2008. december 9. A MISZ észrevételei az NFGM kiemelt ágazati stratégiákat megalapozó tanulmányairól Részletek
2008. december 8. Állásfoglalás a Kormány 2009-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési tervéről szóló előterjesztésről Részletek
2008. november 17. Vélemény az
"egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról, a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv módosításának kihirdetéséről" szóló előterjesztésről Részletek
2008. október 10. Vélemény a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) következő pályázati felhívásairól: "Kutatás és fejlesztés - Tudás alapú gazdaság"; "Ösztöndíj Alap" Részletek
2008. szeptember 15. Vélemény "Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT, 2008-2010 - Szakmai-társadalmi partnerségre kerülő olvasat - " című anyagról Részletek
2008. augusztus 19. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan
Részletek
2008. augusztus 6. Észrevételek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram dokumentáció-tervezetével kapcsolatban
Részletek
2008. július 24. Vélemény a "Kutatási és Technológia Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról" c. jogszabálytervezetről Részletek
2008. július 15. Vélemény a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezetéről Részletek
2008. július 14. Észrevételek az 5LET 2008 pályázati felhívásról és útmutatóról Részletek
2008. június 25. Vélemény a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozásról szóló vitairatról Részletek
2008. május 20. Lemaradásban az innováció Részletek
2008. május 16. Vélemény, ill. észrevételek a GOP társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati konstrukcióira vonatkozóan Részletek
2008. május 10. II. Magyar Műszaki Értelmiségi Nap – Felhívás Részletek
2008. április 18. Vélemény a Kormány részére a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztésről Részletek
2008. március 10. Vélemény a közbeszerzési eljárási rend egyszerűsítésére, a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tételére és a jogorvoslati irányelvek változásából adódó jogalkotási feladatok megvalósítására irányuló törvényjavaslatról szóló TERVEZET-ről Részletek
2008. március 3. Vélemény a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kormányzati irányítási rendszeréről írt MUNKAANYAG-ról Részletek
2008. február 14. Vélemény a "Szempontok a közbeszerzési törvény módosításához" c. koncepcióról
Részletek
2008. január 26. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2008. február 15-én megjelenő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 5 pályázati kiírásával kapcsolatban
Részletek
2008. január 8. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye
a "Szempontok a közbeszerzési törvény módosításához" c. koncepcióról
Igen komoly erőfeszítéssel jár a hatályos Kb tv. végrehajtása és sokszor komoly nehézséget okoz a törvény megfelelő értelmezése, a helyes végrehajtás módozatának megválasztása. Ezért minden olyan elképzelést támogatandónak tartunk, amely a vonatkozó eljárást egyszerűbbé, átláthatóbbá és könnyebben végrehajthatóvá teszi.
Kétséges azonban e törekvés sikeressége, amikor az egyszerűsített közbeszerzés nemzeti szinten kizárólagossá tételével általánosan kötelezővé válik a hirdetményi kötelezettség, megszüntetve az ajánlattételre való felhívás lehetőségét.
1. Ami kiemelt fontossággal bír, az a közbeszerzési értékhatárok kérdése. A koncepció helyesen világít rá a közbeszerzési értékhatárok alacsony voltára, és megoldásként a nemzeti eljárásrend megszüntetését javasolja. Ez a megoldás bizonyos mértékig előnyös lenne, mert cca 53 M Ft költséghatár eléréséig az egyszerű közbeszerzés szabályainak alkalmazását tenné lehetővé.
