2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A Magyar Inovációs Szövetség véleménye a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Bár a stratégiai munkaanyag egy rendkívül értékes és jó összeállítás a jelenlegi helyzet ismertetésére és az előttünk álló feladattömeg megismerésére, nem tekinthető stratégiának, legjobb akarat mellett is csak egy stratégiai koncepciónak. A hivatkozások alapján az egyes országok stratégiái is eltérőek, ezért feltehetően a stratégia készítői valamely EU tagország fenntartható fejlődési stratégiáját vették alapul. Amennyiben ez az általános stratégia-készítési módszer, akkor sajnos kimondható, hogy az EU-nak sincs egy gyakorlatban megvalósítható, egyértelmű és egyenszilárdságú, jól ütemezett fenntartható fejlődési stratégiája.
Alapvető hiányosságok:
- A stratégiának nincs jövőképe (víziója). Ennek megfelelően a célrendszer sem tartalmaz súlyozást arra vonatkozóan, hogy a jövőkép elérése érdekében mely cselekvési területek a legfontosabbak, hogyan segítik az egyes akciók egymást, mit tekinthetünk az egyes területeken missziónak, és mi a célszerű sorrend az akciók eredményes végrehajtása érdekében. (Pl. mely területeken célszerű elkezdeni a K+F tevékenységet, és milyen ütemezéssel, hogy egy időhorizonton belül egy célszerűen (?) megválasztott iparág versenyképességét biztosítani tudjuk.)
- A stratégiának nincs egy biztonságos alapja, amelyre a felépítményt, a stratégia akcióit fel lehetne húzni. Bár a helyzetismertetés pontosnak és jónak ítélhető, a stratégiai tervezés szempontjából legfontosabb szempontot, a rossz vagy jó helyzetet előidéző okokat nem tárja fel, így arra sem tud választ adni, hogy a hibák kiküszöbölésére milyen lépéseket kell tenni.
- A stratégiának nincs időhorizontja, azaz mikorra, mit szeretnénk elérni. Nyilvánvaló, hogy az egyes kormányok feladatterveit ennek a hosszú távú stratégiának a függvényében kellene elkészíteni, azonban, ha nincs rögzítve a végrehajtás üteme minden területen, akkor a stratégia végrehajtása a mindenkori politika játékszerévé válhat. Nyilván vannak olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a továbblépéshez, és egy kormányzati cikluson belül is végrehajthatók, de vannak olyan akciók, melyek több kormányzati időszakot is felölelnek. Azonban a kapcsolódó célok teljesítése érdekében nem lehet átütemezni, mert akkor a teljesítés más területeteken is leáll.
- A stratégia nem egyenszilárdságú, egyes területeknek kiemelt fontosságot tulajdonít, más területeket erősen elhanyagol. A rendelkezésre álló adatoknál is egyes területekre pontos adatokat ad, másoknál csak általános tendenciákról beszél. (Pl. a társadalmi feltételeket nem csupán a fenntartható fejlődés szempontjából értékeli, a vízgazdálkodás és az energetika pontos adatokkal számol, az innovációban, a felsőoktatásban, a versenyképesség növelésében pedig csak általánosságokra hivatkozik. Nagyon látszik, hogy milyen eltérő tartalmú és eltérő pontosságú előzetes részanyagok (résztanulmányok) készültek ezen stratégia megalapozásához.
- Hiányzik a stratégia végrehajtásának eszközrendszere. Nem kizárólag anyagi eszközökre gondolunk, hanem a fenntartható fejlődés érdekében elkerülhetetlen környezetbarát struktúraváltás és környezetbarát technológiaváltás feltételrendszerének kialakítására, annak politikai, társadalmi, műszaki és gazdasági eszközrendszerére, a direkt és indirekt hatások feltárására és „célhozadékának” megállapítására.
- A stratégia nem a jövőképre épít, hanem - kerülve a konkrétumokat - homályos cselekvési célok elősegítését kívánja szolgálni, sok esetben azt sem tisztázva, hogy azok a fenntartható fejlődést mennyiben szolgálják.
