2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A Magyar Innovációs Szövetség véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően
a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Általános észrevételek
A 2005. évről szóló beszámolónak sajnos nem 2007 februárjában, hanem már a 2006. év első felében el kellett volna készülnie. A beszámoló tetszetősen foglalja össze az NKTH elképzeléseit saját működéséről, ugyanakkor mindezt nem szembesíti a valósággal, a tényekkel.
A beszámoló két elkülöníthető egységre osztható, az első az NKTH 2005. évi működéséről szóló „Beszámoló”. A második rész egy dátum nélküli "Előterjesztés", amely 2006-ra vonatkozón tervszámokat tartalmaz, így valószínűsíthető, hogy elsősorban erre az évre vonatkozik, legelső intézkedési határideje viszont 2006. szeptember, legutolsó 2007. március. Nem világos, hogy mit kíván az előterjesztő ezzel a második résszel elérni.
Az Innovációs Alap létrehozásával Szövetségünk egyetértett azzal feltétellel, hogy az nem jelentheti azt, hogy az állam az innováció finanszírozásból kivonul. Ehhez képest már igen kellemetlen meglepetés volt, amikor a Kormány a költségvetési törvény segítségével 2006-ra felmentette magát befizetési kötelezettsége alól. Nem tudjuk, hogy minek az alapján készült a kifizetésekről szóló táblázat (13.-14. oldal), de megengedhetetlennek tartjuk, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya a 21. század elején elfogadjon egy olyan dokumentumot, amelyben le van írva az, hogy az Innovációs Alap kifizetései a 2005-ös 27,7 mdFt-ról 2008-ra 8,8 mdFt-ra csökkenjenek.
Az anyag részletesen foglalkozik az Innovációs Alap felhasználásával kapcsolatos tevékenység adminisztratív kezelésével, számítástechnikai eszközök alkalmazásával, az egyes projektek előrehaladásának monitorozásával. Ezek a tevékenységek rendkívül fontosak.
Ugyanakkor a Hivatal önmaga értékeli a munkáját anélkül, hogy objektív mérőszámra, vagy valamiféle külső véleményre alapozna. Ennek tulajdonítható az az állítás, hogy a pályázati bürokráciában előrelépés történt. Lehetséges, hogy a Hivatal e vonatkozásban tett lépéseket, de a projekteket megvalósító vállalkozások az adminisztrációs terhek és az ezekkel kapcsolatos hivatali átfutási idők csökkenését még nem érzékelik. (A 2006. év folyamán a korábbi évekhez képest rendkívüli mértékben növekedtek az egyes átfutási idők.)
A vállalkozói adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek nincsenek pontosan definiálva – folyamatosan változnak a követelmények, a kapcsolattartó célszemélyek, ennek következtében elvesznek dokumentumok, számos esetben pót és pót-pót anyagokat kell benyújtani, és ezek következtében (is) a támogatások tényleges kifizetése nagyon későre tolódik (több hónapos csúszások is előfordulnak), amely körülmény egyes vállalkozások részére indokolatlannak tekinthető pénzügyi nehézségeket okoz.
A fenti, bürokratikus problémákra a Magyar Innovációs Szövetség már számos alkalommal felhívta a figyelmet. A szakmai felülvizsgálat egyébként messze elmarad a pénzügyi bürokráciától. Az NKTH pályázatok bürokráciája azonban csak kis részben az NKTH hibája, mivel a felesleges bürokrácia nagy részét a Pénzügy Minisztériumban írják elő kötelezően, pl. a 217-es és más kormányrendeletekben.
Az FP-6 (és különösen az FP-7) pályázati rendszer sokkal jobb - azt kellene követni.
Bizonyos pályázatok esetében egyetértünk azzal, hogy az NKTH törekszik a támogatások koncentrálására, az elaprózás elkerülésére. Ez a folyamat egyébként már 2001-ben megkezdődött az NKFP-pályázatok első sorozatával. Ugyanakkor a pályázatok összeállítása, kihirdetése, elbírálása távolról sem a jelentésben vázolt ideális módon történt. Egy sor pályázat kiírása ötletszerűen, rövid határidővel (30 nap vagy annál kevesebb) valósult meg.
