
3. fejezet: A projekt eredményeként létrejövő K+F+I eredmény újdonságtartalma
hazai és nemzetközi tudományos kitekintés (trendek, irányvonalak, EU-s ajánlások, stb.)
a prototípus leírása, az előnyös paraméterek bemutatása
összehasonlítás más, a piacon elérhető, hasonló technológiákkal (műszaki és üzleti szempontok, benchmarking)
4. fejezet: A K+F+I eredmény üzleti hasznosíthatósága
a vállalkozás piaci helyzetelemzése: piacon elfoglalt helye, versenytársak, célcsoport (kiinduló helyzet rövid bemutatása)
a vállalkozás piaci helyzetének alakulása, változása, javulása a K+F+I eredmény előnyös paramétereinek és az üzleti hasznosulásának köszönhetően az alábbiak alapján:
a K+F+I eredmény célcsoportja
új piaci lehetőségek feltárása: a fogyasztói piac alakulása (pl. új piaci szegmens)
a piaci részesedés, potenciál változása: (hazai piac, export-lehetőségek)
a fenntartási időszakra vonatkozó, prognosztizálható üzleti-gazdasági eredmények, a vállalkozásnál elérhető bevétel-növekedés, költségcsökkenés, megtakarítás stb.
versenytársakhoz
társadalmi-gazdasági hasznosság és hatások bemutatása.

GOP 1.1.1.
A pályázat mellékleteként csatolandó dokumentumok közül javasoljuk a „Jogi státusz igazolása”, „A pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya”, valamint a „Éves beszámoló (amennyiben a pályázó rendelkezik lezárt üzleti évvel)” dokumentumokat elhagyni, mivel ezek elektronikus formában a bírálók számára hozzáférhetőek.
A projekt adatlap 55 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

GOP 1.1.2.
A konstrukció keretösszege 3 milliárd forint, véleményünk szerint a potenciális pályázók száma viszont megközelíti a tízet is, amennyiben az idei évben lezárt vagy benyújtott szakmai jelentéssel rendelkeznek az első körben támogatott Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET). (Az NKTH honlapján szereplő „K+F+I program és pályázati térképek” cím alatt szereplő dokumentum, mint legfrissebb információ forrás alapján, erre a konstrukcióra 2009 és 2010-es években nincsen elkülönített összeg.)

Kérdésünk az, hogy valóban jól látjuk-e, hogy a RET-rendszert a GOP keretein belül nem kívánják támogatni?

Javasoljuk az alábbiakkal rövidíteni a szükséges csatolandó dokumentumok listáját, mivel ezek elektronikusan elérhetőek a pályázat elbírálói számára:
igazolás a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történt benyújtásáról,
jóváhagyott éves beszámoló,
képviselőjének aláírási címpéldánya.
A Projekt adatlap 61 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

GOP 1.2.2
F9 pontban a pályázathoz csatolandó mellékletek listáját javasoljuk az alábbiakkal rövidíteni, mivel azok a bírálók számára elektronikusan elérhetőek:
jogi státusz igazolása
igazolás a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történt benyújtásáról
társasági szerződés
a pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya
éves beszámoló.
A projekt adatlap 60 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

GOP 1.3.1
A projekt gazdasági megvalósíthatóságánál szereplő (Útmutató 40. old) 7. és 8. pont mind a KKV-k lehetséges kiugróan nagy üzleti ötletének megvalósítása ellen hat, és inkább a kisebb növekedési dinamikát honorálja. Ez érthető a Pályáztató kockázat-minimalizálási szempontjából, azonban ellene hat a Rubik-kocka típusú újítások gyors felfutási támogatásának.
Javasoljuk az alábbiakkal rövidíteni a szükséges csatolandó dokumentumok (F9) listáját, mivel ezek elektronikusan elérhetőek a pályázat elbírálói számára:
jogi státusz igazolása,
jóváhagyott éves beszámoló,
a pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya.
A projekt adatlap 57 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