Konkrét észrevételek
1. A fenntartható fejlődés fogalmával, alapelveivel, a stratégia célkitűzéseivel, a folyamat megvalósításával kapcsolatos észrevételek
Bár a munkaanyag sok helyen nem a stratégiai tervezés és vezetés megszokott fogalmait tartalmazza, azért az egyes folyamatok részben beazonosíthatók. Ezért a stratégia célkitűzései általánosságban elfogadhatók, de tudni kell, hogy a stratégia nem eszköz, hanem maga határozza meg a célok eléréséhez szükséges eszközöket, és nem elősegíti a célok elérését, hanem meghatározza a jövőképet és az oda vezető utat.
Véleményünk szerint a fenntartható társadalom fogalmát a mai napig nem sikerült tisztázni. Inkább a fenntartható fejlődés érdekében szükséges társadalmi feltételekről kellene beszélni. Az anyag összességét tekintve úgy tűnik, mintha a fenntarthatóság stratégiájának EU követelményét a társadalmi feladatokban kívánnánk összpontosítani, mondván, hogy ez oldható meg a legkevesebb pénzzel, és ezt lehet a legkevésbé ellenőrizni.
A megvalósítás rendszerszemléletű folyamata - a megfogalmazás szerint - meghatározza a fenntartható fejlődés elérésének folyamatát, intézményeit és eszközeit, majd részletezi a cselekvési területek sajátosságait. Kár, hogy maga a stratégia ezeket a szempontokat egyáltalán nem tartja szem előtt.
2. Helyzetelemzés
2.1 A nemzetközi folyamatokkal és nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban kapcsolatban megjegyezzük, hogy az egyes cselekvési területek akcióinak eredményessége szempontjából a nemzetközi kapcsolatok és függőségek elemzése nem történt meg.
2.2. A fenntarthatósági szempontból jelentős hazai folyamatok és eddigi intézkedések
A fenntarthatóság megtartása érdekében legfontosabb intézkedéseknek a megelőzésre kell irányulniuk. Így a népesség megőrzése nem a nyugdíjrendszer, nem a szociális segélyezés stb. kérdése, hanem a születések számának növelése kell legyen.
A 12. oldali felsorolásban nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a csökkenő gyermekvállalási hajlam elsősorban anyagi okokra és erkölcsi, morális válságra vezethető vissza. A gyermek-vállalási hajlandóság egy kifejezetten alacsonyabb életszínvonal bevállalását jelenti.
A médiában torz értékeket közvetítenek, kifejezetten a családellenes mintákat látják példaértékűként bemutatva a fiatalok. Nem érték a szeretet, az áldozatvállalás, nem példaértékű a rendezett családi élet.
A fenntartható fejlődés érdekében teendő lépések letéteményesei elsősorban a fiatalok és nagyrészt a műszaki értelmiség. Ezért a jövőt csak családcentrikus népességpolitikával lehet biztosítani. Nem az a kérdés, hogy mekkora a Kárpát-medence eltartóképessége, hanem az, hogy több mint tízmillió, vagy még továbbnövekvő lélekszám mellett hogyan lehet biztosítani a fenntartható fejlődés lehetőségét. Ha egyre fogyó népességre számítunk, akkor az elöregedés figyelembevételével nem lesz aki végrehajtsa a fenntartható fejlődés érdekében teendő akciókat, intézkedéseket, és megteremtse a gazdasági fejlődés lehetőségét. Ha nincs gazdasági fejlődés, akkor nincs fenntartható fejlődés sem!
Az anyag helyesen mutatja be (13.oldal), hogy a „A magas adó- és járulékterhek gátolják a legális munkaerő-kereslet növekedését, és a be nem jelentett foglalkoztatási formák körét bővítik.”
Elhibázott szemléletmód, hogy tanítás, nevelés helyett az oktatásra helyezzük a hangsúlyt. Ugyanúgy elhibázott szemlélet, hogy az oktatásnak a tudás elsajátítása helyett az érvényesüléshez szükséges alapvető készségeket kell fejlesztenie.