Véleményünk szerint a Hivatalnak legalább éves tervet kellene készíteni arról, hogy milyen pályázatokat készít elő, milyen tárgykörben és közelítően milyen feltételekkel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a potenciális pályázók felkészüljenek, megkeressék partnereiket, kidolgozzák pályázatuk főbb elveit és céljait.
Az anyag foglakozik a Hivatal kommunikációs tevékenységével. A Delta és Heuréka műsorok teljesen megérdemelt támogatását leszámítva, úgy tűnik, hogy a kommunikáció valóban a Hivatal imidzsének ápolásra szorítkozott. Nem derül ki, hogy ez mennyibe került, de úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket az elnök és elnökhelyettesek média szerepeltetése helyett, sokkal inkább az innováció népszerűsítésére, vagy az összeomlás határán - sőt néhol azon túl - levő hazai tudományos-ismeretterjesztő sajtó megmentésére kellene fordítani.
Az anyag végén minden kommentár nélkül, mellékletként megjelenik két intézkedési terv. A 9. oldalon olvashatjuk, hogy ezek a MEH Szakmapolitikai Munkacsoportjának kérése alapján kerültek be. Ebből arra kell következtetnünk, hogy az előterjesztés készítői eredetileg a Hivatalnál lezajlott Állami Számvevőszéki vizsgálatról említést sem kívántak tenni. Miután a mellékletekből úgy tűnik, hogy az ÁSZ a Hivatalt igen sok kérdésben elmarasztalhatta, ezt nem értékelhetjük másként, mint a kellemetlen tények elkendőzésére irányuló szándékot, ami az egész jelentés hitelére vethet árnyékot.
Részletes észrevételek
1,
A 9. oldalon, a Vezetői Összefoglaló végén a nyilvánossággal való közlésről is szó van. A javaslat egyértelműen arról szól, hogy a közvéleményt ne tájékoztassák. Ezt igen furcsának tartjuk.
2,
A Beszámoló a 13. oldalon az Innovációs Alap felhasználásáról az alábbiakat írja:
„a pályázatmenedzseléssel kapcsolatos működési költségekre 2,55 %-ot fordítottunk," - ez a 27,7 Mrd Ft-ra vetítve 705 milliót meghaladó összeg, valamint:
„és a Hivatal alapkezelési tevékenysége jelentette a kiadások 1,50 %-át." - ez a 27,7 Mrd Ft-ra vetítve 415 milliót meghaladó összeg.
Azon túl, hogy egyes kategóriákban nagy számú pályázat elbírálása volt a feladat, semmilyen egyéb információval nem szolgál a Beszámoló a fenti összeg indokolt nagyságrendjéről. Első olvasatra rendkívül magas összegeknek tűnnek.
3,
Nem derül ki a Beszámoló olvasói számára, hogy az Alap bevételei (34 159,92 Mrd Ft) és felhasználása (27 668,65 Mrd Ft) közötti különbségnek mi a sorsa.
4,
A 14. oldalon olvasható: „.a vállalkozások részesedése a támogatásokból elérte a kifizetések 26,7 %-át. A kitűzött célt, a támogatások 40 %-át nem sikerült elérni, mert a korábbi évek döntései alapján a költségvetési intézmények számára még 2005-ben is nagyobb összegeket kellett kifizetni."
A Magyar Innovációs Szövetség nehezményezi, hogy a korábbi évek döntései determinálták a 2005. évi kifizetéseknek a vállalkozók kárára történő sajnálatos alakulását. Erre már 2005 novemberében is felhívtuk a figyelmet! Az okokról kellett volna írni az anyagban.
5,
A 16. oldalon: „Regionális Innovációs Ügynökségek hálózatának kialakítása. A hálózat 2004. év vége óta az innovációs hálózat kialakításával, információkkal, valamint innovációs szolgáltatások kínálatával segítik a kutatás-fejlesztési és a vállalkozási szféra együttműködését."