Bár a kivételek csökkentésére irányuló szándék önmagában érthető, bizonyos területeken talán éppen újfajta kivételek bevezetése a megoldás. Itt elsősorban a K+F eszközök beszerzésére gondolunk, ahol a közbeszerzés jelen formájában évente jó pár milliárd Ft kárt okoz. Pl. a műszerbeszerzések során az íróasztal mellett kitalált kategóriák szerinti intézményi szintű összevonás kényszere olyan mesterséges csoportokat eredményez, amely a kívánatos pályázókat kizárja - pl. úgy, hogy egy cég, amelynek egy bizonyos készüléke világelső, nem indulhat, mert az adott műszercsalád többi tagját nem gyártja -, vagy a kiírót kiszolgáltatja annak az egy-két cégnek, amelyek széles tartományban tudnak közepes minőségű árut szállítani. Mindennek eredménye gyakran az, hogy a kutató nem ahhoz a műszerhez jut hozzá, amire igazán szüksége van. Ennek a problémának egy lehetséges megoldása, a közbeszerzés szabályainak projekt szintű alkalmazása. Ez már csak azért is logikus lenne, mert a szakmai számonkérés is projekt szinten történik, ráadásul a GOP és NKTH pályázatokban, egyre szigorúbban ellenőrzik, hogy az elnyert támogatást kizárólag az adott projektre használták-e fel. További problémát jelent a magyar nyelven történő pályázás kényszere. Mivel a műszerbezések során gyakran legfeljebb 10 milliós nagyságrendű tételekről, és olyan cégekről van szó, amelyeknek magyar képviselete nincs, többször is előfordult, hogy a legjobb berendezést szállítani képes külföldi cég nem adott ajánlatot.
2. Az adminisztratív költségek csökkentésének igénye csak helyeselhető. A teljes ingyenesség talán nem várható el, de a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel költségét (bruttó 9 600 Ft/1 500 leütés) az EU Hivatalos Lapjánál alkalmazott ellenőrzési díj szintjére (bruttó 4 800 Ft/1500 leütés) kellene csökkenteni.
Javasoljuk továbbá, hogy hiteles fordítást ne csak az ORFI, hanem közjegyzők is igazolhassanak - ez utóbbi egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb.
3.3 Álláspontunk szerint külön polgári bírósági eljárás keretében kerüljön csak sor a megkötött szerződés érvényességének vizsgálatára, a KDB határozatának felülvizsgálata egy közigazgatási szerv döntésével kapcsolatos eljárás, ahol az ajánlatkérőt és az ajánlattevőket csak a valamelyik fél melletti beavatkozás lehetősége illeti meg, holott a szerződés érvénytelenségének megállapítása elsődlegesen az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő érdekeit, jogait érinti.
4. Az üzleti titokra vonatkozó szabályozás módosítása kor a titokvédelmi szabályozás módosítása alapvetően támogatható, ha a kivételes esetek között a különleges eljárásokban létrejött jogügyletek szerepelnek. Komoly aggályunk van ugyanakkor a versenypárbeszédes eljárás esetében, ahol több műszaki tartalom, megoldás vagy pénzügyi finanszírozási megoldás versenyez, melyek kidolgozása, kialakítása az adott ajánlattevő, valamint az általa alkalmazott megoldásban részes háttérintézmények (pl. bankok) üzleti titkát képezik.
A hiánypótlás kérdéseit taglaló 6.2 pontban foglaltakkal-, illetőleg "a más szervezet erőforrásaira támaszkodás" kérdéseit feszegető 6.4 pont szerinti elemzéssel egyet lehet érteni. Ez utóbbi - kifogásolt - rendelkezés egészen különös módon "helyzetbe hozza" a közbeszerzés tárgyában gyakorlatlan, és/vagy gazdaságilag alkalmatlan ajánlattevőket. (Ráadásul "erőforrás-piacot", ha úgy tetszik: üzletágat hoz létre.)
6.5 Javasoljuk, nem csak a tárgyalások lezárásakor, hanem többszöri ajánlat-módosítási lehetőség esetén, minden egyes módosítás során, a módosított ajánlati elemek rögzítését, és valamennyi ajánlattevővel való ismertetését. Javasoljuk továbbá annak kötelezővé tételét, hogy többfordulós tárgyalás esetén is egyidejűleg kelljen az ajánlattevőnek a módosított és a végleges ajánlatokat megtennie.