A helyzetleíró részben javasoljuk szerepeltetni, hogy nincsenek megteremtve a távoktatás infrastrukturális feltételei. (alacsony PC penetráció, gyenge és drága távközlési infrastruktúra)
Az egészségügyi helyzetkép bemutatásakor (17.old) teljességgel kimaradt a betegség-megelőzés fontossága, az egészséges életmód, a rendszeres mozgás propagálásának jelenlegi hiánya. Nem fordít a kormányzat kellő súlyt ezen témák támogatására, pedig olcsóbb a betegség-megelőzés és az egészséges, mozgásközpontú életmód feltételeit megteremteni és a társadalom szemléletmódját átalakítani, mint a fellépő tömeges betegségek gyógyítását finanszírozni. A tömegsport is rendkívül elhanyagolt, nincsenek olcsón elérhető sportlétesítmények. Ennek is több figyelmet kell szentelni a Stratégiában.
A fogyasztási szokások bemutatása (18.old) kapcsán meg kell említeni, hogy nehéz a társadalom többségén számon kérni a környezettudatos viselkedést, ha a kormányzati intézkedések rossz példákat, értékrendet közvetítenek. Konkrétan, a gépjármű-súlyadó helyett idén bevezetett teljesítményadó kialakításánál a környezetvédelmi szempontok abszolút figyelmen kívül lettek hagyva.
A gazdasági szerkezetet, innovációt, továbbá a kis- és középvállalkozásokat a stratégia nagyon szűkszavúan intézi el. A továbbiakban sem szentel nagyobb figyelmet ezekre a - fenntarthatóság szempontjából rendkívül fontos - területekre. Ezért nem lehet elhallgatni a környezetvédelmi innováció jelenlegi állapotát, a kis- és középvállalkozások innovációban játszott szerepét, a környezetvédelmi ipar elhanyagolását.
Nem ad választ a bemutató rész arra, hogy miért gyenge a KKV-k innovációs teljesítménye, miért alacsonyabb a tőkeellátottságuk stb. Az alapvető miértek feltárása nélkül nem lehet a negatív jelenségeket orvosolni és a jövőre nézve kedvezőbbé változtatni.
Tudomásul kell venni, hogy környezetvédelmi innováció nélkül nincs versenyképesség, általánosságban hazai innováció nélkül nincs mértékadó fejlődés, és a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása nélkül nincs környezetvédelmi ipar. Ezért a környezetvédelmi innováció a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb stratégiai kérdése, melyet nem lehet néhány szóval elintézni. A hazai K+F tevékenységnek nem lehet gátja a magyar tudományos élet nemzetközi integrálódása, de nem lehet cél a külföldi pénzforrásokra való növekvő ráutaltság sem, hiszen azoknak nem a hazai innováció fejlesztése a céljuk.
„Az informatikai alkalmazások elterjedtsége a kormányzati és az üzleti szférában is elmarad az európai szinttől.” (25. o.)
Ez a megállapítás azért különösen szomorú, mert számtalan milliárdokat költött a kormányzat az elektronikus kormányzati gerincre, Sulinet programra és egyéb informatikai megoldások kiépítésére.
A megújuló energiaforrások kiépítését, támogatását későn és nem hatékony módon kezdte meg a kormányzat, ezért vagyunk jelentősen elmaradva az EU átlagától.
„A nemzetközi vasúti hálózatba kapcsolódáshoz hiányoznak a modern forgalomirányítási eszközök, és a pálya minősége sem megfelelő.” (26. o.)
Annak ellenére, hogy a MÁV-ot évente közel 100 milliárd Ft-tal segíti a költségvetés, az egyik legalacsonyabb hatékonysággal működő állami vállalat, pedig a környezetkímélő fuvarozásban óriási szerepe lehetne.
„Magyarországon épült ki a közép-kelet-európai térség egyik legfejlettebb telekommunikációs infrastruktúrája, össz-európai viszonylatban azonban mégis jelentős a lemaradásunk. Az elérhetőségi problémákat jelenleg alapvetően a településszerkezet határozza meg, az aprófalvas térségekben élőket sújtják a legkomolyabb kommunikációs hátrányok.” (27. o.)
