2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a GOP 4. Prioritás Akciótervéről
Általános észrevételeink
A régóta várt akcióterv még nincs részleteiben kidolgozva, az egyes programoknak csak az alapfeltételei vannak meg, így a részletekről (bonyolultság, felhasználó-barátság, szakmai színvonal) nincs lényegi információ, ezért nehéz megítélni ezek gyakorlati sikerét, ill. „népszerűségét”.
Másrészt az anyag terjedelmes és hosszú. Lehet, hogy követelmény ez a struktúra, de sok információ 3-4-szer ismétlődik (1. és 2. részekben, illetve a mellékletben). Így a 29 oldalas akcióterv tartalma legfeljebb 15-18 oldalnyi. Az akciótervet még terheli a pongyola fogalmazás (a „pályázó megalapozottsága”, hiányzó zárójelek, idézőjel bezárások, felesleges vesszők stb.).
A hitelnyújtási, befektetési feltételek között már sehol nem szerepel az innovativitás mint követelmény!
A tudásalapú gazdaság megteremtésének és a lisszaboni elvek teljesítésének egyik fő gátja Magyarországon, az innovatív KKV-kba való befektetések hiánya. Erre nincs meg a megfelelő ösztönzés. Amennyiben ezt külön kiemelnék, úgy a befektetések jó része K+F-tevékenységre lenne felhasználva, ami a GDP-hez viszonyított K+F arányt jelentősen tudná növelni, megteremtve ezzel a hosszú távú gazdasági fejlődés lehetőségét.
A 2007. II. félévi indulás és 2008 végi zárás újra egy tranziens jellegű megoldást hoz, hiányzik a stabilitás. Pedig éppen a vállalkozások finanszírozása az, ami stabilitást, kiszámíthatóságot igényel!
Részletes észrevételeink
Mikrohitel programok
A 2. pont problémaként említi a „piaci kamatozású mikro-finanszírozás” hiányát. Ez valóban igaz, de a ténylegesen piaci kamatozással a mikrovállalkozások nincsenek kisegítve, mert a nagyobb kockázatok és kisebb összegek miatt a hitelt terhelő fajlagos költségek messze meghaladják az átlagos szintet. Ezért önmagában a piaci kamatozás alig jelenthet megoldást: az intézkedésnek pont az kell céloznia, hogy a piaci alapon kiadódó mikrohitel-kamatok helyett kedvezőbb kamatszintek alakuljanak ki.
A program főként beruházási hitelre koncentrál, ilyen konstrukció most az Országos Mikrohitel Program, de annak már nincs szabad forrása. Konstrukciótól függően maximum 50-80 % a támogatott rész. Piaci rést tölt be, kérdés, hogy mennyire fognak tudni költséghatékonyan működni.
Az elvárt kamat: minimum EU referencia ráta + max. 2%. Az EU ráta most 8,54 %. Az elvárt hozam tehát éves kb. 10,5-12 %. Ez nagyon drága (hitelek esetében!), de vélhetően a mikrovállalatok jelentős hitelezési kockázatát tükrözi. Számunkra nem egyértelmű, hogy a minimum 20 % magántőkerészre eső garanciadíjat (kb. 1 %/év) a cégekkel megfizettetik-e ezen felül.
Lehetőség van forgóeszköz hitel felvételére is – ilyen program van Széchenyi Hitel Program néven (ennek is hasonló a kamata, de nagyobb a felvehető összeg 10-25 M Ft vs. 6 M Ft). Itt tehát lehet átfedés más támogatott konstrukcióval! Kérdés miért?
Hét évig évente 30 Mrd Ft kihelyezés a cél. Mivel maximum 6 M Ft a hitelösszeg, így kb. 7500 cégnek kell évente hitelt adni – ez egy óriási szám és nagyon nehéz feladat. Ehhez elég jelentős infrastruktúra kell, a kereskedelmi bankok hálózata és infrastruktúrája nélkül elképzelhetetlennek tartjuk a megvalósítást.Ehhez viszont le kell szerződni a kereskedelmi bankokkal is, ami időigényes lehet, nem tudjuk ez hol tart. (Lehet más csatorna is?)