GOP 1.3.2.
Javasoljuk a pályázati konstrukció átnevezését „Vállalati kutatás-fejlesztési humán erőforrás kapacitás erősítése” címre. Ezt a módosítást azért tartjuk indokoltnak, mivel a pályázat, olvasatunk szerint nem támogatja az eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan beruházásokat (építés, felújítás, bővítés stb.). A vállalati K+F eszköz beruházások a legritkább esetben járnak ingatlan fejlesztés nélkül. Nem szükséges részletezni, hogy egy-egy speciális gép, berendezés sok esetben speciálisan kialakított helyiségeket, tereket igényel melyek kialakítása komoly pénzügyi vonzattal járnak. Javasoljuk százalékos behatárolással a speciális építési beruházások bevonását az elszámolható költségek közé.
Ezen felül nem elszámolható költség a „külső megbízás”, mely véleményünk szerint a K+F projektek szükséges része. Javasoljuk százalékos behatárolással a külső megbízások bevonását az elszámolható költségek közé. A pályázatok tartalmi vizsgálatának kritériumrendszerében indokolatlanul magasnak találjuk a Phd munkaerőhányadra vonatkozó részarányt. Javasoljuk ennek a lecsökkentését.
A C10 Fenntartási kötelezettségek c. jövőre vonatkozó részére vonatkozó kérdéseink:
mindegyik követelményt együttesen kell-e teljesíteni (a szövegből ez következik)? Ha igen, akkor túlzott a követelmény.
a megfogalmazások olyanok, mintha nem a pályázó (alapvetően gazdasági társaság) hatáskörébe tartozóak lennének (regionális és országos jellegű megfogalmazások). Valahogy egyértelművé kellene tenni ezeket a megfogalmazásokat, és a pályázó felelősségéhez illeszteni.

 „1. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.”
Az alapkutatás eredményességét nagyon nehéz mérni, számszerűsíteni. Erre a létszám mutatók részben alkalmasak, de a „pályázó vállalat K+F ráfordítása az adott régióban - növekedjen” kitétel nem elégséges. Javasoljuk ennek átgondolását és az alapkutatások értékelésére megfelelő minősítő / értékelő módszer, mérőszám előírását.
Javasoljuk az alábbiakkal rövidíteni a szükséges csatolandó dokumentumok (F9) listáját, mivel ezek elektronikusan elérhetőek a pályázat elbírálói számára:
jogi státusz igazolása,
jóváhagyott éves beszámoló,
a pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya.
A projekt adatlap 62 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

GOP 2.1.4
Ez a pályázati forma koncepciójában teljesen téves. A rendelkezésre álló források koncentráltabb felhasználása nagyobb eredményt, hatékonyabb hasznosulást biztosít. Nem lehet minimum 5 és maximum 50 M Ft-os pályázatokra szétaprózni egy ilyen fontos célt.
Nem beszélve a bírálókra háruló óriási adminisztrációs teherről. Célszerű a „Támogatható tevékenységek köre, C1.” pontot valóban a környezetközpontú technológia fejlesztés érdekébe átfogalmazni és kivenni a
„ 2. Fenntarthatósági tematikájú képzéseken és környezetirányítási belső auditor képzésen való részvétel”-t, valamint
„ 3. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás”-t és
„ 4. Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, akkreditálása, termékek környezetvédelmi minősítése”-t.
A rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználását a pályázatok jobb koncentrálásával lehet elérni. Szakmai alapokon ellen kell tudni állni a populista politikai elvárásnak, mely szerint mindenkinek kell jusson egy kevéske pályázati pénz.
C7 Területi korlátozás: nem érezzük indokoltnak a meghatározott területi korlátozásokat, pontosabban azokat, amelyek a kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken kizárja a pályázást. De lehet, hogy nem erről van szó, csak félreérthető a kettős (sőt hármas) tagadású szövegstruktúra. Ha az utóbbi a helyzet, akkor mindenképpen egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kellene a szöveget.

Javasoljuk az alábbiakkal rövidíteni a szükséges csatolandó dokumentumok (F9-75. old) listáját, mivel ezek elektronikusan elérhetőek a pályázat elbírálói számára:
jogi státusz igazolása,
jóváhagyott éves beszámoló,
a pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya.
A projekt adatlap 64 nyilatkozatot kér. Ez elfogadhatatlan, kezelhetetlenül sok. Nem látszik megvalósulni a kevesebb bürokráciával, egyszerűbb államigazgatási ügyintézésen alapuló pályáztatásra való törekvés.

Valamennyi pályázati formánál javasoljuk, hogy a GOP IH, illetve a ROP IH vezetője (ill. Formailag a Közreműködő Szervezet) már a kiírásban vállaljon egy határidőt, ameddig a pályázó a pályázat eredményéről értesítést kap. Az elmúlt időszakban a pályázatok elbírálása sokszor nagyon elhúzódott, ezzel a pályázót gyakran lehetetlen helyzetbe hozta, pl. piaci momentum elszalasztása, versenytársak megjelenése, ugyanakkor a pályázat szigorúan számon kéri, hogy a beruházás a pályázat elbírálása előtt nem kezdődhet meg.
Ugyanígy a szerződéskötés határidejét is javasoljuk a pályáztató (közreműködő szervezet) részéről szankció terhe mellett (emennyiben bizonyítható, hogy a szerződéskötés a közreműködő szervezet, vagy egyéb hatóság mulasztása, hibája miatt késik) bevállalni. Ez a szolgáltató és vállalkozásbarát államigazgatás tényleges megjelenése.

Budapest, 2008. május 16.

dr. Szabó Gábor
elnök
Készítette: VISUALIA