6.6 Javasoljuk az ajánlattevők számára is ezen kötelezettség előírását, az esetlegesen rendelkezésükre álló bizonyítékok egyidejű benyújtásával.
6.7 A "kirívóan alacsony árak" mögött nem egyszer az rejtőzik, hogy az ajánlattevő előre tudja, nem pontosan ugyanazt és úgy fogja szállítani, ahogy a kiírás szól. Az EU-kiírásoknál szokásos, ez irányú utólagos, szigorúbb ellenőrzés elérhetné azt, hogy ilyenre ne kerüljön sor.
A koncepció következtetéseivel egyet értve, a kirívóan alacsony ár fogalmának pontos-, minden kétséget kizáró megfogalmazását javasoljuk.
Egyéb
A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések szigorítását célzó, 2008. március 1-jén hatályba lépő adótörvény változásokkal kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük:
Az Art. 36/A §-ának alkalmazása a 2008. március 1-je előtt megkötött szerződésekre
A jelenlegi adóhatósági álláspont szerint - az Art. 36/A. §-ban meghatározott feltételeknek (nullás igazolás, tájékoztatás) a már hatályban lévő szerződések esetében is meg kell felelni a 2008. március 1-jét követő kifizetéseknél. Sérül az az általános alapelv, hogy a szerződő feleknek a szerződéskötéskor teljes körűen ismerniük kell azokat a kötelezettségeket, amelyek a szerződéshez kapcsolódnak, és 2008. március 1-jétől hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok a vállalkozók / alvállalkozók, akiknek a szerződéskötés pillanatában még nem volt tudomásuk arról, hogy a tevékenységük közbeszerzéshez kapcsolódik.
A nullás igazolások adminisztratív többletterhe
Meg kell találni azt a megoldást, mely többletköltség nélkül működtethető, különösen a sok számlát kibocsátó és a sok alvállalkozót foglalkoztató nyertes ajánlattevők esetében. Az adminisztráció egyszerűsítését véleményünk szerint az szolgálná, ha a közbeszerzési kifizetéseknél is használható lenne egy 15 napnál nem régebbi "általános" (a kifizetőt nem nevesítő) együttes, nemleges adóigazolás.
Az alábbiakban a Közbeszerzési törvényről teszünk észrevételeket
1. Új közbeszerzési törvény
A legfontosabb egy új, áttekinthetőbb és egyszerűbb Közbeszerzési törvény megalkotása. Ezáltal csökkenne a visszaélések és az "irányított közbeszerzés", a korrupció lehetősége. A Közbeszerzések Tanácsa honlapja szerint a 2003. évi CXXIX. sz. Közbeszerzések rendjéről szóló törvény 407 paragrafusból áll és az elmúlt évek során 18 miniszteri rendelet finomította. Ténylegesen 23 végrehajtási szabály ad támaszt a Kbt értelmezésében.
Ezzel szemben például a finn közbeszerzési törvényt 1992-től csupán néhány alkalommal módosították, mégis 2007 júniusától új, egységes szerkezetű törvény lépett a régi helyébe (Laki julkisista hankinnoista, 30.3.2007/348). Az új törvénynek összesen 87 paragrafusa van, ennél fogva sokkal egyszerűbb és áttekinthetőbb. A 2008 jan. 1-től érvényes svéd törvény (Lag (2007:1091) om offentlig upphandling) 16 fő fejezetből és fejezetenként átlagosan 11 paragrafusból áll.
Javasoljuk a törvény újrafogalmazását, egyszerűsítését.
A jelenlegi szabályozás leglényegesebb hibái:
A közbeszerzési folyamatban többször előfordult, hogy az ajánlatkérő anyagi fedezetét a felettes szerv a közbeszerzés folyamatában váratlanul elvonta. Ez akkor is megtörténhetett, amikor nem az ajánlatkérő által kiszemelt ajánlattevő állt nyerőre. Ilyenkor az új eljárásban már könnyebb volt "testre szabni" az ajánlatkérést.