Kérdés, hogy a hitelező kereskedelmi bankoknak a kockázati tényezők és az elaprózott hitelekre eső magas egységnyi adminisztrációs költsége miatt érdeke-e az ezzel való foglalkozás. Ráadásul, ha ehhez hozzáadódik még a pályázati bürokrácia és adminisztráció költsége, nem látjuk garantálva a kereskedelmi hitelintézetek érdekeltségét.
Fontos, hogy a konstrukcióval a célcsoport (kis- és mikro-vállalkozások köre) jusson előnyös helyzetbe, és a hitelintézetek ennek csak közvetítők legyenek. Ennek érdekében, a szakmai kritériumok között a „kevesebb támogatásból több eredmény” szempontot úgy kellene átfogalmazni, hogy az egyértelműen a cél szempontjából lényeges eredményt (és ne pl. a hitelező pénzügyi eredményét) jelentse. Nyilván a rendszer csak úgy tud működni, ha a hitelintézetek is érdekeltek a rendszer működtetésében, de az nagyon fontos, hogy az akciók eredménye alapvetően a célcsoportot erősítse meg.
A mikrohitel pályázatban nem látjuk, hogy a visszatérítés a kamatokkal együttes visszatérítés vagy csak a pályázati összeget kell visszatéríteni. Ezt konkréten definiálni kellene. Amennyiben teljes mértékben visszatérítendő támogatásról van szó, és csak hitelgaranciára szól, akkor az azzal kapcsolatos bürokrácia költségeit a hitelintézetnek kell állnia.
A probléma az, hogy a mikrohitel eleve nem költséghatékony, tehát érdemes lenne megvizsgálni valamilyen nem visszatérítendő komponenst, vagy más konstrukcióban költséghatékonnyá tenni.
A 6. pont megfogalmazása nem világos: egyrészt a zárójel előtti vessző miatt, másrészt mert a zárójel úgy tűnik, mintha kifejtése lenne az előtte írtaknak.
ad. 2.1.1.6: a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kivételként kezelése mit jelent?
Mikrohitel program (HI) term sheet:
Ha csak a 6 konvergencia régióban alkalmazható ez az intézkedés, akkor Budapestre hogyan lehetséges a 3 Mrd Ft allokálása?
Mikrohitel program (MFSZ) term sheet:
Ha csak a 6 konvergencia régióban alkalmazható ez az intézkedés, akkor Budapestre hogyan lehetséges a 3 Mrd Ft allokálása?
Portfoliógarancia
A program szükséges, piaci rést tölt be, a Hitelgarancia Zrt-nél nagyobb forrással és bővebb profillal fog rendelkezni – a Hitelgarancia Zrt. által lefedett KKV-k köre nem nőtt jelentősen 2000 óta, így ez vélhetően nagyobb (pozitív) hatással lehet a kínálati oldalra.
Gazdasági hatása igen jelentős lehet, ha megfelelően tudna működni, mert a ténylegesen garantált összeg sokszorosát tudja piaci hitelek útján megmozgatni. A garanciadíj a portfolió garantált hitelrészeinek 1%-a, garantált összeg: max. 80-100 M Ft ügyletenként, ami szintén piaci és egyben megfelelő nagyságú összegnek tűnik.
2.2.1.4.
Véleményünk szerint nem csak a hitelezési kockázat az oka a mikrohitelek hiányának, az egy hitelre jutó adminisztráció költsége nem teszi költséghatékonnyá a konstrukciót a kereskedelmi bankok számára.
