Címlap Honlaptérkép Levélküldés Magyar English
Címlap
 
utolsó frissítés: 2017-08-27
Untitled Document Szövetség állásfoglalásai:

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

2005. december 5.
Vélemény "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet" 3., átdolgozott koncepciójáról
Részletek

2005. november 23.
Az MKIK-MISZ közös állásfoglalása a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról
Részletek

2005. november 21.
Javaslat "A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló kormányrendelet koncepciója" c. munkaanyagról
Részletek

2005. október 24.
Sajtóközlemény a 2006. évi költségvetési tervvel kapcsolatban
Részletek

2005. október 24.
Vélemény a Lisszaboni Stratégia Nemzeti Akcióprogramról
Részletek

2005. október 6.
Vélemény a 2005. október 4-én postázott és módosított törvénytervezetről
Részletek

2005. szeptember 27.
Vélemény egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvény tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 20.
Vélemény "A szociális párbeszédről szóló törvény koncepciójá"-ról
Részletek

2005. szeptember 19.
Vélemény "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezet 2005. augusztus 29-i normaszöveg tervezetéről
Részletek

2005. szeptember 8.
Vélemény "A versenyképességi pólusok kialakításának elokészítéséről" c. kormányelőterjesztésről
Részletek

2005. július 18.
Állásfoglalás a 2004. évi K+F adatokról
Részletek

2005. július 13.
Állásfoglalás az "Ipari Park" cím elnyeréséről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről, a Kormány részére készült előterjesztésről
Részletek

2005. június 24.
Állásfoglalás az 1998. évi kockázati tőke törvény módosításáról
Részletek

2005. június 15.
Vélemény az OÉT Munkajogi Bizottsága számára előterjesztett "a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről" szóló törvénytervezetről
Részletek

2005. június 13.
Intézkedési javaslatok a MEH részére GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. június 3.
Javaslatok az IHM számára az innovációk hazai terjedésének gyorsítására
Részletek

2005. május 23.
Vélemény "A kutatóhelyeken foglalkoztatottaknak a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások alkalmazottainak a költségvetési kutatóhelyeken végzett kutatási tevékenységét ösztönző támogatási rendszer kialakításához" c. előterjesztésről
Részletek

2005. április 18.
Konkrét észrevételek a GVOP-pályázatokkal kapcsolatban
Részletek

2005. február 28.
Állásfoglalás a hazai innováció helyzetéről
Részletek

Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása az 1998. évi kockázati tőke törvény módosításáról

Az 1998. évi XXXIV kockázati tőke törvény célja elsősorban az volt, hogy a magyar bejegyzésű kockázati tőke nagyobb mértékben járuljon hozzá versenyképes vállalkozások fejlesztéséhez, valamint azért is, hogy hazai intézményi befektetők (pl. nyugdíjalapok) pénzét is be lehessen vonni ily módon. A Törvény ebből a rendeltetéséből gyakorlatilag semmit nem teljesített, mivel a nem közpénzekkel dolgozó, tehát a piacon forrásokat gyűjtő és azokat befektető kockázati tőke cégek egyike sem választotta, hogy a Törvény hatálya alatt dolgozzék.

A 1998. évi kockázati tőke törvény koncepciójának és rendelkezéseinek kidolgozásakor a jogalkotó abból a feltevésből indult ki, hogy a kockázati tőke cégek magyarországi pénzkínálatának növelése jelentősen javítaná a jó növekedési képességű hazai vállalkozások esélyeit arra, hogy tőkebefektetést kapjanak ezektől a cégektől.

A kockázati tőke kínálata a 10 millió euró feletti deal kategóriában 1997 óta általában több, mint a kockázati tőkések számára vonzó befektetési lehetőség. A nemzetközi tapasztalatok szerint a nagyobb kockázatitőke-kínálat önmagában még nem feltétlenül hozza jobb alkupozícióba a kockázati tőke finanszírozást kereső vállalkozásokat. (Ez egyenesen következik abból, hogy a kockázati tőke cégek tevékenységük egyik lényegi elemeként nagyrészt a pénz- és tőkepiacon gyűjtik össze a befektetéseikhez szükséges forrást, és így versenyezniük kell más befektetési lehetőségekkel.)

Az innovatív/technológiai/kezdő cégekre fókuszáló kockázati tőke ugyanakkor nem elégséges.

Ezért, ha egy innovatív/K+F intenzív vállalkozás nem képes hozzájutni a fejlődéséhez, növekedéséhez szükséges tőkéhez, akkor ennek okait egyrészt magában a vállalkozásban kell keresni, másrészt pedig az erre fókuszáló kockázati tőke hiányában.

A Magyar Innovációs Szövetség szerint ezért az ígéretes, innovatív, K+F intenzív KKV-kat egyrészt közösségi (állami) eszközökkel kell segíteni, hogy fel tudják javítani a képességeiket, felkészültségüket úgy, hogy elfogadható befektetési célponttá váljanak a kockázati tőkések számára, másrészt állami forrásból vagy PPP konstrukcióban kell a fent említett hiányzó kockázati tőkét biztosítani.

Az 1998. évi Törvény módosításával kapcsolatban - a fentiek alapján - tévedés, hogy általában a probléma gyökere a befektetésre rendelkezésre álló kockázati tőke hiánya. Hiány a kezdő innovatív vállalkozásokat finanszírozó, ún. korai kockázati tőke, illetve a "magvetőtőke" területen van.

Kockázati tőkebefektetéshez ugyanis az a cég nem jut, amely nem tud megfelelni a befektető elvárásának. Problémát jelenthet emellett az is, ha a cég nagyságrendileg kisebb befektetést keres, mint amivel a kockázati tőke cégeknek már érdemes dolgozniuk - az ilyen befektetéseket a fejlett kockázati tőke kultúrájú országokban az üzleti angyalok adják.

A Törvénynek továbbra is fontos szerepe lehetne abban, hogy állami, kvázi-állami, például nyugdíjalapi forrásokat könnyebben be lehessen vonni.
Ugyancsak fontos része kellene legyen a módosításnak, hogy a gazdaságfejlesztési eszközök közé bevonja az üzleti angyalok vállalkozás-finanszírozó és -fejlesztő tevékenységének közösségi eszközökkel történő támogatását és ösztönzését, valamint biztosítsa a "magvető tőke" alapok létrehozását és működését.

Egyetértünk ugyanakkor azzal, hogy a Törvényben foglalt prudenciális szabályozást minél inkább el kell hagyni, hatályon kívül helyezni. (A prudenciális szabályozás nyilvánvalóan arra ösztönzi a kockázati tőkéseket, hogy inkább kívül maradjanak a törvény hatályán.) A tizenöt éve itt működő kockázati tőke iparágban nem volt olyan probléma, amely igazolta volna a prudenciális szabályozás szükségességét.
Készítette: VISUALIA