Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2005. december 5.
Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3., átdolgozott koncepciójáról
Részletek

2005. november 23.
Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról
Részletek

2005. november 21.
Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet koncepciója" c. munkaanyagról
Részletek

2005. október 24.
Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési tervvel kapcsolatban
Részletek

2005. október 24.
Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról
Részletek

2005. október 6.
Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított törvénytervezetről
Részletek

2005. szeptember 27.
Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 20.
Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény koncepciójá"-ról
Részletek

2005. szeptember 19.
Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 8.
Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről
Részletek

2005. július 18.
Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról
Részletek

2005. július 13.
Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány részére készült előterjesztésről
Részletek

2005. június 24.
Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény módosításáról
Részletek

2005. június 15.
Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről
Részletek

2005. június 13.
Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. június 3.
Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének gyorsítására
Részletek

2005. május 23.
Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer kialakításához" c. előterjesztésről
Részletek

2005. április 18.
Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. február 28.
Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről
Részletek

Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetéről

Tisztelt Közigazgatási Államtitkár Úr!


Szövetségünk Dr. Greiner István alelnök közreműködésével az alábbi véleményt alakította ki az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetéről.

A tervezet elkészítését a 2004/48/EK irányelv tartalma indokolta. Amint azonban ez az előterjesztés tervezetében is szerepel, az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2006. április 29., azaz semmi nem indokolja a rendkívüli sietséget, és a feltehetően ebből adódó hihetetlen egyoldalúsággal megvalósított törvénytervezet-készítést. Összességében a tervezetet nem tartjuk megfelelően átgondoltnak, sőt néhány alapvető elvvel és joggal ellentétesnek érezzük, ezért újbóli átgondolásra, átírásra és további széleskörű konzultációra javasoljuk.

Ha részletesen, cikkelyről cikkelyre haladva felsorolnánk a problémákat, a véleményünk terjedelme meghaladná a szokásos keretet. Ezért általánosabban, de néhány esetben idézetet is tartalmazó módon ismertetjük álláspontunkat.

A törvénytervezet (hasonlóan az európai direktívához) a kérdést rendkívül egyoldalúan, a jog tulajdonosa szempontjából közelíti meg. Olyan része, amelyik abban az irányban jelentene elmozdulást a jelenlegi állapothoz képest, hogy mi történjen, ha a jogosult (felperes) elveszti a pert, azaz nem nyer bizonyítást a bitorlás ténye, és milyen kárpótlást, hogyan kap az egyébként például ideiglenes intézkedéssel NYILVÁNOSAN megbélyegzett alperes, egyetlen egy sincs!

Azaz egy bitorlási per indításának anyagi kockázata a szabadalmas részéről nem nőne, míg a rövid időtávon belül várható (számára akár indokolatlanul kedvező) gyors hatósági intézkedés valószínűsége jelentősen javulna. Összességében tehát a jogosult piaci eredményessége a per végső kimenetelétől függetlenül javulna. Ennek az aránytévesztésnek az igazságtalansága különösen azon területen, a szabadalombitorlási pereknél, szembetűnő, ahol a bitorlást kimondó ítéletek száma hazánk gyakorlatában alacsonyabb, de legalábbis összemérhető az ezzel ellentétes, alperes javára hozott jogerős ítéletekkel.

Állításunk első mondatának bizonyításaként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezet szövegében több helyen (!!!) sérül az ártatlanság vélelmének elve (ez egy alapvető emberi jog, melyet még az alkotmány is biztosít). Így több esetben, pl. ideiglenes intézkedésekről és az előzetes bizonyításról szóló cikkelyekben is a tervezet az (adott esetben majdani) alperest "bitorló" szóval nevezi meg, cselekedetét pedig "bitorlásnak" minősíti. Olyan esetben is, amikor a keresetlevél benyújtása és a feltételezett bitorló értesítése még meg sem történt! Mi ez, ha nem elfogultság, egyoldalúság és az ártatlanság vélelmének mellőzése? Lásd példaként:
7. § Szt. 104. § 2. bek., 3. bek., 5. bek. b) alpont, 7. bek., 10. bek.
10. § Vt. 95. § 3. bek., 5. bek. b) alpont, 7. bek., 10. bek. …
A szerzői jog esetében a szóhasználat "jogsértés" és "jogsértő," de a hiba ugyanaz.

Egy másik, vélemény szerint, hibás feltételezése a tervezetnek (amely kevésbé formai), szintén abból indul ki, hogy minden bitorlási per a jogosult számára kedvező ítélettel zárul. Egy bitorlási per elvesztésének következményei a két fél számára eltérőek, azaz a jogosult számára aránytalanul kedvezőbbek, és így veszélybe kerül a bíróság előtti egyenlőség elve is. Két példával illusztrálnánk ezt a következtetést.

