2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről
Összefoglaló 1.1. Prioritások tartalma Prioritás 1. K+F és innováció a versenyképességért bemutatóban nem szerencsés megfogalmazás: „hasznosítható tudás utánpótlásának megteremtése …. érdekében.”
Tartalmasabb lenne a következő: a hasznosítható tudás folyamatos meg-újítása ….érdekében. Prioritás 2.
Nyelvtanilag hibásak, csiszolatlanok a mondatok mint pl.: „A prioritás keretében a növekedési potenciállal rendelkező és nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű termékek/szolgáltatások gyártására/nyújtására alkalmas csúcstechnológiának számító termelőkapacitások létrehozását, bővítése kerül támogatásra. Az intézkedésen belül felállításra kerül egy vállalkozásfejlesztési rendszert, valamint cél a vállalati informatizáltság szintjének emelése egy komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési programok támogatásával. Ezen kívül támogatást adható a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetést megcélzó vállalkozásoknak is.”
A társadalmi egyeztetésre kiadott anyagot legalább nyelvtanilag illett volna átnézni !
1.2 Prioritások célkitűzései
Prioritás neve, száma
Indikátor megnevezése
Indikátor mértékegysége Célértékek (kumulált)
Kiinduló érték
Prioritás 1. K+F és innováció a versenyképességért
A vállalkozások K+F ráfordításainak növekedése a program hatására
Kiinduló érték (Mrd Ft, folyó áron, 271 HUF/EUR árfolyamon, célértékek %)
89,7 (2005)
55,8
(2010)
15,5
(2015)
Ez a táblázat érthetetlen. A 89,7; 55,8 és a 15,5 Mrd Ft vagy %, hogyan kumulált érték ? Ha Mrd Ft, akkor nagyon kevés és érthetetlen, hogy miért csökken ennyire. Ha %, akkor aggasztó a visszaeső trend.
Prioritás 3. A modern üzleti környezet kialakítása
Szélessávú hálózatot elérő háztartások aránya 89 % 2005-ben. Ezen arány növekedése a program hatására 2010-re 95 %. Ezek nem valós adatok. Ma a háztartások 89 %-a nem érhető el 2 Mgbit/sec sebességű átvitelt garantáló szélessávú kapcsolattal.
A jelenlegi program a fokozottan hátrányos helyzetű települések szélessávú internet ellátottságára céloz meg 16,7 Mrd Ft-ot. Ezzel nem lehet a kitűzött 95 %-os háztartási penetrációt 2010-re elérni.
A jelenlegi tervezet erre a célra csak 2009-ig tervez támogatást nyújtani.
Az Akciótervben semmilyen intézkedés nem támasztja alá a fenti penetráció további 3 %-pontos bővülését 2015-ig.
1.3 A Prioritások ütemezése
Prioritás 1. K+F és innováció a versenyképességért éves támogatási keretösszegei évente 13,8 és 75,2 Mrd Ft között szórnak. Az Akciótervből nem derül ki, hogy ez a mérvű szórás milyen stratégiai célt szolgál.
1.4 Kifizetés
Nem érthető, hogy az 1-es prioritásban rendelkezésre álló 2007-2008 évi, összesen közel 96 Mrd Ft-ból a két év alatt csupán összesen 10 Mrd Ft kifizetésére kerül csak sor. Itt megint azt gondoljuk, hogy a vállalatoknak/vállalkozóknak óriási mértékű projekt előfinanszírozási teherrel kell majd megküzdeniük.
2. A támogatási konstrukció bemutatása A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008)
2.1.2.-ben „Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben - kedvezményezettek köre: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó”
és a 3.1.1 „Hálózati infrastruktúra létrehozása - kedvezményezettek köre: gazdasági társaság, illetve gazdasági társaságok együttműködése.”
Javasoljuk mind két pontban bevenni az önkormányzatokat, kistérségeket, regionális szervezeteket is.
Indoklás: a munkahelyteremtés a kormányzat kiemelt felelőssége. A helyi felzárkóztatás érdekében a legtöbb információval, stratégiai tervvel és hatáskörrel a helyi / kistérségi és régiós állami szervezetek rendelkeznek. A gazdasági társaságokkal együttműködve az önkormányzatok sokkal többet tudnak az ország hosszú távú érdekeinek megfelelően tenni új munkahelyek teremtése érdekében. Ez a modell más európai országokban így működik hatékonyan.
2.2. A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága röviden
3.1.1. Hálózati infrastruktúra létrehozása
„Magyarország egyes részein, elsősorban a szétszórt és nehezen elérhető (elszigetelt) vidéki településeken nem biztosított szélessávú hálózathoz való hozzáférés lehetősége. Ennek oka, hogy a földrajzi és a demográfiai adottságokból adódóan ezeken a területeken a gerinchálózattól való távoli fekvés és a terepviszonyok miatt magasabbak a kiépítés költségei. A ritka népesség határt szab a méretgazdaságosságnak, alacsonyabb keresletet és a befektetések kisebb és hosszabb várt megtérülését vonja maga után. A szélessáv-kiépítésbe való beruházás kereskedelmi ösztönzése itt nem bizonyul elégségesnek. A piaci elégtelenségekből adódóan állami beavatkozás nélkül ezeken a területeken nem biztosítható rövid- és középtávon a háztartások és vállalkozások számára szélessávú szolgáltatások elérése, tovább mélyülhet a digitális (és gazdasági) szakadék.”
A konstrukció ezt a piaci kudarcot kívánja megelőzni az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak nyújtott szélessávú infrastruktúra fejlesztésére fordítható támogatás nyújtásával.”