Az egyik régióban sikerült elektronikus szavazatszámláló rendszerrel felszerelt irodát is kialakítani, ugyanakkor nincs egy naprakész, élő elektronikus adatbázis az adott régióban elérhető cégek adatairól, tudásáról, képességeiről, mely az innovációs folyamatban a partnerkeresést rendkívüli hatékony módon segíthetné. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Baross Gábor pályázati pénzek elköltése nem mindig a megfelelő üzleti prioritások mentén történt.
6,
A 19. oldalon szó van arról, hogy külső szakértő cég értékelte a Kooperációs Kutató Központ program eredményeit, hasznosságát. Egy mondat sincsen az értékelés eredményéről.
7,
Szembeötlő adat (23. o.), hogy a Pázmány Program keretében (világ élvonalába tartozó egyetemi tudományos és technológiai innovációs központok, Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozásának elősegítése) 5 pályázatra, mintegy 7 Mrd Ft-ot (bár ezt a grafikonról csak nagyságrendileg lehet leolvasni, és tételes táblázat ezt az adatot nem ismerteti a kormányzati előterjesztés olvasóival), és ezzel azonos összeget, kb. 7 Mrd Ft-ot utalt az NKTH az Asbóth Program keretében ( egészségipar, biotechnológia, agrárgazdaságra támaszkodó megújuló energiaforrások húzóágazati iparágak fejlődésének gyorsítása) 6 pályázatra.
Kérdés, hogy a kutatóhelyek létrehozását valóban az Asbóth Program témában besorolt projektekkel azonos nagyságrenddel indokolt-e támogatni.
8,
A 25. oldalon a 11. ábra lényeges diszkrepanciát tár fel az előírt és tényleges átfutási idők között, különösen a szerződéskötések tekintetében. Az oldalon olvasható szöveg erre egy szót sem veszteget, abból az derül ki, hogy a pályázatkezelés a jónál is jobbá vált. (Azt már csak mellékesen vetjük fel, hogy az ábrán miért csak az első előleg kifizetése jelenik meg. A pályázatokban résztvevő tagszervezeteink ugyanis számos alkalommal jelezték, hogy az első előleg kifizetése általában valóban viszonylag gyorsan megtörtént, a további előlegek azonban olyan mértékben késtek, hogy az számos esetben likviditási problémákhoz vezetett.)
9,
A jelentés 31. oldalán a következőket találjuk: „Szabályzatokat, eljárásrendeket készítettünk, illetve készítettünk elő a Hivatal belső működésének hatékonyabbá tétele és rendezése érdekében."
Ehhez képest az 1. és 2. mellékletek (Intézkedési terv I. és II.) megdöbbentőek: úgy tűnik, hogy az Állami Számvevőszék egyetlen szabályozást sem talált rendben levőnek.
10,
Véleményünk szerint a TéT attaséi hálózat üzemeltetésének haszna nincs arányban a ráfordításokkal. Úgy tűnik, hogy a gyakorlati élet átértékelte ezt a feladatkört, ezért javasoljuk a hálózat tevékenységének alapos átvizsgálását. Ha ez nem tár fel újabb lehetőségeket, akkor javasoljuk a kormányzati munka költségcsökkentése érdekében a TéT attaséi rendszer teljes megszüntetését.
11,
Az NKTH koordinációs szerepéről és tevékenységéről egy sor sincs.
Pl. a bio-energetikai kutatások nemzeti koordinálását miért nem végzi. Ismereteink szerint komoly pazarlás folyik e területen. Minden régió finanszíroz önálló kutatásokat, és ezek között nincs kapcsolat. Nem beszélve arról, hogy a nagy bio-energetikai beruházók – a híradások szerint - hozzák a saját technológiájukat.
Összefoglalva úgy véljük, hogy a jelentést lényegesen át kell dolgozni abban a tekintetben, hogy ne kizárólag az NKTH elvi elképzeléseit írja le, hanem azokat szembesítse a valósággal, térjen ki a tényleges eredményekre, és érdemben foglakozzon a problémákkal.