Először tekintsük a kártérítés módját. A végrehajtási rendelet módosítása abban az esetben tesz kivételt a normál ügymenettől, ha a meghatározott cselekmény végrehajtása a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul. Ha a felperes számára kedvező az ítélet, a végrehajtás gyors és példás. Ha az alperes számára kedvez ugyanez a bíróság, akkor esetleges pénzbeli kártérítését egy ilyen ügy nyomán polgári peres úton, a szokványos lassú, bürokratikus és talán be sem hajtható módon kapja meg (ha nem volna lassú és bürokratikus, akkor feltehetősen nem kellene változtatni a végrehajtási rendeleten). Javaslatunk nem azt tartalmazza, hogy ne javuljon a végrehajtás ezekben az esetekben, hanem azt, hogy az ellenérdekű fél is hasonló körülmények között, gyorsan és biztosan kapja meg törvényes jussát.

Vizsgáljuk most meg a kártérítés mértékét. A szabadalmas kérheti a bíróságtól, hogy az ún. "elsősorban" szabadalombitorlásra használt eszközök is lefoglalásra kerüljenek. Ezen eszközök kiesése miatt egyéb termékek gyártása is sérülhet, ezért a bitorlót további károk érik, melyek függetlenek az adott bitorlási cselekménytől. Ezzel kapcsolatosan a felperes kártérítési kötelezettségét nem írja elő a törvény, habár ez a kár egyes esetekben meg is haladhatja a bitorlási per kárösszegét (a gyógyszeriparban ez például könnyen elképzelhető).

Hovatovább az elsődleges jelző jelentésére sem tér ki a törvény. Így viszonossági alapon ez a kártérítés mindenképpen befoglalandó. Alternatív javaslatunk, hogy hagyják ki az "elsődleges" szót és maradjon a "kizárólagosan." Ezzel a megoldással szintén nem sérülnek az alperes jogai.

Tekintsük most a direktívából következő 3. § Szt. 35. § 12. bek.-t, amely a nyilvánosságra hozatalról szól. Fogadjuk el a rendelkezést érvényesnek. Kérdés azonban, ha a bitorlási per az alperes javára dől el, azaz nincs bitorlás, akkor a felperes miért nem kötelezhető egy nyilatkozat megjelentetésére? Különösen fontos ez azért, mert nem csak ítélet, hanem határozat esetén is érvényes ez a bekezdés, azaz pl. ideiglenes intézkedésnél. Egyoldalú és indokolatlan az alperes, különösen a pernyertes alperes ilyen, hátrányos helyzetű megkülönböztetése. A hiba egyszerűen orvosolható, a "szabadalmas" szó helyett az "alperest vagy felperest" kifejezés kettőst kell használni. Ebben a bekezdésben is álszent módon a "bitorló" szó szerepel, pedig ideiglenes intézkedés esetén még nincs jogerős ítélet, csak határozat! Helyette javasoljuk az ellenérdekű fél kifejezést. Ezzel a változtatással sem sérül egyetlen EU direktíva, viszont a felek egyenlő elbánásban részesülnek a bíróság előtt.

Fel szeretnénk hívni a figyelmet tehát arra, hogy egy EU direktíva törvényekben történő megjelentetése nem zárja ki azt, hogy az a tagország alapelveinek és az általános értékrendnek megfelelően történhessen meg. A kapott tervezet olyan átalakítása, mely ehhez a megoldáshoz vezet nem irracionalitás.

Összességében még sok kérdést meg kell oldani, ha nem akarunk a multi cégek által diktált törvénykezés egyoldalú áldozataivá válni. Ma egy bitorlási pernek nincs kockázata és alig van büntető jellegű költsége (szankciója).

Ha a szabadalmas visszavonul közben, mondjuk, amikor egy sajtónyilatkozatot már kiadatott az alperessel, nevetségesen kis ügyvédi díjat kell térítenie az alperesnek, a polgári peres kártérítés lehetőségéről pedig már nem is beszélek, olyan időtávban van. Ezzel szemben az adott esetben ártatlan alperest meghurcolták, befeketítették és rossz hírét keltették. Kinek éri ez meg?

Kérjük véleményünk figyelembe bevételét, és természetesen szívesen állunk rendelkezésre további konzultáció, véleménykészítés stb. céljából.


Budapest, 2005.9.27.


Tisztelettel

dr. Pakucs János
elnök
Készítette: VISUALIA