Ezt támasztja alá az, hogy a kiírás szerint hitelképes vállalat a végső támogatandó kör, de kereskedelmi hitellel nem finanszírozható. Véleményünk szerint meg kellene vizsgálni, hogy a kockázaton felül milyen egyéb okok miatt nem finanszírozható a vállalat kereskedelmi hitellel, és ezeket a problémákat megcélozni a pályázati kiírásban.
Kockázatitőke-alap
Szektorsemleges, főként seed és start-up, de lehetőséget ad development befektetésre is max. € 1,5 M-ig. Ez jelenleg egy abszolút hiány szegmens magyar befektetési piacon!
A támogatott rész maximum 70%. Jelentős mérték, ami segítheti a kockázatcsökkentést, ill. a megtérülési mutatókat.
A magánbefektetőket a költségek és hozamok nem arányos megosztásával ösztönzik:
a támogatott rész hozamelvárása maximálva lesz, likvidációs esemény esetén a magánbefektető elsőbbséget élvez a befolyó bevételekből egy minimális hozamelvárás erejéig. Bár a magánbefektetők ezt kritizálni fogják, a kezdeményezés kiváló, sok EU országban működik hasonló intézmény.
A befektetésenként max. 3 év futamidő rövidnek tűnik, korlátot jelenthet néhány esetben.
Az alapnak Magyarországon bejegyzett KTA-ként kell működnie; mivel ennek teljesítése problémás lehet, különféle konstrukciókat dolgoz ki a külföldi bejegyzésű alapokkal történő együttműködésre, pl.: támogatott részre külön magyar alap kerül létrehozásra és ez befektetésenként automatikusan hozzáadja a külföldi alap befektetésének meghatározott részét. A gyakorlatban ez nem egyértelmű, hogy működőképes lesz-e, de megfelelő kidolgozás esetén igen sikeres finanszírozási formává válhat!
Az alapkezelési díjat annak megfelelően kell majd megállapítani, hogy ott történik-e a tényleges befektetési döntés vagy csak pl. automatikus folyósításról van-e szó.
A program ugyanakkor sajnos nem veszi figyelembe azt a komoly problémát, hogy a kockázati tőke befektetések alacsony mivoltának csak a kisebbik oka a vállalatok kicsi értéke, a nagyobb probléma az, hogy a tőke nem látja biztosítva az exit lehetőségét, ún. tőzsdei bevezetés vagy felvásárlás stb. által.
A tőkeprogramnak ezt a teljes rendszert kellene megtámogatnia, hiszen ez alapvető probléma. Amíg ez nem oldódik meg, Európa és Magyarország sem fog tudni felzárkózni az USA-hoz.
Tőkeprogram term sheet:
A fejlesztés helyszínének kiterjesztése a Kárpátok Régióra jó gondolat, de akkor támogatandó, ha ennek megfelelően nő a forrás is.
Helyes, hogy a Holdingalap ösztönzi a magánbefektetőket, de azért a szükséges kontroll mindenképpen beépítendő. Úgy tűnik, hogy a közösségi befektetési rész sokkal kockázatosabb, mint a magánfektetői, ez pedig aránytalanságokat eredményezhet, és egyes „kalandorok” számára túlságosan is vonzó lehet.
Összegzés
Üdvözlendő a GOP 4. prioritás akciótervének megjelenése és vitára bocsátása. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem érte el azt a kidolgozottsági fokot, hogy érdemben foglalkozni lehessen vele akár jogi vagy támogatási szempontból.
A Magyar Innovációs Szövetség hiányolja, hogy a kezdő innovatív vállalkozásokat egy kategóriába sorolják általában a kezdő vállalkozásokkal. Ez pedig azért hiba, mert az innovatív vállalkozások induló kockázata és kifutási ideje általában nagyobb, mint pl. az induló kereskedelmi, szolgáltatási, szórakoztató ipari vállalkozásoké. Ugyanakkor már középtávú társadalmi hasznosságuk is lényegesen nagyobb.
