2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről
Általános észrevételek
A Magyar Innovációs Szövetség több mint egy évtizede hangoztatta, hogy az innováció támogatási rendszerének egyik lényeges feltétele a megfelelő jogi környezet biztosítása. Ennek megfelelően a MISZ az utóbbi évek egyik legfontosabb pozitív fejleményeként értékelte a „2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról” c. törvény megszületését. A törvény körültekintő szakmai előkésztés, széleskörű konzultáció eredményeként született meg, amelyben a MISZ tagjai is jelentősen kivették részüket. Az eredeti szándék szerint az innovációs alap négy alapelvre épül.
1. Az innovációs járulék nem egyszerűen egy újabb adónem, hanem az innovációs folyamatok támogatásának stratégiai eszköze. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a vállalati befizetéseket az állam lényegében megduplázza, másrészt pedig abban, hogy az Alapot egy nemzeti stratégia mentén használják fel.
2. Az innovációs járulékot alapként kell kezelni, hogy ezzel ki lehessen vonni az év végi maradványkezelés (magyarul: zárolás) szabályai alól, amelyek az innovációs folyamatok logikájával összeegyeztethetetlenek.
3. Legyenek leírhatók a járulékból a vállalkozások saját, illetve a non-profit kutató szervezeteknél megrendelt K+F költségei. Ennek célja, hogy serkentse ezzel a saját K+F tevékenységet, illetve a vállaltok és a kutatói szféra közötti együttműködést.
4. A befizetés tekintetében a kis- és középvállalkozások részesüljenek kedvezményekben.
A törvény megszületése után először az 1. alapelv sérült azzal, hogy a kormány 2005-től kezdve a befizetési kötelezettségét nem teljesítette. A folyamat következő lépését az jelentette, hogy 2007-ben a PM az Alap forrásait - sokak véleménye szerint a jogilag több, mint vitatható módon - zárolta. A jelenlegi javaslat adóegyszerűsítésnek álcázva lényegében felszámolja az innovációs törvény legfőbb vívmányait. Nagyon reméljük, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Kormány feladja azt korábban többször deklarált, néhány hónappal ezelőtt a koalíciós szerződésben megerősített alapelvet, mely szerint az innováció kiemelt prioritás, hanem „csupán” a javaslattevők fiskális csőlátásából származó tévedésről van szó.
Részletes észrevételek
A javaslat előkészítetlenségét mutatja az is, hogy hiányzik egy objektív hatáselemzés, amelyre egyébként a jogalkotási törvény is kötelezi az előterjesztőt.
Az előterjesztés a tartalmi összefoglalóban úgy tünteti fel a felsorolt intézkedési javaslatokat, mint „amelyek ösztönzik a foglalkoztatást… és ösztönzik a beruházásokat…”
Véleményünk szerint a Kisadók c. fejezetben javasolt innovációs járulék felváltása egy közös adónemmel a fenti célokat kifejezetten gátolja, mivel a korábbi forgalomra, árbevételre vetülő járulék a sokkal érzékenyebb költségelemre, a bruttó munkabérre vetül, azaz egy újabb, megnövekedett mértékű bér jellegű járulékterhet képez. Ez a vállalatok nemzetközi versenyképességét tovább rontja, K+F és innovációs tevékenységüket határozottan fékezi.
A járulék éves bruttó összegéből - 2003. évi XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról c. törvényben meghatározott körben és mértékig -levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége.
A beruházások visszafogására ösztönzi a vállalkozói szférát, ha az eddigi szabályozással ellentétben az előterjesztés javaslata szerint nem írhatja le saját K+F-re fordított költségeit, továbbá az új adó alapját a bruttó bér képezi. Ezzel a javaslattal éppen a gazdaság húzóerejét alkotó innovatív vállalatokat terhelik egy újabb és megnövekedett adóval.
A negatív hatás természetesen továbbgyűrűzne: szűkíti a költségvetési kutatóhelyek K+F tevékenysége iránti piaci keresletet és a két szektor közötti hasznosítási célú K+F együttműködést.
Az előterjesztés szerint, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai közül megszűnne a költségvetési hozzájárulás eddigiekben meghatározott, a gazdasági társaságok által befizetett összeghez kötött, kötelező mértéke. Ami azt jelenti, hogy az évi költségvetési alkuk határoznák meg az állami befizetés mértékét, nyilván úgy, hogy az csökkenjen. Tehát a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrása legfeljebb egy évre lesz előre tervezhető, mely nyilvánvalóan ellentétes az innovációs tevékenység hosszú távú folyamataival.
„Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.”
Kérdésünk: Mi változott meg 2007-ben, mely a törvényalkotás idézett prioritását felülírja?
Mindezek a célok ugyanis változatlanul megtalálhatóak a Nemzeti Fejlesztési Tervben, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában és a 2007 júliusában a Kormány által elfogadott középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiában.
Mi indokolja a kutatási tevékenység egyetlen számottevő és tervezhető pénzügyi fedezetének a megsemmisítését, egy bejáratott és működő - társadalmi konszenzussal elfogadott - járulékot felváltani egy ADÓ-val?
Az előterjesztők a tartalmi összefoglalóban megfogalmazzák, hogy: „A módosítások tekintetében alapfeltétel, hogy nem kerülhetnek veszélybe a konvergencia program egyensúlyjavítási célkitűzései, az, hogy Magyarország 2008-ban megfeleljen az európai uniós költségvetési előírásoknak.”
Ezzel természetesen egyetértünk, de az is nyilvánvaló, hogy gondolkodásunk 2008-ban nem állhat meg. Ha a gazdaság fejlődési nem gyorsul fel lényegesen, akkor az ország közép- és hosszútávon csak az egyik válságból a másikba sodródik. Az innovációs járulék tervezett módosítása éppen a hosszabb távú célok realizálását hiúsítja meg, miután ma már a gazdasági növekedés egyik legfőbb hajtóereje az innováció.
A 19. Kisadók c. fejezetben: „Az adónemek számának csökkentése javasolható azoknál az elvonási formáknál, melyek hasonló célokra kerülnek felhasználásra, illetve közel azonos az alapjuk. …Az ún. kisadók: …, innovációs járulék, … vadvédelmi hozzájárulás.”
Ebben a szövegkörnyezetben elgondolkodtató az előterjesztést író véleménye az innováció jelentőségéről.
További központosítást jelent a szakképzési hozzájárulás centralizálása, valamint igencsak kétséges, hogy valóban sikerül-e a költségvetési szerveknél az új adó - eddig ugyanis nem voltak alanyai pl. a szakképzési hozzájárulásnak - belépése miatt tervezett ún. nullszaldós kompenzálás. Azzal kapcsolatban, hogy a PM miként szokott gondoskodni a kompenzációs források "rendelkezésre állásáról" ezen intézményeknél, nagyon negatív tapasztalataink vannak
A gazdálkodó szervezeteket újabb adónövekedésként terheli annak a lehetőségnek a megszűnése, hogy a szakképzési hozzájárulásból nem írhatja le saját dolgozói képzését, eszközátadást szakképző intézménynek. Ezáltal egy sor szakközépiskolát és felsőfokú oktatási intézményt fosztanak meg egy lényeges forrástól.
Nem illik össze a kormányzat korábbi ígéreteivel az újabb pályáztatási rendszer bevezetésének gondolata (nyílt pályázati eljárás a Munkaerőpiaci Alaphoz saját képzésre), mely egyértelműen újabb bürokratikus és adminisztratív terheket ró a gazdálkodó szféra szereplőire, és a pályázati döntéshozatal nem mindig transzparens.
Az előterjesztés a fejlesztési adókedvezmény hez kapcsolódó változtatásokon keresztül is érinti a vállalkozások k+f tevékenységét.
Az előterjesztés 18. oldalán: „a legalább 100 millió forint értékű K+F célt szolgáló beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény szűnjön meg (annál is inkább, mert ilyen beruházáshoz fejlesztési adókedvezményt egyetlen adózó sem igényelt).”
Az alapelvek szerint ugyanazon ténybeli alapon kedvezmény egyszer érvényesíthető az adózó döntése szerint. Fontos - a K+F-et pozitívan érintő - kivétel azonban, hogy a K+F költség alapú kedvezményeket érvényesíteni lehet az adóalapnál is és adóból is. Az egyértelmű szabályozás indokolja annak kimondását, hogy az adókedvezmény és az adóalap kedvezmény a K+F költség alapú kedvezményeknél érvényesíthető együtt (lásd 17. oldal).
Maga a szabály tehát pozitív, csak éppen kihasználásának lehetősége szűkül.
