2007. december 10. A MISZ véleménye a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozásáról a Kormány részére készülő
ELŐTERJESZTÉS-ről Részletek
2007. november 28. A MISZ levele az oktatási és kulturális miniszterhez, a középiskolai kerettanterv módosításával kapcsolatban Részletek
2007. október 17. A MISZ, az MBSZ és az IVSZ közös véleménye a GOP 1.1.1.-ről Részletek
2007. október 16. A MAG Zrt. ügyvezetőjének levele a MISZ-nek a GOP innovácós pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 15. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség válasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai akcióterveivel kapcsolatban Letöltés/megnyitás
(pdf, 494 KB)
2007. október 4. Vélemény az egyes szabadalmi tárgyú nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adandó felhatalmazásról, illetve e szerződések kihirdetéséről, valamint egyes iparjogvédelmi törvények módosításának előterjesztéséről Részletek
2007. október 4. A MISZ levele a MAG Zrt. ügyvezető igazgatójának a GOP innovációs pályázatokkal kapcsolatban Részletek
2007. október 3. A MISZ elnökségének állásfoglalása a Regionális Innovációs Ügynökségek 2008 c. pályázattal kapcsolatban Részletek
2007. szeptember 24. A MISZ elnökségének álláspontja az egyes adótörvények módosításáról szóló PM előterjesztésről Részletek
2007. szeptember 24. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló munkaanyagról Részletek
2007. szeptember 7. A MISZ Agrár Innovációs Tagozat véleménye az FVM hatáskörébe tartozó rendeletekről, jogiratokról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény a Kutatási és Technológia Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Részletek
2007. augusztus 29. Vélemény az Európai Technológiai Intézet (ETI) tevékenységébe való magyar bekapcsolódás koncepciójáról, megvalósítási lehetőségeiről és feladatairól szóló
Kormány-előterjesztésről Részletek
2007. augusztus 24. A MISZ levele az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatójának az ITDH 2008. évi Üzleti Tervével kapcsolatosan Részletek
2007. július 17. Vélemény a magyar védelmi és biztonsági ipar versenyképességi stratégia tervezetről Részletek
2007. június 25. A MISZ levele a GKM kabinetfonökének a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány alapító Okiratának módosításával kapcsolatosan Részletek
2007. június 22. Értékelés a modern üzleti környezet erősítése AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 22. Értékelés a 2. prioritás akcióterv "A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése" részről Részletek
2007. június 22. Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) K+F és innováció a versenyképességért prioritási tengely AKCIÓTERVRŐL Részletek
2007. június 18. Vélemény „A K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (ÖTLET 2007)” c. pályázatról Részletek
2007. június Budavári László, regionális igazgató: Vélemény a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programjának Akciótervéről Részletek
2007. június Dr. Siposs István, regionális igazgató: Javaslat az Észak-Magyarországi Régió Akciótervéhez Részletek
2007. május 30. Vélemény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Részletek
2007. május 28. Vélemény a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiáról Részletek
2007. május 25. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Alapító Okiratának módosításával kapcsolatos MISZ-vélemény, a GKM részére. Részletek
2007. május 25. Vélemény az Államreform Bizottság által megküldött "Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010)" c. anyagokról Részletek
2007. május 21. Vélemény a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akciótervről Részletek
2007. május 7. Vélemény az Intézkedési terv a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiájának megvalósítására (2007-2010) című anyagról Részletek
2007. április 20. Vélemény a GOP 4. Prioritás Akciótervéről Részletek
2007. március 21. Vélemény a "Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája" c. előterjesztésről (2007. február) Részletek
2007. március 18. Közlemény Magyarország középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájáról Részletek
2007. március 14. A MISZ véleménye a Kormány részére készített GKM / OKM Beszámolót illetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2005. évi tevékenységéről, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról
Részletek
2007. február 28. A MISZ véleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. február 6. A MISZ véleménye a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTIP) stratégiájának tervezetéről Részletek
2007. február 5. A MISZ véleménye az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztésről Részletek
2007. január 31. A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről Részletek
2007. január 18. A MISZ VT válasza a GKM szakállamtitkárának a KKV-k fejlesztésének koncepciójával kapcsolatosan Részletek
2007. január 16. A GKM észrevételei a MISZ KKV fejlesztési koncepcióval kapcsolatosan kialakított véleményéhez Részletek
A MISZ véleménye az egyeztetésre bocsátott GOP Akciótervekről
Általános észrevételek
Örömmel tapasztaltuk, hogy a mostani konstrukciók a korábbiaknál specifikusabbak, világosabb a célcsoport és a tevékenységek lehatárolása. Az akciótervben elmozdulás érzékelhető az objektívabb projektértékelés irányába, ami szintén pozitívum. Mindhárom prioritásra vonatkozó észrevétel, hogy a számos alkalommal emlegetett „világos lehatárolási elvek” sehol sincsenek explicit módon meghatározva, ami meglehetősen csökkenti a kifejezés által sugallt transzparenciát.