Az ajánlatkérő által megkívánt eredeti, ill. közjegyző által hitelesített iratok rendkívüli adminisztratív és pénzügyi terhet rónak az ajánlattevőre (és a rengeteg felhasznált papír miatt a környezetre). Főszabályként a szükséges dokumentumokat lehessen egyszerű másolatban is beadni. Számtalan adatot tud az ajánlatkérő különböző adatbázisokban elektronikusan ellenőrizni. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a tenderekben jóval több iratot kell becsatolni, mint külföldön. Ez jelentős terhet ró mind az ajánlatkérőre, mind pedig az ajánlattevőkre. Javasoljuk a jelenlegi szabályozás szerinti, ilyen irányú előírások csökkentését, valamint a túlzott ajánlatkérői igények törvényi megfékezését. Nagyobb hangsúlyt kell adni az elektronikus iratkezelésnek és dokumentum-menedzselésnek. Kiemelten fontosnak tartjuk a fejlett technika, az informatika eredményeinek a közbeszerzési eljárások, valamint a jogorvoslati eljárások során történő fokozott alkalmazását, a lehető legteljesebb fokú elektronizálást. Ez nagyban egyszerűsítheti és könnyítheti a közbeszerzés szereplőinek helyzetét, a szereplők közötti információcserét.
Előfordult, hogy az ajánlatok bontásakor nem volt közjegyző, ill. nyilvánosság jelen. Legyen alapszabály az ajánlatadók és a közjegyző kötelező jelenléte a bontáskor.
A jelenlegi - és a Szempontokban javasolt - jogorvoslati rendszer rendkívül hosszú, időigényes és nagyon sok lépcsős. Javasoljuk a jogorvoslati fórumok számának lényeges csökkentését és a jogorvoslati folyamat garantált időbeli felgyorsítását. [Döntőbizottság › Fővárosi Bíróság › Fővárosi Ítélőtábla (› bizonyos esetekben Legfelsőbb Bíróság) › elsőfokú polgári bíróság › másodfokú polgári bíróság (› bizonyos esetekben Legfelsőbb Bíróság)] Jelenleg nem egy eset 5 évnél is hosszabb időt vesz igénybe.
Jelenleg a Közbeszerzési Döntőbizottság nem jól működik, döntései gyakran nem konzekvensek, gyakorlata nem kiszámítható, időnként váratlan és szakmailag megkérdőjelezhető döntések születnek.
Jelenleg az ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseire min. hat nappal a beadási határidő előtt kötelesek válaszolni. (ebben hétvége is benne lehet). Ezt sok esetben, (pl. bonyolultabb, több változós műszaki rendszerek megtervezésekor) rendkívül kevés időnek tartjuk ahhoz, hogy ajánlattevő érdemi és alapos ajánlatot készíthessen. Az ajánlatkérőnek is érdeke, hogy minőségileg a legjobban előkészített, átgondolt ajánlatokat kapjon.
A gyakorlatban tapasztalható, hogy az ajánlatkérő kétszakaszos eljárásban olykor irreálisan kevés időt ad egyes feladatokra, ami lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérőhöz közel álló ajánlattevő könnyedén, míg mások rendkívül nagy erőfeszítés alapján, s ebből adódóan nem ritkán rosszul, hibásan tudják teljesíteni a feladatot. Ezzel kapcsolatban törvényi garanciák beépítésére lenne szükség, a visszaélések visszaszorítása érdekében.
A külső erőforrás hatályos szabályozása egyenlőtlen helyzetbe hozza az ajánlattevőket. Javasoljuk a külső erőforrás igénybevételét a vállalatcsoporton belüli körre szűkíteni, és kimondani, hogy ugyanazt az erőforrást egy eljárásban csak egy ajánlattevőnek lehessen felajánlani, valamint, hogy az összeférhetetlenségi szabályok vonatkozzanak az erőforrást biztosító szervezetre (személyre) is.