Hiányzik az anyagból annak bemutatása, hogy 10 éve nem működik a helyi vezetékes hurok átengedése, a távközlési szolgáltatók monopol helyzetben az EU-s átlagot messze meghaladó tarifákkal dolgoznak. Ez a gazdasági szereplőket terhelő, a növekedést lassító súlyos versenyhátrány.
„A külföldi tőke jelenleg a relatíve olcsó munkaerőre és erőforrásokra koncentrál, és a környezeti szempontból problémás „zöldmezős” lehetőségeket részesíti előnyben.”(28. old) Ez elsősorban a kormányzati politika következménye. (Évközben változó, kiszámíthatatlan befektetői feltételrendszer, adók, járulékok meglepetésszerű és nem következetes változtatása, rossz kommunikáció, silány működőtőke-befektető ösztönző eszközrendszer és intézményi keretek, szétaprózott önkormányzati rendszer, a központi költségvetés mohó központosító szerepe és rossz információs felkészültsége, rossz oktatási/képzési rendszer, hiányzó szakmák)
„A nagy ellátórendszerek - az oktatási és szakképzés, illetve a nyugdíj- és egészségügyi rendszer - reformja halaszthatatlanná vált. Ennek legfőbb oka a demográfiai helyzet alakulása” (29. old)
Ez téves megállapítás. A legfőbb ok a nem hatékony, pazarló működtetés. A demográfiai helyzet egy újabb kezelendő feladat, de nem ez a jelen gondok legfőbb oka.
A bemutatott helyzetelemzés igazából csak helyzetismertetés elemzés nélkül. A konkrét okokat nem tárja fel, így az akcióknál (cselekvési területeknél?) sem lehet a hiányosságokat, szakadékokat áthidalni. 15 évvel a rendszerváltás után már nem kellene mindent a korábbi időszakokra fogni. Az elhanyagolt K+F és innováció, a beruházások jelentős csúszása, a közbeszerzések szakmai dilettantizmusa, a termékdíjak beolvasztása a büdzsébe, a tudományos eredmények alkalmazásának nem megfelelő támogatása, a szabadalmi tevékenység erős visszaesése már nem tekinthető a rendszerváltás előtti időszak bűnének.
3. A prioritások, célok és feladatok
A 3. fejezet alfejezeteit együttesen vizsgálva, nem egy egységes stratégiával, hanem több, egymással össze nem hangolt stratégiai koncepcióval van dolgunk. Nincsenek kijelölve a kapcsolódások, nincsenek meghatározva a prioritások, nincsenek feltárva a kölcsönös egymásra-hatások, és nincsenek jelezve a várható eredmények. Azért érezzük úgy, hogy a prioritások nincsenek meghatározva, mert a 11. szakmai terület nem tekinthető prioritásnak, a tematikai pontokban jelölt 96 cselekvési terület pedig prioritás szempontjából kezelhetetlen. A „prioritások˝ azért is kezelhetetlenek, mert nincsenek hozzárendelve a végrehajtás feltételei, többek között a pénzügyi források, továbbá nincsenek ütemezve, és nincsenek a célállapotok sem megállapítva.
A stratégiának nevezett Munkaanyag olyan feladattömeget vállal fel prioritásként (mennyi lehet a nem prioritásként kezelt feladat?), amelynek a beindítása is, de főleg a végrehajtása eleve bizonytalan, nagyrészt felvállalhatatlan, teljes mértékben komolytalan.
3.2. A fenntartható társadalmi folyamatok
3.2.1
Bár a népesedéspolitika szempontjából a legtöbb kijelölt cselekvési területet nem tartjuk meghatározónak, de felháborítónak és elhibázottnak tartjuk azt a célkitűzést, hogy az ország népesedési programjának súlypontját a migrációs kérdésekre helyezi. A bevándorló munkaerőnek nincs semmi érdekeltsége a fenntartható fejlődés magyarországi biztosításában, így ezen intézkedések inkább ellene hatnak a fenntartható fejlődésnek, mintsem támogatnák azt.