A megjelenő eszközrendszer még mindig alapvetően kínálat-orientált, szervezeteket támogat, és nem meggyőző abban, hogy az egyes fázisokban nyújtott támogatások a folyamat egészében is elérik céljukat. Ezekben a problémákban tulajdonképpen egy érdemi vitákban kiérlelt, a gazdaságpolitika teljes cél- eszközrendszerével összehangolt, azzal alátámasztott tudomány- technológia- és innováció politika hiánya mutatkozik meg.
A kapcsolódások leírása a többi programhoz, prioritáshoz teljesen formális, holott ez kulcskérdés lenne. Semmi sem derül ki a több témát átfogó pályázatok kiírásáról, finanszírozásáról.
Hiányoljuk az állami feladatokkal kapcsolatos K+F tevékenység támogatását, úgymint árvízvédelem, környezetgazdálkodás, honvédelem, közlekedés-szervezés, nagy ellátórendszerek stb., kivétel az e-közigazgatás projekt és az „Elektronikus közműt”, amely maga nem K+F, hanem beruházás.
Az árbevétel nagyon sok véletlen tényezőtől is függ, és esetleg éppen azért akar valaki technológiát fejleszteni, mert stagnál vagy csökken az árbevétele. Így az árbevétel-csökkenést önmagában nem tartjuk kizáró oknak a pályázhatóság tekintetében, ellentétben a tervezettel.
Az elszámolható költségek köre egyrészt pontatlan, másrészt vitatható. Ezt a kérdést azért lenne célszerű tisztázni, mert az előző időszakban is rengeteg probléma, többször változó értelmezés került elő. Az egyik ilyen kérdés, hogy mit értünk munkabér alatt. Az előző időszakban a számviteli törvény szerinti személyi költségről volt szó, majd elkezdték átértelmezni, miszerint céljutalom nem számolható el, egyéb személyi jellegű költség sem stb. Egyrészt a dolgozó személyi költsége nem csak munkabér, hanem egy sor további béren kívüli juttatás is, aminek egy részét törvény írja elő, más része meglehetősen szokásos és természetes, az étkezési hozzájárulástól a továbbképzési támogatásig, lakástámogatásig, nyugdíjpénztári támogatásig stb. Ami a céljutalmat illeti, sokkal ésszerűbb és felelősségteljesebb a teljesítmény utólagos elismerése, mint a munka megkezdése előtti béremelés.
A másik vitatott kérdéskör a rezsi (általános költségek) kérdése. Ezek valóságosan felmerülő, reális költségek: részben épületfenntartás, részben igazgatási költségek. Ha ezek az igen jelentékeny általános költségek nem terhelhetőek rá a pályázatokon dolgozók személyi költségére, akkor más munkákra kell terhelni, ami abban a körben gyakorlatilag megöli a sokat hangoztatott, és elérni kívánt versenyképességet.
Fontos tisztázni, hogy a „Kizárólag az adott projekthez kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások költségei” tartalmazhat-e alvállalkozói költséget?!
Nyilvánvalóan nem az akciótervben, de még a pályázatok kiírása előtt foglalkozni kellene a költségek elszámolásának formai követelményeivel is.