Jelenleg a közbeszerzési törvény és az EU támogatásokra vonatkozó rendeletek között a bírálóbizottság tekintetében ellentmondások vannak. Javasoljuk e kérdés mielőbbi kezelését.
Gondot okoz, hogy a piaci szereplők egy része gyakran irreálisan alacsony díjakat ajánl meg. Ez torzítja a versenyt és felveti azt a kérdést is, hogy az adott cég milyen egyéb forrásból tehet szert megfelelő bevételre annak érdekében, hogy nyereségesen működhessen. A jelenlegi szabályozás nem ad megfelelő megoldást erre a kérdésre, javasoljuk az irreálisan alacsony díjak megítéléséhez külső, független szakértői csoport igénybevételét.
2. Gazdasági és műszaki alkalmassági feltételek
A Kbt. 69. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás ellenére az ajánlatkérők gyakran túlzó és igen speciális elvárásokat tartalmazó alkalmassági feltételeket írnak elő a felhívásban, mely feltételek lehetővé tehetik az ún. "irányított" közbeszerzést. Ennek megakadályozásához minden esetben már az ajánlati/részvételi felhívás ellen megindított jogorvoslati eljárásra van szükség, mely eljárások miatt jelentősen elhúzódhat a beszerzés.
A túlzó és aránytalan alkalmassági feltételek, ajánlatkérők által történő előírásának a megakadályozása érdekében a Kbt. szabályozó rendelkezéseit célszerű lenne módosítani a jelenlegi szabályozás szigorításával annak érdekében, hogy ne adjon gyakorlatilag korlátlan mozgásteret az ajánlatkérők számára az alkalmassági feltételek meghatározása körében.
3. Érvénytelenségi okokkal - eredménytelenné minősítés lehetőségével kapcsolatos problémák
A jelenleg hatályos Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ezen célszerű előírás alkalmazása a jelenlegi közbeszerzési eljárásokban a visszájára fordult. Az ajánlatkérői gyakorlat ezt oly módon alkalmazza, hogy ténylegesen a legkisebb formai hibák, eltérések miatt is érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlattevők ajánlatát.
Javasoljuk megszüntetni a Kbt. által az ajánlatkérők részére biztosított azon lehetőséget, hogy az egyszerű, az ajánlat tartalmát és egyébként érvényességét sem befolyásoló formai hibák miatt (pl.: oldalszám hiány, nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendnek megfelelően becsatolt igazolások, az előírt bankgarancia szöveg pénzintézet általi - nem tartalmi eltérést tartalmazó - "átírása", cégszerű aláírás esetében a cégbélyegző helye stb.) az ajánlat érvénytelenné nyilvánítható legyen.
Álláspontunk szerint a formai előírásokkal kapcsolatos egyes jelenlegi ajánlatkérői gyakorlat kimerítheti a joggal való visszaélés megvalósítását is, mivel a közbeszerzési eljárás célja a közpénzek hatékony felhasználása, ennek elérése érdekében a legmegfelelőbb, legalkalmasabb ajánlattevő kiválasztása a szerződésszerű teljesítés érdekében, és nem a formai megfelelés az ajánlatkérő túlzó előírásainak megfelelően.
4. Jogorvoslati eljárások ellentmondásai
A jelenlegi közbeszerzési gyakorlat lehetővé teszi, hogy az eredményhirdetéstől számított 9. napon a felek megkössék a szerződést, akkor is, ha jogorvoslati eljárás van folyamatban. A Közbeszerzési Döntőbizottság határköre a szerződés semmiségének megállapítására nem terjed ki.
Az érvénytelen (semmis) szerződések megkötésének megakadályozása érdekében szükséges lenne a Kbt. módosításával azon rendelkezés beiktatása, hogy közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindítása esetén minden további intézkedés nélkül automatikusan tilos legyen a szerződés megkötése az ajánlatkérő részéről. Ezen rendelkezés előírása esetén szükségesnek látjuk továbbá a megfelelő szankció beépítését is a törvénybe az esetleges nem jogkövető ajánlatkérői magatartásokkal szemben. A szankció meghatározásánál természetesen nem elégséges a bírság előírása, hanem az érvénytelen szerződés megkötésének a megakadályozása szükséges.
