2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről
Általános észrevételek
Az új stratégia változata minden részében jobb, mint az eddigi tervezetek. A korábban készült, két külön anyag megfelelően összedolgozásra került, egyes célkitűzések megfogalmazása reálisabb. De a tervezetben azért maradt néhány idealisztikus megfogalmazás.
A vonatkozó kormány-előterjesztésnek három aláírója van. Korábbi véleményünkben is megfogalmaztuk, hogy nem szerencsés az innovációt segítő folyamatokat, stratégiát, szabályozást külön tudomány és technológiai válaszfalakkal elkülöníteni, sőt két külön minisztérium egyenkénti felelősségévé tenni, mert a jószándék ellenére is ez nem az egységes gondolkozást, hanem az elkülönülő szemléletet és működést eredményezi. Egy felelős, számonkérhető állami intézmény, ill. miniszter kijelölése elengedhetetlen.
A kormány-előterjesztés Vezetői Összefoglalójában szerepel a TTI stratégiáról szóló kétévenkénti beszámoló az Országgyűlés számára. Meg kell határozni annak a következményét, ha a stratégia időarányos része nem valósul meg. (Emlékeztetnénk arra, hogy a TTI stratégia elkészítésének eredeti dátuma 2005. év volt.) A stratégia magvalósulásának elemzését, ill. ellenőrzését a beszámolási kötelezettség évente történő előírásával javasoljuk elősegíteni.
Az elaborátumban sok szép szó esik az alapkutatásról. Az elmúlt évek kitapintható tendenciája volt az alapkutatások „sorvasztása”. A meghatározó, minőségi és verseny elven odaítélt kutatási alap az OTKA forrása reálértéken felére csökkent. Az alapkutatások kiegészítő finanszírozása az NKTH útján az Innovációs Alapból történt, nem kifejezetten a tudományban nemzetközileg kialakult és elfogadott minőségi elvek alapján. Célszerű a dolgokat nevén nevezni, a jól működő OTKA-rendszer, jelentősen megnövelt költségvetéssel lehetne a tervezetben szereplő kutatói létszámnövelés intézménye is. A tudományban az állandóság és a rugalmasság helyes arányának kialakítása alapvető jelentőségű. A meglévő kutatóintézeti és egyetemi álláshelyek képviselik a stabilitást, az OTKA képviselhetné – 3-4 éves posztdoktori ösztöndíjakkal – a rugalmasságot.
Az EU FP7 programokat és azok lehetőségeit annak jellegéből kiindulva lehet helyesen értékelni. Ezek feltételezik egy jól működő nemzeti kutatatási rendszer létezését (ennek kiépítésére kellene elsősorban nekünk is törekedni), s az ezek lehetőségeit meghaladó célok szolgálatára jönnek létre a nemzetközi konzorciumok (a források 3%-ával). Ne ezt tekintsük irányadónak, elsősorban a hasonló méretű fejlett ipari országok nemzeti kutatási felépítményeit, struktúráját, finanszírozási rendszerét tekintsük mintának (nem nekünk kedvez a megaprojektekben való gondolkodás).
A kiegyensúlyozó regionális politika hangsúlyozásánál célszerű figyelembe venni, hogy tudomány a semmiből csak nagyon lassan teremthető. Középtávon csak ott számíthatunk eredményre, ahol már tudományos iskolák működnek. A 2007-es pályázati kiírások - amely előre vetíti a következő évek gyakorlatát - annak veszélyét rejtik magukban, hogy elsorvad, ami van, és nem keletkezik helyébe új.
Részletes és konkrétabb észrevételek
Az egyes fejezetekhez fűzött néhány lényegesebb, konkrét megjegyzésünket a véglegesítés során kérjük figyelembe venni:
Stratégiai célrendszer
A tudományok szerepével kapcsolatosan találunk egy meglehetősen félreérthető megfogalmazást: „A tudomány hazai művelőinek részt kell vállalniuk a nemzeti identitás fejlesztésében, a nyelv ápolásán túl a nemzeti értékek, a nemzeti örökség, a mindennapokban megélt kultúra kutatásában…”. Azzal természetesen egyetértünk, hogy a nyelv ápolása és az nemzeti identitás fejlesztése mindnyájunk kötelessége, de a mindennapokban megélt kultúra kutatása nyilvánvalóan nem vonatkozhat minden kutatóra.
Javasoljuk a 2.3-as pontban az Európa Tanácsi hivatkozásnál megemlíteni, hogy hazánk 2010-ben még nem tud pozitívan hozzájárulni a 2002-es barcelonai célhoz.