A népesedési program középpontjába a családsegítő politikát kell helyezni és stratégiai prioritásra emelni. A születések számának növekedése érdekében, a többgyermekes családmodell kialakítása alapozhatja meg a célravezető stratégiát is. A jól képzett és hazájában érdekelt állampolgár magáénak érzi a fenntartható fejlődés ügyét, és ezáltal a társadalmasítás legfontosabb feltétele is biztosítható. Ez, lehet stratégiai cél. Vonatkozik ez az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátórendszer és biztonság kérdéseire egyaránt.
3.2.2.
A 7, 8, 9, 10, 11 pontokkal egyetértünk, azok fontosak. Akkor lesz az embereknek ideje és kedve az egészséges életmódra, több mozgásra, rendszeres szűrővizsgálatokon (akár saját költségre is) való részvételre, ha egy magasabb életszínvonalat, nagyobb gazdasági növekedést, tartós és kiszámítható gazdálkodási feltételrendszert tud a kormányzat kialakítani. Ez a legfontosabb alap.
3.2.3.
Ennél a pontnál szükséges a kutatás-fejlesztés-innováció fontosságának kiemelése. Amennyiben a kormányzati stratégiában az innováció nagyobb súlyt kaphatna, előbb lehetne a gazdasági növekedést tartósan magas szinten tudni (lásd Írország, Finno. stb), mely számos társadalmi kohéziós és foglalkoztatási probléma kezelését könnyítené.
Szintén kiemelten kellene kezelni a távmunka és távoktatás kérdését. Ezekkel a modern eszközökkel egy elmaradt, leszakadt térséget fel lehet zárkóztatni, újra bekapcsolni a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe.
3.3 A környezet eltartóképességének megőrzése
Ennek a résznek az egyes alfejezetei egy keretirányelvhez viszonyítva alig adnak többet. Példa erre a „fenntartható vízgazdálkodás kialakítása”, amelyben a fenntartható vízgazdálkodás fogalmát sem lehet értelmezni a felsorolt cselekvési területek alapján. A fejezet cselekvési területeit legfeljebb irányelvnek, de semmi esetre sem stratégiai akcióknak lehet tekinteni. Kár, hogy a szakmai feltételeket a teljes munkaanyag ezen néhány oldalába sűrítették össze. Az sem érthető, hogy a vízgazdálkodás, az energetika és a közlekedés más-más súllyal, és más-más érdekeltséggel került be az anyagba, kiemelve ezáltal, hogy a nemzeti érdeknél előbbre való az egyes tárcák érdeke.
3.4 A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos észrevételek
A fejezet általános megállapításaival többnyire egyetértünk. Javasoljuk megfogalmazni továbbá, hogy a rövid távú versenyképesség lehet, hogy éppen ellentétes az ország hosszú távú érdekeivel, fenntartható fejlődésével. Nem szabad felélnünk a jövőnket mai nyereségvágytól hajtva. Ezen őrködni a kormányzat felelőssége.
A kiemelt cselekvési területek nagy része a fenntartható fejlődés szempontjából nem értelmezhető. Inkább arra lehet következtetni, hogy a Gazdasági Minisztérium mely feladatait kívánja integrálni az EU támogatások terveibe, ill. mely feladatokhoz remél EU-támogatást. Ezzel alapjaiban rúgja fel a stratégiai tervezés célját és gyakorlatát.
A K+F és innovációs tevékenység fejlesztésére, és az ezt megalapozó tudásbázis növelésére minden területen - és nem csupán a természeti erőforrások, termelés és fogyasztás területén -nagy súlyt kell helyezni, és nem lehet egy rövid mondatban elintézni. Általánosságban a fenntartható fejlődés érdekében teendő intézkedéseknek az alapját kell képezze a kultúráltság, a műveltség, a tudomány, az oktatás-nevelés (kiemelten a műszaki és természettudományi felsőoktatás), a tudásbázis, a kutatás, műszaki fejlesztés és innováció folyamata.