A korábbi évek tapasztalatai alapján javasoljuk, hogy az összes olyan projekt esetében, ahol a teljes pályázati anyagot angol nyelven is el kell készíteni, legalább egy héttel később kelljen leadni az angol anyagot, tekintettel arra, hogy egyes esetekben (főleg konzorciumok esetén) az utolsó pillanatokig formálódik a költségvetés és a munkaterv. Az esetek jelentős hányadában a már elkészült pályázatot adják át a fordítónak, s a fordítás tipikusan egy hetet vesz igénybe.
(Megjegyezzük, hogy a GOP 2. prioritás akcióterve, ill. az ehhez tartozó pályázati kiírás is társadalmi véleményezésen van, ill. volt. Az akcióterv ugyanakkor a pályázati kiírást megelőző dokumentum kell, hogy legyen, így a véleménykérés haszna erősen kétséges, ha az események már túlléptek rajta.)
Észrevételek az 1. prioritáshoz
Az a szándék, miszerint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) forrásai képeznék a GOP 1. prioritás társfinanszírozását, csökkenti az összes innovációra elkölthető forrást, hiszen a KTIA forrásai egyébként is felhasználásra kerülnének hazai finanszírozású programokra. Egyetlen esetben védhető a KTIA ilyen felhasználása: amennyiben úgy véljük, hogy az EU-s források felhasználása jelentősen meghaladja a hazai felhasználás hatékonyságát. Egyúttal megjegyezzük, hogy a KTIA-ban 2007. évre minimális a szabad forrás.
A dokumentum első részében az 1.1 intézkedés neve „Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése”, míg a részletes kifejtésnél az intézkedés neve „Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése”. (Feltételezésünk szerint ez egy elírás következménye.)
Az 1.1 intézkedés kutatási infrastruktúra-fejlesztést támogató konstrukciója kapcsán a prioritás TIOP-tól való lehatárolására hívnánk fel a figyelmet, fontosnak tartjuk, hogy az egyetemek infrastruktúra-fejlesztése (TIOP) váljon el az egyetemek közreműködésével pólusvárosokban létrehozott gazdasági társaságok infrastruktúra-fejlesztésétől (GOP), legyenek tisztázottak a létrejövő/beszerzett eszközök tulajdonviszonyai. A pályázatok tervezésekor kell odafigyelni arra, hogy valóban átfedés-mentes legyen a két kiírás.
Az 1.1.1.-es konstrukcióban nem egyértelmű, hogy csak a konzorciumot vezető vállalkozás nem lehet a Közép-Magyarországi régióban vagy a teljes konzorciumi kör. Ha egy konzorciumi tag sem lehet a Közép-magyarországi régióban, akkor kizárjuk Magyarország non-profit jellegű (tehát kutatóintézet, egyetem) K+F potenciáljának 80%-át a pályázatokból. Javasolt megoldás: legyen egyedi esetekben „derogáció” alkalmazható, melynek tartalma az, hogy a mennyiben a kívánt K+F tevékenység csak a Közép-Magyarországi régióban található meg, a Támogató engedélyével konzorciumi tagok lehessenek.
Tegyék egyértelművé majd a pályázati kiírások, hogy a „megvalósítás földrajzi területe” kifejezésen pontosan mit értenek, azaz a projekt valódi megvalósítási helyét vagy a pályázó székhelyét (pl. Budaörsi székhelyű cég, hódmezővásárhelyi telephelyén kíván Vállalati K+F profil erősítést végezni, akkor jogosult-e pályázni).
Az 1.1.2.-es konstrukcióban szükséges lenne a nem csak „Pólus városokban” tevékenykedő KKK-k és RET-ek számára is kiterjeszteni a pályázaton történő részvételeket. Ez a lehetőség nagyban rontja a továbbfejlődést és a megszületett tudás hasznosítását a többi városban tevékenykedő KKK-k (pl. Sopron) RET-ek (Nyíregyháza, Dunaújváros, Sopron, Eger) szempontjából. Különösen aggályos ez a Nyugat-Magyarországi Egyetem esetében, ahol a legrégebb óta működik RET is és KKK is, kiváló eredményeket produkálva, olyan speciális területen, mint az erdő és fahasznosítás, mely az országban csak itt található meg.