A 2.4-nél feltétlenül szükségesnek tartjuk a nemzetközi adatbázisokhoz történő stabil hozzáférés biztosítását is.
A 2.5 a nemzeti innovációs rendszer részeként említi a szakmai érdekképviseleti szervezeteket, de a stratégia sehol nem utal arra, hogy támogatás nélkül, hogyan tudnak ezek a non profit szervezetek működni.
A tervezetben (2.5) van egy nagyon fontos mondat: „A tudomány folyamatosságot és stabilitást, a műveléséhez szükséges feltételek kiszámíthatóságát igényli ahhoz, hogy képes legyen új ismeretek előállítására…” Ezzel szemben a gyakorlat az évenkénti költségvetési alku, az ötletszerű elvonások, zárolások, az Áht. és végrehajtási kormányrendelete, bürokratikus korlátai, és az agyonbürokratizált pályázati rendszer.
A magyar jogszabályi környezet alkalmatlan a költségvetési szervként működő kutatóhelyek számára, és ebbe a körbe tartoznak többek között a felsőoktatási intézmények és az akadémiai kutatóintézetek, amelyek a hazai K+F kapacitás meghatározó részét alkotják.
Határozott véleményünk, hogy a jogszabályi környezet alapos rendbetétele nem középtávú kormányzati feladat (lásd tervezet IV.A. alcíme), hanem azonnali. Meg kell akadályozni az apparátusok azon törekvését, hogy minél több beleszólást vindikáljanak maguknak, mindenféle értelem nélkül. Egy kézenfekvő példa a tervezetből: „II.1.9. Az Áht. módosításával meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a költségvetési kutatóhelyeken létrehozott szellemi alkotások felett a kutatóhely rendelkezzen, e tulajdont értékesíthesse, megterhelhesse, hasznosításának jogát átengedhesse”.
Hogyan lehetséges, hogy ez a természetes dolog stratégiai célkitűzés lett?! Mit tud kezdeni a KVI vagy a PM a szellemi alkotásokkal?!
Átgondolandó, hogy lehet-e a (egyetemi, akadémiai és OTKA stb.) kutatások finanszírozását a kincstár rendszerén belül hatékonyan kezelni. Ezen területek más logika szerint működnek.
Stratégiai alapelvek
A stratégiai alapelvek közül az első öt gyakorlatilag az alapkutatásokkal, vagy legalábbis a klasszikus akadémiai kutatásokkal foglalkozik. Elengedhetetlennek tartjuk ezen a helyen KFI gazdaságfejlesztési aspektusainak hangsúlyos megjelenítését, ha azt akarjuk, hogy a stratégiát a vállalatok is – amelyektől egyébkén azt várjuk, hogy jelentősen fokozzák részvételüket a célok megvalósításában – magukénak érezzék.
A kutatóhelyek finanszírozásával, értékelésével kapcsolatban leírtak következetlenek. A kutatás több szempontból speciális terület, amint erre a tervezet is több helyen utal: nem tűzhető ki előre az elvárt eredmény, fokozott a kockázat, és az sem látható előre, hogy ezer vagy tízezer kutatóból éppen ki fog valami kiemelkedőt alkotni. A verseny általában fontos, és a kutatók is versenyeznek egymással, de éppen nem az alapkutatás a versenyelven finanszírozott tevékenységek legjobb példája – javasoljuk az erre vonatkozó mondat módosítását: - „a költségvetésből minőségi kritériumok alapján, részben intézményi, részben pályázati rendszerben finanszírozza az alapkutatási témákat.” (Egyáltalán nem biztos, hogy Albert Einstein, Szentgyörgyi Albert vagy Szilárd Leó pályázatírásban is kiemelkedőt alkotott volna.)
A kutatás eredménye elsősorban kiváló képességű kutatókon, iskolákon, hagyományokon múlik, amire bizonyíték a világ összes kiváló kutatóhelye Cambridge-től az MIT-n keresztül az ETH Zürich-ig. Kutatóhelyeket nem lehet kizárólag nyílt pályázati rendszerben finanszírozni olyan elképzelés alapján, hogy amennyiben adott évben nem nyernek el pályázatot, akkor elbocsátjuk a kutatókat, majd ha lesz elnyert pályázat (ki fog pályázni?!), akkor újra összegyűjtjük őket. A kutatóhelyeknek kell egy stabil alapfinanszírozás (lásd korábban a stabilitásról mondottakat), ami az infrastruktúrán és villanyszámlán túl legalább a minősített kutatók és a fiatalok személyi költségeire is kiterjed. Javasoljuk az erre vonatkozó bekezdés ilyen értelmű átdolgozását.