Ezt a rendszert csak együttesen és összefüggéseiben lehet kezelni, és külön fejezetben tárgyalni. Ezen folyamat egységes fejlesztése biztosítja csak, hogy hatékony lépéseket lehet tenni a fenntartható fejlődés érdekében.
3.4.3
50 oldal, EN-6: „A fenntartható fejlődés elérése csak az érintettek bevonásával, szoros együtt-tervezéssel valósulhat meg; ez nem csak az egyénekre, közösségekre vonatkozik, hanem a gazdasági szereplőkre is.”
Ezt a kormányzat megfelelő gazdasági ösztönzők alkalmazásával érheti el. A magánszférát a nyereségérdekek működtetik. Ehhez igazodó ösztönzők hiányában ez a célkitűzés nem valósul meg.
3.4.4.
54. oldal, (GS-5) „Önszabályozás és önkéntes megállapodások térnyerése.”
Ez is elsősorban akkor működik, ha a vállalkozók jól érzik magukat egy kiszámítható gazdasági feltételrendszerben, stabil és tervezhető adók, járulékok stb. 4. A végrehajtás átfogó feladatai, eszközei
A fejezetben tárgyalt cselekvési területekkel általánosságban egyetértünk, jólllehet nem mindig a leglényegesebb területek és a legfontosabb intézkedések kerültek be az egyes alpontok közé. (pl. A vállalkozói szférában fokozottabban teret kell engedni a fenntarthatósági párbeszédnek és az erre épülő önszabályozásnak.)
Itt is kiemeljük, hogy a K+F mellett az innováció szerepét nem lehet elhanyagolni, és csak ezzel együtt lehet a fenntartható fejlődést szolgálni. A társadalmi elfogadtatás érdekében mind a szabályozást, mind a végrehajtást, mind a tudományos megalapozást a „magyar nyelv” eszközeivel és módszereivel kell biztosítani. A szabványokat le kell fordítani magyarra, a szakirodalmat meg kell jelentetni magyarul, a tájékoztatókat érthető magyar nyelven kell megtartani, a hangsúlyozást a magyar nyelv szabályai szerint kell végrehajtani. (Igaz, hogy a bevándorlás előtérbe helyezésével erre nem lesz szükség!)
A környezetvédelmi innováció elfogadtatása jó kommunikációt és a kis- és középvállalkozások ez irányú aktivitását követeli meg. Így a stratégiának ezeket a szempontokat is figyelembe kellene vennie.
Egyebek
Sajnos a fenntarthatóság fogalmának minden áron, és minden részterületen való használata (fenntartható társadalom, fenntartható vízgazdálkodás, fenntartható energiahasználatok, fenntartható támogatási rendszer stb.) elveszi a fenntartható fejlődésnek mint víziónak a súlyát. A látszólag mérlegelés nélkül összegyűjtött kezelhetetlenül nagy számú cselekvési terület között elvész a fenntartható fejlődés.
A fenntartható fejlődés igénye a Stockholmi, a Riói és a Johannesburgi ENSZ konferenciák témáit, ill. elveit képezték. Mindezek környezetvédelmi aspektusokra építették a végrehajtás rendszerét. Jelen stratégiai koncepció, egységességét pontosan amiatt veszítette el, hogy a környezetvédelem összefogó és koordináló szerepét elvesztette. Az anyag egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó kívánságlistává, pozitív megközelítéssel: feladatgyűjteményévé vált.
A Munkaanyag nem tartalmaz biztosítékokat a végrehajtásra vonatkozóan. Nem tartalmaz helyettesítő akciókat, de az egyes cselekvési területek kudarcát sem tekinti stratégiai kérdésnek. Így nem érvényesül az az alapigazság, hogy egy eredmény több úton is elérhető, ezek között van gazdaságosabb, van hatékonyabb és van eredményesebb.
Fentiek figyelembevételével, az EU részéről a Nemzeti Stratégia címet viselő anyag ilyen formájában nem fog kedvező fogadtatásra találni. Átdolgozás nélkül benyújtásra nem javasoljuk.