A jogorvoslati határidők (tudomásra jutástól számított 15 nap) arra ösztönzik az ajánlattevőket, hogy a számukra jogsértőnek tűnő ajánlatkérői felhívásokat azonnal támadják meg jogorvoslati kérelemmel (pl. alkalmassági feltételek eltúlzott volta, túlzó és jogszerűtlen formai elvárások stb. miatt), mert ellenkező esetben (az eljárást lezáró döntéskor) már a jogvesztő határidő miatt a felhívással kapcsolatban kifutottak a jogorvoslati határidőből.
Az ajánlattevő viszont nyerni és dolgozni szeretne, nem "pereskedni". Ezen jogorvoslati határidőket indokolt lenne megváltoztatni és lehetővé tenni az eljárást lezáró döntést követő jogorvoslat indítást pl. az ajánlati felhívás, dokumentáció tartalmi előírásai stb. ellen is.
Ez az előírás az ajánlatkérőket is az irányba kötelezné, hogy aránytalan vagy jogszerűtlen ajánlati/részvételi dokumentációt kevésbé alkalmaznának, mivel azok előírásainak megsemmisítésére sor kerülhetne az eljárást lezáró döntést követően is. Az ajánlati/ részvételi felhívás, a dokumentáció, a kiegészítő tájékoztatás során adott válaszokkal kapcsolatban indítható jogorvoslati eljárás határidejének az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati határidőig történő meghosszabbítása rávezethetné az ajánlatkérőket, hogy megfontoltabb és megalapozottabb felhívásokat és dokumentációkat készítsenek, valamint jogszerűen járjanak el a kérdés- válaszok adása során is.
Ad 3.3. A közbeszerzési szerződés érvényességének vizsgálata a KDB határozata ellen indított perben: Álláspontunk szerint külön polgári bírósági eljárás keretében kerüljön csak sor a megkötött szerződés érvényességének vizsgálatára, a KDB határozatának felülvizsgálata egy közigazgatási szerv döntésével kapcsolatos eljárás, ahol az ajánlatkérőt és az ajánlattevőket csak a valamelyik fél melletti beavatkozás lehetősége illeti meg, holott a szerződés érvénytelenségének megállapítása elsődlegesen az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő érdekeit, jogait érinti.
5. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tartalmával kapcsolatos problémák
A jelenleg hatályos Kbt. 54. §-a azt írja elő, hogy az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződéses feltételeket vagy a szerződéstervezetet. A Kbt. 70. §. szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ez a nyilatkozattételi kötelezettség azt jelenti, hogy az ajánlattevő minden feltétel nélkül köteles elfogadni az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő által egyoldalúan meghatározott szerződéses feltételeket.
Ez a Kbt. rendelkezés ellentmond a szerződés létrejöttének már a római jog óta kialakult feltételrendszerének, a konszenzusos megállapodásnak. Az ajánlatkérő által a dokumentációban megadott, változtathatatlan szerződés a gyakorlatban általános szerződéses feltételnek, adott esetben a Polgári Törvénykönyv diszpozivítását előtérbe helyezve egyoldalú diktátumnak minősül, mely tartalomba a leendő vállalkozónak semmi beleszólása nincs.
A Kbt. módosításával meg kellene szüntetni azt az előírást, hogy a szerződés tervezetet, illetőleg a teljes feltételrendszert csatolni köteles az ajánlatkérő a dokumentáció részeként , sőt ennek lehetőségét sem célszerű biztosítani. A majdan kötendő szerződésnek csak az a része képezze a közbeszerzési dokumentáció részét, ami értékelési szempont vagy egyéb, a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség (pl.: ajánlati ár, teljesítési határidő, jótállási idő, késedelmi kötbér mértéke stb.).