Fontos kérdés az amortizáció beépítése a költségekbe. A pályázati rendszerekben ez háttérbe szorul. A kutatási infrastruktúra állandó és viszonylag gyors megújításra szorul. Legtöbb egyetem és kutatóintézet épületei és berendezései a végsőkig elhasználódtak, s ez a folyamat felgyorsulóban van.
A tervezet más helyen és másként visszatér ugyanerre a témára: „IV.A.6. A Kormány…. felülvizsgálja az intézmény- és feladatfinanszírozás gyakorlatát. A Kormány…. Meghatározza az intézmény-, illetve feladat-finanszírozás tartalmát, növelve utóbbi arányát.” Ezzel egyetértünk, két megjegyzéssel:
a). helyesebb a felülvizsgálathoz prekoncepció nélkül hozzákezdeni,a „növelve az utóbbi arányát” félmondatot kihagyni.
b). helyes lenne definiálni, hogy mit értünk intézmény- és feladatfinanszírozáson, lásd a stabil alapfinanszírozásról elmondottakat, s gondolni az amortizációra
Horizontális stratégiai szempontok
A 4. pontban a „kutatásban foglalkoztatottak száma” helyett a „kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak” a helyes fogalom. (Megjegyzés: ennek a fejezetnek a címe hibás a tartalomjegyzékben.)
A tudomány-, technológia- és innováció-politika stratégiai céljai 2013-ig.
A stratégiai célokkal, prioritásokkal egyet értünk, bár vannak közöttük túl általánosan és túl optimistán megfogalmazott célok is, pl. a kutatóegyetem koncepciót csak néhány kiválasztott egyetem esetében lehet célul kitűzni a felsőoktatás fejlesztés szerves részeként, jelenleg az egyetemeket a kutatás visszaszorulása jellemzi.
Voltak (vannak) kutatóegyetemeink (pl. ELTE, BME, DE, SzE, PE), ezekben kellene a hallgatói létszámnövelés következményeit kompenzálni a kutatás elkülönített és nagyvonalú támogatásával.
A stratégiai célok megvalósítását szolgáló prioritások és eszközök
A 6. pontban III.9 prioritásban szó van természettudományos és műszaki képzés kibocsátásának növeléséről. Vagy itt, vagy esetleg egy külön pontban feltétlenül meg kellene említeni a természettudományos oktatás fejlesztését a közoktatásban is. Célszerű lenne a „tudós képzésben” a kétfokozatú képzés kényszerén enyhíteni. A posztdoktori ösztöndíjak számának növelését az OTKA keretében, címzett forrással lehetne, minőségi alapon növelni.
Mivel az OTKA az elmúlt évek során reálértékének 50%-át elveszítette, célszerű lenne ezt a következő 3 alatt visszaállítani. 2008-ban egyszeri 30%-os emelés, majd ezt követően évi 20%-os emelés lenne ennek alkalmas eszköze.
A kutatóhelyek tevékenységét nyilvánvalóan értékelni kell meghatározott időközönként (ez a nemzetközi gyakorlatban általában 5 év). Egységes teljesítménykritériumok (IV.A.7) viszont nem léteznek! Az indikátorokat csak megfelelő szakmai kontroll mellett lehet alkalmazni. Egy példa erre: lépten-nyomon találkozunk azzal, hogy a kutatók (nemzetközi) mobilitását támogatni kell. Ez a fiatal kutatók esetében feltétlenül így is van. A vezető kutatók esetében azonban a nagy mobilitás azt is jelentheti, hogy itthoni tevékenységük valójában a két külföldi út közötti üresjárat átvészelése. A szenior kutatóktól éppen a stabil itthoni jelenlétet kellene elvárni. Nehéz továbbá elképzelni, hogyan lehet egységes teljesítménykritériumok alapján összehasonlítani, például az irodalomtörténészeket a genetikusokkal. Az ilyen célkitűzésekkel kapcsolatban óvatosabb fogalmazás lenne indokolt!
Az V. prioritásban megemlítésre kerül ugyan a magvetőtőke, de a tervezet nem foglalkozik az induló vállalkozások vissza nem térítendő támogatásuk kérdésével.
Függelék
A függelékben 2003-as adatokat bemutató ábra támasztja alá a helyzetelemzést (4. ábra, K+F ráfordítás a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban), mely nyilván nem aktuális.
Összefoglalva a leírtakat, a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának 2007. január 30. dátumú tervezetével – megjegyzéseink figyelembevételével – egyetértünk.
Megj.: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a stratégia végrehajtásához több mint 10 jogszabályt (törvényt, rendeletet) szükséges módosítani, amire a 2007. márciusig elkészítendő intézkedési tervben mindenképpen ki kell térni!