Tekintettel arra, hogy a KKK-k és a RET-ek valamely felsőoktatási intézmény keretein belül jöttek létre, így fontos kritériumnak kell lenni, hogy az így létrejött gazdasági társaságokban meghatározó egyetemi tulajdonrész legyen (pl. minimum 25%), s ez legyen jogosultsági kritérium.
Ugyanakkor költségvetési kutatóintézetek esetében nem tisztázott, hogy milyen saját erővel léphet be egy gazdasági társaságba. Egy akadémiai kutatóintézet számára még a közgyűlés jóváhagyására is szükség van (ez jó esetben féléves procedúra); továbbá az Áht., a 217-es Korm. rendelet szerint egy nem egyértelmű, hogy utána ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat a társaságban: az intézet igazgatója, az Akadémia képviselője vagy a KVI képviselője?! Az sem tisztázott, hogy egy kutatóintézet finanszírozható-e alvállalkozóként a program keretében, vagy feltétlenül a gazdasági társaság tagjává kell válnia. Az elismerhető költségek felsorolása e tekintetben sem egyértelmű.
Több konstrukciónál (1.1.2, 1.2.1) veszélyt látunk abban, hogy a magas minimális támogatási összeg által implikált magas minimális projektméret a projekt költségvetések duzzasztásához fog vezetni. Ez minőségi projektkiválasztással ugyan kezelhető, ugyanakkor kisebb, de esetlegesen magas társadalmi megtérülésű projektek kiszelektálásra kerülnek, vagy a pályázók visszariadnak a túl nagy minimális projektméret miatt szükséges magas önrész miatt.
Javasoljuk, hogy az 1.3. intézkedés egészüljön ki „A vállalkozások prekompetitív K+F együttműködésnek, valamint önálló K+F és innovációs tevékenységének ösztönzése” tartalommal, és egy új 1.3.1. konstrukcióval, amely támogatja a vállalkozások szakmai alapon szerveződő, a szakmai munkáltatói szövetségek keretében, vagy ezektől független K+F klaszterek tevékenységeként végzett közös érdekű K+F és hozzá kapcsolódó funkciók kiépítését.
Javasoljuk továbbá az 1.1.1. és 1.3.1. konstrukciók szakmai szempontból történő markánsabb elkülönítését!
Az 1.3.2-es konstrukció esetében javasoljuk, hogy a támogatási összeg alsó határa legyen 100 millió forint, mivel vannak olyan kisebb méretű, de intenzív K+F-et végző vállalkozások is, amelyek számára szükséges lenne a K+F infrastruktúrához kapcsolódó ingatlan építés (átépítés, felújítás) is, de a teljes projektnagyság eléréséhez szükséges pénzmennyiség így is elég nagy.
Aggályos indikátornak véljük az 1.3 intézkedésben a program hatására elért bruttó hozzáadott érték növekedést, mivel ez nehezen mérhető eredmény. A vállalat növekedését több, a pályázati projekttől részben független tényező határozza meg egyidejűleg, így reálisan nem becsülhető az egyes tényezők hozzáadott értéke.
Észrevételek a 2. prioritáshoz
Több kiválasztási kritériumnál, a 4 millió Ft egy foglalkoztatottra vetülő árbevétel túl szigorú határ, az egyébként elvárt fejlődési potenciállal rendelkező kisvállalkozásoknak.
A „prioritás célindikátorai” fejezetben javasoljuk annak pontosítását, hogy a „vállalkozások adminisztratív dolgozóinak arányának változása” alatt növekedést vagy csökkenést értenek-e. A 2.1 intézkedés stratégiai indoklásánál egy pontatlanságra hívnánk fel a figyelmet. A szöveg a KKV-k magánszektorbeli foglalkoztatását és GDP-ből való részesedését veti össze. A pontatlanság abban rejlik, hogy a GDP a magánszektor mellett (többnyire költségalapon) a közszféra kibocsátását is tartalmazza.