2.3.Támogatható tevékenységek köre
3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása
„Biztosított legyen a hálózathoz való nyílt hozzáférés az összes szolgáltató számára (open access kritérium).”
Ez csak papíron számon kérhető követelmény, a hangszolgáltatásra az elmúlt 10 év hazai tapasztalata alapján a kormányzat igyekezete ellenére sem valósult meg.
Javasoljuk a követelmények között megfogalmazni: „A fogyasztói igények bővülése esetén a hálózat sávszélesség úgy legyen bővíthető, hogy ne kelljen a passzív hálózati részben pótlólagos beruházást tenni.”
Indoklás: a jelenlegi technológiák jövőt állóságának a biztosítása kormányzati felelősség. Nem lehet a településeket évente felásni, ezért kell olyan megoldást támogatásban részesíteni, amely jövőt álló.
2.4. Támogatás célja
2.1.2. Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben
„Célul tűzzük az elsősorban munkaintenzív beruházások elmaradott térségekbe vonzását és megtartását. Ezen beruházások következtében a megtelepedett vállalakozások mellett kialakuló beszállítói háló erősíti a helyi foglalkoztatásban mindenütt kulcsszerepet játszó KKV-szektort, hozzájárul a foglalkoztatási képességük növeléséhez, enyhítve ezzel a térségi különbségekből adódó feszültségeket.” Javasoljuk továbbá célként megfogalmazni a távmunka lehetőségének kiépítését, biztosítását. Ez lehet igazán az elmaradott térségek felzárkózásának mozgatórugója.
3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása
„A konstrukció keretében elektronikus hírközlési szolgáltató vállalkozások kerülnek kiválasztásra nyílt pályázati eljárással, településenkénti versenyeztetéssel.” Javasoljuk az önkormányzatokat, kistérségeket, regionális szervezeteket is ebben a pontban lehetséges igénybevevőként megjelölni.
Indoklás: eddigi tapasztalatok szerint a hálózatmegosztás nem működik. A monopol helyzetben lévő szolgáltató magas árszinten, versenytársait kizárva, legtöbbször egy alacsony szolgáltatási szinttel lelassítja a területek gazdasági felzárkózását, lehetséges növekedési ütemét. Az elmaradott területek nem üzleti eset a távközlési szolgáltatóknak, abban érdekeltek, hogy minimális ráfordítással konzerválják monopol helyzetüket. Nem törekszenek a jövőt álló megoldásokra és az egyéb kormányzati/társadalmi prioritások érvényesítésére.
2.5. Projekt kiválasztási szempontok Jogosultsági feltételek:
„A pályázó jogi formája gazdasági társaság. A pályázó nem áll csőd, felszámolás vagy végelszámolás alatt. A pályázóval szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata nincs érvényben, továbbá nem áll fenn az az eset, hogy a pályázó a jelen konstrukcióra benyújtott pályázat benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesítette.
A pályázó rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik. A pályázó tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel. A pályázó a működéséhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel a támogatási szerződés megkötéséig rendelkezik. A pályázó nem szolgáltat a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot. A pályázó, vagy együttműködő partner- vagy kapcsolódó vállalkozása a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1.1.1. konstrukció keretében jelen pályázati felhívás közzétételének évében már részesült támogatásban. A pályázó saját tőkéje nem negatív. A pályázó rendelkezik legalább kettő lezárt, teljes üzleti évvel.”
A pályázatok eddigi tapasztalatai alapján a beadandó igazolások, papírok száma és előállításuk időigénye rendkívüli terhet és költséget jelentett a vállalatoknak, gazdálkodóknak. Javasoljuk ennek az átgondolását és felülbírálását. Kevesebb adminisztráció és papír mindenkinek közös érdeke.
3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása
Jogosultság feltétele: „A vállalkozás bevételének min. 50%-a elektronikus hírközlési tevékenységből származik.” Javasoljuk ezt a mondatot törölni, hogy az önkormányzati/ kistérségi/regionális szervezetek is kérelmezhessenek támogatást.
2.6. A támogatási konstrukciók célértékei
3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása
„Szélessávval lefedett települések száma, db 2 140 (2007), 2 310 (2008), 2 990 (2010),”
850 település lefedése 16,7 Mrd Ft támogatással 3 év alatt irreális célkitűzés.
Szakmai tapasztalatok szerint ez a támogatási volumen a 850 hátrányos helyzetű település szélessávú lefedéséhez még a tervezett 35 %-os támogatottsági szint mellett sem elegendő. (100 % = 47,7 Mrd Ft 850 településre, azaz 56 millió 1 településre)
Gazdaságfejlesztési Operatív program A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv
2.1.2 Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben
„A pályázó vállalja, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő három üzleti évben az éves nettó árbevétel százalékos növekménye a támogatás összegétől függően az alábbiak szerint alakul:
1-5 M Ft támogatás esetén: min. 15 %,
5-50 M Ft támogatás esetén: min. 12 %,
50-500 M Ft támogatás esetén: min. 10 %,
és a cég árbevétel növekedése 3 év alatt a támogatási összeg:
1-5 M Ft támogatás esetén: minimum 1,2-szerese
5-50 M Ft támogatás esetén: minimum 1,6-szorosa
50-500 M Ft támogatás esetén: minimum 2-szerese”
Amennyiben a 3 évben az éves nettó árbevétel százalékos növekménye, évi %-os mértéket jelent, ez a növekedési elvárás irreális, nem teljesíthető.
Gazdaságfejlesztési Operatív program K+F és innováció a versenyképességért Akcióterv
2.7. A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma
Nem érthető, hogy a zárás dátuma miért 2008, miért nem folyamatos 2013-ig.