Aggályosnak tartjuk, hogy a 2.1.1 intézkedés keretében 5-50 millió Ft támogatási összeg esetében nem támogathatóak két évnél fiatalabb alapítású vállalkozások, míg 50-500 millió Ft között igen. Az új (track recorddal nem rendelkező) cégekben rejlő kockázat nyilvánvalóan a magasabb támogatási összeg esetén nagyobb. Amennyiben pedig a konstrukció az újonnan betelepülő vállalkozásokat célozza, nem látunk okot arra, hogy ez 50 millió Ft támogatási összeg alatt miért ne működhetne, ha csak azért nem, mert a scoreboard alapú értékeléshez mérlegadatokra van szükség, ez azonban azt jelentené, hogy az eljárásrend uralja a tartalmat.
Ugyanezen konstrukció elszámolható költségei között szerepel a „három évnél nem régebbi eszközök és berendezések vételára”. Ezt véleményünk szerint egyértelműsíteni szükséges, mivel az elérhető pályázatikiírás-tervezetek kizárják a használt eszközök beszerzését.
A 2.1.2 konstrukció esetében a 2.1.1-nél már jelzett probléma szintén fennáll, miszerint 50 millió támogatási összeg alatt kizárják a zöld/barnamezős betelepülőket a pályázásból.
Meglepve tapasztaltuk, hogy a kifejezetten munkahelyteremtésre irányuló konstrukció szakmai elbírálási kritériumai között nem szerepel a teremtett munkahelyek száma. Ezen túlmenően a munkaintenzív tevékenységet folytató pályázókat akár előnyben is lehetne részesíteni.
2.1.1.8. és 2.1.2.8. kiválasztási kritériumait javasoljuk felülbírálni, mivel egy technológia fejlesztési pályázatnál a megvalósítási időszakban a bázis árbevétel teljesítése vagy meghaladása piacilag nem indokolt. Az indulás évében lehet, hogy épp árbevétel csökkenést hoz, ill. lehet a cél a termék/szolgáltatás szerkezet, minőség, technológia, profil lényeges megváltoztatása, melyet nem biztos, hogy a piac az árakban és így az összárbevételben azonnal elismer.
A 2.1.1.9.-nél az elmúlt évek tapasztalatai alapján elfogadhatatlannak tartjuk a támogatás mértékének 30%-ra való maximálását. Amennyiben az Akcióterv valódi célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének segítése, fejlesztésekre, beruházásokra való ösztönzése, akkor megengedhetetlen ilyen alacsony támogatási mérték meghatározása egy technológia-fejlesztési célú projektnél.
A 2.2.1 konstrukció indokoltságában egy GVOP 2004-es ex ante hatáselemzéssel megegyező bekezdést véltünk felfedezni. („A KKV-k nyitottak a modern információs üzleti megoldások bevezetésére, hiszen az alacsony költségű alkalmazásokat már használják. Komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tőkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak.”) Ez lehetőséget ad egy olyan értelmezésre, hogy az akcióterv készítői elégedetlenek a GVOP 4.1.1 komponens eredményeivel.
Az intézkedés 2.2.1 és 2.2.2 konstrukcióiban is úgy látjuk, hogy alacsony maximális támogatási összeg került meghatározásra, a GVOP 4.1.1-4.1.2 és 2.1.2 komponenseiben is voltak nagyobb projektek.
Észrevételek a 3. prioritáshoz
Általános észrevétel, hogy a 2 évre meghatározott célok megfogalmazása túlzottan (vég)eredmény-orientált, befejezettséget sugalló. Pl. a 3.3 intézkedésben: „Az intézkedés célja, hogy a hazai vállalkozói szféra megszerezze a sikeres és hatékony működéséhez, fejlődéséhez szükséges ismeretanyagot”. Ezek a megfogalmazások elgondolkodtatóak abból a szempontból, hogy 2009-től kérhetünk-e azonos célra támogatást, ha most vállaljuk két év alatt a feladat maradéktalan teljesítését.
A szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódóan két technikai dologra hívnánk fel a figyelmet: egyrészt a kiépítendő hálózat kapcsán nem szerepel sehol a mind fontosabbá váló információbiztonság szempontja. Másrészt az ágazatra jellemző hosszú megtérülési időket és a gyorsan változó technológiai környezetet figyelembe véve a min. 2 Mbit/s adatátvitelre képes vonal követelményét átgondolandónak tartjuk.
Az elszámolható költségek között nem szerepelnek a pályázáshoz, illetve a járulékos adminisztrációs terhekhez kapcsolódó elemek. Ezek szerepeltetése növelhetné a pályázási kedvet.
Pozitív változásnak tartjuk azt, hogy a kiírásokban nincs külön „elszámolható költségek” és „nem elszámolható költségek” fejezet, ez ugyanis sok esetben következetlen elbírálásokkal járt.
3.1 Intézkedés: korszerű infokommunikációs infrastruktúra
Javasoljuk a GVOP korábbi szélessávú infrastruktúra építését célzó projektjeihez hasonlóan az önkormányzatokat is felvenni a lehetséges célcsoportba és az NHH-s regisztrálást törölni.
Indoklás: Európában számtalan helyen az önkormányzat közmű jelleggel tulajdonosa a korszerű optikai hálózatnak, melyet bérbe ad, ill. szolgáltatási célra átenged különböző piaci szolgáltatóknak, pl. internet, telefon, IP TV. Ezzel a megoldással a legkorszerűbb optikai hálózat épül ki, a legkedvezőbb árszinten és a legteljesebb versenyben. A szolgáltatók is jobban járnak, mert a hálózat építési költségek megfizetése nélkül érhetnek el előfizetőket.
A 3.1. Intézkedés 4 pontjában a szélessávú hálózattal lefedett háztartások arányát 2006 októberében 89 %-ban, míg a program végén 2008 decemberében 92 %-ban határozza meg az akcióterv. Település számban 2139-ről 2700-ig kell ezen időszak alatt eljutni. Ezen magas jelenlegi szélessávú elterjedtségi adatokat nem támasztják alá a KSH, ill. az EU, ill. hazai szolgáltatói statisztikák. Véleményünk szerint sokkal több települést nem ér még el az akciótervben meghatározott 2 Mgbit/s sávszélesség. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szélessáv elterjedése dinamikusan folytatódjon. Ebben meghatározó szerepe lehet az önkormányzatoknak.
Azokról a járulékos hatásokról nem is beszélve, hogy az elektronikus kormányzat, ill. valamennyi elektronikus szolgáltatás elterjedése, távmunka és távoktatás széleskörűvé válásának feltétele egy egészségesen magas szélessávú hálózat elterjedtség.
A konstrukció 2008. decemberig történő lezárását nem tartjuk indokoltnak, ugyanis egy EU támogatási program keretében a meghirdetéstől számított 2 éven belül lehet támogatást igényelni, és a hatályban lévő jogszabályok értelmében a projektek megvalósítására is 2 év áll rendelkezésre. Javasoljuk, hogy a 2008. decemberi lezárási időpont ne kerüljön meghatározásra, illetve a későbbiekben a megfelelő szabályok módosításával nyíljon lehetőség arra, hogy a projekteket 2 éven túl lehessen megvalósítani. Rendkívül alapos hálózattervezés és többsíkú hatósági engedélyezés kell beleférjen a viszonylag rövid projekt futamidőkbe.
A „3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása” konstrukció sikerességének vizsgálatakor fontosnak tartjuk elkülöníteni a „szélessávú hálózatot elérő háztartások” és a „szélessávú hálózatot használó háztartások” számát. A GVOP 4.4 intézkedésének keretében ugyanis számos háztartásnak csupán a „bejáratáig” jutott el a szélessávú hálózat, azonban - a magas előfizetési díj, a nem megfelelő felkészítés és egyéb okok miatt - a lakosság sok esetben nem vette igénybe a szolgáltatást. Ennek elkerülése érdekében megfontolandó ehhez az intézkedéshez egyéb, más Operatív Programban megjelenő kiírásokat rendelni (Pl. TÁMOP: internet használatot ösztönző program).
Az akcióterv szerint a 3.1.1 konstrukcióra „a hátrányos helyzetű kistérségekben lévő és szélessávú infrastruktúrával ellátatlan települések halmazának metszetéből összeállított településlista alapján lehet”. Meglátásunk szerint ez a megkötés számos alacsony szélessávú lefedettséggel rendelkező települést (pl. Nyugat-Dunántúlon) kizár a pályázói körből abból az okból, hogy azok nem elmaradott kistérségben találhatók.
Pozitív változásnak tartjuk azt is, hogy a 3.1.1 konstrukcióban (ellentétben a GVOP 4.4 intézkedéssel) nem elvárás a hálózatot kiépítő cég bevételének növekedése. (Ez ugyanis ellentmondásban állt azzal, hogy a beruházások alapvetően piacilag nem kedvező - alacsony lélekszámú, innovációra kevéssé nyitott - településeken valósul meg.)
Javasoljuk a 2.1.1.5. pontban, Támogatható tevékenységeknél, a „hosszú távon˝ jelzőt kiegészítésként betoldani a „költséghatékonyság szempontjából legelőnyösebb technológia alkalmazása” részhez.
2.11.6. pontnál, lehetséges kedvezményezettek, javasoljuk a fentiekben részletesen kifejtetteknek megfelelően a kört az önkormányzatokkal (regionális egyesülésekkel) kibővíteni, és az NHH nyilvántartást, ill. elektronikus hírközlési tevékenységet, mint szükséges feltételt törölni.
2.1.1.9. Kiválasztási kritériumok: javasoljuk a vállalkozás bevételeinek 50%-a hírközlési tevékenységből származik feltételt törölni.
Javasoljuk pontosítani, hogy mely területen szükséges megfelelő referenciával rendelkezni (földrajzi, vagy szakmai tevékenységi referencia.)
b, Jogosultság feltétele
Ellentmondás van a szövegben megjelent feltétel és a zárójeles magyarázat között. „Aki az elmúlt két év mindegyikében veszteségesen gazdálkodott.” A nem zárójeles idézett rész szerint csak mindkét évben veszteséges vállalkozók jogosultak pályázni. (Feltehetően nem ez volt a szándék.)
c, Szakmai kritériumok
„a szolgáltatás minősége eléri az internet eléfizetők többsége számára biztosított minőségi színvonalat” - meghatározás ellen tiltakozunk. Ez alapján, ha a többség adott esetben megbízhatatlan szolgáltatási minőséget kap, itt sem kell jobbra törekedni. Ez elfogadhatatlan.
Csak abban az esetben támogatjuk az egy szolgáltatási végpontra jutó legkisebb fajlagos költséggel és legkevesebb állami támogatással megvalósítandó projektek támogatását, amennyiben 15-20 év távlatát, szükségletét és hosszú távú érdekeket, valamint hosszú távú üzemeltetési ráfordítás igényeket is az értékelési kalkulációba beépítik. Ne támogassuk azt a technológiát, melyről tudjuk, hogy nem bővíthető és nem elégíti ki a vállalkozók igényeit.
Egy aszimmetrikus széles sáv nem segíti a KKV-k munkáját, mert a feltöltési ágban is szükségük van a napi munkában, kapcsolattartásban sávszélességre.
2.2.1.6, Ipari parkok, lehetséges kedvezményezettek
Túlzottnak tartjuk a felsorolt 4 kritériumból 3 teljesítésének elvárását.
A GOP 1.2.1 kiírását és az akcióterv 3.2 intézkedésre vonatkozó része alapján kétségesnek érezzük az átfedés-mentességet. A 3.2 kiírás elkészítésekor ezt javasoljuk szem előtt tartani.
A 3.3. intézkedés esetében a „Vállalatok részére információ, üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása” témakörben a 3.3.2. konstrukció esetében ellentmondás van a lehetséges kedvezményezettek és a jogosultsági feltételek között. A lehetséges kedvezményezettek között nincsenek feltüntetve a gazdasági társaságok!
Legyenek feltüntetve ők is, jogosultsági feltételként minimum 3 éves tanácsadási tapasztalatot szabva.
